71/2006. (XII. 15.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság ön kor mány za ti ren de let alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít -vány tár gyá ban meg hoz ta az aláb bi
h a t á r o z a t o t :
Az Alkot mány bíró ság meg ál la pít ja, hogy Bé kés csa ba Me gyei Jo gú Vá ros Köz gyû lé sé nek a 2006. évi költ ség ve -té sé rõl szóló 8/2006. (II. 23.) sz. ön kor mány za ti ren de le te 4. § (3) be kez dé sé nek „A 3/c. szá mú mel lék let vá lasz tó ke -rü le ten ként rész le te zi a kép vi se lõi és pe rem ke -rü le ti ala pok fel bon tá sát.” mon da ta, va la mint 3/c. mel lék le te alkot -mány elle nes, ezért azo kat a je len ha tá ro zat köz zé té te lé nek nap já val meg sem mi sí ti.
Ezt a ha tá ro za tát az Alkot mány bíró ság a Ma gyar Köz -löny ben köz zé te szi.
I n d o k o l á s I.
A Bé kés Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal ve ze tõ je in dít ványt nyúj tott be az Al kot mány bí ró ság hoz, mely ben Bé -kés csa ba Me gyei Jo gú Vá ros Köz gyû lé sé nek a 2003. évi költ ség ve té sé rõl szóló 6/2003. (II. 27.) sz. ön kor mány za ti ren de le te (a továb biak ban: Ör1.) 4. § (3) be kez dé sé nek utol só mon da ta, va la mint 3/d. mel lék le te alkot mány elle -nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét kér te.
Az in dít vá nyo zó az ön kor mány za ti ren de let hi vat ko zott ren del ke zé se i nek a meg sem mi sí té sét azért kér te az Al kot -mány bí ró ság tól, mi vel az „idé zett ren del ke zés és a 3.d.
mel lék let össze ve té sé bõl, illetve a Köz gyû lés 96/1992.
(III. 19.) közgy. ha tá ro za tá val el fo ga dott Pe rem ke rü le ti és Kép vi se lõi Alap ke ze lé sé rõl szóló sza bály zat ból [a továb -biak ban: Sza b.] meg ál la pít ha tó, hogy a kép vi se lõi alap ból csak az egyé ni vá lasz tó ke rü le tek kép vi se lõi ré sze sed nek, a lis tás kép vi se lõk nem.” Az in dít vá nyo zó hi vat ko zott az Al kot mány 70/A. § (1) be kez dé sé nek a hát rá nyos meg kü lön böz te tést til tó ren del ke zé sé re, va la mint a he lyi ön kor mány za tok ról szóló 1990. évi LXV. tör vény (a továb biak -ban: Ötv.) 19. § (1) be kez dé sé nek har ma dik mon da tá ra, mely ki mond ja: „A te le pü lé si kép vi se lõk jo gai és kö te les -sé gei azo no sak.” Ál lás pont ja sze rint „az zal, hogy a fen ti ren del ke zés csak az egyé ni kép vi se lõk szá má ra biz to sít ja azt a le he tõ sé get, hogy vá lasz tó ke rü le tük ben se gít sé get nyújt has sa nak a köz ér de kû, la kos sá gi igé nyek hez iga zo dó ki sebb fel ada tok meg va ló sí tá sá hoz, meg ál la pít ha tó a man dá tum alap ján tör té nõ meg kü lön böz te tés. [... E] ren del ke -zés tör vénysértõ, mi vel el len té tes a fent idé zett tör vényekkel (...). Mind ezek alap ján azért ké rem a már hi vat -ko zott ön -kor mány za ti jog sza bály hely meg sem mi sí té sét, mert az Al kot mány 44/A. §-ának (2) be kez dé se sze rint a he lyi ön kor mány za ti ren de let nem le het el len té tes a ma ga -sabb szin tû jog sza bállyal.”
Bár Bé kés csa ba Me gyei Jo gú Vá ros Köz gyû lé se a 2003. évi költ ség ve tés vég re haj tá sá ról szóló 18/2004.
(IV. 29.) sz. ön kor mány za ti ren de le té vel ha tá lyon kí vül he lyez te az Ör1-et, a ké sõb bi költ ség ve té si ren de le te i ben [Bé kés csa ba Me gyei Jo gú Vá ros Köz gyû lé sé nek a 2004.
évi költ ség ve té sé rõl szóló 6/2004. (II. 26) sz. ön kor mány -za ti ren de le te, a 2005. évi költ ség ve té sé rõl szóló 4/2005.
(II. 24.) sz. ön kor mány za ti ren de le te, va la mint a 2006. évi költ ség ve té sé rõl szóló 8/2006. (II. 23.) sz. ön kor mány za ti ren de le te (ez utób bi a továb biak ban: Ör.)] az Ör1. ki fo gás olt ren del ke zé se i vel tar tal mi lag azo nos mó don sza bá lyo zott. Ezért az in dít vá nyo zó több ször mó do sí tot ta in dít vá nyát, és az alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sát az ak tu á li -san ha tály ban lé võ, az ön kor mány zat éves költ ség ve té sét meg ál la pí tó ren de let egyes ren del ke zé se i nek vo nat ko zá sá ban kér te. Az Alkot mány bíró ság ez alap ján je len el já rá sá ban az Ör. 4. § (3) be kez dé sé nek utol só mon da ta, va la -mint 3/c. mel lék le te alkot mány elle nességét vizs gál ta.
II.
1. Az Al kot mány hi vat ko zott ren del ke zé sei:
„44/A. § (2) A he lyi kép vi se lõ tes tü let a fel adat kör ében ren de le tet al kot hat, amely nem le het el len té tes a ma ga sabb szin tû jog sza bállyal.”
„70/A. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a te rü le tén tar tóz ko dó min den sze mély szá má ra az em ber i, illetve az ál lam pol gá ri jo go kat, bár mely meg kü lön böz te tés, ne ve ze te sen faj, szín, nem, nyelv, val lás, po li ti kai vagy más vé le mény, nem ze ti vagy tár sa dal mi szár ma zás, va gyo ni, szü le -té si vagy egyéb hely zet sze rin ti kü lönb ség -té tel nél kül.”
2. Az Ötv. hi vat ko zott ren del ke zé se:
„19. § (1) (...) A te le pü lé si kép vi se lõk jo gai és kö te les -sé gei azo no sak. (...)”
3. Az Ör. vizs gált ren del ke zé se:
„4. § (3) (...) A 3/c. szá mú mel lék let vá lasz tó ke rü le ten ként rész le te zi a kép vi se lõi és pe rem ke rü le ti ala pok fel -bon tá sát.”
„3/c. mel lék let
Képviselõi és peremkerületi alapok felosztása 2006. év
ezer Ft-ban
Kép vi se lõi alap Összeg
1. vá lasz tó ke rü let 1217
2. vá lasz tó ke rü let 1157
3. vá lasz tó ke rü let 1949
4. vá lasz tó ke rü let 1866
5. vá lasz tó ke rü let 1527
6. vá lasz tó ke rü let 1261
7. vá lasz tó ke rü let 1119
8. vá lasz tó ke rü let 1287
9. vá lasz tó ke rü let 1570
10. vá lasz tó ke rü let 1569
11. vá lasz tó ke rü let 1735
12. vá lasz tó ke rü let 1692
13. vá lasz tó ke rü let 2046
14. vá lasz tó ke rü let 1890
15. vá lasz tó ke rü let 782
16. vá lasz tó ke rü let 591
Össze sen: 23 258
Pe rem ke rü le ti alap Összeg
1. vá lasz tó ke rü let 225
3. vá lasz tó ke rü let 360
11. vá lasz tó ke rü let 321
13. vá lasz tó ke rü let 378
14. vá lasz tó ke rü let 349
15. vá lasz tó ke rü let 145
16. vá lasz tó ke rü let 109
Össze sen: 1 887”
4. A Sza b. vizs gá lat ba be vont ren del ke zé sei:
„A sza bály zat cél ja, hogy a kép vi se lõi és a peremkerü leti alap ke ze lé sé nek, fel hasz ná lá sá nak pénz ügyi sza bá lyo zá sá val se gít sé get nyújt son a köz ér de kû, la kos sá gi igé -nyek hez iga zo dó ki sebb fel ada tok meg va ló sí tá sá hoz. (...)
Az alap ke ze lé se (...)
5. A kép vi se lõ sa ját ma ga dönt a kép vi se lõi alap fel -hasz ná lá sá ról.
A pe rem ke rü le ti alap ese té ben – a Szer ve ze ti és Mû kö -dé si Sza bály zat ban fog lal tak nak meg fele lõen -:
– Ger la Rész ön kor mány za ta dönt a pe rem ke rü le ti alap fel hasz ná lá sá ról,
– Csa ba sza ba di Rész ön kor mány za ta dönt a perem -kerületi alap fel hasz ná lá sá ról.
– Me zõ me gyer kép vi se lõ je sa ját ma ga dönt a pe rem ke -rü le ti alap fel hasz ná lá sá ról.
– Fé nyes kép vi se lõ je sa ját ma ga dönt a pe rem ke rü le ti alap fel hasz ná lá sá ról.”
III.
Az in dít vány meg ala po zott.
Az Al kot mány bí ró ság a 67/2002. (XII. 17.) AB ha tá ro -za tá ban (a továb biak ban: ABh.) ki fej tet te: „Az Ötv. 19. § (1) be kez dé se alap ján a te le pü lé si kép vi se lõk man dá tu ma ugyan úgy sza bad man dá tum, mint az or szág gyû lé si kép vi -se lõ ké. Egy részt mi vel a te le pü lé si kép vi -se lõ »a te le pü lés egé szé ért vál lalt fe le lõs ség gel kép vi se li a vá lasz tó i nak az ér de ke it«, ezért az egyé ni vá lasz tó ke rü let ben meg vá lasz tott kép vi se lõk is el sza kad nak az õket meg vá lasz tó szû -kebb kö zös ség tõl. Más részt az Ötv. 19. § (1) be kez dé se azt is ki mond ja, hogy a te le pü lé si kép vi se lõk jo gai és kö te les sé gei azo no sak. Mind ezek kö vet kez té ben az Al kot mány -bí ró ság nak az or szág gyû lé si kép vi se lõk man dá tu má nak sza bad sá gá val kap cso lat ban meg ál la pí tott kö ve tel mé nyei a je len ügy ben a te le pü lé si kép vi se lõk man dá tu má ra ugyan így al kal ma zan dó ak. (...) Az Al kot mány bí ró ság rá -mu tat ar ra: a sza bad man dá tum és a te le pü lé si kép vi se lõk egyen lõ sé gé nek el vé bõl sem kö vet ke zik azon ban az, hogy kép vi se lõk kö zött – nem jo ga i kat, ha nem tény le ges hely ze tü ket te kint ve – ne le het né nek kü lönb sé gek. (...) Az Al -kot mány bí ró ság mind ezek bõl kö vet ke zõ en azt vizs gál ta, hogy az Ör.be n sza bá lyo zott kép vi se lõi alap olyan, a kép -vi se lõi fel adat el lá tá sá hoz szük sé ges jo got je lent-e, amely – be ve ze té se ese tén – min den kép vi se lõt meg kell, hogy il les sen, vagy nem. Ha ugyan is a kép vi se lõi alap fe let ti ren del ke zés nem te kint he tõ ilyen jog nak, ak kor az a sza bá lyo -zás, amely azt csak a kép vi se lõk meg ha tá ro zott cso port ja ré szé re biz to sít ja, nem sér ti az Ötv. 19. § (1) be kez dé sé nek a kép vi se lõi jog egyen lõ ség re vo nat ko zó ren del ke zé sét.”
(ABH 2002, 385, 387–388.)
Az Alkot mány bíró ság – csak úgy, mint az ABh-ban – azt vizs gál ta, hogy a kép vi se lõi és a pe rem ke rü le ti alap kik ál tal és mi lyen cé lok ra hasz nál ha tó fe l. A Sza b. alap ján az alap cél ja, hogy „se gít sé get nyújt son a köz ér de kû, la kos sá gi igé nyek hez iga zo dó ki sebb fel ada tok meg va ló sí tá sá -hoz”. A kép vi se lõi alap fel hasz ná lá sá ról a Sza b. alap ján a kép vi se lõ sa ját ma ga dönt, a négy pe rem ke rü le ti alap fel hasz ná lá sá ról pe dig két eset ben az adott te rü let képvise lõje, két eset ben rész ön kor mány zat. Az Ötv. 28. § (1) be kez dé se alap ján te le pü lés ré szi ön kor mány za tot (,,rész ön kor mány za tot”) a kép vi se lõtes tü let a szer ve ze ti és mû kö -dé si sza bály za tá ban hoz hat lét re. Bé kés csa ba Me gyei Jo gú Vá ros Köz gyû lé sé nek a Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály -za tá ról szóló 14/2003. (IV. 24.) ön kor mány -za ti ren de le te (a továb biak ban: SZMSZ) 2006. no vem ber 16-ig, az SZMSZ-t mó do sí tó 39/2006. (XI. 16.) köz gyû lé si ren de let el fo ga dá sá ig nem ren del ke zett te le pü lés ré szi ön kor mány -zat lét re ho za ta lá ról. Ez utób bi ren de let egé szí tet te ki az SZMSZt a „Jó zsef At ti la la kó te le pi te le pü lés ré szi ön kor mány zat” el ne ve zé sû rész ön kor mány zat ra vo nat ko zó ren del ke zé sek kel, és – töb bek kö zött – ren del ke zett a te le pü lés ré szi ön kor mány za ti ke ret rõl (amely azon ban ter mé sze te sen nem azo nos a je len ügy ben vizs gált kép vi se lõi és pe -rem ke rü le ti alap pal). A rész ön kor mány zat te rü le te a 3. és 4. vá lasz tó ke rü let te rü le tét fog lal ja ma gá ban.
Te kin tet tel ar ra, hogy a köz gyû lés szer ve ze ti és mû kö -dé si sza bály za ta nem tar tal maz za a Sza b. 5. pont já ban meg ne ve zett rész ön kor mány za to kat, így bár for ma i lag a Sza b. ha tá lyos, az alap fel hasz ná lá sá ról tény le ge sen min den eset ben, így a pe rem ke rü le ti ala pok ese té ben is a kép -vi se lõk dön te nek.
Az Alkot mány bíró ság meg ál la pí tot ta, hogy a kép vi se lõi alap fe let ti ren del ke zés jo ga – az alap cél ját, fel hasz ná lá si te rü le te it figye lembe vé ve – a je len ügy ben a te le pü lé si kép -vi se lõ kép -vi se le ti fel ada tá nak el lá tá sá hoz szük sé ges jog.
En nek kö vet kez té ben a te le pü lé si kép vi se lõk kö zött – meg vá lasz tá suk mód já ra te kin tet tel – nem te he tõ olyan kü lönb ség, hogy az egyé ni vá lasz tó ke rü let ben meg vá lasz tott kép vi se lõ ket meg il le ti e jog, míg a lis tán meg vá lasz tott kép vi -se lõ ket nem. Ez a kü lönb ség té tel ugyan is el len té tes min d az Al kot mány 70/A. § (1) be kez dé sé vel, min d az Ötv. 19. § (1) be kez dé sé nek har ma dik mon da tá val. Mi vel az ön kor -mány za ti ren de let ma ga sabb szin tû jog sza bállyal nem le het el len té tes, ezért az Ötv. sé rel me egy ben meg ala poz za az Al -kot mány 44/A. § (2) be kez dé sé nek a sé rel mét is.
Az Alkot mány bíró ság mind ezek alap ján meg ál la pí tot ta, hogy az ön kor mány zat éves költ ség ve té sét meg ha tá ro zó Ör-nek a kép vi se lõi és pe rem ke rü le ti ala pok ról konk ré tan ren del ke zõ 4. § (3) be kez dé sé nek „A 3/c. szá mú mel lék let vá lasz tó ke rü le ten ként rész le te zi a kép vi se lõi és pe rem ke rü le ti ala pok fel bon tá sát.” mon da ta, va la mint eb bõl kö vet ke -zõ en a 3/c. mel lék le te el len té tes min d az Al kot mány 44/A. § (2) be kez dé sé ben, min d a 70/A. § (1) be kez dé sé ben fog lalt kö ve tel mé nyek kel, ezért azo kat meg sem mi sí tet te.
A je len ha tá ro zat Ma gyar Köz löny ben va ló köz zé té te le az Abtv. 41. §-án ala pul.
Bu da pest, 2006. de cem ber 12.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k., Dr. Er dei Ár pád s. k.,
elõ adó alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Har mat hy At ti la s. k.,
alkot mány bíró
Al kot mány bí ró sá gi ügy szám: 440/H/2003.
Köz zét éve a Ma gyar Köz löny 2006. évi 155. szá má ban.
73/2006. (XII. 15.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság jog sza bá lyi ren del ke zés alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít -vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Alkot mány bíró ság meg ál la pít ja, hogy az egyes sza -bály sér té sek rõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. ren de let 6. § (1) be kez dé sé nek „és a meg en ge dett nél na gyobb” szö veg ré sze alkot mány elle nes, ezért azt 2007. már ci us 1. nap -já val meg sem mi sí ti.
A meg sem mi sí tés után a ren del ke zés a kö vet ke zõ szö -veg gel ma rad ha tály ban:
„6. § (1) Aki la kott te rü le ten, az ott lé võ épü let ben, vagy az ah hoz tar to zó tel ken, tö meg köz le ke dé si esz kö zön, to váb bá ter mé sze ti és vé dett ter mé sze ti te rü le ten in do ko lat la nul zajt okoz, amely al kal mas ar ra, hogy má sok nyu gal -mát, il le tõ leg ter mé sze ti vagy a vé dett ter mé sze ti ér té ket za var ja, har minc ezer fo rin tig ter je dõ pénz bír ság gal sújt ha -tó.”
Az Alkot mány bíró ság ezt a ha tá ro za tát a Ma gyar Köz -löny ben köz zé te szi.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott jog ál la mi ság ból kö vet ke zõ jog biz ton ság kö ve tel mé nyé vel el len té tes nek tart ja az egyes sza bály sér -té sek rõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Szabr.) 6. § (1) be kez dé sé ben sza bá lyo zott csend há bo rí tás sza bály sér té si tény ál lá sát, és kez de mé nyez te annak „és a meg en ge dett nél na gyobb” szö veg -ré sze meg sem mi sí té sét. Ér ve lé se sze rint a csend há bo rí tás el kö ve té sé hez két tény ál lá si elem együt tes tel je sü lé se szük sé ges: az in do ko lat la nul kel tett zaj és az, hogy ez a zaj a meg en ge dett mér té ket meg ha lad ja. Az utób bi kö ve tel mény az in dít vá nyo zó sze rint „ob jek tív és mér he tõ mér té -ket fel té te lez, ugyan ak kor nem min den zaj ra vo nat ko zó an ha tá roz meg jog sza bály meg en ge dett mér té ket”. A ha tá lyos jog tar tal maz ugyan a meg en ge dett zaj mér té ké re sza bá lyo zást, ezek azon ban az üze mi lé te sít mé nyek mû kö dé -sé vel össze füg gõ be ren de zé sek ál tal oko zott zaj kel tés mér té ké re vo nat koz nak, ha tá lyuk nem ter jed ki „a ter mé -sze tes -sze mé lyek ál tal köz vet le nül, zaj kel tõ esz kö zök igény be vé te le nél kül – pél dá ul ki a bá lás út ján – oko zott zaj ra”. Az in dít vá nyo zó sze rint az zal, hogy a Szabr. 6. § (1) be kez dé se „ob jek tív mó don meg ha tá ro zott meg en ge
Az in dít vá nyo zó az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott jog ál la mi ság ból kö vet ke zõ jog biz ton ság kö ve tel mé nyé vel el len té tes nek tart ja az egyes sza bály sér -té sek rõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Szabr.) 6. § (1) be kez dé sé ben sza bá lyo zott csend há bo rí tás sza bály sér té si tény ál lá sát, és kez de mé nyez te annak „és a meg en ge dett nél na gyobb” szö veg -ré sze meg sem mi sí té sét. Ér ve lé se sze rint a csend há bo rí tás el kö ve té sé hez két tény ál lá si elem együt tes tel je sü lé se szük sé ges: az in do ko lat la nul kel tett zaj és az, hogy ez a zaj a meg en ge dett mér té ket meg ha lad ja. Az utób bi kö ve tel mény az in dít vá nyo zó sze rint „ob jek tív és mér he tõ mér té -ket fel té te lez, ugyan ak kor nem min den zaj ra vo nat ko zó an ha tá roz meg jog sza bály meg en ge dett mér té ket”. A ha tá lyos jog tar tal maz ugyan a meg en ge dett zaj mér té ké re sza bá lyo zást, ezek azon ban az üze mi lé te sít mé nyek mû kö dé -sé vel össze füg gõ be ren de zé sek ál tal oko zott zaj kel tés mér té ké re vo nat koz nak, ha tá lyuk nem ter jed ki „a ter mé -sze tes -sze mé lyek ál tal köz vet le nül, zaj kel tõ esz kö zök igény be vé te le nél kül – pél dá ul ki a bá lás út ján – oko zott zaj ra”. Az in dít vá nyo zó sze rint az zal, hogy a Szabr. 6. § (1) be kez dé se „ob jek tív mó don meg ha tá ro zott meg en ge