530/B/2002. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
1. Az Alkot mány bíró ság a sú lyos fo gya té kos ság mi nõ -sí té sé nek és fe lül vizs gá la tá nak, va la mint a fo gya té kos sá gi tá mo ga tás fo lyó sí tá sá nak sza bá lya i ról szóló 141/2000.
(VIII. 9.) Korm. ren de let 1. § (2) be kez dé se, va la mint az 1. szá mú mel lék le té nek 2. pont ja al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít -ványt el uta sít ja.
2. Az Alkot mány bíró ság a sú lyos fo gya té kos ság mi nõ -sí té sé nek és fe lül vizs gá la tá nak, va la mint a fo gya té kos sá gi tá mo ga tás fo lyó sí tá sá nak sza bá lya i ról szóló 141/2000.
(VIII. 9.) Korm. ren de let 19. §-a alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re, va la mint az ál lás -fog la lás nyúj tá sá ra irá nyuló in dít ványt vissza uta sít ja.
3. Az Alkot mány bíró ság a sú lyos fo gya té kos ság mi nõ -sí té sé nek és fe lül vizs gá la tá nak, va la mint a fo gya té kos sá gi tá mo ga tás fo lyó sí tá sá nak sza bá lya i ról szóló 141/2000.
(VIII. 9.) Korm. ren de let 1. § (2) be kez dé sé nek, illetve az 1. szá mú mel lék let 2. pont já nak az Al kot mány 7. § (1) be -kez dé sé re ala pí tott alkot mány elle nessége meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít ványt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó el sõ be ad vá nyá ban – ál lás fog la lást kér ve az Al kot mány bí ró ság tól – a sú lyos fo gya té kos ság mi nõ sí té sé nek és fe lül vizs gá la tá nak, va la mint a fo gya té -kos sá gi tá mo ga tás fo lyó sí tá sá nak sza bá lya i ról szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. ren de let nek (a továb biak ban:
Kormr.) a sú lyos fo gya té kos ság mi nõ sí té sé re vo nat ko zó sza bá lya i ra néz ve – annak az in dít vá nyo zó sze rint „vélt vagy va lós” el lent mon dá sa i ra, illetve az ezzel kap cso la tos jog har mo ni zá ci ós prob lé mák ra – kí ván ta fel hív ni a fi gyel -met a hal lá si fo gya té ko sok szem szö gé bõl.
Az in dít vány azon ban nem je löl te meg a sé rel me zett al kot má nyi ren del ke zést, to váb bá az in dít vány nem tar tal ma zott in do kolt, ha tá ro zott ké rel met. Ezért az Alkot mány
-bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001.
(XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (a továb biak ban: Ügy rend, ABH 2003, 2065.) 23. § (1) be kez dés d) pont ja alap ján az Alkot -mány bíró ság hi ány pót lás ra hív ta fe l az in dít vá nyo zót.
Ki egé szí tett in dít vá nyá ban az in dít vá nyo zó a Kormr.
1. § (2) be kez dé se, 19. §-a, va la mint a Kormr. 1. szá mú mel lék le té nek 2. pont ja alkot mány elle nességének meg ál -la pí tá sát és meg sem mi sí té sét kér te. Ér ve lé se sze rint a Kormr. 1. § (2) be kez dé se – amely meg ha tá roz za, hogy ki te kint he tõ hal lá si fo gya té kos sze mély nek a fo gya té kos sze mé lyek jo ga i ról és esély egyen lõ sé gük biz to sí tá sá ról szóló 1998. évi XXVI. tör vény (a továb biak ban: Fot.) 23. § (1) be kez dé se b) pont já nak al kal ma zá sa so rán – el len té tes a sú lyos fo gya té kos ság mi nõ sí té sé rõl és iga zo lá sá ról szóló 15/1990. (IV. 23.) SZEM ren de let (a továb biak ban: R.) 1. § (2) be kez dé sé vel, mi vel az a sze mé lyi jö -ve de lem adó meg ál la pí tá sa so rán az adó ala pot csök ken tõ ked vez mény igény be vé te le szem pont já ból sú lyos fo gya té -kos nak nem ugyan azt a jog ala nyi kört je lö li meg, mint a Kormr. ki fo gás olt ren del ke zé sei. Így, ál lít ja az indítvá -nyozó, a Kormr. 1. § (2) be kez dé se sér ti az Al kot mány 37. § (3) be kez dé sét, az Al kot mány 70/E. § (2) be kez dé sét, az Al kot mány 70/A. § (1) és (3) be kez dé sét, va la mint az Alkotmány 7. § (1) be kez dé sét, és az Al kot mány 8. § (1) be kez dé sét.
Az in dít vá nyo zó a Kormr. 19. §a al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét a R. 1. § (1) be -kez dé sé vel és az R. 1. szá mú mel lék le té nek a) pont já val va ló el len té té ben, illetve azok el té rõ tar tal mú sza bá lyo zá sá ban lát ta, azon ban er re vo nat ko zó an to vább ra sem je löl -te meg, hogy azt az Al kot mány mely ren del ke zé sé vel össze füg gés ben, to váb bá mi lyen al kot má nyos in dok alap -ján tart ja alkot mány elle nesnek.
Az in dít vá nyo zó tá mad ta még a Kormr. 1. szá mú mel -lék le te 2. pont já nak ér tel me zõ ren del ke zé sét, ame lyet a R. 1. szá mú mel lék le té nek a) pont já val va ló el len té te foly -tán az Al kot mány 37. § (3) be kez dé sé be, 70/A. § (1) és (3) be kez dé sé be, 70/E. § (2) be kez dé sé be, 7. § (1) be kez -dé sé be, 8. § (1) be kez -dé sé be üt kö zõ nek vélt.
Egy ben az in dít vá nyo zó a Kormr. tá ma dott ren del ke zé -se i nek és a R. fen ti ek ben meg je lölt sza bá lya i nak e-set le ges el lent mon dá sá ra néz ve, illetve a Kormr. ki fo gás olt ér tel -me zõ ren del ke zé se -meg fe le lõ de fi ni á lá sá ra vo nat ko zó an kért to vább ra is ál lás fog la lást az Al kot mány bí ró ság tól.
Az in dít vány be nyúj tá sát köve tõen az in dít vánnyal támadott Kormr. 19. §á t a te le pü lé si ön kor mány zat ré -szére szo ciá lis nyá ri gyer mek ét kez te tés cél já ból nyúj tott támogatás igény lé sé nek, fo lyó sí tá sá nak és el szá mo lá sá nak rész le tes sza bá lya i ról, va la mint egyes kor mány ren de le tek nek a köz for gal mú sze mély szál lí tá si uta zá si ked vez
mény re va ló jo go sult ság iga zo lá sá val össze füg gõ mó do sí tá sá ról, to váb bá a tár sa da lom biz to sí tá s el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe -de ze té rõl szóló 1997. évi LXXX. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 126/2007. (VI. 1.) Korm. ren de let 7. §-a 2007. VI.
4-tõl új szö veg gel ál la pí tot ta meg, míg a Kormr. 1. szá mú mel lék le tét a sú lyos fo gya té kos ság mi nõ sí té sé nek és fe lül vizs gá la tá nak, va la mint a fo gya té kos sá gi tá mo ga tás fo lyó -sí tá sá nak sza bá lya i ról szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm.
ren de let, va la mint a csa lá dok tá mo ga tá sá ról szóló 1998.
évi LXXXIV. tör vény vég re haj tá sá ra ki adott 223/1998.
(XII. 30.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 21/2003.
(II. 25.) Korm. ren de let 8. §a 2003. már ci us 1jé vel új szö veg gel ál la pí tot ta meg. E mó do sí tá sok azon ban nem érin tet ték az in dít vány ban fel ve tett kér dé se ket, ezért az Alkot -mány bíró ság az in dít ványt a jog sza bály vál to zá sa el le né re ér dem ben bí rál ta el.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé sei:
„7. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság jog rend sze re el fo gad ja a nem zet kö zi jog ál ta lá no san el is mert sza bá lya it, biz to sít ja to váb bá a vál lalt nem zet kö zi jo gi kö te le zett sé gek és a belsõ jog össz hang ját.”
„8. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság el is me ri az em ber sért he tet len és el ide ge nít he tet len alap ve tõ jo ga it, ezek tisz te -let ben tar tá sa és vé del me az ál lam el sõ ren dû kö te les sé ge.”
„37. § (3) A Kormány tag jai tör vény ben vagy kor mány -ren de let ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján fel adat kö rük ben el jár va ren de le tet ad nak ki, ame lyek tör vénnyel és kor -mány ren de let tel nem le het nek el len té te sek. A ren de le te ket a hi va ta los lap ban ki kell hir det ni.”
„70/A. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a te rü le tén tar tóz ko dó min den sze mély szá má ra az em ber i, illetve az ál lam pol gá ri jo go kat, bár mely meg kü lön böz te tés, ne ve ze te sen faj, szín, nem, nyelv, val lás, po li ti kai vagy más vé le mény, nem ze ti vagy tár sa dal mi szár ma zás, va gyo ni, szü le -té si vagy egyéb hely zet sze rin ti kü lönb ség -té tel nél kül.
(...)
(3) A Ma gyar Köz tár sa ság a jog egyen lõ ség meg va ló su lá sát az esély egyen lõt len sé gek ki kü szö bö lé sét cél zó in téz -ke dé sek -kel is se gí ti.”
„70/E. § (2) A Ma gyar Köz tár sa ság az el lá tás hoz va ló jo got a tár sa da lom biz to sí tá s út ján és a szo ciá lis in téz mé -nyek rend sze ré vel va ló sít ja meg.”
2.1. A Kormr. in dít vánnyal tá ma dott, annak be nyúj tá -sa kor ha tá lyos ren del ke zé sei:
„A súlyos fogyatékosság minõsítése 1. § (...)
(2) A Fot. 23. § (1) be kez dé se b) pont já nak al kal ma zá sa so rán hal lá si fo gya té kos nak azt a sze mélyt kell te kin te ni,
aki nek a fo gya té kos sá ga az 1. szá mú mel lék let 2. pont já -ban meg ha tá ro zott mér té kû.”
„19. § Ha a fo gya té kos sá gi tá mo ga tást igény lõ uta zá si, illetve adó ked vez mény re jo go sult, er re vo nat ko zó an a TÁH a szak ér tõi bi zott ság szak vé le mé nye alap ján ható sági bi zo nyít ványt ad ki. A ha tó sá gi bi zo nyít vány nak tar -tal maz nia kell az ér vé nyes ség idõ tar ta mát is.”
„1. számú melléklet
a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez Értelmezõ rendelkezések (...)
2. Hal lá si fo gya té kos nak azt a sze mélyt kell te kin te ni, aki nek hal lás kü szöb ér té ke a be széd frek ven ci á kon ki lenc -ven dB fe lett van, és en nek kö vet kez té ben a hang zó be széd el sa já tí tá sá ra és meg ér té sé re még se géd esz köz zel sem képes. Ez utób bi fel té tel a szó be li ki fe je zõ kész ség el sa já tí -tá sa te rén meg nyil vá nu ló olyan sú lyos és vég le ges za vart je len t, amely a kom mu ni ká ci ót le he tet len né te szi, s a ki fe je zés mód za va ra i ban vagy a be széd akusz ti kus meg nyil vá -nu lá sá nak hi á nyá ban mu tat ko zik meg.”
2.2. A R. in dít vány be nyúj tá sa kor ha tá lyos, hi vat ko zott ren del ke zé sei:
„1. § (1) Az adó ala pot csök ken tõ ked vez mény igény be vé -te le szem pont já ból sú lyo san fo gya té kos nak mi nõ sül az 1989.
évi XLV. tör vény 67. §-ának 29. pont já ban fog lal ta kon túl:
a) a si ket és na gyot hal ló, (...)
(2) Az (1) be kez dés a) és b) pont já ban em lí tet tek kö ré be az a sze mély tar to zik, aki nek a fo gya té kos sá ga e ren de let 1. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott mér té kû, és ez az ál la pot tar tó san vagy vég le ge sen fenn áll.”
„1. számú melléklet
a 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelethez
A sze mé lyi jö ve de lem adó alap meg ál la pí tá sa kor sú lyo -san fo gya té kos nak, illetve
a) si ket nek kell te kin te ni, aki nek hal lás kü szöb ér té ke mind két fü lön 80 dB fe lett van,
na gyot hal ló nak kell te kin te ni, aki nek hallásküszöb -értéke mind két fü lön 60–80 dB kö zött van,”
3.1. A Kormr. in dít vánnyal tá ma dott, annak el bí rá lá sa -kor ha tá lyos ren del ke zé sei:
„A súlyos fogyatékosság minõsítése”
„1. § (2) A Fot. 23. § (1) be kez dé se b) pont já nak al kal ma zá sa so rán hal lá si fo gya té kos nak azt a sze mélyt kell te -kin te ni, aki nek a fo gya té kos sá ga az 1. szá mú mel lék let 2.
pont já ban meg ha tá ro zott mér té kû.”
„19. § A fo gya té kos sá gi tá mo ga tás meg ál la pí tá sa ese tén a) a köz for gal mú sze mély szál lí tá si uta zá si ked vez mé -nyek rõl szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. ren de let sze rin ti uta zá si ked vez mény igény be vé te le cél já ból a fo gya té kos -sá gi tá mo ga tást meg ál la pí tó ha tá ro zat alap ján,
b) a kü lön jog sza bály sze rin ti adó ked vez mény meg ál -la pí tá sá hoz a szak ér tõi bi zott ság szak vé le mé nye a-lap ján az Igaz ga tó ság a ha tá ro zat tal egy ide jû leg ha tó sá gi bi zo -nyít ványt ad ki. A ha tó sá gi bi zo -nyít vány nak tar tal maz nia kell a jo go sult ne vét, lak cí mét, a ki ál lí tás alap já ul szol gá ló tényt a fo gya té kos ság jel le gé nek meg je lö lé sé vel, a ha tó sá gi bi zo nyít vány ki ál lí tá sá nak cél ját és az ér vé nyes ség idõ tar ta mát is. Az ér vé nyes ség idõ tar ta ma a szak ér tõi bi zott ság szak vé le mé nyé ben meg ha tá ro zott fe lül vizs gá lat idõ -pont já ig, de leg fel jebb 5 évig tar t.”
„1. számú melléklet
a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez Értelmezõ rendelkezések (...)
2. Hal lá si fo gya té kos nak azt a sze mélyt kell te kin te ni, aki nek hal lás kü szöb ér té ke a be széd frek ven ci á kon nyolc -van dB fe lett -van, és en nek kö vet kez té ben a hang zó be széd meg ér té sé re még se géd esz köz zel sem ké pes, fel té ve, hogy
a) hal lás ká ro so dá sa 25. élet évé nek be töl té sét meg elõ -zõ en kö vet ke zett be, vagy
b) hal lás ká ro so dá sa mel lett a hang zó be széd ért he tõ ej té se el ma rad. Ez a szó be li ki fe je zõ kész ség te rén meg nyil -vá nu ló olyan sú lyos és vég le ges za vart je len t, amely a kom mu ni ká ci ót le he tet len né te szi, és a ki fe je zés mód za va ra i ban vagy a be széd akusz ti kus meg nyil vá nu lá sá nak hi á -nyá ban mu tat ko zik meg.”
3.2. Az R. in dít vánnyal hi vat ko zott, annak el bí rá lá sa kor ha tá lyos ren del ke zé sei:
„1. § (1) Az adó ala pot csök ken tõ ked vez mény igény be vé -te le szem pont já ból sú lyos fo gya té kos nak mi nõ sül az 1991.
évi XC. tör vény 3. §-ának 20. pont já ban fog lal ta kon túl:
a) a si ket és na gyot hal ló, (...)
(2) Az (1) be kez dés a) és b) pont já ban em lí tet tek kö ré be az a sze mély tar to zik, aki nek a fo gya té kos sá ga e ren de let 1. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott mér té kû, és ez az ál la pot tar tó san vagy vég le ge sen fenn áll.”
„1. számú melléklet
a 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelethez
A sze mé lyi jö ve de lem adó alap meg ál la pí tá sa kor sú lyo -san fo gya té kos nak, illetve
a) si ket nek kell te kin te ni, aki nek hal lás kü szöb ér té ke mind két fü lön 80 dB fe lett van,
na gyot hal ló nak kell te kin te ni, aki nek hal lás kü szöb ér té ke mind két fü lön 60–80 dB kö zött van,”
III.
Az in dít vány meg ala po zat lan.
1. Az Alkot mány bíró ság el sõ ként azt az in dít vá nyo zói ké rel met vizs gál ta, amely sze rint a Fot. 30. § (1) be kez dé se a) és b) pont ja i nak fel ha tal ma zó ren del ke zé sei alap ján meg ho zott, a hal lá si sú lyos fo gya té kos ság mi nõ sí té sé re vo nat ko zó Kormr. 1. § (2) be kez dé se és az 1. szá mú mel -lék le té nek 2. pont ja azért sér ti az Al kot mány 37. §-ának (3) be kez dé sét, mi vel el len tét ben áll nak a ma gán sze mé -lyek jö ve de lem adó já ról szóló 1989. évi XLV. tör vény 71. § (2) be kez dé se fel ha tal ma zó ren del ke zé sei alap ján meg ho zott, R. 1. § (1) be kez dés a) pont já val és az 1. § (2) be kez dé sé vel, amely a sze mé lyi jö ve de lem adó meg ál la pí tá sá nál az adó ala pot csök ken tõ ked vez mény igény be vé te le szem pont já ból ha tá roz za meg a sú lyos (hal lá si) fo -gya té kos ság mi nõ sí té sé nek fel té te le it.
A Fot. pre am bu lu má ban rög zí ti, hogy meg al ko tá sá val az Or szá gyû lés a fo gya té kos em be rek hát rá nya i nak eny hítését, esély egyen lõ sé gük meg ala po zá sát, illetve a tár sa -da lom szem lé let mód já nak ala kí tá sát kí ván ta elõ se gí te ni.
En nek ke re té ben a Fot. – töb bek kö zött – meg ha tá roz za a fo gya té kos sze mé lyek jo ga it, ezek ér vé nye sü lé se érde -kében kö te le zett sé ge ket ír elõ, to váb bá meg ha tá roz za e jogok ér vé nye sí té si esz kö ze it, az esé lye gyen lõ sí tés cél te rü le te it, illetve sza bá lyoz za a fo gya té kos sze mé lyek szá -má ra nyúj tan dó kom plex re ha bi li tá ci ót, így rend sze res, össze fog la ló sza bá lyo zást nyújt a ko ráb bi szét ap ró zott sza bá lyo zás sal szem ben. Ugyan ak kor (a tör vény in do ko lá sa sze rint) elõ moz dít ja a ko ráb bi ru gal mat lan el lá tó rend -szer, szo ciá lis in téz mény há ló zat új ra gon do lá sát. En nek érdekében a Fot 30. § (1) be kez dé se fel ha tal maz za a Kor mányt több rész let sza bály ki dol go zá sá ra, így töb bek kö -zött a sú lyos fo gya té kos ság mi nõ sí té se, fe lül vizs gá la ta rész le tes sza bá lya i nak [a) pont], to váb bá a fo gya té kos sá gi tá mo ga tás fo lyó sí tá sa, el szá mo lá sa sza bá lya i nak meg ál la -pí tá sá ra [b) pont]. A Kormr. ezen fel ha tal ma zás [Fot. 1. § (1) be kez dés b) pont] alap ján ren del ke zik a hal lá si fo gya -té kos ság kri -té ri u ma i ról, illetve a sú lyos fo gya -té kos ság
En nek ke re té ben a Fot. – töb bek kö zött – meg ha tá roz za a fo gya té kos sze mé lyek jo ga it, ezek ér vé nye sü lé se érde -kében kö te le zett sé ge ket ír elõ, to váb bá meg ha tá roz za e jogok ér vé nye sí té si esz kö ze it, az esé lye gyen lõ sí tés cél te rü le te it, illetve sza bá lyoz za a fo gya té kos sze mé lyek szá -má ra nyúj tan dó kom plex re ha bi li tá ci ót, így rend sze res, össze fog la ló sza bá lyo zást nyújt a ko ráb bi szét ap ró zott sza bá lyo zás sal szem ben. Ugyan ak kor (a tör vény in do ko lá sa sze rint) elõ moz dít ja a ko ráb bi ru gal mat lan el lá tó rend -szer, szo ciá lis in téz mény há ló zat új ra gon do lá sát. En nek érdekében a Fot 30. § (1) be kez dé se fel ha tal maz za a Kor mányt több rész let sza bály ki dol go zá sá ra, így töb bek kö -zött a sú lyos fo gya té kos ság mi nõ sí té se, fe lül vizs gá la ta rész le tes sza bá lya i nak [a) pont], to váb bá a fo gya té kos sá gi tá mo ga tás fo lyó sí tá sa, el szá mo lá sa sza bá lya i nak meg ál la -pí tá sá ra [b) pont]. A Kormr. ezen fel ha tal ma zás [Fot. 1. § (1) be kez dés b) pont] alap ján ren del ke zik a hal lá si fo gya -té kos ság kri -té ri u ma i ról, illetve a sú lyos fo gya -té kos ság