1374/B/1997. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály alkot mány elle nessé gének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vá nyok tár gyá -ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Alkot mány bíró ság a jö ve dé ki adó ról és a jö ve dé ki ter mé kek for gal ma zá sá nak kü lö nös sza bá lya i ról szóló 2003. évi CXXVII. tör vény 38. § (11) be kez dé se, 99. § (3) be kez dé sé nek c) pont ja, 101. §a, 103. § (2) be kez dé sé -nek 1. pont ja, va la mint 104. § (2) be kez dé sé -nek a) pont ja alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi -sí té sé re irá nyuló in dít vá nyo kat el uta -sít ja.
I n d o k o l á s I.
Az Al kot mány bí ró ság hoz több in dít vány ér ke zett a jö -ve dé ki ter mé kek for gal ma zá sá nak kü lö nös sza bá lya i ról szóló 1997. évi CIII. tör vény (a továb biak ban: ré gi Jöt.) egyes sza bá lyai alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sa és meg sem mi sí té se tár gyá ban.
1. Az in dít vá nyo zók a ré gi Jöt. 22. § (11) be kez dé sé ben fog lal tak alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát, va la -mint a meg sem mi sí té sét kér ték. Az in dít vá nyo zók sze rint alkot mány elle nes az, hogy – a ko ráb bi sza bá lyo zás tól el té rõ en – nem nyújt ha tó in gat lan fe de zet jö ve dé ki biz to sí ték -ként, mert en nek kö vet kez té ben sok jö ve dé ki adó-alany nem ké pes foly tat ni te vé keny sé gét. Ál lás pont juk sze rint ez a sza bá lyo zás – mi vel az ál lam i tu laj dont fo ko zott vé de lem ben ré sze sí ti – a köz tu laj dont a ma gán tu laj don fö lé he lye zi, s így sé rül az Al kot mány 9. § (1) és (2) be kez dé se ál -tal biz to sí tott vál lal ko zás jo ga és a tu laj do ni for mák egyen lõ vé del mé nek kö ve tel mé nye. Ki fej tet ték to váb bá, hogy a tá ma dott sza bály az Al kot mány 13. § (1) és (2) be kez dé sé vel azért el len té tes, mert a ko ráb ban jö ve dé ki biz to sí ték ként szol gá ló in gat lant a tu laj do nos nem tud ja ér té ke sí te ni, ez ál tal a vál lal ko zást – mint tu laj dont – ér ték te len né te szi, és a ter he ket tel jes, fel tét len, azon na li kár ta la -ní tás nél kül a tu laj do nos ra há rít ja.
2. Az in dít vá nyo zók a ré gi Jöt. 62. §ának (5) be kez dé sét, to váb bá (az in dít vány be nyúj tá sa kor még nem ha tá lyos) 66. §á t is tá mad ták, mert azok a do hány áruk for gal ma zá sát csak az adó je gyen fel tün te tett, rög zí tett áron te szik le he tõ vé. Ál lás pont juk sze rint ez a sza bá lyo zás meg
-szün tet te a ver seny hely ze tet; a kis- és kö zép vál lal ko zá sok ro vá sá ra sé rült a gaz da sá gi ver seny sza bad sá ga, s ez ál tal az Al kot mány 9. § (2) be kez dé se.
3. A ré gi Jöt. 68. § (2) be kez dé se 2. pont já nak ér tel me -zõ ren del ke zé sét az in dít vá nyo zók a ver seny sem le ges ség el vé nek sé rel me foly tán lát ták alkot mány elle nesnek, mi vel az úgy ha tá roz ta meg a jö ve dé ki en ge dé lyes ke res ke -del mi te vé keny ség fo gal mát, hogy ab ból ki zár ta a nem vég sõ fel hasz ná lók szá má ra tör té nõ ér té ke sí tés te vé keny -sé gét. Az in dít vá nyo zók úgy vél ték, hogy ha ki zá ró lag az ás vány olaj adó rak tár jo go sult (jö ve dé ki en ge déllyel) ar ra, hogy az ás vány olaj ter mé ket nem vég sõ fel hasz ná lók ré szé re ér té ke sít sen, ak kor a tör vény va ló já ban mo no pó li u mot ad, az ás vány olaj adó rak tár szá má ra meg sza bott fel té -te le ket ugyan is csak egyet len tár sa ság ké pes -tel je sí -te ni.
4. Az in dít vá nyo zók a ré gi Jöt. 69. § (2) be kez dé sé nek a) pont ját is alkot mány elle nesnek vél ték, és kér ték e ren del ke zés meg sem mi sí té sét. Ál lás pont juk sze rint az ás vány olaj elõ ál lí tá sa avagy im por tá lá sa ese té re meg ha tá ro -zott ma gas össze gû jö ve dé ki biz to sí ték kö te le zõ vé té te le azért el len té tes az Al kot mány 9. § (1) és (2) be kez dé sé vel, mert a biz to sí té kot, avagy a biz to sí ték össze gé nek meg fe -le lõ bank ga ran cia díj át csak a nagy tõ ké vel ren del ke zõ mul ti na ci o ná lis cé gek tud ják ki fi zet ni, to váb bá e ren del ke -zés az Al kot mány 57. § (2) be kez dé sé be is üt kö zik, mi vel azon a fel té te le zé sen ala pul, hogy min den gaz dál ko dó jog -el le ne sen fog -el jár ni.
Az Alkot mány bíró ság az ügye ket – a tár gyi össze füg gés re te kin tet tel – az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy -sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat 28. § (1) be kez dé se alap ján (ABH 2003, 2065.) egye sí tet -te, és az in dít vá nyo kat egy sé ges el já rás ban bí rál ta el.
El já rá sa so rán az Alkot mány bíró ság ész lel te, hogy a ré -gi Jöt.-ö t a Ma gyar Köz tár sa ság nak az Euró pai Uni ó hoz tör té nõ csat la ko zás ról szóló szer zõ dés hatályba lépésének nap já tól, az az 2004. má jus 1-jé tõl – a ré gi Jöt. sza bá lya it mó do sí tó va la mennyi ren del ke zés sel együtt – ha tá lyon kí vül he lyez te a jö ve dé ki adó ról és a jö ve dé ki ter mé kek for -gal ma zá sá nak kü lö nös sza bá lya i ról szóló 2003. évi CXXVII. tör vény (a továb biak ban: Jöt.) 123. § (9) be kez -dé se.
Az Alkot mány bíró ság a ha tá lyát vesz tett jog sza bály alkot mány elle nességét – az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 38. § (1) be kez dé se sze rin ti bí rói kez de mé nye zés és a 48. § sze -rin ti al kot mány jo gi pa nasz ki vé te lé vel – ál ta lá ban nem vizs gál ja [10/1992. (II. 25.) AB ha tá ro zat, ABH 1992, 72, 76.; 2/2003. (II. 7.) AB ha tá ro zat, ABH 2003, 33, 34–35.].
A je len ügy ben el bí rált in dít vá nyok nem bí rói kez de mé -nye zé sek vagy al kot mány jo gi pa na szok.
Az Alkot mány bíró ság azon ban meg ál la pí tot ta, hogy a ré gi Jöt. tá ma dott ren del ke zé sei az in dít vány ban ki fo gás olt tar tal mu kat te kint ve meg egyez nek a ha tá lyos sza bá lyo -zás, a Jöt. egyes ren del ke zé se i vel. Így a ré gi Jöt. 22. § (11) be kez dé se a Jöt. 38. § (11) be kez dé sé ben, a ré gi Jöt.
62. § (5) be kez dé se a Jöt. 99. § (3) be kez dé sé nek c) pont já -ban, a ré gi Jöt. 66. §-a a Jöt. 101. §-á-ban, a ré gi Jöt. 68. § (2) be kez dé sé nek 2. pont ja a Jöt. 103. § (2) be kez dé sé nek 1. pont já ban, vé gül a ré gi Jöt. 69. § (2) be kez dés a) pont ja a Jöt. 104. § (2) be kez dé sé nek a) pont já ban „to vább él”, ezért az in dít vá nyok ál tal fel ve tett al kot má nyos kér dé sek to vább ra is vá lasz ra vár nak.
Az Alkot mány bíró ság gya kor la ta sze rint, ha az in dít -vány ban meg je lölt jog sza bály idõ köz ben ha tá lyát vesz ti, de az új jog sza bály szó sze rint, illetve azo nos „ren del ke zé si kör nye zet ben” szin tén tar tal maz za a sé rel me zett rendel -kezést, az Alkot mány bíró ság az in dít ványt vál to zat la nul hatályos in dít vány nak te kint ve foly tat ja az el já rást.
[137/B/1991. AB ha tá ro zat, ABH 1992, 456, 457.;
1425/B/1997. AB ha tá ro zat, ABH 1998, 844, 845.; 2/2003.
(II. 7.) AB ha tá ro zat, ABH 2003, 33, 34–35.; 163/B/1999.
AB ha tá ro zat, ABH 2004, 1294, 1295.] Er re te kin tet tel az Alkot mány bíró ság az Al kot má nyos sá gi vizs gá la tot a ha tá -lyos Jöt. ren del ke zé sei te kin te té ben vég ze te el.
II.
1. Az Al kot mány in dít vá nyok kal érin tett rendelke -zései:
„9. § (1) Ma gyar or szág gaz da sá ga olyan pi ac gaz da ság, amely ben a köz tu laj don és a ma gán tu laj don egyen jo gú és egyen lõ vé de lem ben ré sze sül.
(2) A Ma gyar Köz tár sa ság el is me ri és tá mo gat ja a vál -lal ko zás jo gát és a gaz da sá gi ver seny sza bad sá gát.”
„13. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a tu laj don -hoz va ló jo got.
(2) Tu laj dont ki sa já tí ta ni csak ki vé te le sen és köz ér dek -bõl, tör vény ben sza bá lyo zott ese tek ben és mó don, tel jes, fel tét len és azon na li kár ta la ní tás mel lett le het.”
2. A Jöt. vizs gált ren del ke zé sei:
„38. § (...) (11) A jö ve dé ki biz to sí ték kész pénz vagy a 7. § 43. pont ja sze rin ti pénz ügyi biz to sí ték le het. A kész pénz ben nyúj tott jö ve dé ki biz to sí ték után a vám ha tó ság nak ka mat fi ze té si kö te le zett sé ge nincs. Pénz ügyi biz to sí ték ként a vissza von ha tat lan vagy a ki zá ró lag olyan vissza von ha tó pénz ügyi biz to sí ték fo gad ha tó el, amely a vissza -vo nás le he tõ sé gét a vám ha tó ság jó vá ha gyá sá hoz is kö ti.
A vám ha tó ság a pénz ügyi biz to sí ték vissza vo ná sát ak kor hagy ja jó vá, ha az adó rak táren ge dé lyes nek nincs adó tar -to zá sa. A pénz ügyi biz -to sí ték ér vé nyes sé gé nek le jár tát leg alább 60 nap pal meg elõ zõ en az ér vé nyes ség le jár tá nak nap ját kö ve tõ nap tól ér vé nyes újabb pénz ügyi biz to sí té kot kell a vám ha tó ság hoz be nyúj ta ni, hogy a 35. § (1) be kez -dé sé nek d) pont já ban fog lalt fel té tel tel je sí tett nek te kint -he tõ le gyen.”
„99. § (...) (3) Az adó jegy (...)
c) az egye di fo gyasz tói cso mag kis ke res ke del mi el adá -si árát,
(...)
tar tal maz za.”
„101. § A do hány gyárt mány a nem jö ve dé ki en ge dé lyes ke res ke del mi te vé keny ség ke re té ben csak az adó je gyen fel tün te tett áron ér té ke sít he tõ, at tól el tér ni nem le het.”
„103. § (...) (2) E tör vény al kal ma zá sá ban:
1. jö ve dé ki en ge dé lyes ke res ke del mi te vé keny ség, (...) b) az 52. § (1) be kez dés a), b), d), – a 0 adó mér ték alá tar to zó ter mék ki vé te lé vel – f), g) pont ja sze rin ti jö ve dé ki ter mé kek nek és a bio dí zel nek (a továb biak ban: üzem anya -gok) nem üzem anyag töl tõ ál lo má son, a 2710 19 41, 2710 19 45 és a 2710 19 49 vám ta ri fa szá mú gáz olaj nak nem kis ke res ke del mi tá ro ló te le pen vagy nem üzem anyag -töl tõ ál lo má son tör té nõ ér té ke sí té se, a (6) be kez dés ben fog lalt el té rés sel;”
„104. § (...) (2) A jö ve dé ki en ge dély re jo go sult az a sze -mély,
a) aki – az (5) és (8)–(11) be kez dés ben fog lalt elté -réssel – az ás vány olaj ter mé kek ese té ben 120 mil lió Ft, az egyéb jö ve dé ki ter mé kek ese té ben 22 mil lió Ft jö ve dé ki biz to sí té kot nyújt,”
III.
Az in dít vá nyok nem meg ala po zat tak.
1. Az Alkot mány bíró ság a 709/D/1996. AB ha tá ro za tá -ban a jö ve dé ki te vé keny ség jel le gé rõl meg ál la pí tot ta: „a vál lal ko zás sal vé gez he tõ te vé keny sé gek nek egyik szel vé -nye az a te vé keny sé gi kör, amely jö ve dé ki en ge déllyel gya ko rol ha tó, mert az ál lam az adó be vé te lek hez fû zõ dõ ér de két fo ko zot tabb kö ve tel mé nye ket tá maszt va – kü lön en ge dély hez köt ve – kí ván ja vé de lem ben ré sze sí te ni.
A jö ve dé ki te vé keny ség foly ta tá sá nak en ge dé lye zé se tör vény (...) ren del ke zé sei ál tal sza bá lyo zott ál lam igaz ga tá si jog vi szony ke re té ben tör té nik. A ha tó sá gi en ge dély hez kö tött te vé keny ség gya kor lá sá ra va ló jo go sult ság a ha -tó ság en ge dé lye alap ján ke let ke zik, a jö ve dé ki en ge dély a tör vény ál tal meg sza bott fel té te lek kel ad ha tó, ille tõ leg von ha tó vissza.” (ABH 1998, 640, 644.)
A jö ve dé ki ter mé kek há rom fõ cso port ját – min d a ha tá lyos ma gyar, min d az Euró pai Uni ó ban el fo ga dott sza bá lyo zás alap ján – az al ko hol tar tal mú cik kek, a do hány ter -mé kek és az ás vány olaj ter -mé kek al kot ják.
2. A Jöt. 38. § (11) be kez dé se meg egye zik a ré gi Jöt.
22. § (11) be kez dé sé vel ab ban a te kin tet ben, amit az in dít vá nyo zó sé rel me zett: nem te szi le he tõ vé in gat lan nak jö ve -dé ki biz to sí té kul adá sát.
Az in dít vá nyo zók azt ki fo gás ol ták, hogy az új sza bá lyo zás alap ján in gat lan nem fo gad ha tó jö ve dé ki biz to sí ték -ként; ál lás pont ja sze rint a szi go rí tás ered mé nye ként egyes
– tõ ke hi á nyos – vál lal ko zá sok nem lesz nek ké pe sek jö ve -dé ki biz to sí té kot nyúj ta ni, ezért jö ve -dé ki te vé keny sé get nem vé gez het nek, így ki szo rul nak a pi ac ról. Mind eb ben az in dít vá nyo zók az Al kot mány 9. § (1) és (2) be kez dé sé nek sé rel mét lát ták meg va ló sul ni. Az Al kot mány bí ró ság nak azt kel lett vizs gál nia, hogy a jö ve dé ki biz to sí ték-nyúj tás egyik mód já nak (az in gat lan fe de ze tül adá sá nak) meg szû -né se el len té tes-e és mennyi ben a pi ac gaz da ság, to váb bá a köz tu laj don és ma gán tu laj don egyen lõ vé del mé nek el vé -vel, ille tõ leg a gaz da sá gi ver seny sza bad sá gá val.
A pi ac gaz da ság ról az Alkot mány bíró ság a 33/1993.
(V. 28.) AB ha tá ro zat ban ál lás pont ját úgy fo gal maz ta meg:
„az Al kot mány – a pi ac gaz da ság dek la rá lá sán túl – gaz da ság po li ti ka i lag sem le ges. Az Al kot mány ból az ál lam i be avat ko zás nagy sá ga, ere je, még ke vés bé annak ti lal ma köz vet le nül nem ve zet he tõ le. Az Alkot mány bíró ság ezért el von tan, ál ta lá nos is mérv vel csak a szél sõ ese tek re kor lá to -zot tan ha tá roz hat ja meg az »ál lam i be avat ko zás« kri ti kus nagy sá gát, amely nek túl lé pé se már – a pi ac gaz da ság sé rel -me miatt – alkot mány elle nes. Az a be avat ko zás mi nõ sít he tõ így, amely fo gal mi lag és nyil ván va ló an ki zár ná a pi ac gaz -da ság lé tét; pél dá ul az ál ta lá nos ál la mo sí tás és a szi go rú terv gaz dál ko dás be ve ze té se.” (ABH 1994, 117, 119.)
Más eset ben az Alkot mány bíró ság azt is ki fej tet te, hogy – szél sõ ese te ken túl me nõ en – a pi ac gaz da ság min den al kot má nyos sá gi vizs gá lat nál ir re le váns. A pi ac gaz da ság hoz sen ki nek sincs jo ga, vagyis az nem mi nõ sít he tõ alap -jog ként. A pi ac gaz da ság sé rel mé re hi vat koz va sem mi lyen alap jog sé rel mé nek alkot mány elle nessége nem dönt he tõ el. Vagyis nem le het va la mely be avat ko zás, vagy tör vényi kor lá to zás al kot má nyos sá gát at tól füg gõ vé ten ni, hogy a kor lá to zás a pi ac gaz da ság ki épí té sét mennyi ben szol gál ja, ille tõ leg egy ál ta lá ban szol gál ja-e. [21/1994. (IV. 16.) AB ha tá ro zat, ABH 1994, 117, 119.; 668/B/1996. AB ha tá ro -zat, ABH 1996, 636, 637.]
A pi ac gaz da ság ál lam cél já hoz ha son ló an a gaz da sá gi ver seny sza bad sá gá nak al kot má nyos tar tal ma is szé les körû ál lam i be avat ko zás ra ad mó dot. Az Alkot mány bíró ság tö ret len gya kor la ta sze rint a gaz da sá gi ver seny sza bad -sá ga sem alap jog, ha nem „a pi ac gaz da -ság olyan fel té te le, amely nek meg lé tét és mû kö dé sét biz to sí ta ni az Al kot mány 9. § (2) be kez dé se ér tel mé ben az ál lam nak is fel ada ta.
A ver seny sza bad ság ál lam i el is me ré se és tá mo ga tá sa meg -kö ve te li a vál lal ko zás hoz va ló jog és a pi ac gaz da ság hoz szük sé ges töb bi alap jog ob jek tív, in téz mény vé del mi ol da -lá nak ki épí té sét. El sõ sor ban ezek nek az alap jo gok nak az ér vé nye sí té se és vé del me ál tal va ló sul meg a sza bad ver seny, amely nek – a pi ac gaz da ság hoz ha son ló an – kü lön al kot má nyos sá gi mér cé je nincs. Az Alkot mány bíró ság a pi ac gaz da ság, a ver seny sza bad ság és más ha son ló ál lam cé lok alkot mány elle nes meg sér té sét csak szél sõ sé ges eset -ben ál la pít ja meg, ha az ál lam i be avat ko zás, fo gal mi lag és nyil ván va ló an el len té tes az ál lam cél lal”. [818/B/1997. AB ha tá ro zat, ABH 1998, 759, 761.; 19/2004. (V. 26.) AB ha -tá ro zat, ABH 2004, 321, 329.]
Az Alkot mány bíró ság gya kor la tá ban „a vál lal ko zás joga (...) egy bi zo nyos, a vál lal ko zá sok szá má ra az ál lam
ál tal te rem tett köz gaz da sá gi fel té tel rend szer be va ló be lé -pés le he tõ sé gé nek biz to sí tá sát, más szó val a vál lal ko zó vá vá lás le he tõ sé gé nek – ese ten ként szak mai szem pon tok ál -tal mo ti vált fel té te lek hez kö tött, kor lá to zott – biz to sí tá sát jelenti. (...) A vál lal ko zás jo ga annyit je len t – de annyit al -kot má nyos kö ve tel mény ként fel tét le nül –, hogy az ál lam ne aka dá lyoz za meg, ne te gye le he tet len né a vál lal ko zó vá vá lást.” [54/1993. (X. 13.) AB ha tá ro zat, ABH 1993, 340, 341–342.]
A vál lal ko zás jo ga az ál lam ál tal meg te rem tett köz gaz da sá gi fel té tel rend szer be tör té nõ be kap cso ló dás le he tõ sé gét je len ti, amely adott eset ben – akár ugyan azon te vé -keny sé gi kör re vo nat ko zó an – több fé le, egy más tól el té rõ fel té te lek, kor lá to zá sok le he tõ sé gét is ma gá ban foglal
A vál lal ko zás jo ga az ál lam ál tal meg te rem tett köz gaz da sá gi fel té tel rend szer be tör té nõ be kap cso ló dás le he tõ sé gét je len ti, amely adott eset ben – akár ugyan azon te vé -keny sé gi kör re vo nat ko zó an – több fé le, egy más tól el té rõ fel té te lek, kor lá to zá sok le he tõ sé gét is ma gá ban foglal