430/B/2002. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály alkot mány elle nessé -gének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Alkot mány bíró ság a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá -tás ról szóló 1997. évi LXXXI. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. ren de let 2. § (5) be kez dé se, 7. §a, va la mint az 1. szá mú mel lék let 14. pont ja tekinte -tében az alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyuló indítványt el uta sít ja, egye bek ben az in dít ványt vissza uta -sít ja.
I n d o k o l á s I.
Több in dít vá nyo zó kö zö sen elõ ter jesz tett in dít vá nyá -ban az Al kot mány 8. § (1) be kez dé sé re te kin tet tel kér te az Al kot mány bí ró ság tól a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás -ról szóló 1997. évi LXXXI. tör vény vég re haj tá sá -ról szóló
168/1997. (X. 6.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 2. § (5) be kez dé se, 7. §-a, va la mint az 1. szá mú mel lék let 14. pont ja alkot mány elle nességének vizs gá la tát. Fõ tit ká ri fel hí vást köve tõen in dít vá nyu kat mó do sí tot ták, és az Al -kot mány 70/A. §-ának sé rel mét ál lí tot ták. Ál lás pont juk sze rint a diszk ri mi ná ció ti lal má ba üt köz nek az R.-nek azok a ren del ke zé sei me lyek ér tel mé ben „csak és ki zá ró -lag a mun ka kör (és a mun ka kö ri le írás) alap ján ha tá roz zák meg a kor ked vez mény re jo go sult sá got.” Az in dít vá nyo -zók sze rint az R. 2. §-a, de kü lö nö sen annak (5) be kez dé se (a mun ka kör ki ter jesz tõ ér tel me zé sé vel) je len tõ sen és sze -rin tük in do ko lat la nul szû kí ti a ked vez mény re jo go sul tak kö rét, s ezért tart ják ag gá lyos nak az R. 7. §-á t is, mi vel annak ér tel mé ben az ille té kes szerv nem vizs gál hat ja a tör -vényi fel té te lek meg lé tét ak kor, ha az igény lõ mun ka kö re és mun ka kö ri le írá sa nem sze re pel az R. 1. szá mú mel lék -le té ben.
Az in dít vá nyo zók a fen ti in do kok alap ján kér té az Alkotmánybíróságot, hogy „a jog al ko tó vizs gál ja fe lül, és szük ség sze rint mó do sít sa” az R. érin tett ren del ke zé se it.
A mó do sí tás hoz szö veg sze rû ja vas lat tal is él tek.
Ezen túl me nõ en mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot -mány elle nesség vizs gá la tát is kér ték az in dít vá nyo zók.
Álláspontjuk sze rint a jog al ko tó nem tel je sí tet te jog al ko tá -si kö te le zett sé gét, mi vel az elõ írt ha tár idõ re nem vizs gál ta fe lül a kor ked vez mény re jo go sí tó mun ka kö rö ket (mun ka -he lye ket).
Az Alkot mány bíró ság meg ke res te az if jú sá gi, csa lád ügyi és esély egyen lõ sé gi mi nisz tert, va la mint a hon vé del -mi -mi nisz tert, hogy is mer tes se ál lás pont ját.
II.
1. Az Al kot mány in dít vá nyo zók ál tal meg je lölt sza -kasza:
„70/A. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a te rü le -tén tar tóz ko dó min den sze mély szá má ra az em ber i, illetve az ál lam pol gá ri jo go kat, bár mely meg kü lön böz te tés, ne -ve ze te sen faj, szín, nem, nyelv, val lás, po li ti kai vagy más vé le mény, nem ze ti vagy tár sa dal mi szár ma zás, va gyo ni, szü le té si vagy egyéb hely zet sze rin ti kü lönb ség té tel nél -kül.
(2) Az em be rek nek az (1) be kez dés sze rin ti bár mi lyen hát rá nyos meg kü lön böz te té sét a tör vény szi go rú an bün -teti.
(3) A Ma gyar Köz tár sa ság a jog egyen lõ ség meg va ló su lá sát az esély egyen lõt len sé gek ki kü szö bö lé sét cél zó in téz -ke dé sek -kel is se gí ti.”
2. Az R. in dít vá nyo zók ál tal ki fo gás olt ren del ke zé sei:
„2. § (1) A kor ked vez mény re jo go sí tó mun ka kö rök (mun ka he lyek) jegy zé két az 1. szá mú mel lék let tar tal maz -za. (...)
(5) A kor ked vez mény re jo go sí tó mun ka kö rök (mun ka he lyek) jegy zé ké ben fel so rolt mun ka kö ri meg ha tá ro zá so -kat ki ter jesz tõ en ér tel mez ni nem le het. Az ab ban hasz nált meg ha tá ro zás tól el té rõ meg je lö lé sû mun ka kört csak ak kor le het kor ked vez mény re jo go sí tó mun ka kör nek te kin te ni, ha
a) az el té rõ meg je lö lés a jegy zék ben fel so rolt mun ka -kör nek szû kí tett meg ha tá ro zá sa, vagy
b) az el té rés csak az el ne ve zés ben mu tat ko zik, ma ga a mun ka kör – a mun ka kö ri le írás ból meg ál la pít ha tó an – a jegy zék ben fel so rolt mun ka kör rel azo nos.”
„7. § (1) Az Or szá gos Nyug díj biz to sí tá si Fõ igaz ga tó ság – a Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té rium vé le mé nyé re is fi gye lem mel – en ge dé lyez he ti a kor ked vez mény re jo go sí tó mun ka kö rök (mun ka he lyek) jegy zé ké ben fel so rolt mun ka kör ben el töl tött idõ kor ked vez -mény re jo go sí tó idõ ként tör té nõ figye lembevételét ak kor is, ha a jegy zék sze rint a kor ked vez mény ága za ti ha tá lya az üzem re nem ter jed ki.
(2) Ha a mun ka kör azo no sí tá sa te kin te té ben vi ta me rül fe l, az azo no sí tás kér dé sé ben az ille té kes mi nisz té rium és az adott mun ka kör sze rint ille té kes szak mai (ága za ti) ér -dek kép vi se let(ek), szak szer ve zet(ek) köz pon ti szer ve(i) vé le mé nyé nek a meg hall ga tá sá val az Or szá gos Nyug díj -biz to sí tá si Fõ igaz ga tó ság dönt.”
[Meg jegy zés: az R. 7. § (2) be kez dé sé ben sze rep lõ Fog -lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té rium alatt a Ma gyar Köz tár sa ság mi nisz té ri u ma i nak fel so ro lá sá ról
szóló 2006. évi LV. tör vény 2. § b) pont ja alap ján Szo ciá lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ru mot kell ér te ni.]
Az R. 1. szá mú mel lék le te a kor ked vez mény re jo go sí tó mun ka kö rök jegy zé két tar tal maz za.
III.
Az in dít vány az aláb bi ak sze rint nem meg ala po zott.
1. Az in dít vá nyo zók sze rint a sé rel me zett jog sza bá lyi ren del ke zé sek sér tik az Al kot mány 70/A. §-ában rög zí tett diszk ri mi ná ció ti la lom el vét, mi vel a jog al ko tó kü lönb sé -get tesz a fo ko zott igény be vé tel lel já ró, to váb bá kü lö nö sen ár tal mas mun kát vég zõk kö zött asze rint, hogy mun ka kö -rük, illetve mun ka he lyük sze re pel-e az R. mel lék le té ben.
1.1. Az Al kot mány rög zí ti, hogy a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén az em ber i, il let ve az ál lam pol gá ri jo gok, bár mely meg kü lön böz te tés, ne ve ze te sen faj, szín, nem, nyelv, val -lás, po li ti kai vagy más vé le mény, nem ze ti vagy tár sa dal mi szár ma zás, va gyo ni, szü le té si vagy egyéb hely zet sze rin ti kü lönb ség té tel nél kül min den sze mélyt meg il let nek.
Az Al kot mány 70/A. §a te kin te té ben szü le tett szá mos ha tá ro za tá ban az Al kot mány bí ró ság a jog egyen lõ ség ál ta lá nos el vét ér tel mez ve ki mond ta, hogy a diszk ri mi ná ció al kot má nyi ti lal ma el sõ sor ban az al kot má nyos alap jo gok te -kin te té ben tet t meg kü lön böz te té sek re ter jed ki, ab ban az eset ben, ha a meg kü lön böz te tés nem em ber i jog vagy alap ve tõ jog te kin te té ben tör tént. Az el té rõ sza bá lyo zás alkot -mány elle nessége ak kor ál la pít ha tó meg, ha az az em ber i mél tó ság hoz va ló jo got sér ti. Az Al kot mány bí ró ság kö vet -ke ze tes gya kor la tá ban ak kor ítél te alkot mány elle nesnek a jog ala nyok kö zöt ti meg kü lön böz te tést, ha a jog al ko tó ön -ké nye sen, éssze rû in dok nél kül tet t kü lönb sé get az azo nos sza bá lyo zá si kör be vont jog ala nyok kö zött. [9/1990.
(IV.25.) AB ha tá ro zat, ABH 1990, 46, 48.; 21/1990.
(X. 4.) AB ha tá ro zat, ABH 1990, 73, 77–78.; 61/1992.
(XI. 20.) AB ha tá ro zat, ABH 1992, 280–282.; 35/1994.
(VI. 24.) AB ha tá ro zat, ABH 1994, 197, 203–204.]
1.2. Az Alkot mány bíró ság ezen túl me nõ en meg jegy zi, hogy a kor ked vez mény – jel le gét te kint ve – a nyug díj rend -sze ren be lü li ked vez mény, hi -szen az ál ta lá no san elõ írt öreg sé gi nyug díj kor ha tár hoz ké pest, ala cso nyabb élet kor el éré se, be töl té se ese tén le he tõ sé get ad ar ra, hogy a jo go sult (kor ked vez mé nyes) nyug díj ban ré sze sül jön. A ked vez mé nyek al kot má nyos sá gi vizs gá la ta te kin te té ben ki ala kult al kot mány bí ró sá gi gya kor lat sze rint a ked vez mé -nyek fel té te le i nek ki ala kí tá sa kor a jog al ko tót szé les kö rû mér le ge lé si jog il le ti meg, mely so rán ér vény re jut tat hat bi zo nyos jo gon kí vü li szem pon to kat is (pl. gaz da ság po li ti kai, élet szín vo nal po li ti kai, szo ci ál po li ti kai). „A jog al ko -tói mér le ge lés nél nem a jo gi, ha nem az egyéb szem pon tok játsszák a meg ha tá ro zó sze re pet, s eb bõl ere dõ en az eset le -ges hely te len, a tár sa da lom ér de ke i vel el len té tes tar tal mú mér le ge lés is el sõd le ge sen po li ti kai fe le lõs sé get von ma ga
után. A ki fej tet tek bõl kö vet ke zik, hogy a ked vez mé nyek re vo nat ko zó jog sza bá lyi ren del ke zé sek al kot má nyos sá gi fe lül vizs gá la ta so rán az Alkot mány bíró ság ha tás kö ré be ki zá ró lag annak el len õr zé se tar to zik, hogy a jog al ko tó mér -le ge lé si jo gá nak gya kor lá sa so rán nem ke rült-e el -len tét be az Al kot mány va la mely ren del ke zé sé vel, s az Alkot mány -bíró ság nem jo go sult a jog al ko tói mér le ge lés cél sze rû sé gi – pl. gaz da ság po li ti kai – szem pon tú fe lül bí rá la tá ra.”
[61/1992. (XI. 20.) AB ha tá ro zat, ABH 1992, 280, 281.]
A mon dot tak alap ján az Alkot mány bíró ság nem ál la pí tot ta meg az Al kot mány 70/A. §ában fog lalt diszk ri mi ná ció ti lal má nak sé rel mét, mi vel a jog al ko tó mér le ge lé si jog -kö ré ben el jár va, él ve a ked vez mé nyek ki ala kí tá sa te rén õt meg il le tõ sza bad ság gal – mi sze rint jo gon kí vü li egyéb szem pon to kat is ér vény re jut tat hat – al kot ta meg a kor ked -vez mény re jo go sí tó mun ka kö rök jegy zé két. Az, hogy mely mun ka kö rök ala poz nak meg kor ked vez mény re jo go -sult sá got a jog al ko tó kom pe ten ci á já ba tar to zik. Ezért az Alkot mány bíró ság az in dít ványt e te kin tet ben el uta sí tot ta.
2. Az in dít vá nyo zók sze rint jog al ko tói mu lasz tás állt fenn, mi vel a jog al ko tó hosszú idõ óta nem vizs gál ta fe lül a kor ked vez mény re jo go sí tó mun ka kö rök jegy zé két, s azt nem mó do sí tot ta, hol ott er re tör vényi ren del ke zés kö te lez -te, és a tör vény ben rög zí tett – sze rin tük 2000. ja nu ár 1-jé ig ter je dõ – ha tár idõ le járt.
Az in dít vány be nyúj tá sát (2002. má jus 22.) meg elõ zõ en a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szóló 1997. évi LXXXI. tör vény (a továb biak ban: Tny.) 101. §-a, mely a vég re haj tá si sza bály meg al ko tá sá ra a Kor mányt fel ha tal -maz za, va ló ban tar tal ma zott 2000. ja nu ár 1-jei ha tár idõt.
Azon ban a Tny. több ször is mó do sult, és az in dít vány be -nyúj tá sa kor – a Ma gyar Köz tár sa ság 2001. és 2002. évi költ ség ve té sé rõl szóló 2000. évi CXXXIII. tör vény 123. § (1) be kez dés a) pont ja ér tel mé ben, 2001. ja nu ár 1jei ha tállyal – a 101. § (3) be kez dé sé ben a jog al ko tó 2003. ja nu ár 1jét je löl te meg ha tár idõ ként a kor ked vez mény re jo go -sí tó mun ka kö rök jegy zé ké nek meg ha tá ro zá sá ra; leg utóbb ezt az idõ pon tot a Ma gyar Köz tár sa ság 2005. évi költ ség ve té sé rõl szóló 2004. évi CXXXV. tör vény 122. § (1) be -kez dé se 2007. ja nu ár 1-jé re mó do sí tot ta.
Mi u tán a Tny. 101. § (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ha tár idõt ma ga a tör vény al ko tó mó do sí tot ta, és a ha tá lyos ren del ke zés sze rin ti ha tár idõ még nem telt le az Alkot mány bíró ság az R. te kin te té ben nem ál la pí tott meg jog al -ko tói mu lasz tást, így az in dít ványt el uta sí tot ta.
3. Az in dít vá nyo zók be ad vá nyuk ban jog sza bály mó do -sí tá sa irán ti ké re lem mel is él tek.
Az Al kot mány bí ró ság nak az Al kot mány 32/A. § (1) és (2) be kez dé sé bõl, va la mint az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vénybõl ere dõ en nincs ha tás kö re jog sza bá lyi ren del ke zés mó do sí tá sá ra. Er re te kin tet tel Alkot mány bíró ság, az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé -rõl és annak köz zé té te lé -rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges
szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.) 29. b) pont ja alap ján az in dít ványt e te kin tet -ben – ér de mi vizs gá lat nél kül – vissza uta sí tot ta.
Bu da pest, 2006. de cem ber 11.
Dr. Bra gyo va And rás s. k., Dr. Er dei Ár pád s. k.,
elõ adó alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Har mat hy At ti la s. k.,
alkot mány bíró
667/B/2004. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály alkot mány elle nessé -gének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Alkot mány bíró ság a nem ze ti helyt ál lá sért el ne ve zé -sû pót lék be ve ze té sé rõl szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm.
ren de let 3. § (1) be kez dé sé nek „Ha a pót lék ban ré sze sült sze mély meg hal,” szö veg ré sze alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít ványt el uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó a nem ze ti helyt ál lá sért el ne ve zé sû pótlék be ve ze té sé rõl szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. ren -de let (a továb biak ban: Kr.) 3. § (1) be kez dé sé nek „Ha a pót lék ban ré sze sült sze mély meg hal,” szö veg ré sze alkot -mány elle nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét kér te az Al kot mány bí ró ság tól, a Sza bad Ma gyar or szá gért Em lék lap ala pí tá sá ról és ado má nyo zá sá ról, va la mint a nem ze ti helyt ál lá sért el ne ve zé sû pót lék be ve ze té sé rõl szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 110/1999. (VII. 7.) Korm. ren de let (a továb biak ban:
Kr1.) hatályba lépésének nap já ra vissza me nõ ha tállyal.
Álláspontja sze rint a Kr. ki fo gás olt szö veg ré sze el len té tes az Al kot mány 70/A. § (1) be kez dé sé ben fog lal tak kal, mi -vel a „túl élõ öz ve gyek egy ré szét jog alap nél kül zár ja ki a jut ta tás ból”. Az in dít vá nyo zó vé le mé nye sze rint a Kr.
a jut ta tás szem pont já ból ön ké nye sen há rom cso port ra oszt ja az egyéb ként egy sé ges cso por tot al ko tó túl élõ öz ve -gye ket: a Kr. és a Kr1. ha tály ba lé pé sé nek idõ pont ja elõtt meg halt sze mé lyek öz ve gyei, a kor mány ren de le tek
hatályba lépését köve tõen meg halt, éle tük ben a jut ta tás ból ré sze sü lõ sze mé lyek öz ve gyei, illetve a kor mány ren de le tek hatályba lépését köve tõen meg halt, éle tük ben a jut ta -tás ból nem ré sze sü lõ sze mé lyek öz ve gyei. Az el sõ két eset ben a jut ta tás meg il le ti az öz ve gyet, míg a har ma dik eset ben nem. Az in dít vá nyo zó in dít vá nyá ban ki fej tet te to váb bá: az „Al kot mány 70/A. § (3) be kez dés utá ni fi gye -lem re mél tó meg fo gal ma zott eset tel ál lunk szem ben, mely sze rint a diszk ri mi ná ci ót sok eset ben ne héz tény le ge sen bi zo nyí ta ni, mert a hát rá nyos meg kü lön böz te tés, mint va -ló di ok ál ta lá ban az ér ve lés hát tér ben hú zó dik meg ezért ne he zen fe dez he tõ fe l. Ese tünk ben pon to san az ér ve lés hát te ré ben az az eset ál l fenn, hogy az ál ta lunk ki fo gás olt kor mány ren de let hely a jo go sul ti kör meg ha tá ro zá sá nál mel lõ zi azt az ér de mi kö tõ dést, kap cso la tot, amely a ki tün -te -tett sze mély élet es so rán, illetve ha lá lá ig fenn állt. En nek kö vet kez té ben s így ke rült az ala nyi sze mély vagyis »ha a ki tün te tett sze mély meg hal az öz vegy jo go sult pót lék ra«
meg ha tá ro zás he lyett egy úgy ne ve zett pót lék utá ni pót lék új ne vû meg fo gal ma zá sá ra mely a kö vet ke zõ: »ha a pót lék ban ré sze sü lõ sze mély meg hal az öz vegy jo go sult pót lék ra«. Ugyan is az itt em lí tett pót lék nem szer zett jo gú jut ta -tás, ha nem ál lam i pénz bõl ki tün te tett sze mé lyek, va la mint
meg ha tá ro zás he lyett egy úgy ne ve zett pót lék utá ni pót lék új ne vû meg fo gal ma zá sá ra mely a kö vet ke zõ: »ha a pót lék ban ré sze sü lõ sze mély meg hal az öz vegy jo go sult pót lék ra«. Ugyan is az itt em lí tett pót lék nem szer zett jo gú jut ta -tás, ha nem ál lam i pénz bõl ki tün te tett sze mé lyek, va la mint