577/D/2001. AB határozat*
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság al kot mány jo gi pa nasz tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
* Az 577/D/2001/2. vég zés sel ki ja ví tott szö veg.
h a t á r o z a t o t :
1. Az Alkot mány bíró ság a föld gáz dí já nak meg ál la pí -tá sá ról szóló 11/1999. (III. 19.) GM ren de let 2. § e) pont ja, 3. § (2), (3), (4), (8), (10), (11), (15), (16) be kez dé sei, to -váb bá 6. § (1), (3), (4), (6), (9) be kez dé sei, va la mint 9. § (4) be kez dé se és 11. § (4) be kez dé se al kot mány el le nes sé -gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló – az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé re, 9. § (1) és (2) bekezdé
sére, 37. § (3) be kez dé sé re, 70/A. § (3) be kez dé sé re ala pí -tott – al kot mány jo gi pa naszt el uta sít ja.
2. Az Alkot mány bíró ság a föld gáz dí já nak meg ál la pí -tá sá ról szóló 11/1999. (III. 19.) GM ren de let 2. § e) pont ja, 3. § (2), (3), (4), (8), (10), (11), (15), (16) be kez dé sei, to -váb bá 6. § (1), (3), (4), (6), (9) be kez dé sei, va la mint 9. § (4) be kez dé se és 11. § (4) be kez dé se al kot mány el le nes sé -gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló – az Al kot mány 7. § (1) be kez dé sé re, 57. § (1), (2), (5) be kez dé se i re, to váb bá 70/K. §á ra ala pí tott – al kot mány jo gi pa -naszt vissza uta sít ja.
3. Az Alkot mány bíró ság a föld gáz dí já nak meg ál la pí -tá sá ról szóló 11/1999. (III. 19.) GM ren de let 3. § (3), (4) be kez dé sei, to váb bá 6. § (8) be kez dé sei alkot mány elle -nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló al kot mány jo gi pa naszt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó a Za la Me gyei Bí ró ság, mint má sod fo -kú bí ró ság 3.Pf.20180/2001/6. szá mú jog erõs íté le te ellen for dult al kot mány jo gi pa nasszal az Al kot mány bí ró ság hoz.
Al kot mány jo gi pa na sza alap já ul az ál ta la fel pe res ként a KÖGÁZ RT. al pe res ellen a Nagy ka ni zsai Vá ro si Bí ró ság elõtt 4.P.20966/1999. szá mon, szer zõ dés mó do sí tás ér -vény te len sé gé nek meg ál la pí tá sa iránt in dult per szol gált.
Az in dít vá nyo zó ke re se té ben, mint tár sas há zi la kó kö zös ség tag ja annak meg ál la pí tá sát kér te az el sõ fo kú bí ró ság -tól, hogy a tár sas ház la kó kö zös sé ge, mint fo gyasz tó és az al pe res mint gáz szol gál ta tó ál tal meg kö tött szer zõ dés 1999. jú li us 1jét kö ve tõ – a föld gáz dí já nak meg ál la pí tá sá ról szóló 11/1999. (III. 19.) GM ren de let (a továb biak -ban: R.) alap ján tör té nõ – mó do sí tá sa, az ab ban fog lalt alap díj be ve ze té se miatt ér vény te len.
Az el sõ fo kú bí ró ság a ke re se tet el uta sí tot ta. In dok lá sá -ban ki fej tet te, hogy a gáz szol gál ta tás ról szóló 1994. évi XLI. tör vény (a továb biak ban: Gszt.) 31. § (3) be kez dé se fel ha tal maz ta a gaz da sá gi mi nisz tert a föld gáz fo gyasz tói árá nak meg ál la pí tá sá ra, illetve ren de let tel tör té nõ ki hir de té sé re, míg az R. a Gszt. 31. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá -ro zott el vek nek meg fele lõen ál la pí tot ta meg a föld gáz árát.
A fel pe res az el sõ fo kú bí ró ság íté le te ellen fel leb be zés sel élt, amely ben az R., illetve az R. alap ján al kal ma zott al pe -re si fo gyasz tói ár tör vénysértõ vol tát az zal in do kol ta, hogy a Gszt. az alap díj fo gal mát nem is me ri, emö gött nem ál l tény le ges szol gál ta tás. A Za la Me gyei Bí ró ság, mint má sod fo kú bí ró ság 3.Pf.20180/2001/6. szá mú jog erõs íté le té -vel az el sõ fo kú bí ró ság íté le tét az zal hagy ta hely ben, hogy az el sõ fo kú íté let in do ko lá sá ból – ha tás kör hi á nyá ban – a ren de le tek tör vényességérõl szóló meg ál la pí tást mel lõz te.
Az in dít vá nyo zó ezt köve tõen for dult az Al kot mány bí -ró ság hoz, amely ben az R. 2. § (1) be kez dé sé nek e) pont ja,
(bár az in dít vá nyo zó a sza kasz szá mát nem, csu pán a tá ma -dott be kez dés szá ma it je löl te meg) a 3. § (2), (3), (4), (8), (10), (11), (15), (16) be kez dé sei, a 6. § (1), (3) (4), (6), (8), (9) be kez dé sei, a 9. § (4) be kez dé se, to váb bá a 11. § (4) be -kez dé se és a föld gáz dí já nak meg ál la pí tá sá ról szóló 11/1999. (III. 19.) GM ren de let mó do sí tá sá ról szóló 37/1999. (VI. 21.) GM ren de let (a továb biak ban: módR.) gáz alap díj be ve ze té sé re vo nat ko zó sza bá lyai alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és a vissza me nõ le ges ha tá -lyú meg sem mi sí té sét, va la mint a konk rét ügy ben va ló alkalmazhatósága ki zá rá sát kér te. Né zet e sze rint a ki fo gás olt ren del ke zé sek sér tik az Al kot mány 2. § (1) be kez -dé sét, 7. § (1) be kez -dé sét, 9. § (1) és (2) be kez -dé se it, 37. § (3) be kez dé sét, 57. § (1), (2) és (5) be kez dé se it, 70/A. § (3) be kez dé sét va la mint 70/K. §-á t.
Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a ren del ke zés re állás nem te kint he tõ szol gál ta tás nak, ugyan ak kor a ki fo gás olt sza bá lyo zás szer zõ dé si sza bad sá got sért, mert le he -tõ sé get biz to sí t a szer zõ dé sek be tör té nõ egy ol da lú ál lam i be avat ko zás ra, amely egy ben sér ti az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé ben dek la rált jog ál la mi ság el vét is. To váb bá ezen a szer zõ dé si sza bad ság el vé nek sé rel mé re hi vat ko -zás sal az R. tá ma dott, alap díj ra vo nat ko zó sza bá lyo zá sát el len té tes nek tart ja a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló 1959.
évi IV. tör vény (a továb biak ban: Ptk.) a szer zõ dés meg kö té sé re, tar tal má ra, to váb bá a szer zõ dés mó do sí tá sá ra vo -nat ko zó 199. §-ával, 200. § (1) be kez dé sé vel, 226. § (2) be kez dé sé vel, 205. § (1) és (2) (4) be kez dé se i vel, to -váb bá a 207. §-ával, 227. § (1) be kez dé sé vel, 240. §-ával.
Ki fo gá sol ja to váb bá az alap díj ra vo nat ko zó sza bá lyo -zás szint jét, mi vel vé le mé nye sze rint a Gt. fel ha tal ma zá sa alap ján a köz üze mi szer zõ dés fel té te le it a 3/1995. (I. 20.) Korm. ren de let sza bá lyoz za, ezért a köz üze mi szer zõ dés re vo nat ko zó sza bá lyo zást en nél ala cso nyabb szin tû jog sza -bállyal mó do sí ta ni nem le he tett vol na.
Hi vat ko zá sa sze rint az alap dí jat, mint a ha tó sá gi áras szol gál ta tást az ártör vénynek kel le ne ren dez nie és sza bá -lyoz nia, mi vel a tör vény mel lék le te té te le sen és ta xa tí ve fel so rol ja azo kat a ter mé ke ket és szol gál ta tá so kat, ame -lyek re ha tó sá gi árat kell meg ál la pí ta ni, ezért a ha tó sá gi áras ter mé kek és szol gál ta tá sok kö ré nek szû kí té se és bõ ví -té se is csak tör vénymódosítással tör -tén het.
A tá ma dott sza bá lyo zás a fen ti in do kok alap ján vé le mé nye sze rint sze rint egy ben az Al kot mány 9. § (1) bekez -dése sze rin ti pi ac gaz da ság és a 9. § (2) be kez dé se sze rin ti vál lal ko zás jo gát és a gaz da sá gi ver seny sza bad sá gát is sér ti.
Egy ben ér ve lé se sze rint a R. vi ta tott ren del ke zé sei az esély egyen lõt len sé ge ket nö ve li, ezért sé rül az Al kot mány 70/A. § (3) be kez dé se.
Az Alkot mány bíró ság gya kor la ta sze rint „ha az in dít vá nyo zó egy új ren del ke zés tar tal má nak alkot mány elle nességét ál lít ja, ak kor az Alkot mány bíró ság nem az új ren -del ke zést ha tály ba lép te tõ, ha nem a mó do sí tás ré vén az új ren del ke zést ma gá ba fog la ló (in kor po rá ló) jog sza bály alkot mány elle nességét vizs gál ja meg” [8/2003. (III. 14.) AB ha tá ro zat, ABH 2003, 74, 81.].
A R. 1999. jú li us 1-jén lé pett ha tály ba, ugyan ak kor a Gaz da sá gi Mi nisz ter a módR. 1999. jú li us 1-jé vel töb bek kö zött – az in dít vá nyo zó ál tal is tá ma dott – az R. 3. § (10) be kez dé sét, a 6. § (4) be kez dé sét, to váb bá a 11. § (4) be kez dé sét mó do sí tot ta. En nek meg fele lõen az Alkot -mány bíró ság az al kot má nyos sá gi vizs gá la tot je len ügy ben az in dít vá nyo zó ál tal tá ma dott módR. in dít vá nyo zó ál tal ki fo gás olt ren del ke zé sei he lyett az új sza bá lyo zást ma gá ba fog la ló R. 3. § (10) be kez dé se, a 6. § (4) be kez dé se, to váb -bá a 11. § (4) be kez dé se ren del ke zé se i re néz ve vé gez te el.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé sei:
„2. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság füg get len, de mok ra ti -kus jog ál lam.”
„7. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság jog rend sze re el fo gad ja a nem zet kö zi jog ál ta lá no san el is mert sza bá lya it, biz to sít ja to váb bá a vál lalt nem zet kö zi jo gi kö te le zett sé gek és a bel -sõ jog össz hang ját.”
„8. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság el is me ri az em ber sért he tet len és el ide ge nít he tet len alap ve tõ jo ga it, ezek tisz te -let ben tar tá sa és vé del me az ál lam el sõ ren dû kö te les sé ge.
(2) A Ma gyar Köz tár sa ság ban az alap ve tõ jo gok ra és kö te les sé gek re vo nat ko zó sza bá lyo kat tör vény ál la pít ja meg, alap ve tõ jog lé nye ges tar tal mát azon ban nem kor lá -toz hat ja.”
„9. § (1) Ma gyar or szág gaz da sá ga olyan pi ac gaz da ság, amely ben a köz tu laj don és a ma gán tu laj don egyen jo gú és egyen lõ vé de lem ben ré sze sül.
(2) A Ma gyar Köz tár sa ság el is me ri és tá mo gat ja a vál -lal ko zás jo gát és a gaz da sá gi ver seny sza bad sá gát.”
„37. § (3) A Kormány tag jai tör vény ben vagy kor mány -ren de let ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján fel adat kö rük ben el jár va ren de le tet ad nak ki, ame lyek tör vénnyel és kor -mány ren de let tel nem le het nek el len té te sek. A ren de le te ket a hi va ta los lap ban ki kell hir det ni.”
„57. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság ban a bí ró ság elõtt min den ki egyen lõ, és min den ki nek jo ga van ah hoz, hogy az el le ne emelt bár mely vá dat, vagy va la mely per ben a jogait és kö te les sé ge it a tör vény ál tal fel ál lí tott füg get len és pár tat lan bí ró ság igaz sá gos és nyil vá nos tár gya lá son bírálja el.
(2) A Ma gyar Köz tár sa ság ban sen ki sem te kint he tõ bû nös nek mind ad dig, amíg bün te tõ jo gi fe le lõs sé gét a bí ró -ság jog erõs ha tá ro za ta nem ál la pí tot ta meg.
(...)
(5) A Ma gyar Köz tár sa ság ban a tör vény ben meg ha tá ro zot tak sze rint min den ki jog or vos lat tal él het az olyan bí ró -sá gi, köz igaz ga tá si és más ha tó -sá gi dön tés ellen, amely a jo gát vagy jo gos ér de két sér ti. A jog or vos la ti jo got – a jog -vi ták éssze rû idõn be lü li el bí rá lá sá nak ér de ké ben, az zal ará nyo san – a je len lé võ or szág gyû lé si kép vi se lõk két har -ma dá nak sza va za tá val el fo ga dott tör vény kor lá toz hat ja.”
„70/A. § (3) A Ma gyar Köz tár sa ság a jog egyen lõ ség meg va ló su lá sát az esély egyen lõt len sé gek ki kü szö bö lé sét cél zó in téz ke dé sek kel is se gí ti.”
„70/K. § Az alap ve tõ jo gok meg sér té se miatt ke let ke zett igé nyek, to váb bá a kö te les sé gek tel je sí té sé vel kap cso -lat ban ho zott ál lam i dön té sek el le ni ki fo gá sok bí ró ság elõtt ér vé nye sít he tõk.”
2. A R. in dít vánnyal tá ma dott ren del ke zé sei:
„2. § (1) E ren de let al kal ma zá sá ban (...)
e) alap díj: éves díj, me lyet a fo gyasz tó a szol gál ta tás ren -del ke zés re ál lá sá ért, tel jes nap tá ri év re vo nat ko zó an fi zet;”
„3. § (2) Az e ren de let ben sze rep lõ ár al kal ma zá si fel té te le ket és dí ja kat kell al kal maz ni a fe lek el té rõ (dí jak te kin te té ben a ren de let ben sze rep lõ nél ala cso nyabb dí jak -ban tör té nõ) meg ál la po dá sá nak hi á nyá -ban.
(3) A föld gáz vá sár ló ja ál tal fi ze ten dõ gáz díj össze gét – a szol gál ta tott (át vett) föld gáz köb mé ter ben mér t és gáz tech ni kai nor mál ál la pot ra át szá mí tott tér fo ga tá nak,
– a mé ré si idõ szak ra hi te les mé rõ esz köz zel meg ha tá ro -zott át la gos fû tõ ér ték nek, va la mint
– az egy ség nyi hõ mennyi ség re vo nat ko zó gáz díj nak az össze szor zá sá val kell meg ál la pí ta ni.
(4) A gáz tech ni kai nor mál ál la pot ra tör té nõ tér fo gat át -szá mí tás okán a gáz mé rõn le ol va sott és a -szám lán sze rep lõ fo gyasz tás m3be n ki fe je zett mennyi sé ge egy más tól el tér -het.
(...)
(8) A fo gyasz tó a 6–7. §-ok ban sze rep lõ alap dí jat ha vi vagy a szer zõ dés ben rög zí tett idõ sza ki üte me zés sze rint, fo gyasz tá si he lyen ként kö te les meg fi zet ni.
össze szor zá sá val kell meg ál la pí ta ni.
(...)
(10) A (8) be kez dés sze rin ti alap díj és a (9) be kez dés sze rin ti tel je sít mény díj ha vi vagy szer zõ dés sze rin ti há nya da leg ko ráb ban min den hó nap el sõ nap ján, vagy a szer zõ dés ben rög zí tett meg fe le lõ idõ szak el sõ nap ján ese dé -kes. A föld gáz szol gál ta tás ba év köz ben be kap cso ló dó új fo gyasz tó az alap díj vagy a tel je sít mény díj idõ ará nyos ré szét fi ze ti. A meg kez dett hó nap vagy idõ szak egész hó nap -nak vagy idõ szak -nak szá mít.
(11) A tárgy hó ra esõ – az 5–7. §ok ban sze rep lõ – alap dí ja kat, illetve tel je sít mény dí ja kat hó kö zi fo gyasz tó vál to zás ese tén a ko ráb bi fo gyasz tó, hó el se jé vel tör té nõ fo -gyasz tó vál to zás ese tén az új fo -gyasz tó kö te les meg fi zet ni.
(...)
(15) A gáz szol gál ta tás ból szer zõ dés sze gés miatt ki kap -csolt fo gyasz tó a ki kap cso lás idõ tar ta má ra is kö te les az alap dí jat vagy tel je sít mény dí jat meg fi zet ni.
(16) A 21–27,2 MJ/m3 fû tõ ér té kû föld gá zok tel je sít -mény dí já ból, alap dí já ból és gáz dí já ból a fû tõ ér ték min den meg kez dett 0,4 MJ/m3 csök ke né se után leg alább 0,2% en -ged ményt kell ad ni.”
„Lakossági árszabás
6. § (1) Ezt az ár sza bást kell al kal maz ni a gáz szol gál ta tó ál tal a la kos sá gi fo gyasz tó ré szé re, ház tar tá si cél ra szol gál -ta tott föld gáz el szá mo lá sá ra.
(...)
(3) A la kos sá gi fo gyasz tó – a (8) be kez dés ki vé te lé vel – a ház tar tá si cél ra el fo gyasz tott föld gá zért a 3. § (3) be kez dé se alap ján meg ha tá ro zott gáz dí jat, a szol gál ta tás ren del -ke zés re ál lá sá ért pe dig fo gyasz tá si he lyen ként a 3. § (8) be kez dé se sze rin ti alap dí jat fi zet.
(4) Ha a fo gyasz tó fo gyasz tá sát mé rõ gáz mé rõ(k) név le -ges (össz)tel je sít mé nye el éri vagy meg ha lad ja a 20 m3/h ér té ket, a fo gyasz tó az alap dí jat a gáz mé rõ(k) név le ges (össz)tel je sít mé nye alap ján kö te les fi zet ni.
(...)
(6) Ha a gáz szol gál ta tó egy nap tá ri nap nál hosszabb üzem za var miatt föld gázt nem szol gál tat, az alap dí jat a kiesõ na pok ará nyá ban nem kell meg fi zet ni. Ez a ren -delkezés nem vo nat ko zik a terv sze rû kar ban tar tás miatti ki esés re.
(...)
(8) Azok ban a la kó épü le tek ben, ame lyek re nem vo nat ko zik a (7) be kez dés és a szol gál ta tott föld gáz mé ré se la ká son ként nem meg ol dott, a fo gyasz tott föld gá zért la ká son -ként
– az 1. szá mú mel lék let D) fe je ze té ben sze rep lõ egy -ség ár nak, és
– a 3. szá mú mel lék let ben a la kás tí pu sa és a be épí tett gáz fo gyasz tó ké szü lék(ek) ál tal meg ha tá ro zott fo gyasz tás -nak
az össze szor zá sá val meg ha tá ro zott áta lány dí jat kell fi -zet ni.
(9) Ezen ár sza bás díj té te le it e ren de let 1. szá mú mel lék -le té nek C)-D) fe je ze te tar tal maz za.”
„9. § (4) Ha a fo gyasz tó a szol gál ta tott föld gáz el len ér té -két elõ re meg fi ze ti (pl. mág nes kár tyás gáz mé rõ ese té ben), át la gos fû tõ ér ték nek a fo gyasz tá si hely re vo nat ko zó an a vá sár lás nap ját meg elõ zõ hat nap tá ri hó nap tény le ges fû tõ -ér té ké nek két ti zed MJ/m3-r e ke re kí tett szám ta ni át la gát kell te kin te ni, és a gáz dí jat
– az így szá mí tott át la gos fû tõ ér ték,
– a vá sá rolt föld gáz köb mé ter ben mér t mennyi sé gé nek, és – a vá sár lás idõ pont já ban az egy ség nyi hõ mennyi ség re vo nat ko zó díj nak
az össze szor zá sá val kell meg ál la pí ta ni. Az alap díj fi ze -té se a kö vet ke zõ vá sár lás al kal má val utó lag tör -té nik, az elõ zõ vá sár lás óta el telt idõ szak ban ér vé nyes alap dí jak összeg zé sé vel. A meg kez dett hó nap egész hó nap nak számít.”
„11. § (4) Az e ren de let ben fog lalt ár al kal ma zá si fel té te -le ket, to váb bá a ren de -let 1. szá mú mel lék -le té nek B) és E) fe je ze te i ben sze rep lõ tel je sít mény dí ja kat és ki egé szí tõ dí -ja kat, va la mint F)–G) fe je ze te i ben sze rep lõ dí ja kat a ren de let ha tály ba lé pé sé nek nap já tól, az A) fe je zet ben sze rep lõ vi szont el adói tel je sít mény dí jat és gáz dí jat a ren de let ha -tály ba lé pé sé nek nap ját kö ve tõ 9. nap tól kez dõ dõ en, a B)–E) fe je ze tek ben sze rep lõ gáz dí ja kat a ren de let ha tály ba lé pé se utá ni el sõ le ol va sást kö ve tõ fo gyasz tás el szá mo -lá sá nál kell al kal maz ni. A szál lí tó ve ze té ki, a la kos sá gi és a nem la kos sá gi ár sza bás alap és tel je sít mény dí ját a ha tály -ba lé pés utá ni el sõ ki bo csá tott szám lá -ban kell al kal maz ni.”
3. A Gszt. 1999. jú li us 1-jé tõl (2000. X. 31-ig) ha tá lyos ren del ke zé se sze rint:
„Gszt. 31. § (3) Az ár kép zés és az ár al kal ma zás rész le tes sza bá lya it a Ma gyar Ener gia Hi va tal ala kít ja ki. Az ára kat a mi nisz ter ál la pít ja meg, és ren de let tel hir de ti ki. A Hi va -tal az ár szín vo na lat és az árat (dí jat) bár me lyik ér de kelt fél kez de mé nye zé sé re kö te les fe lül vizs gál ni és el já rá sa ered
„Gszt. 31. § (3) Az ár kép zés és az ár al kal ma zás rész le tes sza bá lya it a Ma gyar Ener gia Hi va tal ala kít ja ki. Az ára kat a mi nisz ter ál la pít ja meg, és ren de let tel hir de ti ki. A Hi va -tal az ár szín vo na lat és az árat (dí jat) bár me lyik ér de kelt fél kez de mé nye zé sé re kö te les fe lül vizs gál ni és el já rá sa ered