(Deczember 3. 1879.)
Tisztelt képviselőház! Az erdélyi birtok-viszonyok rendezése tekintetében óhajtanék kér-dést intézni az igen t. földmívelési-, ipar- és kereskedelmi minister úrhoz. Az ügy, melyben szólni akarok, nem új, köztudomású, oly ügy, a mely az egész hazát átalánosságban érdekli, mert általános közérdekű az, hogy az ország-nak egyik része s az ezen részekben levő mező-gazdaság belevonatván a vasutak által a világ-forgalomba, versenyképességét el ne veszítse és az ott levő mezőgazdaság tönkre ne menjen.
A vasutak behozatala alkalmával Erdélynek mezőgazdasága, mely eddig gabonatermelésre volt fektetve, a magyarországi jobban és bőveb-ben termő talajnak concurrentiája következtébőveb-ben arra van utalva, hogy az állattenyésztési gaz-dasági rendszerre menjen át. De az lehetetlen mindaddig, mig a birtokviszonyok reudezve nincsenek, mig a tagosítás végrehajtva nincs, m'g a közlegelők és erdők felosztva nincsenek és még némi hátramaradt úrbéri kérdések is megoldást nem találnak. Ha részben lehetetlen is a jelenlegi törvények mellett ezen birtok-rendezést keresztülvinni s részben, a hol meg-kísértették azt, az oly lassú, oly költséges és
akkora tőkét kiván meg, hogy a földbirtokosok tartózkodnak, hogy szabad birtokhoz jussanak, mert a tagosítási eljárás éveken át elhúzódik, ez alatt nem trágyáznak és mid 'n a tagosítás kieszközöltetett, megtörténik, hogy az őszi, vagy a tavaszi gabona nem vettetik, de ha a tago-sítás keresztül megy is, mi történik? Az, hogy a nagyobb birtokos előlegezi a költségeket, tehát kényszerkölcsönt ad, a kisebb birtokos pedig, midőn átveszi tagját és szüksége volna, hogy beruházásokat tegyen, ezt nem teheti, mert ter-het kap birtokával, azt a tagosítási költségeket, mit vissza kell fizetnie. S miután a jelen tör-vények mellett lehetetlen, vagy nehéz a kibonta-kozás, általánosságban hangsúlyoztatott, hogy az erdélyi birtokviszonyok rendezésére nézve okvetlenül szükség van törvényhozási intéz-kedésre.
Mint tudva van, az erdélyrészi képviselők
— s ezt minden országgyűlési ciklus elején megtették—összegyűltek és bizottságot küldtek ki s ennek megbízása nyomán Lukács Béla képviselőtársam elkészítette a munkálatot, mely a kormányhoz benyujtatott. A kormány azonban soha erre választ nem adott.
Az 1875. országgyűlés kezdetén ismét értekezlet tartatott, mely bizottságot küldött ki, ez a bizottság azonban rövidebben járt el, mint a másik, mert soha össze nem ült; és igy az erdélyi részi érdeknek, a mult országgyűlés alatt nem adtak hangot. A jelen országgyűlés alatt e kérdések ismét felvettettek, a kormány orvoslást igért és enquéte-t hívott össze, melybe ahhoz
értők és nem értök meghivattak, földbirtoko-sok, a földbirtokaik viszonyairól, a birioktalanok pedig nem létező birtokaik viszonyáról hallgat-tattak ki. Ezen enquéte következtében azt vár-hattuk, hogy valahára mégis történik valami, de nem történt semmi.
Most újabban felmerült, hogy az erdélyi képviselők e kérdés megoldását sürgetik. De miután ugy látom, hogy képviselőtársaim a helyett, ho<ry mint a törvény rendeli, itt e ház-ban lépnének fel, elkerülik a házat, hanem a helyett auti-chambrirozuak; és a helyett, hogy erélylyel és követelöleg lépnének fel a házban és a kormányt érdekeik figyelembevételére szoríta-nák ; a helyett most új év felé, midőn az ada-kozási ívek közkézen forognak, koldulási ivvel járulnak a minister elé: ezekből azt látom, ho^y ismét csak az fog történni, a mi a mult évben történt, mert az erdélyrészi képviselők ezen zaját, mint a molnár a malom kelepelését, meg-szokja a kormány (Élénk derültség a szélső balon) és annak jeléül veszik, hogy az állami gépezet jól mozog. Az erdélyi képviselők a sokszoros mellőztetés után, a helyett, hogy oly erélylyel lépnének fel, mint a horvát képviselők, alázatos petitiókat bocsátanak ki és tovább támogatják a kormányt, ugy tesznek, mint a gummi labda, a mely minél jobban földhöz ütik, annál nagyobbat ugrik. (Élénk derültség.)
E jelen kérdést azért intézem a kormányhoz, mert az év végével a predeal-plojesti vasút meg-nyittatván, az erdélyi mezőgazda két felöl fog a világforgalom concurrentiájába bele vonatni és
kétfelöl fog oly gabonával versenyezni, melylyel szemben a versenyt kiállani nem képes, hanem ok-vetlen elpusztul. Itt gyors intézkedés és a birtok-viszonyoknak minél előbb rendezése szükséges, szükséges, hogy e részben törvény alkottassék, mert ha évekig elhúzódik a dolog, akkor késő lesz a birtokrendezésre vonatkozó javaslatot beadni, mert akkor a birtokok legnagyobb része egészen idegen kezekre kerül, Ennélfogva a következő interpellatiót vagyok bátor a kereskedelmi minister úrhoz intézni. (Olvassa.)
„Interpellatió, a kereskedelmi, ipar- és fold-m ível esi fold-minister úrhoz:
Minthogy az erdélyi részek földmívelése a birtokviszonyok rendezetlensége miatt a világ-forgalomban nem versenyképes s ezen rendezet-lenség megszüntetése előtt versenyképessé nem is fejlődhetik;
minthogy a világforgalmi konkurrentia által provokált krizis gazdasági életünket alapjaiban rendítette meg;
minthogy az erdélyrészi lakosok e sérelme évek óta a kormány által orvosolni igértetik és a t. kereskedelmi, ipar- és földmívelési minister ur a folyó év első felében enquétte-t is tartott, melynek a birtokviszonyok rendezését czélzó megállapodásait, figyelemre méltatni ki-látásba helyezte;
minthogy e többszörös Ígéreteket sem a minister ur, sem elődei be nem váltották, hanem a baj, a valóság orvoslását évről-évre elodázták;
minthogy a megnyitandó plojest-predeali, vasútvonal által az erdélyi földmívelés ezután
nem csupán egy, hanem két oldalról vonatván a világforgalomba, a már évek óta dúló válság még ennek utánna fog egész erejével pusztítani, tehát a növekedve közelgő veszély sürgős véd-intézkedést kiván meg;
miért is kérdem a t. kereskededelmi, ipar-és földmívelipar-ési minister urat:
szándékozik-e az erdélyrészi birtokviszonyok rendezéséről valahára törvényjavaslatot beterjesz-teni s ha igen, mikor fogja azt a ház asztalára letenni ?
szándékozik-e a megtartott enquétte által megállapított elveket a törvényjavaslat alapjául elfogadni s ha nem szándékoznék, melyek azon elvek, melyeken törvényjavaslata nyugodni fog?
Beadják : Ugrón Gábor, Kun István, Orbán Balázs, Bereczky Sándor, Kaisér Jáiios, Graffius Károly, Kastncr Henrik, Ugrón Ákos, Lázár Mihály, Zay Adolf, Bothos Kálmán, Jenei József."