870/B/1996. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány, va la mint al kot mány jo gi pa nasz tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
1. Az Alkot mány bíró ság a Ma gyar Köz tár sa ság ügyész sé gé rõl szóló 1972. évi V. tör vény 14. §a alkot mány elle nességének a meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té -sé re irá nyuló in dít ványt el uta sít ja.
2. Az Alkot mány bíró ság a sza bály sér té sek rõl szóló 1968. évi I. tör vény 71. §-a alkot mány elle nességének a meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít vány tár gyá ban az el já rást meg szün te ti.
3. Az Alkot mány bíró ság a sza bály sér té sek rõl szóló 1968. évi I. tör vény 71. §a, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság ügyész sé gé rõl szóló 1972. évi V. tör vény 14. §a alkot mány elle nességének a meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té -sé re irá nyuló al kot mány jo gi pa naszt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó el sõ in dít vá nyá ban – az Al kot mány 13. § (1) be kez dé sé ben fog lalt tu laj don hoz va ló jog, va la mint az Al kot mány 57. § (5) be kez dé sé ben fog lalt jog or vos lat hoz va ló jog sé rel mét ál lít va – a BácsKis kun Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal 7–8/1996. szá mú jog erõs ha tá -ro za tá nak meg sem mi sí té sé re ter jesz tett elõ ké rel met az Al kot mány bí ró ság hoz.
Hi ány pót lást köve tõen az in dít vá nyo zó ak ként pon to sí tot ta a be ad vá nyát, hogy azt – az el sõ in dít vá nyá ban ki fej tett in do kai alap ján – egy fe lõl a hi vat ko zott jog erõs ha tá -ro zat tal szem ben elõ ter jesz tett al kot mány jo gi pa nasz ként tar tot ta fenn, más fe lõl in dít vá nyoz ta a sza bály sér té sek rõl szóló 1968. évi I. tör vény (a továb biak ban: Sztv1.) 71. §-a, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság ügyész sé gé rõl szóló 1972. évi V. tör vény (a továb biak ban: Ütv.) 14. §a alkot -mány elle nességének utó la gos meg ál la pí tá sát és a tá ma dott tör vényi ren del ke zé sek vissza me nõ le ges ha tá lyú meg sem -mi sí té sét.
Az in dít vá nyo zó rész le te sen is mer tet te az in dít vá nya alap já ul fek võ sza bály sér té si ügyét, amely nek lé nye ge az aláb bi ak ban fog lal ha tó össze.
Az in dít vá nyo zó a tu laj do ná ban és üze mel te té sé ben ál ló ven dég lá tó ipa ri egy ség elõ te ré ben pénz nye rõ au to ma tá kat he lye zett el, és azo kat en ge dély nél kül üze mel tet te. Az el sõ fo kon el járt sza bály sér té si ha tó ság pénz bír ság meg fi ze -té sé re kö te lez te az üze mel te tõt (pa na szost) és – az el sõ fokú ha tá ro za tot ki egé szí tõ ha tá ro za tá val – el ko boz ta a pénz nye rõ au to ma ták ban ta lált pénz össze get. Fel leb be zést köve tõen az el sõ fo kon el járt sza bály sér té si ha tó ság a pénz nye rõ au to ma ták ban lé võ pénz t vissza utal ta az in dít -vá nyo zó nak. A ha tá ro zat ellen az ügyész ség ó-vást je len tett be, mi vel ál lás pont ja sze rint – fi gye lem mel ar ra, hogy az au to ma ták ban lé võ pénz jo go sult ja is me ret len – a le fog lalt pénz az ál la mot il le ti meg, ezért az el já ró sza bály sér té si ha tó ság nak a le fog lalt pénz összeg rõl az ál lam ja vá ra kel lett vol na ren del kez ni. A má sod fo kú sza bály sér té si ha tó ság – egyet ért ve az ügyé szi óvás ban fog lal tak kal – az al -kot mány jo gi pa nasszal tá ma dott jog erõs ha tá ro za tá val kötelezte az in dít vá nyo zót az au to ma ták ból le fog lalt és a pa na szos nak ko ráb ban ki utalt pénz összeg ál lam ja vá ra tör -té nõ vissza fi ze -té sé re.
Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a pénz nye rõ au to -ma ták ban lé võ pénz összeg jo go sult ja nem is me ret len, az õt mint a pénz nye rõ au to ma ták tu laj do no sát és üze mel te tõ -jét il let te vol na meg.
Az in dít vá nyo zó azt te kin tet te el len té tes nek az Al kot mány 57. § (5) be kez dé sé vel, és ar ra ala pí tot ta az al kot mány jo gi pa na szát, hogy az ügyé szi óvás nyo mán meg ho -zott má sod fo kú jog erõs ha tá ro zat tal szem ben nem él he tett jog or vos lat tal. Az in dít vá nyo zó ugyan ez zel az in dok kal utó la gos nor ma kont roll ke re té ben is kér te az Sztv1. 71. §-a és az Ütv. 14. §a alkot mány elle nességének utó la gos meg ál la pí tá sát és vissza me nõ le ges ha tállyal tör té nõ meg sem -mi sí té sét.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé sei:
„57. § (5) A Ma gyar Köz tár sa ság ban a tör vény ben meg -ha tá ro zot tak sze rint min den ki jog or vos lat tal él het az olyan bí ró sá gi, köz igaz ga tá si és más ha tó sá gi dön tés ellen, amely a jo gát vagy jo gos ér de két sér ti. A jog or vos la ti jo got – a jog vi ták éssze rû idõn be lü li el bí rá lá sá nak ér de ké ben, az zal ará nyo san – a je len lé võ or szág gyû lé si kép vi se lõk két har ma dá nak sza va za tá val el fo ga dott tör vény kor lá toz -hat ja.”
2. Az Sztv1. in dít vány be nyúj tá sa kor ha tá lyos tá ma dott ren del ke zé se:
„71. § (1) Az ügyész fel ügyel a sza bály sér té si ügyek ben el já ró szer vek ha tá ro za ta i nak és in téz ke dé se i nek tör vényességére. En nek so rán az ügyészt az ál ta lá nos tör -vényességi fel ügye let alap ján gya ko rolt jo gok il le tik meg,
ezen fe lül tár gya lá si jog gal részt ve het az ügy ben tar tott tár gya lá son.
(2) Az ügyész a tör vénysértõ ha tá ro zat vagy in téz ke dés miatt a sza bály sér té si ha tó ság nál óvást nyújt be. A tör -vénysértõ gya kor lat vagy a mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló tör vénysértés meg szün te té se ér de ké ben fel szó la lás sal, a jö võ ben be kö vet ke zõ tör vénysértés ve szé lye ese tén pe dig fi gyel mez te tés sel él.
(3) Az óvás nak a ki fo gás olt ha tá ro zat (in téz ke dés) vég re haj tá sá ra ha lasz tó ha tá lya van. Az el kö ve tõ ter hé re óvás -nak csak a ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sé tõl, il le tõ leg az in téz ke dés meg té te lé tõl szá mí tott hat hó na pon be lül van he lye.
(4) Az óvás ra, a fel szó la lás ra és a fi gyel mez te tés re egyéb ként az ügyész ség rõl szóló jog sza bá lyok irány adók.
(5) Az ügyész nek a pénz bír sá got he lyet te sí tõ el zá rás vég re haj tá sá ra, il le tõ leg az el kö ve tõ sza ba don bo csá tá sá ra vo nat ko zó egye di ügyek ben adott uta sí tá sa it az el já ró szer vek tel je sí te ni kö te le sek. Az ügyész uta sí tá sa ellen az érin -tett szerv a fe let tes ügyész hez elõ ter jesz téssel él het. Az elõ ter jesz tésnek nincs ha lasz tó ha tá lya.”
3. Az Ütv. in dít vány be nyúj tá sa kor ha tá lyos tá ma dott ren del ke zé se:
„14. § (1) Ha az ügyész a szer vek jog erõs, il le tõ leg vég -re hajt ha tó -ren del ke zé se i ben tör vénysértést ál la pít meg, annak ki kü szö bö lé se vé gett a tör vénysértést el kö ve tõ szerv hez vagy annak fe let tes (fel ügye le ti, ál lam i tör vé nyes sé gi fel ügye le tét el lá tó, a továb biak ban: fe let tes) szer vé hez óvást nyújt hat be. Az óvás ban a meg tá ma dott ren del ke zés vég re haj tá sá nak fel füg gesz té sét is in dít vá nyoz -hat ja.
(3) Ha az ügyész az óvást egye di ügy ben ho zott jog erõs ren del ke zés ellen annak köz lé sét kö ve tõ egy éven túl nyújt ja be – amennyi ben tör vény, tör vényerejû ren de let vagy kor mány ren de let más ként nem ren del ke zik – az óvás foly tán tet t in téz ke dés jó hi sze mû en szer zett és gya ko rolt jo go kat nem sért het.
(4) Az egye di ha tá ro za tok vagy ál ta lá nos ér vé nyû ren -del ke zé sek meg ha tá ro zott faj tái ellen irá nyuló ügyé szi óvást csak tör vény vagy tör vényerejû ren de let zár hat ja ki.”
4. Az Ütv. in dít vány el bí rá lá sa kor ha tá lyos – vizs gá lat -ba be vont – ren del ke zé se:
„14. § (1) Ha az ügyész a szer vek jog erõs, il le tõ leg vég -re hajt ha tó -ren del ke zé se i ben tör vénysértést ál la pít meg, annak ki kü szö bö lé se vé gett a tör vénysértést el kö ve tõ szerv hez vagy annak fe let tes (fel ügye le ti, ál lam i tör vé nyes sé gi fel ügye le tét el lá tó, a továb biak ban: fe let tes) szer vé hez óvást nyújt hat be. Az óvás ban a meg tá ma dott ren del ke zés vég re haj tá sá nak fel füg gesz té sét is in dít vá nyoz -hat ja.
(2)
(3) Ha az ügyész az óvást egye di ügy ben ho zott jog erõs ren del ke zés ellen annak köz lé sét kö ve tõ há rom éven túl nyújt ja be, az óvás foly tán tet t in téz ke dés jó hi sze mû en szer zett és gya ko rolt jo go kat nem sért het.
(4) Ha az ügyész az óvást egye di ügy ben ho zott jog erõs ren del ke zés ellen annak köz lé sét kö ve tõ, vagy ha az hosszabb, a tel je sí té si ha tár idõ utol só nap já tól szá mí tott öt éven túl nyújt ja be, az óvás foly tán tet t in téz ke dés jo got nem kor lá toz hat vagy von hat el, il le tõ leg kö te le zett sé get és jog hát rányt nem ál la pít hat meg, ki vé ve a nem jó hi sze mû en szer zett és gya ko rolt jo go kat, ha a jog erõs ren del ke -zés tar tal mát bûn cse lek mény be fo lyá sol ta, fel té ve, hogy a bûn cse lek mény el kö ve té sét jog erõs íté let meg ál la pí tot ta, vagy ilyen íté let meg ho za ta lát nem a bi zo nyí tott ság hi á nya zár ta ki.
(5) Ha az ügyész az óvást nem köz igaz ga tá si ügy ben ho zott egye di, jog erõs ren del ke zés ellen annak köz lé sét kö -ve tõ öt é-ven túl nyújt ja be, az óvás foly tán tet t in téz ke dés jo got kor lá toz hat vagy von hat el – annak jó hi sze mû szer zé sé re és gya kor lá sá ra te kin tet nél kül –, il le tõ leg kö te le -zett sé get és jog hát rányt ál la pít hat meg, ha
a) az ügy nem tar to zik az el já ró szerv ha tás kö ré be vagy ille té kességi kö ré be,
b) a ha tá ro zat tar tal mát bûn cse lek mény be fo lyá sol ta, fel té ve, hogy a bûn cse lek mény el kö ve té sét jog erõs íté let meg ál la pí tot ta, vagy ilyen íté let meg ho za ta lát nem a bi zo -nyí tott ság hi á nya zár ja ki,
c) a ha tá ro za tot ho zó tes tü le ti szerv nem volt ha tá ro zat -ké pes, vagy nem volt meg a dön tés hez szük sé ges sza va za ti arány.
(6) Az egye di ha tá ro za tok vagy ál ta lá nos ér vé nyû ren -del ke zé sek meg ha tá ro zott faj tái ellen irá nyuló ügyé szi óvást csak tör vény zár hat ja ki.”
III.
Az in dít vány nem meg ala po zott.
1. Az Alkot mány bíró ság az in dít vány vizs gá la ta so rán meg ál la pí tot ta, hogy az in dít vány be nyúj tá sát köve tõen az Sztv1.t – és en nek ré sze ként az in dít vá nyo zó ál tal tá ma -dott Sztv1. 71. §-á t – 2000. már ci us 1-jé vel ha tá lyon kí vül he lyez te a sza bály sér té sek rõl szóló 1999. évi LXIX. tör -vény (a továb biak ban: Sztv2.) 168. §-a.
Az Ütv. 14. § (3)–(6) be kez dé sét – ugyan csak az in dít vány be nyúj tá sát köve tõen – a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já -rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény 176. § (2) be kez dé se mó do sí tot ta 2005. no -vem ber 1-jei ha tállyal.
Az Alkot mány bíró ság – fõ sza bály sze rint – a ha tá lyos jog sza bá lyok al kot má nyos sá gát vizs gál ja. Ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bá lyi ren del ke zés al kot má nyos sá gá nak vizs gá la tát az Alkot mány bíró ság ak kor vég zi el, ha annak al kal maz ha tó sá ga is el dön ten dõ kér dés (335/B/1990. AB ha tá ro zat, ABH 1990, 261, 262.).
A konk rét nor ma kont roll két ese té ben, az Al kot mány bí -ró ság -ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban:
Abtv.) 38. § (1) be kez dé sé ben fog lalt bí rói kez de mé nye zés és 48. § sze rin ti al kot mány jo gi pa nasz alap ján – mi vel ilyen kor al kal ma zá si ti la lom ki mon dá sá ra van le he tõ ség –
az Alkot mány bíró ság a már nem ha tá lyos ren del ke zés alkot mány elle nességét is vizs gál ja [10/1992. (II. 25.) AB ha tá ro zat, ABH 1992, 72, 76.].
A je len ügy ben az in dít vá nyo zó utó la gos nor ma kont roll irán ti ké rel met és al kot mány jo gi pa naszt ter jesz tett elõ.
Az Alkot mány bíró ság az al kot má nyos sá gi vizs gá la tot a ré gi he lyé be lé põ új sza bá lyo zás te kin te té ben ak kor foly -tat ja le, ha az tar tal mi lag a ko ráb bi val al kot mány jo gi szem pont ból azo nos és ez ál tal azo nos a vizs gá lan dó al kot -má nyos sá gi prob lé ma [137/B/1991. AB ha tá ro zat, ABH 1992, 456, 457.; 163/B/1991. AB ha tá ro zat, ABH 1993, 544, 545.; 1314/B/1997. AB vég zés, ABH 2000, 1049.;
1425/B/1997. AB ha tá ro zat, ABH 1998, 844, 845.;
14/1999. (VI. 3.) AB ha tá ro zat, ABH 1999, 396, 399.].
Er re te kin tet tel az utó la gos nor ma kont roll ra irá nyuló in dít vány el bí rá lá sa kor az Alkot mány bíró ság az Ütv. in dít -vány el bí rá lá sá nak idõ pont já ban ha tá lyos – tar tal mi lag a ko ráb bi val al kot mány jo gi szem pont ból azo nos – ren del ke -zé se i re néz ve foly tat ta le az al kot má nyos sá gi vizs gá la tot.
Az Alkot mány bíró ság – az Abtv. 48. §-ának, va la mint irány adó gya kor la tá nak meg fele lõen – az Sztv1. és az Ütv.
in dít vány be nyúj tá sa kor ha tá lyos ren del ke zé sei alap ján bí -rál ta el az al kot mány jo gi pa naszt.
2. Az Alkot mány bíró ság az in dít vány tar tal mi vizs gá -la ta so rán el sõ ként az utó -la gos nor ma kont roll ra irá nyuló in dít ványt bí rál ta el.
Az in dít vá nyo zó az Ütv. in dít vány be nyúj tá sa kor ha tá -lyos 14. §-á t az Al kot mány 57. § (5) be kez dé sé ben fog lalt jog or vos lat hoz va ló al kot má nyos jog gal azért te kin tet te el len tét ben ál ló nak, mert az ál lás pont ja sze rint a sza bály sér -té si ügyek ben – így az in dít vá nyo zó egye di ügyé ben – nem biz to sí tott jog or vos la ti jo got az ügyé szi óvás nyo mán meg ho zott má sod fo kú, jog erõs sza bály sér té si ha tá ro zat tal szem ben. Az Ütv. in dít vány be nyúj tá sa kor ha tá lyos 14. §a az ügyé szi óvás be nyúj tá sá nak az Ütv.be n sza bá lyo zott ál ta lá nos tör vényi fel té te le it – be nyúj tá sá nak mód -ját és eset kö re it – ha tá roz ta meg.
Az Ütv. in dít vány el bí rá lá sa kor ha tá lyos 14. §a ugyan eb ben a tárgy kör ben sza bá lyoz, er re, to váb bá ar ra te kin tet -tel, hogy az in dít vá nyo zó ál tal fel ve tett al kot má nyos sá gi prob lé ma a je len leg ha tá lyos sza bá lyo zás sal össze füg gés -ben is fenn áll, az Alkot mány bíró ság az Ütv. el bí rá lás kor ha tá lyos ren del ke zé sét vizs gál ta. Az in dít vány tar tal má ból meg ál la pít ha tó an az in dít vá nyo zó nem az Ütv. 14. §-ában fog lalt, az ügyé szi óvás ra vo nat ko zó (ál ta lá nos jel le gû) tör vényi ren del ke zé se ket ki fo gás ol ta, ha nem azt, hogy a sza bály sér té si el já rás ban az ügyé szi óvás alap ján meg ho zott jog erõs má sod fo kú sza bály sér té si ha tá ro zat tal szem -ben nincs le he tõ ség to váb bi jog or vos lat igény be vé te lé re.
A je len ügy ben az Alkot mány bíró ság meg ál la pí tot ta, hogy az Ütv. 14. §a – az in dít vá nyo zó ál tal ki fej tett in do kok kal – nem ál l al kot mány jo gi lag ér té kel he tõ kap cso lat -ban az Al kot mány 57. § (5) be kez dé sé vel. Az Ütv. 14. §-a nem az ügyé szi óvás alap ján egye di sza bály sér té si ügy ben meg ho zott má sod fo kú jog erõs ha tá ro zat tal szem ben igény be ve he tõ jog or vos lat tár gyá ban tar tal maz sza bá lyo
zást, ha nem az ügyész tör vényességi fel ügye le ti jog kö ré -ben al kal maz ha tó fel ügye le ti in téz ke dé se i nek egyi ke, az óvás be nyúj tá sá nak ál ta lá nos tör vényi sza bá lya it (fel té te -le it és eset kö re it) tar tal maz za.
Az em lí tett tör vényi ren del ke zé sek a jog or vos lat hoz való al kot má nyos jog gal – az zal az in dít vá nyo zói ér ve lés -sel, hogy nem te szik le he tõ vé az egye di sza bály sér té si ügy ben meg ho zott má sod fo kú jog erõs ha tá ro zat tal szem
Az em lí tett tör vényi ren del ke zé sek a jog or vos lat hoz való al kot má nyos jog gal – az zal az in dít vá nyo zói ér ve lés -sel, hogy nem te szik le he tõ vé az egye di sza bály sér té si ügy ben meg ho zott má sod fo kú jog erõs ha tá ro zat tal szem