236/E/2000. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Al kot mány bí ró ság el uta sít ja azt a mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít ványt, amely ki fo gás ol ta, hogy az Or szág gyû lés nem al kot ta meg az Al kot mány 70/K. §án ala pu ló bí -ró sá gi el já rás rész le tes sza bá lya it.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó az Al kot mány bí ró ság tól „az Al kot mány 70/K. §ával kap cso lat ban az al kot mány sér tõ jog al -ko tói mu lasz tás meg ál la pí tá sát” kér te. Vé le mé nye sze rint az alap jo gok vé del me „sok eset ben spe ci á lis el já rá si sza -bá lyo kat igé nyel”. Több eset kört em lí tett, ahol spe ci á lis el já rás ra vol na szük ség. Így pél dá ul a sze mé lyes sza bad ság kor lá to zá sá nál köz pon ti nyil ván tar tást és gyor sí tott el -já rást, a tu laj don jog kor lá to zá sá nál a gyor sí tott el -já rá son kí vül a bi zo nyí tá si te her nek az ál ta lá nos tól el té rõ sza bá -lyo zá sát tar tot ta szük sé ges nek.
II.
Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé se:
„70/K. § Az alap ve tõ jo gok meg sér té se miatt ke let ke zett igé nyek, to váb bá a kö te les sé gek tel je sí té sé vel kap cso -lat ban ho zott ál la mi dön té sek el le ni ki fo gá sok bí ró ság elõtt ér vé nye sít he tõk.”
III.
Az in dít vány meg ala po zat lan.
Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör -vény (a továb biak ban: Abtv.) 49. §-ának (1) be kez dé se alap ján mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nességet az Al kot mány bí ró ság ak kor ál la pít meg, ha a jog al ko tó szerv a jog sza bá lyi fel ha tal ma zás ból szár ma zó jog
al ko tói fel ada tát nem tel je sí tet te és e miatt alkot mány elle -nes hely zet ke let ke zett.
Az Al kot mány bí ró ság a mu lasz tás kér dé sé nél elõ ször azt vizs gál ja, hogy ma gá ból az Al kot mány ból kö vet ke zike jog al ko tá si kö te le zett ség [37/1992. (VI. 10.) AB ha -tá ro zat, ABH 1992, 227, 232.]. Az Al kot mány 70/K. §-a jog al ko tá si kö te le zett sé get nem ha tá ro zott meg.
Konk rét jog al ko tá si kö te le zett ség hi á nyá ban az Al kot mány bí ró ság alap ve tõ jog ér vé nye sü lé sé hez jog sza bály ból szük ség sze rû en kö vet ke zõ jog al ko tá si kény szer ese té -ben ál la pít meg mu lasz tást. Ha azon ban ilyen kény szer nem ál la pít ha tó meg, ak kor a jog al ko tó mér le ge li, hogy va la mi lyen élet hely ze tet sza bá lyoze, és sza bá lyo zás ese -tén mi lyen kér dé sek re tér ki, mi lyen rész le tes sé gû a jo gi ren de zés (162/E/1992. AB ha tá ro zat, ABH 1993, 765, 766.).
Az Al kot mány bí ró ság a 277/D/1995. AB ha tá ro zat ban ki fej tet te, hogy „az al kot má nyos ság biz to sí tá sa, va la mint az alap jo gok meg sér té se miatti igény ér vé nye sí tés az Al kot mány ál tal sza bá lyo zott rend ben min d az Al kot mány bí ró ság, min d a ren des bí ró sá gok szá má ra tar tal maz egy más -tól el kü lö nü lõ fel ada to kat. Az alap jo gok meg sér té se miatt ke let ke zett igé nyek el bí rá lá sát az Al kot mány 70/K. §a ál ta lá nos bí rói út ra utal ja” (ABH 2001, 780, 789.). Az Al kot mány 57. §ának (1) be kez dé sé vel kap cso lat ban az Al kot mány bí ró ság több ha tá ro zat ban fog lal ko zott a jo gok bí ró sá gi úton tör té nõ ér vé nye sí té sé vel. Ki mond ta töb bek kö zött azt, hogy az Al kot mány alap ján az ál lam nak kö te le -zett sé ge a jo gok és kö te le -zett sé gek el bí rá lá sa ér de ké ben a bí rói út biz to sí tá sa, a bí ró sá gi el já rás ban a fél po zí ci ó já nak biz to sí tá sa [össze fog la ló an a 32/2003. (VI. 4.) AB ha tá ro zat, ABH 2003, 380, 389.]. En nek a jog al ko tá si kö te le zett ség nek az ál lam az el já rá si tör vények meg al ko tá sá val ele -get tet t.
Az Al kot mány 70/K. §án ala pu ló jog kor lá to zá sa meg -fe le lõ al kot má nyos ke re tek kö zött meg en ged he tõ.
A 46/1994. (X. 21.) AB ha tá ro zat meg ál la pí tot ta, hogy az Al kot mány 70/K. §-a nem je len ti a min den ál lam pol gá ri kö te les ség tel je sí té sé vel kap cso la tos ál la mi dön tés köz vet -len bí ró sá gi úton tör té nõ ki fo gá so lá sá nak jo gát (ABH 1994, 260, 267–268.). Ér de mi dön tést meg elõ zõ és ér de mi dön tés ér vény re jut ta tá sát cél zó el já rá si dön té sek nél pél dá ul nem alkot mány elle nes a bí ró ság elõtt tör té nõ meg tá ma -dás kor lá to zá sa (998/B/1994. AB ha tá ro zat, ABH 1995, 752, 753.).
Mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nességet ál la pít meg az Al kot mány bí ró ság ab ban az eset ben is, ha jo gi sza bá lyo zás irán ti igény azért ke let ke zett, mert az ál lam bi zo nyos élet vi szo nyo kat sza bá lyo zott és a meg al ko tott sza bá lyok meg foszt ják az ál lam pol gá rok egy cso port -ját a jog ér vé nye sí tés gya kor la ti le he tõ sé gé tõl [22/1990.
(X. 16.) AB ha tá ro zat, ABH 1990, 83, 86.]. A je len eset ben
nincs szó olyan jog sza bály ról, amely miatt az ál lam pol gá -rok egy cso port ja ne ér vé nye sít het né jo ga it.
Mind ezek re te kin tet tel az Al kot mány 70/K. §-ából nem ve zet he tõ le olyan spe ci á lis el já rá si sza bá lyok meg al ko tá sá ra vo nat ko zó kö te le zett ség, mint ame lye ket az in dít vá nyo zó hi á nyol. Így a mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot -mány elle nesség az Abtv. 49. §-ának (1) be kez dé se alap ján nem ál la pít ha tó meg.
A fen ti ek alap ján az Al kot mány bí ró ság az Al kot mány 70/K. §-án ala pu ló, rész le tes el já rá si sza bá lyok hi á nyá ra vo nat ko zó, mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle -nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít ványt el uta sí tot ta.
Bu da pest, 2007. már ci us 6.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Er dei Ár pád s. k., Dr. Har mat hy At ti la s. k.,
al kot mány bí ró elõ adó al kot mány bí ró
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Ko vács Pé ter s. k., Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
798/B/2000. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár -gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
1. Az Al kot mány bí ró ság a tár sa da lom biz to sí tás pénz -ügyi alap jai 1997. évi költ ség ve té sé nek vég re haj tá sá ról szóló 1998. évi LXX. tör vény 11. § (3) be kez dé se har ma -dik mon da tá ban sze rep lõ „eb bõl az összeg bõl a scle ro sis mul tip lex ben szen ve dõ be te gek gyógy szer el lá tá sá nak ki adá sa 758 mil lió fo rint” szö veg rész alkot mány elle nes ségének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in -dít ványt el uta sít ja.
2. Az Al kot mány bí ró ság a törzs köny ve zett gyógy sze -rek és a kü lön le ges táp lál ko zá si igényt ki elé gí tõ táp sze -rek tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ba va ló be fo ga dá sá nak szem pont ja i ról és a be fo ga dás vagy a tá mo ga tás meg vál -toz ta tá sá ról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM ren de let
12. § (2) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí -tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt el uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
1. Az in dít vá nyo zó el sõ be ad vá nyá ban az Al kot mány 66. §ának (2) be kez dé sé vel, 70/A. §ának (3) be kez dé sé -vel, 70/B. §-ának (1) be kez dé sé -vel, 70/D. §-ának (1) és (2) be kez dé sé vel, 70/E. §ának (1) és (2) be kez dé sé vel el len té tes nek tar tot ta a tár sa da lom biz to sí tás pénz ügyi alap -jai 1997. évi költ ség ve té sé nek vég re haj tá sá ról szóló 1998.
évi LXX. tör vény (a továb biak ban: Tv.) 11. §ának (3) be -kez dé sét, va la mint a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal ren del he tõ gyógy sze rek rõl és ezek nek a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás alap já ul el fo ga dott árá hoz nyúj tott tár sa -da lom biz to sí tá si tá mo ga tá sá ról szóló 2/1995. (II. 8.) NM ren de let (a továb biak ban: Nr.) 7. szá mú mel lék le tét.
Hi ány pót lás ra tör tént fel szó lí tás után az in dít vá nyo zó azt kér te, hogy az Al kot mány bí ró ság sem mi sít se meg a Tv.
11. §-a (3) be kez dé sé nek „eb bõl az összeg bõl a scle ro sis mul tip lex ben szen ve dõ be te gek gyógy szer el lá tá sá nak ki -adá sa 758 mil lió fo rint” szö veg ré szét, to váb bá az Nr.
7. szá mú mel lék le té nek „Az OEP és az or szá gos ko or di ná ló funk ci ót el lá tó in téz mé nyek kö zött kö tött szer zõ dés sze -rint – éves ke ret össze gig – az aláb bi in di ká ci ós te rü le te ken az ille té kes szak mai kol lé gi u mok ál tal ki dol go zott és köz -zé tett pro to kol lok alap ján az aláb bi gyógy sze re ket le het ren del ni” szö veg részt.
Jog sza bály vál to zás miatt az in dít vá nyo zó újabb be ad vá nyá ban ké rel mét is mét mó do sí tot ta. A tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal ren del he tõ gyógy sze rek rõl és a tá mo -ga tás össze gé rõl szóló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM ren de let (a továb biak ban: ESzr.) 8. szá mú mel lék le te azo nos szö -veg részt tar tal ma zott, mint az Nr. 7. szá mú mel lék le te. Az in dít vá nyo zó ezért az új sza bály nak, az ESzr. 8. szá mú mel lék le te hi vat ko zott szö veg ré szé nek meg sem mi sí té sét kér te.
2. Az in dít vá nyo zó leg utób bi be ad vá nyát köve tõen az ESzr. 8. szá mú mel lék le tét ha tá lyon kí vül he lyez te a törzs -köny ve zett gyógy sze rek és a kü lön le ges táp lál ko zá si igényt ki elé gí tõ táp sze rek tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga -tás ba va ló be fo ga dá sá nak szem pont ja i ról és a be fo ga dás vagy a tá mo ga tás meg vál toz ta tá sá ról szóló 32/2004.
(IV. 26.) ESZCSM ren de let (a továb biak ban: Er.) mó do sí -tá sá ról szóló 10/2004. (XII. 15.) EüM ren de let 19. §-a (3) be kez dé sé nek c) pont ja. Az Er. 12. §ának (2) be kez dé se a 4. szá mú mel lék let re uta lás sal ki egé szít ve azt a szö ve get tar tal maz za, amely nek meg sem mi sí té sét az in dít vá nyo zó az Eszr. te kin te té ben kér te. Az Er. 4. szá mú mel lék le té ben is sze re pel nek a scle ro sis mul tip lex ke ze lé sé re ren del he tõ gyógy sze rek. Az Er. 12. §ának (2) be kez dé se te hát tar tal mi lag azo nos nak te kint he tõ az Eszr.nek az in dít vá nyo zó ál tal alkot mány elle nesnek te kin tett szö veg ré szé
-vel. Ezért az Al kot mány bí ró ság – ál lan dó gya kor la tá nak meg fele lõen – a ha tá lyos jog sza bály ra vo nat ko zó an foly -tat ta le az al kot má nyos sá gi vizs gá la tot (137/B/1991. AB ha tá ro zat, ABH 1992, 456, 457.; 766/B/2002. AB ha tá ro -zat, ABH 2004, 1664–1666.; 880/B/2005. AB ha tá ro -zat, ABK 2006. no vem ber, 970, 971.).
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé sei:
„66. § (2) A Ma gyar Köz tár sa ság ban az anyák nak a gyer mek szü le té se elõtt és után kü lön ren del ke zé sek sze -rint tá mo ga tást és vé del met kell nyúj ta ni.”
„70/A. § (3) A Ma gyar Köz tár sa ság a jog egyen lõ ség meg va ló su lá sát az esély egyen lõt len sé gek ki kü szö bö lé sét cél zó in téz ke dé sek kel is se gí ti.”
„70/B. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság ban min den ki nek jo ga van a mun ká hoz, a mun ka és a fog lal ko zás sza bad meg -vá lasz tá sá hoz.”
„70/D. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén élõk nek jo guk van a le he tõ leg ma ga sabb szin tû tes ti és lel ki egész -ség hez.
(2) Ezt a jo got a Ma gyar Köz tár sa ság a mun ka vé de lem, az egész ség ügyi in téz mé nyek és az or vo si el lá tás meg szer -ve zé sé -vel, a rend sze res test edzés biz to sí tá sá val, va la mint az épí tett és a ter mé sze tes kör nye zet vé del mé vel va ló sít ja meg.”
„70/E. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság ál lam pol gá ra i nak jo guk van a szo ci á lis biz ton ság hoz; öreg ség, be teg ség, rok kant ság, öz vegy ség, ár va ság és ön hi bá ju kon kí vül be -kö vet ke zett mun ka nél kü li ség ese tén a meg él he té sük höz szük sé ges el lá tás ra jo go sul tak.
(2) A Ma gyar Köz tár sa ság az el lá tás hoz va ló jo got a tár sa da lom biz to sí tás út ján és a szo ci á lis in téz mé nyek rend -sze ré vel va ló sít ja meg.”
2. A Tv. ren del ke zé sei:
„Az Or szág gyû lés a tár sa da lom biz to sí tás pénz ügyi alap jai 1997. évi – a tár sa da lom biz to sí tás pénz ügyi alap ja -i nak 1997. év-i költ ség ve té sé rõl szóló, az 1997. év-i LXXXVII. tör vénnyel és az 1997. évi CXII. tör vénnyel mó do sí tott 1996. évi CXXV. tör vény ben (a továb biak ban:
KT) meg ha tá ro zott – költ ség ve té se vég re haj tá sá ról a kö -vet ke zõ tör vényt al kot ja:”
„2. § (1) Az Or szág gyû lés az Ny. Alap 1997. évi költ ség ve té sé nek vég re haj tá sát 628 607 mil lió (hatszáz -huszonnyolcmilliárd-hatszázhétmillió) fo rint be vé tel lel, 623 392 mil lió (hat száz hu szon há rom mil li árd há rom -száz ki lenc ven ket tõ mil lió) fo rint ki adás sal és 5215 mil lió (öt ezer-ket tõ száz ti zen öt mil lió) fo rint be vé te li több let tel jó vá hagy ja.”
„11. § (3) A gyógy sze rek fo gyasz tói árá nak társa -dalombiztosítási tá mo ga tá sá ra for dí tott ki adás össze ge 100 876 mil lió fo rint. Ez az összeg tar tal maz za a – fel hasz ná lás nak a szak ma i lag ki e mel ten in do kolt te rü le tek -re tör té nõ kor lá to zá sa ér de ké ben – csak a gyógy sze -res
ke ze lést vég zõ egész ség ügyi in téz mény és az OEP ál tal meg kö tött kü lön szer zõ dés sze rint tá mo gat ha tó gyógy -sze rek tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tá sá nak 6380 mil lió fo rint össze gû ki adá sát. Eb bõl az összeg bõl a scle ro sis mul tip lex-ben szen ve dõ be te gek gyógy szer el lá tá sá nak ki adá sa 758 mil lió fo rint, a meg ha tá ro zott biz to sí tot ti cso port té rí tés men tes inf lu en za el le ni vé dõ ol tá sá nak ki adá sa 300 mil lió fo rint, a vér zé keny ség ke ze lé sé nek ki -adá sa 1423 mil lió fo rint.”
3. Az Nr.nek az in dít vány ál tal ere de ti leg meg tá ma -dott – az óta ha tá lyon kí vül he lye zett – ren del ke zé se:
„7. szá mú mel lék let a 2/1995. (II. 8.) NM ren de let hez Kü lön szer zõ dés alap ján a tá mo ga tás alap já ul el fo ga dott ár 100%-os tá mo ga tá sá val ren de li:
Az OEP és az or szá gos ko or di ná ló funk ci ót el lá tó in tézmény kö zött kö tött szer zõ dés sze rint – éves keretösz -szegig –, az aláb bi in di ká ci ós te rü le te ken, az ille té kes szak mai kol lé gi u mok ál tal ki dol go zott és köz zé tett pro to -kol lok alap ján az aláb bi gyógy sze re ket le het ren del ni.”
4. Az ESzr.nek a mó do sí tott in dít vánnyal meg tá ma -dott – az óta ha tá lyon kí vül he lye zett – ren del ke zé se:
„8. szá mú mel lék let az 1/2003. (I. 21.) ESZCSM ren de -let hez
Kü lön jog sza bály alap ján a köz fi nan szí ro zás alap já ul el fo ga dott ár 100%-os tá mo ga tá sá val ren de li
Az OEP és az or szá gos ko or di ná ló funk ci ót el lá tó in téz -mény kö zött kö tött szer zõ dés sze rint – éves keretös z -szegig –, az aláb bi in di ká ci ós te rü le te ken, az ille té kes szak mai kol lé gi u mok ál tal ki dol go zott és köz zé tett pro to -kol lok alap ján az aláb bi gyógy sze re ket le het ren del ni.”
5. Az Er. vizs gált ren del ke zé se:
„12. § (2) Az OEP és az or szá gos ko or di ná ló funk ci ót el lá tó in téz mény kö zött kö tött szer zõ dés sze rint – az éves ke ret össze gig – az ille té kes szak mai kol lé gi u mok ál tal ki dol go zott és köz zé tett pro to kol lok alap ján a 4. szá mú mel -lék let ben sze rep lõ be teg ség cso por tok ke ze lé sé re szol gá ló gyógy sze re ket le het ren del ni.”
III.
Az in dít vány nem meg ala po zott.
1. Az in dít vá nyo zó a Tv. 11. §a (3) be kez dé sé nek szö veg ré szét azért tá mad ta, mert ezt te kin tet te „a ha tá lyos fi nan -szí ro zá si jog sza bály”-nak, amely „össze sen 758 000 Ft-ot biz to sít a scle ro sis mul tip lexben szen ve dõ be te gek gyógy -szer el lá tá sá nak biz to sí tá sá ra”.
A Tv.be n meg ha tá ro zott összeg nek az in dít vány ban ta lál ha tó nyil ván va ló el írá sá tól el te kint ve (az összeg va ló já -ban 758 mil lió Ft), a fi nan szí ro zás sza bá lya it meg ha tá ro zó ren del ke zé sek nem a Tv.be n, ha nem a kö te le zõ egész ség
A Tv.be n meg ha tá ro zott összeg nek az in dít vány ban ta lál ha tó nyil ván va ló el írá sá tól el te kint ve (az összeg va ló já -ban 758 mil lió Ft), a fi nan szí ro zás sza bá lya it meg ha tá ro zó ren del ke zé sek nem a Tv.be n, ha nem a kö te le zõ egész ség