16. § A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdésében az „a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 9. § (1) bekezdés d) pontja” szövegrész helyébe az „a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés c) pontja” szöveg lép.
16. A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény módosítása 17. § A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához
szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beruházással összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő minden esetben jogosult a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti, rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A Kbt. rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárása esetén
a) az ajánlatkérő minden esetben köteles legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni, és b) az ajánlatok értékelési szempontja a legalacsonyabb ár vagy legalacsonyabb költség is lehet.”
17. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
18. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek szolgáltatás
megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés
a) egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból, b) egyedi munkahely-teremtési támogatásból,
c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból, d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,
e) nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy
f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból
valósul meg.”
(2) A Kbt. 9. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényt nem kell alkalmazni)
„a) a külön törvényben – annak hatálybalépéséig e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben – meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre azzal, hogy e beszerzésekre a külön törvényben – annak hatálybalépéséig e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben – meghatározott szabályok alkalmazandók, valamint ha a beszerzés a külön törvény alkalmazása alól is kivételt képez és a b) pont ba) alpontjának megfelelő kivételi esetben az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében a külön törvény alkalmazása alól felmentést adott, illetve a külön törvény hatályba lépéséig a b) pont ba) alpontjának megfelelő kivételi esetben e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint a Kormány egyedi döntésének megfelelően az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet sajátos szabályai alkalmazandók;”
(3) A Kbt. 52. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi vagy részvételi határidőt,
a) ha a kiegészítő tájékoztatást, annak ellenére, hogy azt a gazdasági szereplő az 56. §-ban meghatározottak szerint időben kérte, nem tudja az előírt határidőben [56. § (2) bekezdés] teljesíteni, vagy
b) ha a közbeszerzési dokumentumokat módosítja.”
(4) A Kbt. 148. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3)–(4) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni]
„e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől, vagy a teljesítésre vonatkozó adatok [43. § (1) bekezdés f) pont] Közbeszerzési Hatóság által működtetett adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges az ajánlatkérő saját vagy fenntartója honlapján – való közzétételétől számított harmincadik napot.”
(5) A Kbt. 195. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közbeszerzésekért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott központi ellenőrzéssel összefüggésben eljárási bírsággal sújthatja azt az ellenőrzéssel érintett szervezetet, amely a külön jogszabályban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti vagy a határidőket elmulasztja.”
(6) A Kbt. 197. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. A 139. §, a 141. §, a 142. §, a 153. § (1) bekezdés c) pontja és a 175. § rendelkezéseit alkalmazni kell e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő módosításának lehetőségére, valamint a módosítás és teljesítés ellenőrzésére, továbbá a XXI. fejezet rendelkezéseit az ezekkel összefüggő jogorvoslati eljárásokra.”
(7) A Kbt. 197. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti külön törvény hatálybalépéséig a 198. § (1) bekezdés 20–21. pontja szerinti Korm. rendeletek által szabályozott beszerzési eljárásokban a jogorvoslati eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A jogorvoslati eljárás során e törvény Hatodik Része szerint kell eljárni, azzal, hogy a jogorvoslati kérelem és a döntés a Közbeszerzési Hatóság honlapján nem tehető közzé, és a Közbeszerzési Döntőbizottság csak zárt tárgyalást tarthat.”
(8) A Kbt. 198. § (1) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„14. az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik, a Kormány közalapítványai, valamint azon többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek közbeszerzései megindításának engedélyezésére és lefolytatásának központi ellenőrzésére vonatkozó sajátos szabályokat, amelyekben az állam nevében a tulajdonosi (részvényesi, tagsági stb.) jogokat miniszteri rendelet vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megbízási szerződés alapján központi költségvetési szerv vagy intézménye gyakorolja, valamint e szervezetek közbeszerzési szerződései, építési vagy szolgáltatási koncessziói módosításának engedélyezésére vonatkozó sajátos szabályokat, valamint e szervezetek és a kezelésükben lévő vagy általuk alapított alapítványok nem közbeszerzés útján megkötött, beszerzést megvalósító szerződései megkötésének és módosításának engedélyezését, a közbeszerzések központi ellenőrzésével és engedélyezésével összefüggésben megküldendő adatok körét, továbbá a központi ellenőrzéssel összefüggésben a közbeszerzésekért felelős miniszter által kiszabható bírságot és – az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével – annak mértékét. Az engedélyezési és ellenőrzési tevékenység keretében a Kormány jogpolitikai céljainak érvényesítése érdekében a közbeszerzésre, illetve annak feltételeire vonatkozó tartalmi követelmények is előírhatóak;”
(9) A Kbt. 198. § (1) bekezdése a következő 20–22. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„20. a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti külön törvény hatálybalépéséig a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére, valamint építési beruházásokra vonatkozó sajátos szabályokat;
21. a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekre vonatkozó sajátos szabályokat;
22. a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti külön törvény hatálybalépéséig a hírszerző és elhárítási tevékenységhez kapcsolódó beszerzésekre vonatkozó sajátos szabályokat.”
(10) A Kbt. 198. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a közbeszerzésekért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„c) a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók tevékenységére, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók nyilvántartásba vételét megelőző előzetes regisztrációjára, az előzetes regisztráció feltételeire és folyamatára, valamint – az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével – az előzetes regisztráció díjára és beszedésére, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékére, annak vezetésére, a névjegyzékbe vétel feltételeire, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók szakmai testületére valamint – az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével – a névjegyzékbe történő felvételért, a bejegyzés megújításáért, illetve a névjegyzékbe bejelentett adatok kiegészítéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére vonatkozó szabályokat, valamint a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokat;”
18. Záró rendelkezések
19. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
20. § A 10. § (1)–(3) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2015. évi CCXXVII. törvény
az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosításáról*
1. § (1) Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tszszt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv az építészeti-műszaki tervezési, kivitelezési szerződés (a továbbiakban együtt: szerződés) építőipari teljesítéséből eredő, e törvényben meghatározott kérdésekben a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó (a továbbiakban együtt: fél) megbízására szakértői véleményt ad, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a kiadása vitás, vagy a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg.”
(2) A Tszszt. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény alkalmazásában
a) szerződést biztosító mellékkötelezettség a garancia, zálogjog és kezesség,
b) biztosítékot nyújtó személy: a garanciát vállaló pénzügyi intézmény vagy biztosító, a zálogkötelezett és a kezes.”
2. § A Tszszt. 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv)
„b) tagjait az igazságügyi szakértők és az építési műszaki ellenőrök közül az építésgazdaságért felelős miniszter – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és építőipari szakmai szervezetek véleményezése mellett – az igazságügyért felelős miniszter”
(egyetértésével nevezi ki.)
3. § (1) A Tszszt. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyben eljáró szakértői tanács három tagját és közülük a szakértői tanács elnökét a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője jelöli ki a vizsgálandó építészeti-műszaki tervezési, illetve az építőipari kivitelezési munka szakterületének megfelelő, a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tagok közül. A szakértői tanács elnökének kizárólag igazságügyi szakértő jelölhető ki.”
(2) A Tszszt. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv nevében szakértői tanácsban két szakértő jár el, ha az ügyben a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg, és a vitatott bruttó érték nem haladja meg a 6 millió forintot. Ezen eljárásban a szakértői tanács elnökeként a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője vagy vezetőhelyettese vesz részt.”
4. § A Tszszt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adott ügy kapcsán a szakértői tanács tagjaként nem járhat el, aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint mint szakértő sem járhatna el. Az elfogultságát kell vélelmezni különösen annak, aki bármely fél megbízásából az adott ügy tárgyát képező építési beruházásnál korábban szakértőként járt el.”
5. § A Tszszt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakvélemény – a jogszabályban a szakértői vélemény tartalmára vonatkozó előírások szerint – a következő kérdések tárgyában készül:
a) a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő munkák leírása,
b) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített munkák mennyiségének és minőségének meghatározása,
c) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett munkák meghatározása, és
* A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 15-i ülésnapján fogadta el.
d) a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek, vagy az átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke.”
6. § A Tszszt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakértői tanács a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot kivitelezési szerződés vizsgálata esetén – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kivétellel – a kivitelezés helyszínén végzi el.
A szakértői vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.”
7. § A Tszszt. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleménye alapján a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése nem indokolt,
a) a garanciát vállaló pénzügyi intézmény vagy biztosító a garanciaszerződésben foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesíti,
b) a zálogjog a Ptk.-ban írt egyik módon sem érvényesíthető,
c) a kezes a kötelezett helyett való teljesítésre vállalt kötelezettségét nem teljesíti.”
8. § Ez a törvény 2016. május 1-jén lép hatályba.
9. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2015. évi CCXXVIII. törvény
a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról*
1. § A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Natv.) 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„3. § (1) Az akkreditálási eljárásra, a felügyeleti vizsgálati eljárásra, az akkreditált szervezet, illetve természetes személy akkreditált tevékenységével kapcsolatos panasz intézésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az akkreditáló szerv által hozott határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye. Az akkreditálási eljárásban újrafelvételi eljárásnak nincs helye.”
2. § A Natv. 6. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„6. § (1) Az akkreditálási eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll.
(2) Az értékelési szakasz során az akkreditáló szerv szakértőként minősítőkből és az akkreditálási kérelemmel érintett területen szakértelemmel rendelkező személyekből álló értékelő csoportot rendel ki.
(3) Az akkreditáló szerv az akkreditálási eljárás és a felügyeleti vizsgálat döntéshozatali szakaszában a nemzeti akkreditálás rendszerébe tartozó szakterületeken szakértőként az akkreditáló bizottságot rendeli ki.
(4) Az értékelő csoport tagja nem lehet olyan személy, aki az akkreditáló bizottság tagja.
(5) Az értékelési szakasz ügyintézési határideje száz nap.
(6) A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje harminc nap.
(7) A döntéshozatali szakaszban az akkreditáló szerv határoz az akkreditálásról vagy az akkreditálás iránti kérelem elutasításáról. Az akkreditált státusz öt évre szól.
* A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 15-i ülésnapján fogadta el.
(8) Az akkreditáló szervnek az akkreditált státuszra vonatkozó határozata elismeri és igazolja, hogy egy szervezet vagy természetes személy alkalmas meghatározott megfelelőségértékelési feladat elvégzésére.”
3. § A Natv. 7. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„7. § Az akkreditálási eljárásáért, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért, a kérelemre indult felügyeleti vizsgálati eljárásért, továbbá a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
4. § A Natv. 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„8. § (1) Az akkreditált státusz alapjául szolgáló körülmények fennállását, valamint az akkreditált szervezet, illetve természetes személy alkalmasságát felügyeleti vizsgálat keretében, indokolt esetben rendkívüli felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrizni kell.
(2) A felügyeleti vizsgálat az akkreditált szervezet vagy természetes személy kérelmére indul. Rendkívüli felügyeleti vizsgálatra panaszbejelentés, az akkreditálás alapjául szolgáló körülmények megváltozása, valamint – az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezetek esetében – a 600/2012/EU bizottsági rendelet 51. cikke szerint kerülhet sor. A rendkívüli felügyeleti vizsgálatra a felügyeleti vizsgálatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A rendkívüli felügyeleti vizsgálat hivatalból indul.
(4) Az akkreditált szervezet az első felügyeleti vizsgálat iránti kérelmet az akkreditált státusz első megadásától számított egy éven belül, azt követően legfeljebb kétévente köteles benyújtani úgy, hogy a helyszíni szemlék között két évnél hosszabb idő nem telhet el.
(5) Az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezet az akkreditált státusz megadásától számított egy éven belül, azt követően legfeljebb évente nyújtja be a felügyeleti vizsgálat iránti kérelmet.
(6) A felügyeleti vizsgálati eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. Az értékelési szakasz ügyintézési határideje hatvanöt nap. A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje tizenöt nap.
(7) A felügyeleti vizsgálati eljárás esedékességéről a (4) bekezdésben szabályozott esetben a legutolsó helyszíni szemle után tizenkilenc hónappal, az (5) bekezdésben szabályozott esetben a legutolsó helyszíni szemle után hét hónappal az akkreditáló szerv értesíti az akkreditált szervezetet vagy természetes személyt a felügyeleti vizsgálati eljárás kezdeményezésének kötelezettségéről és a kérelem benyújtásának határidejéről.
(8) Az akkreditáló szerv a felügyeleti vizsgálat eredményétől függően az akkreditált státuszt a) legfeljebb a 6. § (7) bekezdésében meghatározott időtartamig fenntartja,
b) részlegesen vagy teljeskörűen felfüggeszti, vagy c) részlegesen vagy teljeskörűen visszavonja.
(9) A felügyeleti vizsgálat jogerős lezárásáig az akkreditált státusz érvényes.
(10) Ha az akkreditáló szerv az akkreditált státuszt részlegesen vagy teljeskörűen felfüggeszti, részlegesen vagy teljeskörűen visszavonja, vagy az akkreditált szervezet vagy természetes személy kérelmére az akkreditált területet szűkíti, erről a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott, feladatkörrel rendelkező kijelölő hatóságot értesíti. A felügyeleti vizsgálat, illetve a rendkívüli felügyeleti vizsgálat eredményeit az akkreditáló szerv a feladatkörrel rendelkező kijelölő hatóságnak megküldi.
(11) Az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezet akkreditált státuszának időtartama alatt az akkreditáló szerv a felügyeleti vizsgálatok során – a bűnügyi nyilvántartó szerv bevonásával – ellenőrzi, hogy a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott hitelesítő szakértője (a továbbiakban: hitelesítő szakértő), vezető hitelesítő szakértője büntetlen előéletű-e, nem áll-e a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A felügyeleti vizsgálat lefolytatása céljából az akkreditáló szerv adatot kér annak igazolására, hogy a vezető tisztségviselő vagy a hitelesítő szakértőként, vezető hitelesítő szakértőként foglalkoztatott személy büntetlen előéletű és nem áll a hitelesítési vagy hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A bűnügyi nyilvántartó szervtől kapott adatot az akkreditáló szerv addig kezelheti, amíg az érintett személy a hitelesítő szervezettel vezető tisztségviselői, munkavállalói vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll.
(12) A (11) bekezdés szerinti adatkérés céljából az akkreditált szervezet az akkreditáló szerv rendelkezésére bocsátja a vezető tisztségviselő, a hitelesítő szakértő és a vezető hitelesítő szakértő a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 69. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatait. Az adatokat az akkreditáló szerv addig kezelheti, amíg az akkreditált hitelesítő szervezet szerepel a 12. § szerinti nyilvántartásban.”
5. § (1) A Natv. 9. § (1) bekezdése a következő e) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen felfüggeszti, ha)
„e) az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezet vonatkozásában a 600/2012/EU bizottsági rendelet 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott körülmények fennállnak, vagy ha a 8. § (12) bekezdése szerinti adatszolgáltatás alapján megállapítható, hogy a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, hitelesítő szakértőként, vezető hitelesítő szakértőként foglalkoztatottja büntetett előéletű vagy a hitelesítési vagy hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll.”
(2) A Natv. 9. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljeskörűen felfüggesztheti, ha az akkreditált szervezet vagy természetes személy a jelentős változás bejelentését elmulasztja. Jelentős változásnak minősül:
a) az akkreditált szervezet jogi, tulajdonosi vagy szervezeti formájában, felépítésében, vezetésében,
b) az akkreditált tevékenységet ellátó személyek létszámában, fél éven belül, 30%-ot elérő vagy meghaladó mértékben,
c) az akkreditált szervezeti egység vezetőjének, minőségirányítási vezetőjének vagy olyan munkatársának személyében, aki az adott akkreditálási tevékenységet kizárólagosan végezte,
d) az akkreditált szervezet székhelyében, telephelyében, az akkreditált természetes személy lakcímében, valamint e) az akkreditált területben
bekövetkezett változás.”
6. § A Natv. 10. §-a a következő g) és h) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen visszavonja, ha)
„g) az akkreditált szervezet vagy természetes személy az akkreditáló szerv értesítését követő 2 hónapon belül nem kérelmezi felügyeleti vizsgálatát,
h) az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezet a 600/2012/EU bizottsági rendelet 53. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint járt el.”
7. § A Natv. 12. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„12. § (1) Az akkreditáló szerv nyilvántartást vezet az akkreditált szervezetekről és természetes személyekről, amely tartalmazza
a) az akkreditált szervezetek és természetes személyek nyilvántartási számát,
b) az akkreditált szervezetek, szervezeti egységek cégnevét és természetes személyek nevét,
c) az akkreditált szervezetek, szervezeti egységek székhelyét, telephelyeit és természetes személyek lakóhelyét, d) az akkreditált tevékenységet és tevékenységi területet,
e) az akkreditált státusz kezdeti és lejárati időpontját,
e) az akkreditált státusz kezdeti és lejárati időpontját,