601/B/1998. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nes ségének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá -ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Al kot mány bí ró ság az ál ta lá nos for gal mi adó ról szóló 1992. évi LXXIV. tör vény 64/B. §a alkot mány elle -nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vány alap ján in dult el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
1. Az in dít vá nyo zó az ál ta lá nos for gal mi adó ról szóló 1992. évi LXXIV. tör vény (a továb biak ban: Áfa tv.) 1998.
ja nu ár 1-tõl ha tá lyos 64/B. §-a alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét, va la mint vissza me nõ -le ges ha tállyal ha tá lyon kí vül he lye zé sét kez de mé nyez te.
Az Áfa tv. 62. § (1) be kez dé se alap ján a kü lön bö ze ti adó zás sza bá lyai csak azok ra az adó ala nyok ra vo nat koz nak, akik (ame lyek) adó fi ze té sé re nem kö te le zett sze -mély tõl, szer ve zet tõl, vagy szin tén kü lön bö zet sze rin ti adó zást al kal ma zó adó alany tól to vább ér té ke sí té si cél lal sze rez nek be ter mé ket. Ez az adó zá si for ma ál ta lá ban vá laszt ha tó, az Áfa tv. 64/B. § (1) be kez dé se alap ján a hul la -dék for gal ma zás sal fog lal ko zó adó ala nyok ré szé re vi szont kö te le zõ. Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint az el té rõ sza
-bá lyo zás miatt „a kö te le zett adó ala nyi kör bõ vebb, mint a jo go sult adó ala nyi kör”, mi vel az Áfa tv. 64/B. §-a ar ra az adó zó ra is ki mond ja a kü lön bö zet sze rin ti adó zás al kal ma -zá sát, aki ál ta lá nos sza bá lyok sze rint adó zó adó alany tól vá sá rol fe l to vább ér té ke sí té si cél lal hul la dé kot.
Az Áfa tv. 64/B. § (2) be kez dé se ki mond ja, hogy a kü -lön bö zet sze rin ti adó zás al kal ma zá sá nak kö te le zett sé ge alól men te sül het nek azok az adó ala nyok, akik nem vál to -zat lan for má ban ér té ke sí tik to vább a hul la dé kot, ha nem gé pi tech no ló gi ai mû ve le tek al kal ma zá sá val má sod la gos nyers anyag gá ala kít ják azt. Az in dít vá nyo zó vé le mé nye sze rint a fen ti sza bály diszk ri mi ná ci ót te remt a vál lal ko zók kö zött, „ugyan is aki ké zi tech no ló gi á val ala kít ja át a hul la -dé kot an nak az adó zá si mód lé nye gé bõl adó dó an az ár ré se ter hé re kü lön adót kell fi zet nie”, ami nem igé nyel he tõ vissza.
Az in dít vá nyo zó ki fej ti to váb bá, hogy hul la dék im port ese tén is ér vé nye sül a „ne ga tív diszk ri mi ná ció”. Ál lás -pont ja sze rint, ha az „im por tõr to vább ér té ke sí té si cél ra hoz za be a hul la dé kot és nem gé pi tech no ló gi ai mû ve let tel ala kít ja át má sod nyers anyag gá (...), vagy eset le ge sen fel -dol go zás nél kül ér té ke sí ti a vég fel hasz ná ló ré szé re, nem igé nyel he ti vissza a vám ha tó ság ál tal fel szá mí tott im port áfa-t és meg kell fi zet nie a be szer zé sei és el adá sai kö zöt ti kü lön bö zet után is a 20%os áfat. Min den más ter mék im -port ja után, amely ke res ke del mi for ga lom ba ke rül, il let ve alap anyag ként ke rül fel hasz ná lás ra vissza igé nyel he tõ az áfa és nem kell kü lön bö ze ti áfa-t meg fi zet ni.”
Az in dít vá nyo zó hi vat ko zott ar ra, hogy az Áfa tv. 63. § (5) be kez dé se ér tel mé ben a kü lön bö zet sze rin ti adó zást vá
-lasz tó adó alany kö te les nyil ván tar tá sá ban kü lön ki mu tat ni a ter mék azo no sí tá sá hoz szük sé ges ada to kat, mely ál lás pont ja sze rint a hul la dék ke res ke de lem ben al kal maz ha tat -lan.
Mind ezek alap ján az in dít vá nyo zó vé le mé nye sze rint az Áfa tv. 64/B. §-a sér ti az Al kot mány 9. § (2) be kez dé sé ben meg fo gal ma zott vál lal ko zás hoz va ló jo got és a gaz da sá gi ver seny sza bad sá gát. A ki fo gás olt ren del ke zés el len té tes to váb bá az Al kot mány 70/A. § (1) be kez dé sé vel és a 70/I. §-ával.
2. Az Al kot mány bí ró ság az el já rá sa so rán meg ál la pí -tot ta, hogy az Áfa tv. 64/B. §-át a az adók ról, já ru lé kok ról és egyéb költ ség ve té si be fi ze té sek rõl szóló tör vények mó do sí tá sá ról szóló 2005. évi CXIX. tör vény 182. § (2) be kez dé se – 2006. ja nu ár 1ei ha tállyal – ha tá lyon kí vül he -lyez te.
Az Al kot mány bí ró ság már több ha tá ro za tá ban rá mu ta -tott ar ra, hogy a ha tás kö ré be fõ sza bály ként csak ha tá lyos jog sza bá lyok utó la gos vizs gá la ta tar to zik. Az Al kot mány bí ró ság a ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bályt csak az Al -kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 38. §a sze rin ti bí rói kez de mé nye zés, vagy a tör vény 48. §ában fog lalt al kot mány jo gi pa -nasz ese tén, vagy is csak ki vé te le sen vizs gál ja.
[160/B/1996. AB ha tá ro zat, ABH 1999, 875, 876.;
1378/B/1996. AB ha tá ro zat, ABH 2001, 1609, 1610.;
418/B/1997. AB ha tá ro zat, ABH 2002, 1627, 1629.] Az in dít vány nem bí rói kez de mé nye zés, nem al kot mány jo gi pa nasz, ezért az in dít vány ér de mi vizs gá la tá ra nem ke rül he tett sor és így az Al kot mány bí ró ság a ha tá lyon kí vül he lye zett Áfa tv. 64/B. §a alkot mány elle nességének meg ál -la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el já rást – az Abtv. 20. §-ára, va la mint az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro -zat (ABH 2003, 2065.) 31. § a) pont já ra fi gye lem mel – meg szün tet te.
Bu da pest, 2007. már ci us 20.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke, elõ adó al kot mány bí ró
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Har mat hy At ti la s. k., Dr. Hol ló And rás s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Kis s Lász ló s. k., Dr. Ko vács Pé ter s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
502/B/1999. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz, va la mint jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra, il let ve mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg -hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
1. Az Al kot mány bí ró ság a Ma gyar Könyv vizs gá lói Ka ma rá ról és a könyv vizs gá lói te vé keny ség rõl szóló 1997. évi LV. tör vény 6. § (2) be kez dés „köz al kal ma zot ti, köz tiszt vi se lõi jog vi szony ban ál ló” szö veg ré sze alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít -vány alap ján in dult el já rást meg szün te ti.
2. Az Al kot mány bí ró ság vissza uta sít ja azt a mu lasz tás -ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít ványt, mely sze rint a Ma gyar Könyv vizs gá -lói Ka ma rá ról és a könyv vizs gá -lói te vé keny ség rõl szóló 1997. évi LV. tör vény nem tar tal maz át me ne ti ren del ke zé se ket a ka ma rai tag sá gi fel té te lek tel je sí té sé re vonatko -zóan.
3. Az Al kot mány bí ró ság a Ma gyar Könyv vizs gá lói Ka ma ra El nök sé gé nek ka ma rai fel vé tel tár gyá ban ho zott ha tá ro za tá val kap cso la tos al kot mány jo gi pa naszt vissza -uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó a Ma gyar Könyv vizs gá lói Ka ma rá ról és a könyv vizs gá lói te vé keny ség rõl szóló 1997. évi LV.
tör vény (a továb biak ban: Kktv.) 6. § (2) be kez dés „köz al kal ma zot ti, köz tiszt vi se lõi jog vi szony ban ál ló” szö veg ré sze alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát kér te az Al kot mány bí ró ság tól. Az alkot mány elle nesség meg ál la pí tá -sát az zal in do kol ta, hogy ez a „ki té tel ki zár ja az olyan szak mai gya kor lat tal ren del ke zõ sze mé lye ket” a ka ma rai tag ság ból, akik „min den egyéb fel té tel nek meg fe lel nek, de a szak mai gya kor la tot nem köz al kal ma zot ti vagy köz tiszt -vi se lõi jog -vi szony ban sze rez ték meg”. Az in dít vá nyo zó ezt a meg kü lön böz te tést in do ko lat lan nak és jog sér tõ nek tar tot ta, s a ren del ke zés meg sem mi sí té sét hát rá nyos meg -különböztetésre hi vat ko zás sal kez de mé nyez te.
Az in dít vá nyo zó az Al kot mány bí ró ság fõ tit ká rá nak hiánypótlási fel hí vá sá ra be nyúj tott újabb be ad vá nyá ban mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál -la pí tá sá ra irá nyu ló in dít ványt és al kot mány jo gi pa naszt is elõ ter jesz tett.
Az in dít vá nyo zó sze rint a jog al ko tói mu lasz tás ab ból szár ma zik, hogy a Kktv. nem tar tal maz át me ne ti sza bá lyo
-zást azok ra néz ve, akik 1998. ja nu ár 1-je után, de 3 éven be lül szerz ték meg a könyv vizs gá lói ok le ve let. Az in dít vá nyo zó ál lí tá sa sze rint „a jog sza bály al kal maz ko dá si, fel ké -szü lé si le he tõ sé get nem biz to sít”.
Az in dít vá nyo zó al kot mány jo gi pa na szá ban ki zá ró lag azt sé rel me zi, hogy a ka ma rai tag sá gi ké rel mét a Ma gyar Könyv vizs gá lói Ka ma ra El nök sé gé nek ha tá ro za ta el uta sí -tot ta, il let ve a „to váb bi jog or vos la ti le he tõ sé get ki zár ta”.
Az in dít vá nyo zó a mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló ké rel mé vel, il -let ve al kot mány jo gi pa na szá val kap cso lat ban al kot má nyi ren del ke zés re nem hi vat ko zik, al kot mány sér tést nem ál lít.
Al kot mány jo gi pa na szá ban to váb bá nem je löl meg olyan jog sza bá lyi ren del ke zést, amit sé rel mes nek tar t.
II.
Az in dít vány nem meg ala po zott.
1. Az Al kot mány bí ró ság el sõ ként a Kktv. 6. § (2) be -kez dés „köz al kal ma zot ti, köz tiszt vi se lõi jog vi szony ban ál ló” szö veg ré sze alkot mány elle nességének meg ál la pí tá -sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt vizs gál ta.
Az in dít vá nyo zó az Al kot mány 70/A. §-ával el len té tes meg kü lön böz te tést vélt fel fe dez ni a ki fo gás olt ren del ke -zés ben, mert sze rin te ez a „ki té tel ki zár ja az olyan szak mai gya kor lat tal ren del ke zõ sze mé lye ket” a ka ma rai tag ság -ból, akik „min den egyéb fel té tel nek meg fe lel nek, de a szak mai gya kor la tot nem köz al kal ma zot ti vagy köz tiszt vi -se lõi jog vi szony ban sze rez ték meg”.
A tá ma dott ren del ke zés – in dít vá nyo zó ér tel me zé sé vel el len tét ben – nem a köz szfé rán kí vü li al kal ma zo zat tak ka -ma rai tag ság ból va ló ki zá rá sá ról ren del ke zik. Va ló já ban ez a ren del ke zés, amint a 497/D/2003. AB ha tá ro zat ar ra rá mu ta tott, ki zá ró lag „a köz szfé ra al kal ma zott jai ese té ben ha tá roz za meg a ka ma rá ba tör té nõ fel vé te lé hez szük sé ges szak mai gya kor lat fel té te le it. Esze rint köz tiszt vi se lõ és köz al kal ma zott ak kor le het a ka ma ra tag ja, ha könyv vizs -gá lói ké pe sí tés sel, va la mint a mun ka adó ál tal iga zolt, és a ka ma ra fel vé te li bi zott sá gá nak dön té se sze rint el fo ga dott, leg alább há rom éves könyv vizs gá lói ké pe sí tést igény lõ szak mai gya kor lat tal ren del ke zik.” (ABK 2006. jú li usau -gusz tus, 586, 590.) A Kktv. te hát a köz szfé rá ban dol go zók vo nat ko zá sá ban „a ka ma rá ba tör té nõ fel vé tel egyik fel té te lét ren de zi”. (497/D/2003. AB ha tá ro zat, ABK 2006. jú -li us-au gusz tus, 586, 590.) Az Al kot mány bí ró ság idé zett ha tá ro za ta a Kktv. 6. § (2) be kez dé sét eb ben az ér te lem ben vizs gál ta, s az zal kap cso la to san nem ál la pí tot ta meg az Al kot mány 70/A. § sé rel mét, ezért a ko ráb bi in dít ványt el uta -sí tot ta.
Az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.;
a továb biak ban: Ügy rend) 31. § c) pont ja alap ján „ítélt do
-log” cí mén az el já rás meg szün te té sé nek van he lye, ha az in dít vány az Al kot mány bí ró ság ál tal ér dem ben már el bí rált jog sza bállyal azo nos jog sza bály (jog sza bá lyi ren del ke zés) vizs gá la tá ra irá nyul, és az in dít vá nyo zó az Al kot -mány nak ugyan ar ra a sza ka szá ra, il le tõ leg al kot má nyos el vé re hi vat koz va ké ri az al kot má nyos sá gi vizs gá lat le -foly ta tá sát. Az Al kot mány bí ró ság ezért meg ál la pí tot ta, hogy a Kktv. 6. § (2) be kez dé sé nek egé sze te kin te té ben res iu di ca ta ese te áll fenn, így az alkot mány elle nesség utó la -gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány alap ján in dult el já rást meg szün tet te.
2. Az in dít vá nyo zó a Kktv. át me ne ti ren del ke zé se i nek hi á nyá val kap cso la to san mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít ványt ter jesz tett elõ. Az in dít ványt érin tõ en az Al kot mány bí ró -ság utal az Al kot mány bí ró -ság ról szóló 1989. évi XXXII.
tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 22. § (2) be kez dé sé re.
Esze rint az in dít vány nak a ké re lem alap já ul szol gá ló ok meg je lö lé se mel lett ha tá ro zott ké rel met kell tar tal maz nia.
Az in dít vá nyo zó ugyan ak kor nem hi vat ko zott az Al kot mány egyet len ren del ke zé sé re sem, amely nek sé rel mét ál -lí tot ta vol na. Így az Al kot mány bí ró ság a mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá -nyu ló in dít ványt, mint ér de mi vizs gá lat ra al kal mat lant az Ügy rend 29. § d) pont ja alap ján vissza uta sí tot ta.
3. Az in dít vá nyo zó al kot mány jo gi pa na sza ke re té ben konk rét ha tá ro za tot tá mad anél kül, hogy meg je löl ne olyan sé rel me zett jog sza bályt, amely nek alkot mány elle nességét ál lí ta ná. Az Abtv. 48. § (1) be kez dé se ér tel mé ben al kot -mány jo gi pa nasszal az Al kot -mány ban biz to sí tott jo ga i nak meg sér té se miatt az for dul hat az Al kot mány bí ró ság hoz, aki nek a jog sé rel me alkot mány elle nes jog sza bály al kal -ma zá sa foly tán kö vet ke zett be. Az Al kot mány bí ró ság 281/D/1996. AB vég zé sé ben már egy ko ráb bi al kot mány jo gi pa naszt vissza uta sít va meg ál la pí tot ta, hogy amennyi ben az in dít vá nyo zó egye di ha tá ro za tot te kint hi bás dön tés nek, ak kor an nak fe lül vizs gá la tá ra az Al kot mány bí ró -ság nak nincs ha tás kö re. (ABH 1996, 923.)
A 281/D/1996. AB vég zés in do ko lá sa sze rint: „Az Al kot mány 32/A. §a ér tel mé ben az Al kot mány bí ró ság a jog sza bá lyok al kot má nyos sá gát vizs gál ja fe lül, il le tõ leg el lát -ja a tör vénnyel ha tás kö ré be utalt fel ada to kat.
Az Al kot mány bí ró ság ha tás kö rét az Abtv. 1. § a)–h) pont jai ha tá roz zák meg. Sem ez a fel so ro lás, sem más tör vény nem utal ja az Al kot mány bí ró ság ha tás kö ré be a jo gal -kal ma zói ha tá ro za tok fe lül vizs gá la tát.” (ABH 1996, 923, 924.)
Te kin tet tel ar ra, hogy az in dít vá nyo zó az al kot mány jo gi pa nasz ban nem sé rel mez sem mi lyen jog sza bá lyi ren del ke zést, il let ve a hi vat ko zott ha tá ro zat nem te kint he tõ jog sza -bály nak, így al kot má nyos sá gi vizs gá la tá ra vo nat ko zó an az Al kot mány bí ró ság nak nincs ha tás kö re. Az Al kot mány bí -ró ság te hát az al kot mány jo gi pa naszt – fi gye lem mel az
Ügy rend 29. § b) pont já ra – ha tás kör hi á nyá ban vissza uta -sí tot ta.
Bu da pest, 2007. már ci us 20.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke, elõ adó al kot mány bí ró
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Har mat hy At ti la s. k., Dr. Hol ló And rás s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Kis s Lász ló s. k., Dr. Ko vács Pé ter s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,