678/B/2000. AB ha tá ro zat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nes ségének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá -ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
1. Az Al kot mány bí ró ság a Nagy ko vá csi Ön kor mány -zat Kép vi se lõ Tes tü le té nek az ön kor mány za ti tu laj do nú Ví zi köz mû Kft. ál tal nyúj tott ivó víz-szol gál ta tás és szenny víz el ve ze tés dí ja i ról szóló 31/2004. (XII. 10.) Kt.
ren de le te 2. §-a (2) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt el uta sít ja.
2. Az Al kot mány bí ró ság a Nagy ko vá csi Ví zi köz mû Kft. ál tal ké szí tett szol gál ta tá si szer zõ dés ter ve ze té nek meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
1. Több sze mély kö zös in dít vány ban azt kér te, hogy az Al kot mány bí ró ság ál la pít sa meg a Nagy ko vá csi Ön kor mány zat Kép vi se lõ Tes tü le te ál tal az ön kor mány za ti tu laj -do nú ví zi köz mû vek rõl szol gál ta tott ivó víz és a biz to sí tott csa tor na szol gál ta tás 2000. évi dí ja i nak meg ál la pí tá sá ról al ko tott 17/1999. (XII. 29.) Kt. ren de le te (a továb biak ban:
Ör.) 1. § (2) be kez dé sé nek alkot mány elle nességét és vissza me nõ le ges ha tállyal sem mi sít se meg azt, to váb bá ál -la pít sa meg a Nagy ko vá csi Ví zi köz mû Kft. ál tal ké szí tett szol gál ta tá si szer zõ dés ter ve ze té nek alkot mány elle -nességét és azt is sem mi sít se meg. Az in dít vá nyo zók ar ra hi vat koz tak, hogy az Ör. tá ma dott sza ka szá ban és az azon ala pu ló szer zõ dés ben a fo gyasz tók ter hé re meg ál la pí tott ké szen lé ti díj fi ze té si kö te le zett ség sér ti a Pol gá ri Tör vény -könyv rõl szóló 1959. évi IV. tör vény (a továb biak ban:
Ptk.) 236. §-a (2) be kez dé sé nek c) pont ját, az ál ta lá nos for gal mi adó ról szóló 1992. évi LXXIV. tör vény (a továb biak ban: Áfatv.) 13. §át, va la mint a köz mû ves ivó víz el lá -tás ról és a köz mû ves szenny víz el ve ze tés rõl szóló 38/1995.
(IV. 5.) Kor m. ren de let (a továb biak ban: Kr.) 17. §-ának (3) be kez dé sét és 25. §-ának (2) be kez dé sét.
Az Al kot mány bí ró ság fõ tit ká rá nak hi ány pót lás ra vo nat ko zó fel szó lí tá sa után az in dít vá nyo zók ké rel mü ket ki egé szí tõ be ad ványt küld tek. Esze rint az Ör. tá ma dott ren
-del ke zé se el len té tes a Kr. 17. §-ának (3) be kez dé sé vel, az Áfatv. 8. §ának (1) be kez dé sé vel, 13. §a (1) be kez dé sé -nek 16. pont já val, 67. §-ával, a szám vi tel rõl szóló 2000.
évi C. tör vénnyel (a továb biak ban: Sztv.), va la mint az Al -kot mány 44/A. §-ának (2) be kez dé sé vel.
2. Az in dít vány be nyúj tá sa óta az Ön kor mány zat Kép -vi se lõ Tes tü le te több ször új ra sza bá lyoz ta a víz dí jat, de a je len leg ha tá lyos – 31/2004. (XII. 10.) Kt. – ren de let (a továb biak ban: Ör1.) – a több szö ri mó do sí tá sa el le né re – a tá ma dott ren del ke zést vál to zat la nul tar tal maz za. Az Al kot mány bí ró ság ál lan dó gya kor la tá nak meg fele lõen a ha -tá lyos ren del ke zés al kot má nyos sá gi vizs gá la -tát vé gez te el.
II.
Az in dít vány el bí rá lá sá nál figye lembe vett jog sza bá -lyok:
Az Al kot mány ren del ke zé se:
„44/A. § (2) A he lyi kép vi se lõ tes tü let a fel adat kör ében ren de le tet al kot hat, amely nem le het el len té tes a ma ga sabb szin tû jog sza bállyal.”
Az Áfatv. sza bá lyai:
„8. § (1) Szol gál ta tás nyúj tás: min den olyan, el len ér ték fe jé ben vég zett te vé keny ség, amely e tör vény sze rint nem mi nõ sül ter mék ér té ke sí tés nek.”
„13. § (1) E tör vény al kal ma zá sá ban ...
16. szám la: ...”
„43. § (4) A 7. § (1)–(2) be kez dé sei, va la mint a 8. § (3) és (6) be kez dé sei sze rin ti el len ér ték nél kü li vagy a 24. § sze rin ti cse re ügy le tek nél, to váb bá a 17. § sze rin ti elõ leg fi ze tés ese tén az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott bi zony la tot kell ki bo csá ta ni az zal az el té rés sel, hogy a szám lá ban a gaz da sá gi ese mény re szö ve ge sen is utal ni kell, va -la mint az el len ér ték nél kü li ügy le tek ese tén a ter mék vagy szol gál ta tás 25. § (1), il let ve (3) be kez dé se, il let ve 26/A. § (4) be kez dé se sze rin ti adó alap ját kell fel tün tet ni.”
A Kr. sza bá lyai:
„17. § (3) Az in gat la non fo gyasz tott víz mennyi sé ge szem pont já ból a be kö té si víz mé rõ az irány adó. A be kö té si víz mé rõ és az el kü lö ní tett víz hasz ná la to kat mé rõ mellék -vízmérõk mé ré si kü lön bö ze té bõl meg ál la pí tott fo gyasz tá si kü lön bö ze tet a be kö té si víz mé rõ sze rin ti fo gyasz tó kö te les meg fi zet ni a szol gál ta tó nak; a szol gál ta tót pe dig tá jé koz -tat ja az épü le ten be lü li bel sõ el szá mo lás mód já ról.”
„25. § (2) A szol gál ta tó e ren de let ha tály ba lé pé sét köve tõen a köz mû ves ivó víz vagy szenny víz el ve ze tés szol gál -ta tás igény be vé te lé re írás ban köt szer zõ dést
a) az ivó víz-szol gál ta tás ra
aa) az in gat la non a be kö té si víz mé rõ sze rin ti fo gyasz -tó val,
ab) az ivó víztörzs há ló zat köz te rü le ti víz ki vé te li he -lye it érin tõ víz hasz ná lat ra a te le pü lé si ön kor mány zat tal vagy az ön kor mány zat ren de le té ben meg ha tá ro zott fo -gyasz tó val;
b) ivó víz mel lék szol gál ta tás ra az el kü lö ní tett víz hasz -ná ló val;
c) szenny víz el ve ze tés szol gál ta tás ra (csa pa dék vízel -ve ze tés re is szol gá ló szenny víz be kö tõ -ve ze ték ese té ben is)
ca) az aa) pont ban meg ha tá ro zott fo gyasz tók kal, cb) azok kal a fo gyasz tók kal, akik a köz mû ves ivó víz el -lá tást nem, de a köz mû ves szenny víz el ve ze tést igény be ve szik,
cd) szenny víz el ve ze tés mel lék szol gál ta tás ra a b) pont sze rin ti el kü lö ní tett víz hasz ná lók kal, ha azok a köz mû ves szenny víz el ve ze tés szol gál ta tást igény be ve szik.”
Az Ör1. tá ma dott sza bá lya:
„2. § Szol gál ta tott ivó víz net tó dí jai:
(...)
(2) La kos sá gi ké szen lé ti díj: 11 640 Ft/év + Áfa”
III.
Az in dít vány nem meg ala po zott.
1. Az Al kot mány 44/A. §-ának (1) be kez dé se alap ján a he lyi ön kor mány zat kép vi se lõ tes tü le te ön kor mány za ti ügyek ben ön ál ló an sza bá lyoz és igaz gat. A 44/A. § (2) be -kez dé se alap ján azon ban a ren de let al ko tá si jog ke re te it meg szab ja: a ren de let nem el len té tes ma ga sabb szin tû jog -sza bállyal.
A 6/1999. (IV. 21.) AB ha tá ro zat meg ál la pí tot ta, hogy az ön kor mány za ti tu laj do nú ví zi köz mû ál tal szol gál ta tott ivó víz ha tó sá gi dí já nak meg ha tá ro zá sá nál – más köz szol gál ta tá sok dí já nak meg ha tá ro zá sá hoz ha son ló an – tör vényi fel ha tal ma zás alap ján, kor mány ren de let ben meg ha -tá ro zott szak mai szem pon to kat kell figye lembe ven ni.
A ma ga sabb szin tû jog sza bá lyok ál tal meg ál la pí tott ga ran -ci á lis jel le gû, a fo gyasz tók ér de ke it is mér le ge lõ és vé dõ ren del ke zé sek tõl a kép vi se lõ tes tü let nem tér het el (ABH 1999, 90, 97.).
A 2/B/1998. AB ha tá ro zat – más jog sza bá lyo kat is vizs gál va – meg ál la pí tot ta, hogy a szol gál ta tá si alap díj ön kor -mány za ti ren de let ben tör té nõ meg ha tá ro zá sa nem sér ti a Kr. 17. §-ának (3) be kez dé sét (ABH 1999, 761, 763.).
Azo nos kö vet kez te tés re ju tott a 447/H/1996. AB ha tá ro zat is (ABH 2001, 1178, 1180.). A kü lön bö zõ ön kor mány za -tok kép vi se lõ tes tü le te i nek ren de le tei ön ál ló jog sza bá lyok, te hát el bí rá lá suk nál an nak el le né re nem le het „ítélt do log -ról” be szél ni, hogy azo nos jo gi kér dést kell meg vizs gál ni.
Az Ör1. és a Kr. sza bá lya vi szo nyá nak vizs gá la tá nál azon -ban az al kot má nyos sá gi kér dés azo nos sá gá ra te kin tet tel az Al kot mány bí ró ság a je len ügy ben is ugyan azt az ál lás pon tot fo gad ta el, mint ame lyet a hi vat ko zott ha tá ro za tok ki -fej tet tek. Így itt is meg ál la pí tot ta az Al kot mány bí ró ság,
hogy az Ör1. tá ma dott sza bá lya nem sér ti a Kr. 17. §-a (3) be kez dé sé nek ren del ke zé sét.
A Kr. 25. §-a (2) be kez dé sé nek szer zõ dés kö tés rõl szóló sza bá lya és az Ör1. tá ma dott sza bá lya kap cso la ta vo nat ko zá sá ban pe dig nem ál la pít ha tó meg al kot mány jo gi lag ér té -kel he tõ prob lé ma, amely vizs gál ha tó vol na.
Szin tén nincs al kot mány jo gi lag ér té kel he tõ össze füg gés egy rész rõl az Áfatv.nek a szám lák ra vo nat ko zó ren -del ke zé sei, az Szt.-nek a be szá mo lá si és könyv ve ze té si rend szert meg ha tá ro zó sza bá lyai, to váb bá a Ptk. 236. §-a (2) be kez dé sé nek c) pont já ban a szer zõ dés meg tá ma dá si ha tár idõ kez de té nek meg ál la pí tá sa és más rész rõl az Ör1.-nek az ár meg ha tá ro zás ról szóló ren del ke zé se kö zött.
A fen ti ek alap ján az Al kot mány bí ró ság az in dít ványt el -uta sí tot ta.
2. Az in dít vány konk rét szer zõ dés alkot mány elle -nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét is kér te.
Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 1. §a meg ha tá roz za, hogy mi lyen ügyek tar toz nak az Al -kot mány bí ró ság ha tás kö ré be. Nem tar to zik ezek kö zé az ügyek kö zé szer zõ dé sek el bí rá lá sa. Ezért az Al kot mány bí -ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001.
(XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.) 29. §-ának b) pont ja alap ján az Al kot mány bí ró ság az in dít vá nyo zók -nak ezt a ké ré sét vissza uta sí tot ta.
Bu da pest, 2007. már ci us 6.
Dr. Bra gyo va And rás s. k., Dr. Er dei Ár pád s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Har mat hy At ti la s. k.,
elõ adó al kot mány bí ró
483/B/2005. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nes ségének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá -ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Al kot mány bí ró ság Nyír egy há za Me gyei Jo gú Vá ros Köz gyû lé sé nek a rek lám hor do zók és hir det mé nyek el he -lye zé sé rõl, va la mint köz zé té te lé rõl szóló 68/2003.
(XII. 22.) szá mú ren de le te 7. § (7) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá -nyu ló in dít ványt el uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
Az Al kot mány bí ró ság hoz in dít vány ér ke zett Nyír egy há za Me gyei Jo gú Vá ros Köz gyû lé sé nek a rek lám hor do zók és hir det mé nyek el he lye zé sé rõl va la mint köz zé té te lé rõl szóló 68/2003. (XII. 22.) szá mú ren de le te (a továb biak -ban: Ör.) alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re. Az in dít vá nyo zó az Ör.rel össze füg gés ben – konk rét ren del ke zés meg je lö lé se nél kül – azt ki fo gás ol ta, hogy el kö ve té si ma ga tar tás hi á nyá ban is sza bály sér té si el já rás le foly ta tá sá ra ad le he tõ sé get. Az in dít vá nyo zó ér ve lé se sze rint az Ör. el lent mond az egyes sza -bály sér té sek rõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Kor m. ren de let (a továb biak ban: R.) 8. § (1) be kez dés b) pont já ban fog lalt, a tény le ges el kö ve tés re ala pu ló sza bály sér té si tény ál lás -nak, vagy is an -nak, hogy csak a hir det ményt jog el le ne sen el he lye zõ von ha tó fe le lõs ség re.
Mi vel az in dít vány sem az alkot mány elle nesnek vélt ren del ke zést, sem pe dig az Al kot mány vo nat ko zó ren del -ke zé sét nem tar tal maz ta, az Al kot mány bí ró ság – az ér de mi el bí rá lás ér de ké ben – hi ány pót lá si fel hí vást bo csá tott ki.
Az in dít vá nyo zó in dít vány-ki egé szí té sé ben ne ve sí tet te az Ör., il let ve az Al kot mány ren del ke zé se it. E sze rint az Ör. 7. § (7) be kez dé sét te kin ti alkot mány elle nes ren del ke -zés nek, mert ez ír ja elõ, hogy a köz te rü le ten el he lye zett hir det mé nye kért az tar to zik fe le lõs ség gel, aki nek ér de ké -ben azt el he lyez ték. Egy út tal kér te an nak meg ál la pí tá sát, hogy az Ör. ki fo gás olt ren del ke zé se sér ti az Al kot mány 44/A. § (2) be kez dé sét, amely sze rint ön kor mány za ti ren -de let nem le het el len té tes ma ga sabb szin tû jog sza bállyal.
II.
Az al kot mány bí ró sá gi el já rás ban figye lembe vett jog -sza bá lyi ren del ke zé sek a kö vet ke zõk.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé se:
„44/A. § (2) A he lyi kép vi se lõ tes tü let a fel adat kör ében ren de le tet al kot hat, amely nem le het el len té tes a ma ga sabb szin tû jog sza bállyal.”
2. Az Ör. tá ma dott ren del ke zé se:
„7. § (7) A köz te rü le ten el he lye zett hir det mé nye kért az a fe le lõs, aki nek az ér de ké ben el he lyez ték.”
III.
Az in dít vány meg ala po zat lan.
Az in dít vány ban fog lal tak nak meg fele lõen az Al kot -mány bí ró ság azt vizs gál ta, hogy az Ör. 7. § (7) be kez dé se sér tie a jog for rá si hi e rar chi á ba üt kö zés al kot má nyi ti lal -mát.
A ki fo gás olt ren del ke zés ál ta lá nos – tar tal mát te kint ve kö ze lebb rõl meg nem ha tá ro zott – fe le lõs sé gi sza bály meg ál la pí tá sá ról szól, sza bály sér tés sel össze füg gõ elõ írást vi szont nem tar tal maz. Eb bõl kö vet ke zõ en az R. sza bály -sér té si tény ál lást meg ál la pí tó tar tal má val az in dít vá nyo zó ál tal ki fo gás olt ren del ke zés nem hoz ha tó össze füg gés be.
Az Al kot mány bí ró ság – a fen ti ek ben ki mu ta tott tar tal mi össze füg gés hi á nyá ra te kin tet tel – meg ál la pí tot ta, hogy az Ör. 7. § (7) be kez dé se nem sér ti az Al kot mány 44/A. § (2) be kez dé sét, ezért az in dít ványt el uta sí tot ta.
Bu da pest, 2007. már ci us 6.
Dr. Bra gyo va And rás s. k., Dr. Er dei Ár pád s. k.,
al kot mány bí ró elõ adó al kot mány bí ró
Dr. Har mat hy At ti la s. k.,
al kot mány bí ró
582/B/2006. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö ze alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá -nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Al kot mány bí ró ság az Or szá gos Nyug díj biz to sí tá si Fõ igaz ga tó ság fõ igaz ga tó já nak a nyug el lá tá sok és az egyes nyug díj sze rû rend sze res el lá tá sok el bí rá lá sá nak ügy vi te li el já rá sá ról szóló 21/2001. (Tb.K. 11.) ONYF uta sí tás 3.3.10. pont ja alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt eluta -sítja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó in dít ványt ter jesz tett elõ az Al kot mány bí ró ság hoz az Or szá gos Nyug díj biz to sí tá si Fõ igaz ga tó ság fõ igaz ga tó já nak a nyug el lá tá sok és egyes nyug díj sze rû rend sze res el lá tá sok el bí rá lá sá nak ügy vi te li el já rá sá -ról szóló 21/2001. (Tb.K. 11.) szá mú ONYF uta sí tá sa (a továb biak ban: ONYF uta sí tás) 3.3.10. pont ja alkot -mány elle nességének meg ál la pí tá sa és meg sem mi sí té se tár gyában.
Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint az ONYF uta sí tás 3.3.10 pont ja el lent mond va a tár sa da lom biz to sí tá si nyug -el lá tás ról szóló, a vég re haj tá sá ról ren d-el ke zõ 168/1997.
(X. 6.) Kor m. ren de let tel (a továb biak ban Tnyr.) egy sé ges szer ke zet be fog lalt 1997. évi LXXXI. tör vény (a továb biak ban Tny.) 1. szá mú mel lék le té ben fog lal tak kal, a zárt -csa tor na szû rõ rácstisz tí tó mun ka kör ese té ben a jog sza bály ren del ke zé sét le szû kít ve ren de li al kal maz ni, ami kor ki -mond ja, hogy a fent ne ve zett mun ka kör csak a jár ha tó, zárt csa tor na rend sze rek ben fo lya ma to san vég zett mun ka ese tén jo go sít kor ked vez mény re. Az in dít vá nyo zó né ze te sze rint az ONYF uta sí tás ban fog lal tak el len té te sek a jog al ko -tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény (a továb biak ban: Jat.) 18. § (3) és 15. § (1) be kez dé se i vel, to váb bá a sza bá lyo zás nem meg fe le lõ vol ta az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé be üt kö zik.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé se:
„2. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság füg get len, de mok ra ti -kus jog ál lam.”
2. A Jat. hi vat ko zott ren del ke zé sei:
„15. § (1) A vég re haj tá si jog sza bály al ko tá sá ra adott fel ha tal ma zás ban meg kell ha tá roz ni a fel ha tal ma zás jo go sult ját, tár gyát és ke re te it. A fel ha tal ma zás jo go sult ja a jo gi sza bá lyo zás ra más nak to váb bi fel ha tal ma zást nem ad -hat.”
„15. § (1) A vég re haj tá si jog sza bály al ko tá sá ra adott fel ha tal ma zás ban meg kell ha tá roz ni a fel ha tal ma zás jo go sult ját, tár gyát és ke re te it. A fel ha tal ma zás jo go sult ja a jo gi sza bá lyo zás ra más nak to váb bi fel ha tal ma zást nem ad -hat.”