Az Európai Részvénytársaság66 statutumáról szóló rendelet67 értelmében a társasági jog területe egy olyan „jogi keret, amelyen belül a Közösség területén, fıleg a nemzeti jogok alapján tevékenységet kell folytatni, nagyrészt még mindig a nemzeti jogokon alapszik, emiatt nem felel meg azon gazdasági keretnek, amelyen belül a Szerzıdés 18. cikkében kitőzött célok eléréséhez fejlıdnie kell. Ez a helyzet számottevı akadályt jelent a különbözı tagállamokban bejegyzett társaságokból álló cégcsoportok létrehozása esetén.”
Ebbıl egyértelmően kiolvasható, hogy bár a társasági jog európaizálódása és ezzel összefüggésben a társasági jog harmonizációja jelentıs fejlıdésen ment keresztül, mégsem jutottunk közelebb a társasági formák mobilitásának egyértelmő megoldásához. Ezért – érvel tovább a jogalkotó a Preambulumban - ezzel a közösségi jogszabálynak a megalkotásával „lehetıvé kell tenni az ERt. számára, hogy székhelyét egy másik tagállamba helyezze át.”
Alapítás, bejegyzés, kollízió
64 Rendelet, 14.cikk, (4)
65 Rendelet, 14.cikk, (2)
66 A továbbiakban: ERt.
67 A Tanács 2157/2001/EK rendelete (2001. október 8.) az európai részvénytársaság (SE) statútumáról HL L 294, 10/11/2001. a továbbiakban: Rendelet.
A rendelet értelmében a Közösség területén belül gazdasági társaságot lehet létrehozni ERt. formájában, ezen rendeletben megállapított feltételekkel.
Az alapítás – formáját tekintve – kettıs lehet:
- ex nihilo alapítás, tehát amikor nincs semmilyen jogi elızménye az ERt.
létrehozásának68, illetve
- származékos alapítással, mely formáját tekintve lehet egyesülés, átalakulás, leányvállaltként történı létesítés, illetve holding létrehozása69.
Érdemes megjegyezni, hogy a származékos alapítás rendkívül formakötött:
egyesüléssel csak tagállami Rt-k hozhatnak létre ERt-t, valamint ugyancsak tagállami Rt. alakulhat át ERt-vé. Ugyanakkor ERt. leányvállalatot valamennyi tagállami jogi személyiséggel rendelkezı szervezet létrehozhat, ERt. Holdingot pedig a tagállami Rt. mellett a korlátolt felelısségő társaság is alapíthat.
Tekintettel arra, hogy nincs eltérés az eljárási szabályokra, nem fogom külön tárgyalni a két formát, hanem csak tisztán az eljárási szabályokra koncentrálok, mivel a rendelet 10. cikke értelmében bármilyen módon is hozzák létre az ERt-t, valamennyi tagállamban úgy kell tenni, mintha a székhelye szerinti tagállam jogával összhangban alapított részvénytársaság lenne.
Az alapítás feltételeit a rendelet nem határozza meg részleteiben. Fı szabályként rögzíti, hogy az ERt. alapítására azon tagállamnak a részvénytársaságokra vonatkozó jogszabályai vonatkoznak, mely tagállamban az ERt. létrehozza a székhelyét. Ezen túlmenıen csak három további érvényességi feltételt szab meg:
1. Az ERt. székhelye tehát csakis a Közösségen belül lehet, abban a tagállamban, ahol központi ügyvezetésének helye található. A tagállamok ezen túlmenıen kötelezhetik a területükön bejegyzett ERt-t
68 Rendelet 1.cikk (1)
69 Rendelet 2. cikk, (1)-(4), II. cím, 2., 3., 4. és 5. szakasz. Az alapításra jogosultak körére vonatkozóan lásd még: Rendelet, 2. cikk. Érdekes megjegyezni, hogy a származékos alapítás rendkívül formakötött: egyesüléssel csak Rt-k hozhatnak létre ERt-t, valamint ugyancsak Rt. alakulhat át ERt-vé. Ugyanakkor ERt. leányvállalatot valamennyi tagállami jogi személyiséggel rendelkezı szervezet létrehozhat, ERt. Holdingot pedig a tagállami Rt. mellett a korlátolt felelısségő társaság is alapíthat.
arra, hogy a központi ügyvezetésének helye és székhelye megegyezzen70.
2. További feltétel, hogy az ERt-t be kell jegyezni a székhely szerinti tagállam joga által harmonizált és erre kijelölt cégnyilvántartásba, melyre a tagállami társasági jog szerint alapított részvénytársaságokra vonatkozó szabályok az irányadók71.
3. A harmadik, és egyben utolsó feltétel az alapítás illetve a bejegyzés közzététele. A közzétételnek két formája van. Egyrészt közzé kell tenni az ERt. alapítását, az ERt. székhelye szerinti tagállam jogszabályaiban lefektetett módon72 másrészt a tagállami közzétételt követıen tájékoztató jelleggel közleményt kell megjelentetni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában. Ennek a közleménynek tartalmaznia kell az ERt. nevét, cégjegyzékszámát, bejegyzésének idejét és helyét, a közzététel idıpontját és címét, az ERt. létesítı okirat szerinti székhelyét és tevékenységi körét73. A közleménybe foglalt adatokat pedig a tagállami közzétételtıl számított egy hónapon belül továbbítani kell az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalához74.
A fentiekbıl megállapítható, hogy az ERt., az elızı fejezetben már bemutatott Európai Gazdasági Egyesüléshez hasonlóan, a „székhely-elvet” követi az alapításra és cégnyilvántartási eljárásra vonatkozóan. Ugyanakkor a rendelet azt is rögzíti, hogy bár a székhely szerinti tagállami részvénytársaságokra megállapított jog szerint létrehozottnak kell tekinteni ERt-t75, attól a pillanattól kezdve, hogy az ERt. bejegyzést nyer, a tagállami szabályok csak kiegészítı jellegőek lehetnek és csakis annyiban alkalmazhatóak, amennyiben ezt a kérdést sem ez a rendelet, sem pedig a rendelet kifejezett felhatalmazása alapján az ERt. létesítı okirata nem szabályozza76.
70 Rendelet, 7. cikk
71 Rendelet, 12.cikk (1)
72 Rendelet, 13. cikk
73 Rendelet, 14. cikk, (1)
74 Rendelet, 14. cikk, (3)
75 Rendelet 10. cikk
76 Rendelet 9. cikk
Jogképesség, jogi személyiség
A rendelet már a legelsı cikkelyben rögzíti, hogy az ERt. jogi személy77 és ennek eldöntését nem bízza a tagállamokra. Vagyis a tagállamok ennek alapján kötelesen saját jogrendszerükben is a létrehozott ERt-t jogi személyiségő gazdasági társaságnak tekinteni és az alkalmazandó szabályok esetén ennek megfelelıen eljárni. Azonban ez csak egy de jure jogi személyiség. Ugyanis ahhoz, hogy az ERt. ténylegesen – de facto – is jogi személyiséget szerezzen, ahhoz cégnyilvántartási bejegyzésre van szükség.
Mégpedig a székhelye szerinti tagállam nyilvántartásába történı bevezetésre.
Az ERt. jogi személyiségét csak ezt követıen, a bejegyzése napján szerzi meg78. Ebbıl azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Közösség csak formát ad, a valódi tartalmat a tagállami jog adja hozzá. Vagyis hiába deklarálja a rendelet, hogy az ún. sui generis európai társasági forma, az ERt. jogi személy, az ERt saját jogán soha nem tudja azt megszerezni. Ehhez elengedhetetlen feltétel a tagállami hozzájárulás, a cégjegyzés. A tényleges mőködéshez szükséges jogi személyiség tehát a tagállamtól származik79.
Az ERt., bár jogi személyiségét a bejegyzés napján szerzi meg, az alapítástól kezdve teljes jogképességgel rendelkezik, tevékenységét a létesítı okirat és a többi kötelezıen elıírt dokumentumok aláírásának napjától gyakorolhatja80.
A székhelyáthelyezés szakaszai és szabályai
77 Rendelet 1. cikk, (3)
78 Rendelet, 16.cikk, (1)
79 Természetesen a ténybeli hőség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy mivel az ERt. szabályozása rendeleti formában történik – tehát külön tagállami transzformáció és jogi transzplantáció nem kell ahhoz, hogy a tagállami jogrendszerbe beépüljön és mőködjön - a tagállamoknak nincs mérlegelési joguk a jogi személyiség kérdésében, kötelesek azt megadni. Ezért ezt én ún. másodlagos vagy közvetett jogi európai jogi személyiségnek tekintem. Az ún. elsıdleges vagy közvetlen jogi személyiséggel kapcsolatban lásd „Az Európai Jogi Személyiség megteremtésének hypothézise”;
Doktoranduszok Fóruma 2004. Szekciókiadvány, ME, Állam és Jogtudományi Kar, ME. Tu-617/2005.; 209. old.
80 Rendelet, 16. cikk, (2) Hasonlóan a magyar elıtársasági jogálláshoz.
A Preambulum 24. pontja egyértelmően rögzíti a jogalkotó arra irányuló szándékát, hogy az ERt. székhelye a Közösségen belül áthelyezhetı legyen.
Ezt erısíti meg a rendelet 8. cikk (1)-e, amikor kimondja, hogy az ERt. létesítı okirat szerinti székhelyét a rendelettel összhangban áthelyezheti egy másik tagállamban. Ezen áthelyezés nem eredményezi sem az ERt. megszőnését, sem új jogi személy létrejöttét. Vagyis a székhelyáthelyezésnek
„zökkenımentesnek” kell lennie, tehát amikor az ERt. módosítja a létesítı okiratában a székhelyét, akkor tevékenységét és ezzel párhuzamosan jogi személyiségét nem kell felszámolnia a korábbi tagállamban és újbóli alapítást és bejegyzési eljárást lefolytatni az új székhely szerinti tagállam, hanem a rendelet elıírásaival összhangban, az ott meghatározott szabályokat betartva külön aktusok és eljárások nélkül kerül sor a székhelyáthelyezésre81.
A rendelet értelmében kifejezetten tiltott a székhelyáthelyezés, ha vele szemben végelszámolási, felszámolási, csıdeljárás, fizetésbeszüntetési vagy egyéb hasonló eljárás indult82, valamint akkor, ha meglévı Rt. alakul át ERt-vé83.
84Maga a székhely áthelyezési eljárás három különálló szakaszra bontható. Az
elsı szakasz a döntés elıkészítés és magának a döntésnek a meghozatala – ezt nevezhetjük társaságjogi-önkormányzati (corporate governance) szakasznak, vagy az egyszerőbb kezelhetıség szempontjából magánjogi szakasznak. A második szakasz a hatósági beavatkozások és egyéb felügyeleti eljárások szakasza – ezt nevezhetjük a hatósági szakasznak. A harmadik, lezáró szakasz pedig a székhelyváltoztatás cégbejegyzésének a lebonyolítása a régi, valamint az új tagállamban – ezt nevezhetjük cégjogi szakasznak. Ezen utóbbi két eljárási szakaszt pedig együttesen nevezhetjük közjogi szakasznak.
81 Ez azonban a látszat mert a gyakorlatban – és ezt majd a késıbbi szabályok ismertetésekor is látni fogjuk – valójában nem egy, hanem két eljárást fog magába foglalni. Egy új bejegyzési és egy törlési eljárást. Sıt ez a két eljárás egymással szorosan összefügg, egymásnak elıfeltételei.
82 Rendelet, 8.cikk, (15)
83 Rendelet, 37. cikk, (3)
84 Ez a szakaszolás köszön vissza szóról szóra megegyezıen az Európai Szövetkezet székhelyáthelyezési szabályainál is.
A továbbiakban az eljárás ismertetése ezen egyes szakaszok részletes ismertetése lesz.
A corporate governance szakasz
Az irányító vagy ügyviteli szervnek áthelyezési javaslatot kell készítenie, és azt – a székhely szerinti tagállam joga szerint - közzé kell tenni. A javaslatnak tartalmaznia kell az ERt. nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, és az alábbiakat:
- az ERt. új székhelye;
- az ERt. javasolt alapszabálya, ideértve adott esetben az új nevét;
- az áthelyezésnek a munkavállalói részvételre gyakorolt bármely esetleges hatása;
- az áthelyezés javasolt ütemezése;
- a részvényesek és/vagy hitelezık védelmét biztosító jogok85.
Ezt követıen az ERt. irányító vagy ügyviteli szerve jelentést készít, amely ismerteti és megindokolja az áthelyezés jogi és gazdasági szempontjait, és ismerteti, hogy az áthelyezés milyen következményekkel jár a részvényesekre, a hitelezıkre és a munkavállalókra nézve86.
Az ERt. részvényesei és hitelezıi jogosultak az áthelyezésrıl való határozathozatal érdekében összehívott közgyőlés elıtt legalább egy hónappal az ERt. székhelyén az áthelyezési javaslatot, valamint az elkészített jelentést megvizsgálni, és kérésre azokról díjmentes másolatot kapni87.
Ezután össze kell hívni az ERt. közgyőlését. Ez azonban nem lehet korábbi idıpont, mint az átalakulási javaslat közzétételétıl számított két hónap88. Közzétételt követı második hónap utánra összehívott közgyőlésen a közgyőlés legalább kétharmados határozatával dönt a székhelyáthelyezésrıl. A tagállamok ettıl felfelé és lefelé is eltérhetnek. Ez utóbbi esetben a tagállamok
85 Rendelet, 8. cikk, (2)
86 Rendelet, 8.cikk, (3)
87 Rendelet, 8.cikk, (4)
88 Rendelet, 8.cikk, (6)
olyan rendelkezést is hozhatnak, hogy amennyiben az ERt. jegyzett tıkéjének legalább a fele képviselteti magát, akkor a szavazatok egyszerő többsége is elegendı89.
Ha a döntés során az áthelyezést kifejezetten ellenzı kisebbség van jelen, akkor a tagállam a területén bejegyzett ERt. esetében, az áthelyezést ellenzı kisebbségi részvényesek megfelelı védelmét biztosító rendelkezéseket fogadhat el90.
A hatósági eljárások szakasza
Ezen szakaszban kerül sor a székhelyáthelyezés hatósági felügyeletére és engedélyezésére.
Ennek keretében az ERt igazolja, hogy az áthelyezési javaslat közzététele elıtt keletkezett kötelezettségei tekintetében megfelelı intézkedéseket tett az ERt.
hitelezıi és egyéb igényjogosultjai (a közjogi intézményeket is beleértve) érdekeinek védelmére az ERt. áthelyezés elıtti székhelye szerinti tagállam követelményeivel összhangban91.
A tagállam kötelezheti az ERt-t, hogy ezt a nyilatkozatát az áthelyezés elıtt keletkezett (vagy esetlegesen keletkezı) kötelezettségekre is terjessze ki92. Ez az igazolás azonban nem érinti a közjogi intézmények részére történı kifizetések teljesítésére, vagy biztosítására vonatkozó tagállami jogszabályoknak az ERt-re történı alkalmazását93.
A rendelet lehetıséget biztosít arra, hogy egy tagállam joga úgy rendelkezzen, hogy az azon tagállamban bejegyzett ERt. létesítı okirat szerinti székhelyének áthelyezése nem léphet hatályba, ha az adott tagállam bármely illetékes hatósága ellentmondással él a kéthónapos határidın belül. Az ilyen ellentmondás kizárólag közérdekre alapozható. Ha az ERt-t a közösségi irányelvekkel összhangban nemzeti pénzügyi ellenırzı hatóság felügyeli, a
89 Rendelet, 59.cikk, (1) és (2)
90 Rendelet, 8.cikk, (5)
91 Rendelet, 8.cikk, (7), elsı albek.
92 Rendelet, 8.cikk, (7), második albek.
93 Rendelet, 8.cikk, (7), harmadik albek.
székhely megváltoztatásával kapcsolatos ellentmondás joga e hatóságra is kiterjed. Az ellentmondás ellen bíróság elıtti jogorvoslattal lehet élni94.
Ezt követıen az ERt. létesítı okirat szerinti székhelye szerinti tagállamban található bíróság, közjegyzı vagy egyéb illetékes hatóság95 tanúsítványt állít ki, amely igazolja az áthelyezés elıtt végrehajtandó lépések és alaki követelmények betartását96.
A cégjogi szakasz
Ha a határidık leteltek és a közjogi felügyeletet ellátó intézmények nem éltek kifogásolási jogukkal, akkor a kiállított hatósági tanúsítvánnyal lehet kezdeményezni az új székhely bejegyzését az egyik tagállamban és a régi székhely törlését a korábbi tagállamban.
Az ERt. ekkor kezdeményezi az új székhelye szerinti, erre kijelölt nyilvántartásnál az új székhely bejegyzését. Ehhez mindenféleképpen csatolnia kell a már korábban ismertetett hatósági tanúsítványt, mert ennek hiányában az új bejegyzés ugyan érvényesen létrejöhet, ennek hiányában azonban nem lép hatályba97.
Az ERt létesítı okirat szerinti székhelyének áthelyezése és az alapszabály ennek megfelelı módosítása azon a napon lép hatályba, amikor az ERt-t az új székhelye szerinti cégnyilvántartásba bejegyzik98. Amikor az ERt. új bejegyzése megtörtént, az új bejegyzés szerinti cégnyilvántartás értesíti a korábbi cégnyilvántartást. A régi cégbejegyzés törlése legkorábban az értesítés kézhezvételekor lép hatályba99.
Az új cégbejegyzést és a régi cégbejegyzés törlését az érintett tagállamokban közzé kell tenni100. Ennek módja és tartalma azonos az alapításra elıírt
94 Rendelet, 8.cikk, (14)
95Ezt a hatóságot a tagállamok a Rendelet 68.cikke alapján kötelesek megjelölni és ennek megtörténtérıl kötelesek tájékoztatni a Bizottságot és a többi tagállamot.
96 Rendelet,8.cikk, (8)
97 Rendelet,8.cikk, (9)
98 Rendelet,8.cikk, (10)
99 Rendelet, 8.cikk, (11)
100 Rendelet,8.cikk, (12)
közzétételre megállapítottakkal, azzal az eltéréssel, hogy az új bejegyzéssel kapcsolatos információkat is közzé kell tenni101.
Harmadik személyekkel szemben az új székhely az ERt. új cégbejegyzésének közzétételével válik hatályossá. Az ERt. elızı székhelyének cégnyilvántartásból való törlése közzétételének idıpontjáig harmadik személyekkel szemben az elızı székhely is hatályos, kivéve, ha az ERt.
igazolja, hogy az új székhelyrıl a harmadik személyek tudomással bírnak102.