191/I/2006. AB elnöki végzés
Az Alkot mány bíró ság el nö ke al kot mány jo gi pa nasz el bí rá lá sá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet -ke zõ
v é g z é s t : Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó bí ró ság hoz for dult, kér ve a nyug dí ja -zá sá ról szóló köz igaz ga tá si ha tá ro zat fe lül vizs gá la tát. A mun ka ügyi bí ró ság hely ben hagy ta a Nyug díj biz to sí tá si Igaz ga tó ság ha tá ro za tát, ezt köve tõen az in dít vá nyo zó fe lül vizs gá la ti ké rel met ter jesz tett elõ. A Leg fel sõbb Bí ró -ság, mint fe lül vizs gá la ti bí ró ság ha tá lyá ban fenn tar tot ta a mun ka ügyi bí ró ság íté le tét és kö te lez te az in dít vá nyo zót a per nyer tes fél költ sé ge i nek a meg té rí té sé re. Az in dít vá nyo zó a Leg fel sõbb Bí ró ság íté le te ellen irá nyuló al kot
mány jo gi pa naszt ter jesz tett elõ. Az in dít vá nyo zó ál lás -pont ja sze rint a pol gá ri per rend tar tás ról szóló 1953. évi III. tör vény (a továb biak ban: Pp.) azon ren del ke zé se, amely ki mond ja, hogy a fe lül vizs gá la ti el já rás so rán a Leg -fel sõbb Bí ró ság az ál ta lá nos sza bá lyok al kal ma zá sá val jár el, illetve az en nek foly tán ki sza bott per költ ség re vo nat ko zó sza bá lyok al kal ma zá sa az õ egye di ügyé ben alkot mány -elle nes volt. Er re te kin tet tel az in dít vá nyo zó – ki fe je zet ten csak – a sé rel me zett tör vényi ren del ke zé sek al kal ma zá sá nak ki zá rá sát kér te egye di ügyé ben, és nem azok meg sem -mi sí té sét. To váb bá, az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a Pp. egé sze sér ti a tör vény elõt ti egyen lõ sé get [Al kot mány 57. § (1) be kez dé se] és a vé de lem hez va ló jo got [Al kot -mány 57. § (3) be kez dé se]. Az in dít vá nyo zó úgy vé li, hogy a Pp. egé sze el len té tes a fo gya té kos sze mé lyek jo ga i ról és esély egyen lõ sé gük biz to sí tá sá ról szóló 1998. évi tör vény (a továb biak ban: Fot.) elõ írásaival. Az in dít vá nyo zó sze -rint a nor ma kol lí zió egy ben mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nességet is ma gá ban fog lal. Az in dít vá nyo -zó sze rint azért is mu lasz tás ban van a jog al ko tó, mert „nem ren del ke zett a Leg fel sõbb Bí ró ság, mint el sõ fo kú bí ró ság ál tal jog el le ne sen ki sza bott per költ ség és pénz bír ság (vagy va la mi) ellen a jog or vos lat ról”. Az in dít vá nyo zó azt is sérelmezte, hogy az íté lõ táb la és a Leg fel sõbb Bí ró ság
elõt ti el já rás ban kö te le zõ a jo gi kép vi se let, ez sze rin te sér ti az em ber i mél tó sá got [Al kot mány 54. § (1) be kez dés] és a jog ké pes sé get [Al kot mány 56. §]. Vé ge ze tül az in dít vá nyo zó sze rint a nyug díj ügyé ben el já ró köz igaz ga tá si szer -vek és a bí ró sá gok el já rá sa diszk ri mi na tív és meg alá zó volt.
II.
Az in dít vány nyil ván va ló an alap ta lan.
Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 48. §a sze rint az Al kot mány ban biz to sí tott jo ga i nak meg sér té se miatt al kot mány jo gi pa nasszal for dul hat az Al kot mány bí ró ság hoz az, aki nek a jog sé rel me az alkot mány elle nes jog sza bály al kal ma zá sa foly tán kö vet ke zett be, és egyéb jog or vos la ti le he tõ -sé ge it már ki me rí tet te, il le tõ leg más jog or vos la ti le he tõ -ség nincs szá má ra biz to sít va. Az in dít vá nyo zó azon ban nem az ügyé ben al kal ma zott jog sza bá lyok nak, ha nem ma gá nak a bí ró sá gi el já rás nak az alkot mány elle nessége meg ál la pí tá sát, és a sé rel me zett jog sza bá lyok al kal ma zá sá nak ki zá rá -sát kér te. Az Alkot mány bíró ság kö vet ke ze tes gya kor la ta az, hogy az al kot mány jo gi pa na szok ese té ben csak azt vizs gál ja, hogy a konk rét ügy ben al kal ma zan dó jog sza bály sér tie az Al kot mány va la mely ren del ke zé sét. A jog -sza bály bí rói al kal ma zá sá nak vizs gá la tá ra és a bí rói dön tés fe lül vizs gá la tá ra azon ban az Al kot mány bí ró ság nak nincs ha tás kö re. [78/D/1993. AB vég zés, ABH 1994, 904.;
1313/D/1993. AB vég zés, ABH 1994, 935.; 277/D/1995.
AB ha tá ro zat, ABH 2001, 780, 788–790.]
Az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.;
a továb biak ban: Ügy rend) 21. § (1) be kez dé se sze rint az Alkot mány bíró ság el já rá sá ra vo nat ko zó in dít vány nak ha -tá ro zott ké rel met kell tar tal maz nia és meg kell je löl nie a ké re lem alap já ul szol gá ló okot [Abtv. 22. § (2) be kez dés].
A (2) be kez dé se sze rint pe dig az (1) be kez dés nek meg fele lõen az in dít vány nak tar tal maz nia kell a vizs gá lan dó jog -sza bály meg je lö lé se mel lett az Al kot mány nak azo kat a ren del ke zé se it, ame lye ket – az in dít vá nyo zó ál lí tá sa sze -rint – a hi vat ko zott jog sza bá lyok meg sér te nek, va la mint az Abtv.-nek és egyéb tör vényeknek azo kat a ren del ke zé se it, ame lyek bõl az in dít vá nyo zó jo go sult sá ga és az Alkot -mány bíró ság ha tás kö re meg ál la pít ha tó.
Az Alkot mány bíró ság már több ha tá ro za tá ban kifej tette: az Abtv. 22. § (2) be kez dé se ér tel mé ben az in dít -vány ban meg kell je löl ni a ké re lem alap já ul szol gá ló okot.
Nem ele gen dõ te hát az Al kot mány egyes ren del ke zé se i re hi vat koz ni: az in dít vány ban meg kell in do kol ni, hogy az Al kot mány egyes fel hí vott ren del ke zé se it a fe lül vizs gál ni kért jog sza bály mi ért és mennyi ben sér ti [654/H/1999. AB vég zés, ABH 2001, 1645.; 472/B/2000. AB vég zés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002. AB vég zés, ABH 2002, 1783.].
Az Alkot mány bíró ság gya kor la ta sze rint az Abtv. alap ján a sza bá lyo zás hi á nya miatti, az az mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány sér tés meg ál la pí tá sá ra irá nyuló in -dít vány al kot mány jo gi pa nasz ként va ló elõ ter jesz tése az Abtv-bõl nem ve zet he tõ le. (1044/B/1997. AB ha tá ro zat, ABH 2004, 1160, 1176.; 986/B/1999. AB ha tá ro zat, ABH 2005, 889, 900.)
Az in dít vá nyo zó al kot mány jo gi pa nasz ke re té ben kér te al kot mány sér tõ jog al ko tói mu lasz tás meg ál la pí tá sát, ha tá lyos jog sza bály al kal ma zá si ti lal má nak ön ál ló – meg sem mi sí tés nél kü li ki mon dá sát, a köz igaz ga tá si és bí ró sá gi el -já rás alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát, va la mint jog sza bá lyi ren del ke zé sek meg sem mi sí té sét – anél kül, hogy in do kol ta vol na az alkot mány elle nesség mi ben lé tét.
A fen tebb idé zett al kot mány bí ró sá gi ha tá ro za tok alap ján az in dít vá nyo zó ké rel mei rész ben nem tar toz nak az Alkot -mány bíró ság ha tás kö ré be, rész ben pe dig nem al kal ma sak az ér de mi al kot mány bí ró sá gi el já rás le foly ta tá sá ra.
A fen ti ek re te kin tet tel az in dít ványt az Abtv. 23. § (1) be kez dé se alap ján – mint nyil ván va ló an alap ta lant – el -uta sí tom.
Bu da pest, 2007. de cem ber 20.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke
1172/I/2006. AB elnöki végzés
Az Alkot mány bíró ság el nö ke a mi nisz ter el nök le vál tá -sá ra, illetve or szág gyû lé si kép vi se lõi vá lasz tás ki írá -sá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t : Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó „új vá lasz tá sok ki írá sá nak elõ se gí té sé -re” irá nyuló ké rel met ter jesz tett elõ, amely nek alap já ul a mi nisz ter el nök al kot mány sér tõ ki ne ve zé sét je löl te meg.
Ál lí tá sa sze rint „egy ma gá ban az Al kot mány 2. § (3) pont -já nak a meg sér té se miatt a mi nisz ter el nök ki ne ve zé se meg cá fol ha tat la nul al kot mány sér tõ volt!” (ki eme lés az in dít vá nyo zó tól!). Az Alkot mány bíró ság fõ tit ká ra az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te -lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat 23. § (1) be kez dés a) pont ja alap ján tá jé koz tat ta az in dít vá nyo zót, hogy be ad vá nya
alap ján az Alkot mány bíró ság el já rá sá ra nin csen tör vényes le he tõ ség. Az in dít vá nyo zó a fel hí vás el le né re to vább ra is kér te az Alkot mány bíró ság el já rá sát.
II.
Az in dít vány nyil ván va ló an alap ta lan.
Az in dít vány a mi nisz ter el nök le vál tá sá ra és or szág gyû lé si kép vi se lõi vá lasz tás ki írá sá ra, annak elõ se gí té sé re irá nyul. Az Alkot mány bíró ság ha tás kö rét az Al kot mány bí ró -ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban:
Abtv.) 1. §-a ha tá roz za meg. Az Al kot mány bí ró ság nak sem ezen ren del ke zés, sem – az Abtv. 1. § h) pont ja alap ján meg al ko tott – más tör vény alap ján nincs ha tás kö re a miniszterelnök le vál tá sá ra vagy or szág gyû lé si kép vi se lõk vá lasz tá sá nak ki írá sá ra. Ezért az er re irá nyuló in dít ványt az Abtv. 23. § (1) be kez dé se alap ján – mint nyil ván va ló an alap ta lant – el uta sí tom.
Bu da pest, 2007. de cem ber 20.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke
31/I/2007. AB elnöki végzés
Az Alkot mány bíró ság el nö ke bí ró sá gi el já rás fe lül vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet -ke zõ
v é g z é s t : Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó jog ta lan ál la mo sí tás miatt ér vé nye sí tett igényt, ame lyet azon ban min d a ha tó sá gok, min d a bí -ró ság el uta sí tott. Az in dít vá nyo zó más fó ru mok mel lett az Al kot mány bí ró ság hoz is for dult „va gyon vesz tést okozá sára já ró, min den re ki ter je dõ és tel jes kö rû kár té rí tés” meg ítél te té sét kér ve, to váb bá kér te az ügyé ben ho zott „Leg fel sõbb Bí ró sá gi Al kot mányt sér tõ íté let sem mis sé nyil vá ní -tá sát is”.
Az Alkot mány bíró ság fõ tit ká ra az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó -do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat 23. § (1) be kez dés a) pont ja alap ján tá jé koz
tat ta az in dít vá nyo zót, hogy be ad vá nya alap ján az Alkot -mány bíró ság el já rá sá ra nin csen tör vényes le he tõ ség.
Az in dít vá nyo zó a fel hí vás el le né re to vább ra is kér te az Alkot mány bíró ság el já rá sát: „Az íté lõ táb lá nál nem kap -tam szó t ... Ez al kot má nyos jo ga im sem mi be vé te le. Ezért for dul tam a T. Al kot mány bí ró ság hoz, és a nem zet kö zi bírósághoz is”.
II.
Az in dít vány nyil ván va ló an alap ta lan.
Az in dít vány tar tal ma sze rint az in dít vá nyo zó bí ró sá gi ügyé ben ho zott íté le tek fe lül vizs gá la tát, il le tõ leg azok alap ján kár té rí tés meg íté lé sét ké ri. Az Alkot mány bíró ság ha tás kö rét az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 1. §-a ha tá roz za meg. Az Al kot mány bí ró ság nak sem ezen ren del ke zés, sem – az Abtv. 1. § h) pont ja alap ján meg al ko tott – más tör vény alap ján nincs ha tás kö re bí ró sá gi el já rá sok sza bály sze rû sé -gé nek a fe lül vizs gá la tá ra vagy kár té rí tés meg íté lé sé re.
Ezért az er re irá nyuló in dít ványt az Abtv. 23. § (1) be kez -dé se alap ján – mint nyil ván va ló an alap ta lant – el uta sí tom.
Bu da pest, 2007. de cem ber 17.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke
87/I/2007. AB elnöki végzés
Az Alkot mány bíró ság el nö ke bí ró sá gi el já rá sok fe lül vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö -vet ke zõ
v é g z é s t : Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó fo lya mat ban lé võ pe res ügye i vel kap cso la to san ter jesz ti elõ in dít vá nyát, amely ben azt ki fo gá sol ja, hogy a bí ró sá gok kal szem ben ér vé nye sí tett kár té rí té -si igé nye it a bí ró sá gok – ál lás pont ja sze rint – jog el le nes mó don nem bí rál ják el, ké rel me it el uta sít ják, az ál ta la foly ta tott pe re ket el húz zák. Ké ri meg vizs gál ni, hogy be ad vá -nya át té tel re al kal mas-e.
Az Alkot mány bíró ság fõ tit ká ra az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó -do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat 23. § (1) be kez dés a) pont ja alap ján tá jé koz tat ta az in dít vá nyo zót, hogy be ad vá nya alap ján az Alkot -mány bíró ság el já rá sá ra nin csen tör vényes le he tõ ség.
Az in dít vá nyo zó a fel hí vás el le né re to vább ra is kér te az Alkot mány bíró ság el já rá sát, in dít vá nya meg kül dé sét a Leg fel sõbb Bí ró ság el nö ké nek.
II.
Az in dít vány nyil ván va ló an alap ta lan.
Az in dít vány bí ró sá gi el já rá sok ban el kö ve tett sza bály -sér té sek or vos lá sá ra irá nyul, má sod la go san pe dig át ten ni ké ri azt az in dít vá nyo zó. Az Alkot mány bíró ság ha tás kö rét az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 1. §a ha tá roz za meg. Az Al kot -mány bí ró ság nak sem ezen ren del ke zés, sem – az Abtv. 1. § h) pont ja alap ján meg al ko tott – más tör vény alap ján nincs ha tás kö re bí ró sá gi el já rá sok sza bály sze rû sé gé nek a fe lül -vizs gá la tá ra. Az Abtv. 23. § (2) be kez dé se sze rint „az Alkot mány bíró ság a ha tás kö ré be nem tar to zó ügy re vo nat ko zó in dít ványt az ar ra ha tás kör rel ren del ke zõ szerv hez át -te szi”. Az in dít vány át té -te lé re je len ügy ben azért nem volt mód, mert a be ad vá nyok ból nem tû nik ki, hogy a ké re lem el bí rá lá sá ra mely szerv ren del ke zik ha tás kör rel. Ezért az in dít ványt az Abtv. 23. § (1) be kez dé se alap ján – mint nyil ván va ló an alap ta lant – el uta sí tom.
Bu da pest, 2007. de cem ber 20.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke
174/I/2007. AB elnöki végzés
Az Alkot mány bíró ság el nö ke al kot mány jo gi pa nasz tár -gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t : Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó 2007. feb ru ár 7én ér ke zett, 2007. feb -ru ár 5-én aján lott kül de mény ként fel adott be ad vá nyá ban
al kot mány jo gi pa naszt ter jeszt elõ a Pá pai Vá ro si Bí ró ság 2.Szk.877/2006/2. sz. vég zé se ellen. Az al kot mány jo gi pa -nasz ha tár ide jé nek kez dõ idõ pont ját 2006. de cem ber 6-ára te szi. Az in dít vá nyo zó ál tal meg kül dött ira tok ból nem volt meg ál la pít ha tó, hogy az in dít vá nyo zó ki me rí tet tee a ren del ke zés re ál ló jog or vos la to kat, ezért az Alkot mány bíró ság fõ tit ká ra az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé -rõl és annak köz zé té te lé -rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat 23. § (1) be kez dés d) pont ja alap ján nyi lat ko zat té tel re hív ta fe l az in dít vá nyo zót. Az in dít vá nyo zó hi ány pót lá sá ban ar ra hi vat ko zott, hogy bár a sza bály sér té si ügy ben el járt bí ró ság ki fo gás olt ha tá ro za tát 2006. ok tó ber 4én át vet te, a tár -gya lás tar tá sa irán ti ké rel met azért nem ter jesz tet te elõ, mert az el járt bí ró ság el fo gult sá ga miatti ki fo gás sal élt.
Ezt a ki fo gást 2006. no vem ber 8án bí rál ta el a Gyõ ri Íté lõ -táb la, s az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint csak e ha tá ro zat kéz be sí té sé tõl szá mít va nyílt meg jog or vos la ti jo ga. Kér te az al kot mány jo gi pa nasz ér dem ben va ló el bí rá lá sát.
Az Alkot mány bíró ság fõ tit ká ra az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (Abtv.) 24. §-a alap ján meg ke res te az ügy ben el járt Pá pai Bí ró sá got az ügy ira ta i -nak be szer zé se vé gett.
II.
Az in dít vány nyil ván va ló an alap ta lan.
Az Abtv. 48. § (1) be kez dé se sze rint „Az Al kot mány ban biz to sí tott jo ga i nak meg sér té se miatt al kot mány jo gi panasszal for dul hat az Al kot mány bí ró ság hoz az, aki nek a jog sé rel me az alkot mány elle nes jog sza bály al kal ma zá sa foly tán kö vet ke zett be, és egyéb jog or vos la ti le he tõ sé ge it már ki me rí tet te, il le tõ leg más jog or vos la ti le he tõ ség nincs szá má ra biz to sít va.” Az Abtv. te hát az al kot mány jo gi panasz fel té te lé ül szab ja a jog or vos la ti le he tõ sé gek kime -rítését.
Az ügy ira ta i ból meg ál la pít ha tó, hogy az al kot mány jo gi pa nasszal tá ma dott 2.Szk.877/2006/2. sz. vég zést az in dít -vá nyo zó 2006. ok tó ber 4-én vet te kéz hez. 2006. ok tó ber 10én be ad ványt in té zett a bí ró ság hoz, e be ad vá nya azon ban nem tár gya lás tar tá sa irán ti ké re lem [a sza bály sér té -sek rõl szóló 1999. évi LXIX. tör vény (Szabstv.) 94. § (4) be kez dé se sze rin ti jog or vos lat], ha nem az el járt bí ró ság ki zá rá sa irán ti ké re lem. A Szabstv. 94. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ha tár idõ anél kül telt el, hogy az in dít -vá nyo zó – leg alább tar tal ma sze rint – a tár gya lás tar tá sa
Az ügy ira ta i ból meg ál la pít ha tó, hogy az al kot mány jo gi pa nasszal tá ma dott 2.Szk.877/2006/2. sz. vég zést az in dít -vá nyo zó 2006. ok tó ber 4-én vet te kéz hez. 2006. ok tó ber 10én be ad ványt in té zett a bí ró ság hoz, e be ad vá nya azon ban nem tár gya lás tar tá sa irán ti ké re lem [a sza bály sér té -sek rõl szóló 1999. évi LXIX. tör vény (Szabstv.) 94. § (4) be kez dé se sze rin ti jog or vos lat], ha nem az el járt bí ró ság ki zá rá sa irán ti ké re lem. A Szabstv. 94. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ha tár idõ anél kül telt el, hogy az in dít -vá nyo zó – leg alább tar tal ma sze rint – a tár gya lás tar tá sa