III. Kormányrendeletek
5. Az eljárás részletes szabályai
9. § Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás a 26., 29., és 30. §-ban meghatározott kivétellel kérelemre indul.
10. § Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem elbírálásának ügyintézési határideje húsz nap.
11. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem – az Nytv. 29/A. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – bármely járási hivatalnál és a központi szervnél (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) is előterjeszthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az 1. mellékletében foglalt adattartalommal az eljáró hatóság állítja elő. Az Nytv.
29/E. § (2) bekezdése szerinti személyazonosító igazolvány igénylése esetén a kérelmet az 1. melléklet 1–9., 11., 12.
és 15–20. pontjai szerinti adattartalommal kell kiállítani.
(3) A személyes megjelenésében – egészségügyi okból – akadályozott az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki közreműködő hatóságként jár el és a kérelmet a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzést követően haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. A kérelemnyomtatványt a járási hivatal biztosítja.
(4) A fogvatartott állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a büntetés-végrehajtási intézetnél (a továbbiakban: bv. szerv) terjesztheti elő, amely közreműködő hatóságként jár el és a kérelmet a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzést követően haladéktalanul megküldi a központi szervnek.
12. § (1) A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező – a (2) bekezdésben és a 13. §-ban foglaltak kivételével – személyes megjelenésre köteles.
(2) A 11. § (3) bekezdésében foglalt esetben a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni.
13. § (1) A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselő – személyes megjelenést mellőzve – kérelmezheti a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél is.
A kérelmet a születés anyakönyvi bejelentésére irányadó szabályok alapján az anyakönyvi bejelentéssel egyidejűleg kell továbbítani.
(2) A kérelemnyomtatványt az anyakönyvvezető a 22. § (1) bekezdés szerinti ellenőrzést követően továbbítja a születés helye szerint illetékes járási hivatalnak.
14. § (1) A személyazonosító igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a kérelmezőről az eljáró hatóság, illetve a közreműködő hatóságként eljáró bv. szerv arcképmás felvételt készít.
(2) A 12. § (2) bekezdésében és a 13. §-ban meghatározott esetben a kérelemhez csatolni kell a kérelmező egy darab igazolványképét.
(3) A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el.
15. § (1) Az Nytv. 29/E. § (2) bekezdése szerinti személyazonosító igazolvány igénylése, a 11. § (3) bekezdése, valamint a (2) bekezdés szerinti visszautasítás kivételével az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor, ha az Nytv. alapján az ujjnyomat rögzítésre kerül, a polgár ujjnyomatát a kézfejek két mutatóujjáról kell rögzíteni. A mutatóujjak bármely ok miatti alkalmatlansága esetén az ujjnyomat rögzítését a kézfej többi ujjáról kell megkísérelni a következő sorrend megtartásával:
a) a kézfejek két középső ujja, b) a kézfejek két gyűrűsujja, c) a kézfejek két hüvelykujja.
(2) A polgár az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelemben nyilatkozik, ha az ujjnyomat rögzítését visszautasítja.
16. § (1) Az Nytv. 29/E. § (2) bekezdése szerinti személyazonosító igazolvány igénylése kivételével az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor az eljáró hatóság ellenőrzi annak a tényét, hogy a polgár a kérelem benyújtásakor rendelkezik társadalombiztosítási azonosító jellel, illetve adóazonosító jellel.
Az ellenőrzés eredményéről a polgárt a hatóság tájékoztatja.
(2) Az Nytv. 29/E. § (2) bekezdése szerinti személyazonosító igazolvány igénylése kivételével az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelemben fel kell tüntetni annak tényét, hogy a polgár a kérelem benyújtásakor társadalombiztosítási azonosító jellel, illetve adóazonosító jellel rendelkezik.
(3) A tároló elem az Nytv. 29. § (7) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott adatokat a polgárnak az adott azonosító kódot igazoló hatósági igazolványának megfelelően tartalmazza.
17. § A polgár által személyesen előterjesztett állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelmen az 51. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben fel kell tüntetni, ha a polgár elektronikus aláírás funkcióhoz szükséges szolgáltatást igényelt.
18. § (1) Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, azt a kérelemhez be kell mutatnia.
(2) Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, illetve ha a menekült vagy az oltalmazott jogállású kérelmező az útlevélen kívül más, személyazonosságot igazoló érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző évben sem rendelkezett ilyen érvényes okmánnyal, a kérelmezőnek a kérelemhez be kell mutatnia:
a) doktori cím viselésére irányuló szándék esetén – ha a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban a doktori címe nem szerepel – a doktori cím viselésére jogosító okiratot, külföldön szerzett doktori cím esetén az annak honosítását tanúsító okiratot, vagy ezek hiteles másolatát,
b) a magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatért magyar állampolgár vagy a külföldön élő magyar állampolgár esetén a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,
c) a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmező esetén a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt,
d) a menekült és az oltalmazott jogállású kérelmező esetén – ha első személyazonosító igazolvánnyal történő ellátására kerül sor – fényképét, amelynek hátoldalán a menekültügyi hatóság feltünteti a kérelmező menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismeréséről szóló hatósági határozatának számát, továbbá a fényképnek a menekültként vagy oltalmazottként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja.
(3) Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, de a kérelem benyújtásakor rendelkezik a magyar hatóság által kiállított születési anyakönyvi kivonattal és a névviselés megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított házassági anyakönyvi kivonattal, azt a kérelemhez bemutathatja.
(4) Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a (3) bekezdésben foglalt okiratot nem mutatja be, az eljáró hatóság hivatalból intézkedik az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével a szükséges adatok egyeztetése érdekében, ha a születést és a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték.
(5) Ha a polgár a doktori címet 2006. február 1-jén vagy azt követően fennálló hallgató jogviszony alapján szerezte, a (2) bekezdés a) pontjától eltérően a doktori címre jogosító okiratot vagy annak másolatát bemutathatja.
19. § A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetében a 18. §-ban meghatározottakon túl a kérelemhez be lehet mutatni a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot, valamint be
kell mutatni a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt is.
20. § Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetében a 18. §-ban meghatározottakon túl, ha személyesen csak az egyik szülő jelenik meg, a kérelemhez csatolni kell a másik szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a bv.
szerv vezetője, a konzuli tisztviselő, a központi szerv vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a személyazonosító igazolvány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, szünetelését igazoló jogerős határozatot is. Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetén az eljáró törvényes képviselő személyazonosságát ellenőrizni kell.
21. § (1) A 18. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bemutatott okmány a természetes személyazonosító adatokat, így különösen a névviselését az anyakönyvbe bejegyzett adatokkal megegyezően tartalmazza, lejárt okmány esetén pedig nyilatkozik arról is, hogy adataiban nem történt változás.
(2) Ha a kérelmező az állandó személyazonosító igazolványát nem tudja bemutatni, nyilatkoznia kell annak okáról.
(3) Ha a kérelmező cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezése megszűnt, az erről szóló jogerős bírósági határozatot is be kell mutatni.
(4) Ha e rendelet valamely okirat vagy annak hiteles másolatának bemutatását lehetővé teszi, de nem teszi kötelezővé, a bemutatás elmaradása esetén az okiratban foglalt tény igazolásához szükséges intézkedéseket az eljáró hatóság megteszi.
22. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és a fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmány adattartalmával és a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal.
(2) Az eljáró hatóság a kérelem, valamint a bemutatott okmányok szerinti adatok egyeztetését a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal is elvégzi.
(3) A személyazonosító igazolványt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani.
(4) Ha az (1) és (2) bekezdés szerint végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul javítani kell. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott okiratok alapján javíthatóak.
(5) A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy visszavonó döntés közléséig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal folytassa le. Ebben az esetben az ügy iratait haladéktalanul át kell tenni a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalhoz.
23. § (1) Az Nytv. 29/E. § (2) bekezdése szerinti személyazonosító igazolvány igénylése kivételével a kérelem felvételét követően haladéktalanul az eljáró hatóság sértetlen, lezárt borítékban a kérelmező rendelkezésre bocsátja
a) az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN kód létrehozásához szükséges aktiváló PIN kódot és a regisztrációs kódot, és
b) a PUK kódot.
(2) A 12. § (2) bekezdésében foglalt esetekben az eljáró hatóság az (1) bekezdésben meghatározott kódokat átadás céljából a kérelmező meghatalmazottjának adja át.
(3) A 11. § (3) bekezdésében foglalt esetekben az eljáró hatóság a személyazonosító igazolványtól időben elkülönítve, belföldön postai úton, könyvelt küldeményként küldi meg az (1) bekezdésben meghatározott kódokat a kérelmező által az eljárás során a személyazonosító igazolvány kézbesítésére megjelölt címre személyesen a kérelmezőnek, törvényes képviselőjének vagy meghatalmazottjának.
(4) A 11. § (4) bekezdésében foglalt esetben a központi szerv átadás céljából a bv. szervnek a személyazonosító igazolványtól elkülönítve, belföldön postai úton, könyvelt küldeményként küldi meg az (1) bekezdésben meghatározott kódokat.
(5) A 13. §-ban foglalt esetben – ha a személyazonosító igazolvány postai úton történő továbbítására kerül sor – az eljáró hatóság a személyazonosító igazolványtól időben elkülönítve, belföldön postai úton, könyvelt
küldeményként küldi meg az (1) bekezdésben meghatározott kódokat a kérelmező által az eljárás során a személyazonosító igazolvány kézbesítésére megjelölt címre személyesen a kérelmező törvényes képviselőjének.
(6) Az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelemnek az eljáró hatóság általi átvételét a kérelem másolati példányával igazolni kell.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kódok kérelmező általi átvételét, illetve az átvétel kérelmező általi megtagadását igazolni kell.
24. § (1) A kérelmet az eljáró hatóság állandó személyazonosító igazolvány kiadásával teljesíti.
(2) A járási hivatalban, illetve a központi szervnél kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha az eljárás során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására kerül sor, vagy a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa.
(3) A (2) bekezdésben foglalt eseten kívül az állandó személyazonosító igazolványt belföldön a kérelmező választása szerint postai úton, könyvelt küldeményként kell továbbítani, vagy a járási hivatalban, illetve a központi szervnél kell átadni a kérelmező, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére.
(4) Az állandó személyazonosító igazolványt a 11. § (4) bekezdése szerinti esetben postai úton, könyvelt küldeményként a bv. szervnek kell továbbítani.
(5) A postai úton át nem vett állandó személyazonosító igazolványt a kérelmező, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja veheti át a kérelmező által az eljárás során a személyazonosító igazolvány kézbesítésére megjelölt cím szerint illetékes járási hivatalban.
(6) Az át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat – az átvételre való felhívást követően – az azt birtokló hatóság a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével átvétel hiányában érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.
25. § Az eljáró hatóság az állandó személyazonosító igazolvány kiadását megtagadja, ha a) a 32. §-ban foglalt feltételek nem állnak fent, vagy
b) a kérelmező az állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult.
6. Az állandó személyazonosító igazolvány hivatalbóli kiadása a honosítási és visszahonosítási