Az emberi jogok és egyes intézményi fellépések

Az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek betartása nem kizárólag a tagállamokat és az uniós állampolgárokat köti. A lefektetett szabályok betartása és betartatása az Unió intézményeinek

362 Blutman 2013. 80. o.

363 Blutman 2013. 182. o.

364 EUSZ 26. cikk

365 EUSZ 29 és 32. cikk

366 EUSZ 34. cikk

367 EUSZ 35. cikk

368 EUSZ 33. cikk és 37. cikk

369 EUSZ 28, 42., 43. cikkek

is fő feladata, mely szinte napi szinten jelenik meg tevékenységeik során, legyen az a Tanács vagy a Parlament.

Az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek tiszteletben tartása annyira hangsúlyos elvárás, hogy azok megsértése komoly következményeket von maga után, mely eljárásban az intézményeknek nagy szerepe van. A sokat emlegetett kötelezettségszegési eljárás, az EUSZ 7. cikk alapján a Tanács, a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indokolással ellátott javaslata alapján, tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben említett értékeket. A Tanács megállapítását megelőzően a tagállamat meghallgatja és ajánlásokkal láthatja el azt.³⁷⁰

A Tanács egyhangúlag megállapíthatja, hogy a tagállam súlyosan és tartósan megsérti az EUSZ 2. cikkben említett értékeket, amennyiben erre a megállapításra jutott, minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, ide értve az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat. A későbbiekben minősített többséggel a Tanács úgy határozhat, hogy a meghozott intézkedéseket megváltoztatja vagy visszavonja, amennyiben az elrendelésükhöz vezető körülményekben változás következett be.³⁷¹

Az Unió intézményei azonban nem csak a tagállamok esetleges jogsértéseivel foglalkoznak, hanem saját illetékességükön és hatáskörén belül az emberi jogokat érintő kérdésekkel is. A Parlamentben többek között a Külügyi Bizottság keretein belül külön Emberi Jogi Albizottság működik, mindemellett éves jelentéseket bocsájt ki a nyilvánosság számára a világ országainak emberi jogi helyzetéről, mellyel lehetőség nyílik arra, hogy az Unió nyomást gyakoroljon az alapvető jogok gyakorlását korlátozó államokra.³⁷²

Fontos szerepet tölt be továbbá az Európai Unió Tanácsának két külön tanácsa, az Általános Ügyek Tanácsa, illetve Külügyi Tanácsa, még a Lisszaboni Szerződést megelőzően 7 emberi jogi témájú irányelvet³⁷³ fogadtak el, melyek a mai napig befolyásolják az emberi jogok hatékonyabb védelmét, illetve a velük kapcsolatos elvárásokat. A Bizottság az emberi jogokkal

370 EUSZ 7. cikk (1) bek.

371 EUSZ 7. cikk (2)-(4) bek.

372 http://emberijogok.kormany.hu/emberi-jogok-es-az-europai-unio

373 halálbüntetés, kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód, emberi jogi párbeszédek, gyermekek jogai a fegyveres konfliktusokban, emberi jogvédők, gyermekek jogainak előmozdítása és védelme, nők elleni erőszak, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem

egyes szakpolitikai területeken keresztül foglalkozik, többek között nemzetközi megállapodások tárgyalásaiban vesz részt, ellátja a bővítési folyamat felügyeletét és a szomszédságpolitika egyes kérdéseit, illetve irányítja a fejlesztési programokat és pénzügyi eszközöket együttműködve az Európai Külügyi Szolgálattal. Az emberi jogok elősegítése, védelme a kül- és biztonságpolitikai főképviselő felügyelete alá tartozó Európai Külügyi Szolgálat tevékenységében is megjelenik, továbbá az Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének feladata, hogy hatékonyabbá tegye az Unió emberi jogi politikáját, valamint ráirányítsa a figyelmet az ennek keretében végzett munkára és az Unió eredményeire.³⁷⁴ Az intézmények közül azonban a kiemelkedik kettő, mégpedig a Parlament és a Tanács, az előbbi aktivitása, az utóbbi pedig kiemelt szerepe miatt meghatározó. A Tanács kijelöli azon törekvéseket, mely az Unió egyes politikáit, illetve generális irányokat jelenti, meghatározza az Unió stratégiai érdekeit és a KKBP általános irányvonalait. E feladatkörében eljárva döntéseiben az emberi jogi megfelelés és annak elősegítése alapvető szerepet tölt be.

A Tanács ellenőrzi is az eltelt időszakokat és azokból konzekvenciát von le, illetve új irányokat is kitűz, ennek keretében született meg az egyes későbbiekben tárgyalt uniós emberi jogi politikáját érintő felülvizsgálata, mely során értékelte a korábbi eredményeket és új elvárásokat is kitűzött a következő évekre.

A Tanács több ízben kifejtette már, hogy az Unió elkötelezettsége az emberi jogok előmozdítása és védelme, valamint a demokrácia világszerte történő támogatása mellett töretlen. Napjaink válságai és az emberi jogok és az alapvető szabadságok széles körű megsértése és a velük való visszaélés az Unió egyre határozottabb erőfeszítéseit követeli meg, mely átfogó emberi jogi megközelítést kell, hogy biztosítson a konfliktusok és válságok megelőzésére és kezelésére, valamint az emberi jogoknak az uniós politikák külső vonatkozásaira való kiterjesztésében a jobb szakpolitikai koherencia biztosítása érdekében, különös figyelemmel a migráció, a kereskedelem és a beruházások területén, a fejlesztési együttműködések és a terrorizmus elleni küzdelemben.³⁷⁵

A Tanács kinyilvánította, hogy az Unió és tagállamai a demokráciára támaszkodnak, ennek oka többek között a hasonló hagyományok, közös európai értékek, viszont kiemeli, hogy a demokrácia kívülről történő erőltetése, így az emberi jogok elősegítése nem működik, azok

374 http://emberijogok.kormany.hu/emberi-jogok-es-az-europai-unio

375 Council Conclusions on the Action Plan on Human Rights and Democracy 2015 – 2019, Brussels, 20 July 2015 (OR. en) 10897/15

legfontosabb eszköze a partnerországok fejlesztési stratégiáinak és programjainak segítése, támogatása, hiszen legmegfelelőbben e törekvést a helyben irányított folyamatok, a pénzügyi és politikai összetevők megfelelő kombinációja támogathatja, mely egyes partnerországok sajátos helyzetét figyelembe veszi. Ennek elérésére számos eszköz áll az Unió rendelkezésére, így emberi jogi iránymutatásai szerinti fellépés, pénzügyi eszközök, választási megfigyelő küldöttségek, missziók és multilaterális fórumokon végzett fellépés, illetve párbeszédek folytatása. ³⁷⁶ Ennek eredményeként többek között Jemenben erősödött a Parlament szerepe a jogalkotásban, Tádzsikisztánban az Unió elősegítette a többpártrendszer kialakulását, Bolíviában támogatta az őslakos közösségek szerepének növelését a jogalkotásban, Elefántcsontparton elősegítette a szólás- és sajtószabadságot.³⁷⁷

A Parlament az emberi jogok vizsgálata során megkerülhetetlen, ahogy fentiekben már hivatkoztam rá, e témában kimondottan a legaktívabb szereplő az intézmények közül, és talán nem túlzás kijelenteni, hogy elsődleges feladatának érzi az emberi jogi megfelelés érvényre juttatását.

A Parlament feladatai során hozzájárul az Unió politikáihoz, ellenőrzi a többi uniós intézmény munkáját, és figyelemmel kíséri az Unió tevékenységét és a vele kapcsolatba hozható eseményeket, így különös figyelmet szentel az emberi jogok megsértésének eseteire, melyek vonatkozásában állásfoglalásokat ad ki. A Parlament keretein belül működik a már említett Külügyi Bizottság Emberi Jogi Albizottsága³⁷⁸, mely 30 taggal és 28 póttaggal rendelkezik. Az Albizottság az emberi jogi kérdések széles köréről rendez meghallgatásokat, e témák napi szintű kezelésével foglalkozik, küldöttségei pedig rendszeres látogatásokat tesznek az érintett országokban. A Parlament nem kizárólag a tagállamok parlamentjeivel tart fenn kapcsolatot, egyes nem uniós parlamentekkel való üléseken és a regionális parlamenti közgyűléseken is központi szerepet játszik, többek között emberi jogokkal kapcsolatos párbeszédek tekintetében.

Az EUSZ 14. cikk és EUMSZ 310. cikk (1) bekezdése alapján közvetetten beleszólása van az emberi jogi és demokrácia elősegítésével kapcsolatos pénzügyi előirányzatok elfogadásába, illetve ezt követően a felhasználás ellenőrzésébe, jóváhagyásába. A Parlament saját

376 Council conclusions on Democracy Support in the EU’s External Relations 2974th EXTERNAL RELATIONS Council meeting Brussels, 17 November 2009,

(forrás: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/gena/111250.pdf letöltve: 2017.

április 20.)

377 Delivering on Democracy, Report January – June 2011, EIDHR

(forrás: http://www.eidhr.eu/files/dmfile/EIDHR_DemocracyReport2.pdf, letöltve: 2017. április 20.)

378 http://www.europarl.europa.eu/committees/hu/droi/home.html

kezdeményezésű éves jelentéseiben az Unió emberi jogi politikájával és az Unió éves jelentésével kapcsolatos gondolatokat tartalmaz³⁷⁹

A Parlament támogatási programjai során az Unió szomszédságpolitikával érintett parlamenteket, illetve egyes afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokat, valamint a határokon átnyúló és regionális parlamenteket is támogatnak, melyek célja jogalkotás, ellenőrzés és képviselet megerősítésére, a parlamenti szervezetek felállítására, a közigazgatási és az intézményi reform végrehajtására, a parlamentközi jogalkotási együttműködés megindítására bevált gyakorlatok cseréje. Fontos szerep hárul a Parlamentre egyes konfliktusok során is, mely esetben közvetítő és párbeszéd elősegítő tevékenységet folytatnak, ennek keretében a Parlament küldötteiként léphetnek fel közvetítés és konfliktusmegelőzés céljából, részt vehetnek közös Uniós-munkacsoportokban, illetve szerepet vállalhatnak konfliktusok megelőzését szolgáló parlamenti kapacitás kialakításában.³⁸⁰

Tevékenysége során a Parlament több esetben felszólalt az Unióval partnerségi viszonyban álló országok emberi jogilag kifogásolt magatartásával szemben, így több ízben elítélte a Törökországban folyó eseményeket,³⁸¹ de felszólaltak a mianmari kormány által tanúsított elnyomó intézkedések ellen is,³⁸² illetve a visszatérően felszólal Kínával szemben.

Kínával kapcsolatban többek között megemlíti a Parlament, hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és tiszteletben tartása az Unió és Kína közötti hosszú távú partnerség középpontja, mely összhangban áll az Unió azon kötelezettségvállalásával, hogy ezeket az értékeket külső fellépései során előtérbe helyezi, illetve Kína is elkötelezettségét fejezte ki ezen értékek hazai elősegítésében és nemzetközi együttműködésekben való betartásában. A 2016. július 12-13-án megtartott 18. EU-Kína csúcstalálkozón arra a következtetésre jutott az Unió és Kína, hogy 2016-ban az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszéd másik fordulóját is megtartják.³⁸³ E kedvező fordulatok azonban nem jelentik azt, hogy Kína minden esetben az általa vállalt, illetve tőle elvárt magatartást tanúsítaná, erre tökéletes példa a sok diplomáciai bonyodalmat okozó Kína-Tibet viszony, melynek egyik legkínosabb pontja a világ legnagyobb tibeti buddhista központjával, a Larung

379 http://www.europarl.europa.eu/atyourservice/hu/displayFtu.html?ftuId=FTU_6.4.1.html

380 http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/20150201PVL00015/Emberi-jogok

381

http://hu.euronews.com/2016/11/22/a-torok-csatlakozasi-targyalasok-befagyasztasara-szolit-fel-a-ket-legnagyobb-frakcio-az-europai-parlamentben, https://mno.hu/kulfold/az-ep-felfuggesztene-a-torok-csatlakozasi-targyalasokat-1373099

382 2016/3027(RSP) Resolution on the situation of the Rohingya minority in Myanmar

383 2016/3026(RSP) Resolution on the cases of the Larung Gar Tibetan Buddhist Academy and Ilham Tohti

Gar Intézettel szembeni kínai fellépés.

Larung Gar ellen indított kínai politikai lépés nem csak a buddhista szerzetesek és a Dalai Láma fellépését és ellenérzését váltotta ki, az intézkedések, mellyel az intézetet el akarják lehetetleníteni és a kínai politikai propaganda, a hazafias gondolkodás sodrásába kívánják beszervezni, nemzetközi visszhangot is kiváltott, ennek kapcsán szólalt fel a Parlament is.

Ennek keretében elítélte a hatósági fellépést, kérte, hogy tartsák tiszteletben a vallásszabadságot az emberi jogok területén tett nemzetközi kötelezettségvállalásaikkal összhangban, felszólította a kínai hatóságokat, hogy kezdeményezzenek párbeszédet és konstruktív módon vegyenek részt a Larung Gar helyi közösséggel és vallási vezetőivel kapcsolatos fejleményekben, és foglalkozzanak a túlzsúfolt vallási intézetekkel kapcsolatos aggodalmakkal. A Parlament sürgeti továbbá a kínai kormányt, hogy módosítsa a biztonsági jogcsomag azon rendelkezéseit, amelyek szűkítik a civil társadalmi szervezetek helyiségeit, és szigorítják a vallási gyakorlatok kormányzati ellenőrzését, felszólítja a kínai kormányt, hogy biztosítson tisztességes és biztonságos környezetet minden nem kormányzati szervezet számára és az emberi jogvédők számára, hogy szabadon működjenek az országban.³⁸⁴