100. § Ha az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum archiválását minősített bizalmi szolgáltató végzi, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző és az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt.
ÖTÖDIK RÉSZ
AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSRE VONATKOZÓ EGYES HÁTTÉRSZABÁLYOK
101. § (1) Ha a 101–103. §-ban foglalt rendelkezésektől törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az 1. § 17. pont a)–i) alpontjában meghatározott szervek
a) egymás közötti elektronikus kapcsolattartására, valamint
b) a természetes személyekkel vagy gazdálkodó szervezetekkel történő elektronikus kapcsolattartására az e Részben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az irat és a jognyilatkozat elektronikus kézbesítésére a 14–15. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) Ha az elektronikus kézbesítés bármely okból meghiúsul és a kézbesítési vélelem megállapításának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, az elektronikus irat hiteles papír alapú kiadmányát kell a címzetthez eljuttatni.
102. § (1) A hiteles elektronikus iratról a kiállító vagy jogutódja az elektronikus irat kinyomtatásával és záradékolásával hiteles papír alapú kiadmányt állíthat elő. Közigazgatási szerv esetében a jogutód szerv az a szerv, akinek az irat kiállítása a hatályos szabályok szerint a feladatkörébe tartozna.
(2) A természetes személy a saját maga által kiállított vagy elektronikusan aláírt elektronikus iratot papír alapon saját nevében záradékolhatja.
(3) Az elektronikus iratról papír alapú kiadmányt a kiállító nem természetes személy nevében a) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személy,
b) a létesítő okiratban meghatározott személy, c) a jogi személy képviseletére jogosult személy záradékolhat.
(4) A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik.
(5) Természetes személy esetén a záradéknak – a (4) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmaznia kell két tanú aláírását és az arra való szöveges utalást, hogy a természetes személy a záradékot előttük írta alá vagy az aláírást saját kezű aláírásának ismerte el.
(6) Többoldalú jognyilatkozatról készült papír alapú másolat akkor hiteles, ha a másolatot valamennyi aláíró vagy jogutódja az e §-ban megjelölt módon záradékolta.
(7) Az e § szerint előállított papír alapú kiadmány bizonyító ereje az alapul szolgáló elektronikus irattal megegyezik.
103. § (1) Papír alapú iratról az irat előállítója vagy jogutódja az irat digitalizálásával, a digitalizált irat záradékolásával elektronikusan hitelesített iratot készíthet.
(2) A papír alapú irat elektronikusan hiteles irattá történő átalakítása során aláíró a 102. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott személy lehet.
(3) A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását és szöveges utalást arra, hogy az elektronikus kiadmány az alapul szolgáló papír alapú irattal megegyezik.
(4) Többoldalú jognyilatkozatról készült elektronikus másolat akkor hiteles, ha a szkennelt iraton a záradék valamennyi aláíró vagy annak jogutódja legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását tartalmazza.
(5) Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha legalább az egyik aláíró az iratot elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány
a) az az elektronikus kiadmány, amelyen valamennyi aláíró legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírása szerepel, valamint ennek a 102. § alapján készített papír alapú másolata, vagy
b) az a papír alapú kiadmány, amely valamennyi, az iratot elektronikusan aláíró személy legalább fokozott biztonságú aláírását együttesen tartalmazó elektronikus iratról készült és
ba) a 102. § szerinti záradékot, valamint
bb) az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását egyidejűleg tartalmazza.
(6) Az e § szerint előállított elektronikus kiadmány bizonyító ereje az alapul szolgáló papír alapú irattal megegyezik.
104. § (1) Az informatikai fejlesztések egységességének, az informatikai rendszerek együttműködési képességének biztosítása érdekében minden állami szerv köteles bejelenteni az elektronikus kapcsolattartást vagy az informatikai rendszerek együttműködési képességét érintő informatikai fejlesztési terveit a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a rendeletben meghatározottak szerint.
(2) A kijelölt szerv az elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz és az infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedés szempontjára figyelemmel kialakított álláspontjáról tizenöt munkanapon belül tájékoztatja a bejelentő szervet.
(3) Ha további adatok benyújtása válik szükségessé, a kijelölt szerv azok beérkezését követő nyolc munkanapon belül adja ki állásfoglalását.
(4) A bejelentő állami szervnek az informatikai fejlesztést a kijelölt szerv álláspontjának figyelembevételével kell megvalósítania.
(5) A bejelentés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(6) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása érdekében a kijelölt szerv az álláspontjának kialakítása során együttműködik az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 14. § (1) bekezdésében meghatározott, az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatósággal.
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 60. Felhatalmazó rendelkezések
105. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kapcsolattartás részletes szabályait,
b) azon ügytípusok körét, amelyek tekintetében az azokat biztosító jogalany e törvény alkalmazását önkéntesen vállalhatja,
c) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások részletes követelményeit, a szolgáltatásnyújtás részletes eljárási rendjét, a szolgáltatás igénybevételének részletes szabályait, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési és a szolgáltató által teljesítendő személyi és pénzügyi feltételeket, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás bejelentésével, valamint a Felügyelet általi bírság kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseket és a bírság mértékét,
d) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv azonosításával kapcsolatos részletes követelményeket, e) az elektronikus kapcsolattartási módokra vonatkozó részletes szabályokat,
f) az ügyintézési rendelkezés tételének és nyilvántartásba vételének részletes szabályait,
g) az elektronikus ügyintézés céljaira felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó sajátos követelményeket,
h) az elektronikus ügyintézési szolgáltató regisztrációjának részletes szabályait,
i) az összerendelési nyilvántartás működésének és az összerendelési nyilvántartásból történő adatszolgáltatás nyújtásának részletes szabályait,
j) az elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó részletes szabályokat, k) a Felügyelet eljárásának részletes szabályait,
l) a 14. § (7) bekezdése szerinti jogalanyok körét,
m) az országos telefonos ügyfélszolgálat működésének részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a) a Felügyeletet,
b) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartását vezető szervet,
c) a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóit, valamint a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóit,
d) a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervet, valamint a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás regisztrációs szerveit,
e) az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szervet.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az informatikai együttműködést biztosító szolgáltatások rendelkezésre állására és annak igazolására vonatkozó szabályokat,
b) az együttműködő szervek közzétételi kötelezettségei teljesítésére szolgáló közzétételi felületre vonatkozó szabályokat,
c) az informatikai együttműködést korlátozó vagy akadályozó üzemszünet és üzemzavar esetén követendő eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,
d) a műszaki irányelvek elfogadására és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,
e) az automatikus információátadásra köteles együttműködő szerveket és az ilyen módon továbbítandó információk körét, valamint az automatikus információátadási felületre vonatkozó követelményeket,
f) az információátadási szabályzat részletes tartalmi követelményeit, valamint az információátadási szabályzatban szabályozandó információk körét,
g) az információátadási szabályzat és megállapodás bejelentésére vonatkozó szabályokat, h) az információforrások regisztere adattartalmára és vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, i) az adat- és iratmegnevezések jegyzéke adattartalmára és vezetésére vonatkozó részletes szabályokat,
j) a központi címregiszter vezetése, működése, az egységes címképzés szabályait, valamint az egységes címkezelés részletes eljárási szabályait,
k) az e törvény szerinti központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, a kötelezően igénybe veendő központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások körét,
l) a 104. § (1) bekezdés szerinti bejelentés részletes szabályait, m) a felügyeleti vizsgálat részletes szabályait, valamint n) a koordinációs eljárás részletes szabályait.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az
a) elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó elérhetőségek, b) elsődleges információforrásból rendelkezésre álló információk e törvényben nem szabályozott típusait, körét rendeletben határozza meg.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a) a központi címregiszter működtetéséért felelős szervet,
b) a Harmadik Rész szerinti együttműködésre kijelölt közfeladatot ellátó szerveket, valamint c) a 104. § (1) bekezdése szerinti szervet.
(6) Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentéséért, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat érintő változások bejelentésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj megfizetésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.
106. § Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy
a) a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes követelményeket, így különösen a bizalmi szolgáltatók pénzügyi és személyzeti megfelelőségével, a tevékenységével és az általa használt eszközökkel kapcsolatos követelményeket, az igénybe vevők szerződésének megkötésével és a szerződéskötéssel összefüggő tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos követelményeket, valamint a szolgáltatási szerződésre, a bizalmi szolgáltatás nyújtásának egyéb feltételeire (így a bizalmi szolgáltatási rendre és szolgáltatási szabályzatra) vonatkozó részletes feltételeket,
b) a bizalmi felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmával és a bizalmi szolgáltatás nyújtásával összefüggő bejelentésekkel kapcsolatos követelményeket,
c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a bizalmi felügyeletnek fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét
rendeletben állapítsa meg.