115/2008. (IX. 26.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
1. Az Alkot mány bíró ság meg ál la pít ja, hogy a rész arány föld ki adás so rán ke let ke zett osz tat lan kö zös tu laj -don meg szün te té sé nek rész le tes sza bá lya i ról szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. ren de let 1. § (3) be kez dés a) és b) pont ja alkot mány elle nes, ezért azo kat e ha tá ro zat ki hir -de té sé nek nap já val meg sem mi sí ti, a meg sem mi sí tést köve tõen az 1. § (3) be kez dé se a kö vet ke zõ szö veg gel ma -rad ha tály ban:
„(3) Azon ké rel me zõk, akik a meg osz tás sal ke let ke zõ föld rész le tü ket sa ját ma guk kí ván ják meg mû vel ni, er re vo nat ko zó nyi lat ko za tot nyújt hat nak be az ille té kes kör ze ti föld hi va tal hoz, illetve a Fõ vá ro si Ke rü le tek Föld hi va ta lá hoz (a továb biak ban együtt: kör ze ti föld hi va tal) e ren de -let ha tály ba lé pé sét kö ve tõ 60 na pon be lül.”
2. Az Alkot mány bíró ság a rész arány föld ki adás so rán ke let ke zett osz tat lan kö zös tu laj don meg szün te té sé nek rész le tes sza bá lya i ról szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. ren de let 4. § (1)–(2) be kez dé sei, 5. § (1)–(4) be kez dé sei alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé -re irá nyuló in dít ványt el uta sít ja.
Az Alkot mány bíró ság ezt a ha tá ro za tát a Ma gyar Köz -löny ben köz zé te szi.
I n d o k o l á s I.
A Me zõ gaz da sá gi Szö vet ke zõk és Ter me lõk Or szá gos Szö vet sé ge (a továb biak ban: in dít vá nyo zó) az Al kot -mány bí ró ság nál kez de mé nyez te a rész arány-föld ki adás során ke let ke zett osz tat lan kö zös tu laj don meg szün te té sé -nek rész le tes sza bá lya i ról szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm.
ren de let (a továb biak ban: Korm.r.) 1. § (3) be kez dés a) pont ja, 4. § (1)–(2) be kez dé se, 5. § (1)–(4) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí -té sét.
Az in dít vány hang sú lyoz za, hogy a föld ren de zõ és föld ki adó bi zott sá gok ról szóló 1993. évi II. tör vény (a továb -biak ban: Fkbt.) 12/E.-F. §-ai tar tal maz zák az osz tat lan
közös tu laj don ban lé võ ter mõ föl dek kö zös tu laj do ná nak meg szün te té sé re vo nat ko zó sza bá lyo kat. Ál lít ja, hogy a Korm.r. több ren del ke zé se el len té tes az Fkbt. ren del ke zé -se i vel, a jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény 1. § (2) be kez dé sé vel és az Al kot mány 35. § (2) be kez dé sé be üt kö zés miatt alkot mány elle nes. Az in dít vány sze rint a Korm.r. 4. § (1) be kez dé se és a 4. § (5) be kez dé se a tu laj -do no so kat meg foszt ja a jog or vos lat le he tõ sé gé tõl, ezért sér ti az Al kot mány 57. § (5) be kez dé sét, sé rül to váb bá a tu laj don al kot má nyos vé del me, az Al kot mány 13. §a, va -la mint az ál -lam pol gá ri jog egyen lõ ség el ve is.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé sei:
„13. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a tu laj don -hoz va ló jo got.”
„35. § (2) A Kormány a ma ga fel adat kör ében ren de le te ket bo csát ki, és ha tá ro za to kat hoz. Eze ket a mi nisz ter el -nök ír ja alá. A Kormány ren de le te és ha tá ro za ta tör vénnyel nem le het el len té tes. A Kormány ren de le te it a hi va ta los lap ban ki kell hir det ni.”
„57. § (5) A Ma gyar Köz tár sa ság ban a tör vény ben meg -ha tá ro zot tak sze rint min den ki jog or vos lat tal él het az olyan bí ró sá gi, köz igaz ga tá si és más ha tó sá gi dön tés ellen, amely a jo gát vagy jo gos ér de két sér ti. A jog or vos la ti jo got – a jog vi ták éssze rû idõn be lü li el bí rá lá sá nak ér de ké ben, az zal ará nyo san – a je len lé võ or szág gyû lé si kép vi se lõk két har ma dá nak sza va za tá val el fo ga dott tör vény kor lá toz -hat ja.”
„70/A. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a te rü le -tén tar tóz ko dó min den sze mély szá má ra az em ber i, illetve az ál lam pol gá ri jo go kat, bár mely meg kü lön böz te tés, ne -ve ze te sen faj, szín, nem, nyelv, val lás, po li ti kai vagy más vé le mény, nem ze ti vagy tár sa dal mi szár ma zás, va gyo ni, szü le té si vagy egyéb hely zet sze rin ti kü lönb ség té tel nél -kül.
(2) Az em be rek nek az (1) be kez dés sze rin ti bár mi lyen hát rá nyos meg kü lön böz te té sét a tör vény szi go rú an bün -teti.”
2. Az Fkbt. in dít vánnyal ér in tatt ren del ke zé sei:
„12/E. § (1) A rész aránytu laj don nak meg fe le lõ föld ki adá sa, illetve a rész arányföld tu laj don he lyé nek meg ha tá ro zá sá ra irá nyuló el já rás ered mé nye ként ki ala kí tott föld rész le ten fenn ál ló kö zös tu laj don meg szün te té sé re e tör -vény ren del ke zé se it kell al kal maz ni, ha a tu laj do nos tár sak a kö zös tu laj dont szer zõ dés sel nem szün te tik meg, s az – a tu laj do nos tár sak nagy szá má nál vagy más kö rül mény nél fog va – nem vár ha tó.
(2) E fe je zet ren del ke zé sei nem al kal maz ha tók az erdõkre, ki vé ve az er dõ rõl és az er dõ vé del mé rõl szóló 1996. évi LIV. tör vény 4. §a (1) be kez dé sé nek b) pont já -ban meg ha tá ro zot ta kat.
12/F. § (1) Amennyi ben a föld ki adá si el já rás ered mé -nye ként lét re jött osz tat lan kö zös tu laj don tu laj do nos tár sa it meg il le tõ tu laj do ni há nya do kat az in gat lannyil ván tar tás -ba már jog erõ sen be je gyez ték, az in gat lan ügyi ha tó ság nál bár mely tu laj do nos társ ké rel mé vel e tör vény ha tály ba lé pé sé tõl szá mí tott 60 na pon be lül, a továb biak ban éven te már -ci us 1-jé ig kez de mé nyez he ti az in gat lan meg osz tá sát annak ér de ké ben, hogy sa ját tu laj do ni há nya dát ön ál ló ingatlanként kap has sa meg.
(2) Az in gat lannyil ván tar tás ba osz tat lan kö zös tu laj -don ként be jegy zett in gat la nok ese té ben a meg osz tá sok költ sé ge it 2004. ja nu ár 1-jé tõl kez dõ dõ en az ál lam vi se li.
Az in gat lan ügyi ha tó ság ille té kességi te rü le tén le foly ta tott el já rás so rán el sõbb sé get él vez az a ké rel me zõ, aki a meg -osz tás sal ki ala kí tott ön ál ló in gat la nát sa ját ja ként mû ve li.
A meg osz tás költ sé ge it a ké rel me zõ meg elõ le gez he ti.
A költ sé gek vi se lé sé nek és meg té rí té sé nek mód ját a Kormány ren de let ben sza bá lyoz za.
(3) Az ön ál ló in gat lan ki ala kí tá sá ra vo nat ko zó ké rel met írás ban az in gat lan ügyi ha tó ság ál tal er re rend sze re sí tett nyom tat vá nyon kell be nyúj ta ni. A ké rel met több tu laj do -nos társ együt te sen is be nyújt hat ja, és kér he tik az ön ál ló ingatlan osz tat lan kö zös tu laj don ban tör té nõ ki adá sát.
(4) A ké re lem alap ján az in gat lan ügyi ha tó ság meg ha tá -roz za a föld rész let meg osz tá sá nak mód ját, meg ál la pít ja a meg osz tás ki in du lá si he lyét és irá nyát fi gye lem mel a ta laj -vé del mi szem pon tok ra is.
(5) Az in gat lan ügyi ha tó ság az (1) be kez dés sze rin ti ha tár idõ le tel te után a tu laj do nos tár sak kö zöt ti egyez ség hi á -nyá ban sor so lás sal dönt a ki osz tás sor rend jé rõl.
(6) Az in gat lan ügyi ha tó ság a sor so lás sal az adott föld -rész let vo nat ko zá sá ban a ki osz tá si sor ren det ál la pít ja meg, és a föld rész let meg ha tá ro zott ré szé hez ren de li a tu laj do -no so kat tu laj do ni há nya duk nak meg fele lõen.
(7) Az ön ál ló föld rész let ki ala kí tá sá ra a 9/C. § (6) be -kez dé sé ben fog lal tak az irány adó ak.
(8) A sor so lás so rán a 9/C. § (10) be kez dé sé nek sza bá -lyai ér te lem sze rû en al kal ma zan dók, az zal az el té rés sel, hogy a sor so lás ellen az in gat lan ügyi ha tó ság nál ki fo gás nyújt ha tó be.
(9) A föld rész let meg osz tá sá ra csak ab ban az eset ben ke rül het sor, ha ah hoz a meg osz tan dó in gat lant ter he lõ és az in gat lan-nyil ván tar tás ba be jegy zett jo gok jo go sult jai hoz zá já rul tak.
(10) Az in gat lan ügyi ha tó ság a sor so lást köve tõen el ké -szí ti a vál to zá si váz raj zot, s en nek, va la mint a sor so lá si jegy zõ könyv nek az alap ján a tu laj don jo got be jegy zi az ingatlan-nyilvántartásba.
(11) Akik ön ál ló föld rész let ki ala kí tá sát nem kér ték a vissza ma ra dó föld rész le ten tu laj don kö zös ség ben ma rad -nak.
(12) Az ön ál ló in gat lan ná ala kí tás ról szóló ha tá ro za tok kéz be sí té sé re az in gat lan-nyil ván tar tás ról szóló 1997. évi CXLI. tör vény vo nat ko zó ren del ke zé sei az irány adók.
(...)
„12/K. § A kö zös tu laj don nak az e tör vény ren del ke zé -sei sze rin ti meg szün te té se kö vet kez té ben lét re jött kö zös tu laj don meg szün te té sé re a Ptk. ren del ke zé se it kell al kal -maz ni.”
„15. § Fel ha tal ma zást kap a Kormány, hogy az egy sé ges el já rás ér de ké ben az osz tat lan kö zös tu laj don meg szün te té sé vel kap cso la tos in gat lannyil ván tar tá si el já rás rész le -tes sza bá lya it, az Fkbt. 12/F. § (1) be kez dé se sze rint 2002.
már ci us 1jé ig be nyúj tott ké rel mek tel je sí té sé nek üte me zé se ér de ké ben szük sé ges in téz ke dé sek re vo nat ko zó sza bá lyo kat, a költ ség vi se lés és meg té rí tés sza bá lya it ren de -let ben meg ál la pít sa.”
3. A Korm.r. in dít vánnyal érin tett ren del ke zé sei:
„1. § (1) Egy adott föld rész let vo nat ko zá sá ban az osz tat -lan kö zös tu laj don meg szün te té sé re irá nyuló ké rel me ket – te kin tet nél kül a be nyúj tás évé re – össze von tan kell tel je -sí te ni.
(2) Egy adott föld rész le ten be lül az ön ál ló föld rész le tek ki ala kí tá sát – az egyez ség vagy a sor so lás alap ján – min den, az ön ál ló föld rész let ki ala kí tá sát ké rel me zõ tu laj do nos társ vo nat ko zá sá ban el kell vé gez ni, az (1) be kez dés -ben fog lal tak figye lembe véte lével.
(3) Azon ké rel me zõk, akik a meg osz tás sal ke let ke zõ föld rész le tü ket sa ját ma guk kí ván ják meg mû vel ni, er re vo nat ko zó nyi lat ko za tot nyújt hat nak be az ille té kes kör ze ti föld hi va tal hoz, illetve a Fõ vá ro si Ke rü le tek Föld hi va ta lá hoz (a továb biak ban együtt: kör ze ti föld hi va tal) e ren de -let ha tály ba lé pé sét kö ve tõ 60 na pon be lül. Az el sõbb ség ak kor biz to sít ha tó, ha
a) a ké rel me zõ tu laj do nos társ – e ren de let mel lék le té -ben fog lal tak sze rint, hely raj zi szá mon ként kü lön-kü lön – nyi lat ko zik ar ról, hogy
1. leg alább 2002. ja nu ár 1-jé tõl 2004. má jus 1-jé ig a me zõ gaz da sá gi ter me lõk ag rár tá mo ga tás igény be vé te lé vel össze füg gõ adat szol gál ta tá sá ról és nyil ván tar tás ba vé te lé rõl szóló 236/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let alap ján ka -pott nyil ván tar tá si szám mal ren del ke zett, va la mint
2. az Euró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká ja magyar -országi vég re haj tá sá ban, illetve a nem ze ti ag rár tá mo ga tá si rend szer ben érin tett ügy fe lek kel össze füg gõ ügy fél re gisz -ter lét re ho zá sá ról és az ezzel kap cso la tos nyil ván tar tás ba vé tel rõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let sze rin ti re giszt rá ci ós szám mal ren del ke zik, to váb bá
b) a ké re lem mel érin tett föld rész let re vo nat ko zó an nincs a föld hasz ná la ti nyil ván tar tás rész le tes sza bá lya i ról szóló 184/1999. (XII. 13.) Korm. ren de let alap ján ve ze tett föld hasz ná la ti nyil ván tar tás ban re giszt rált, nem sa ját hasz ná lat ra uta ló ha tá lyos szer zõ dé se, illetve a szer zõ dés leg -ké sõbb 2005. de cem ber 31-én meg szû nik.”
„4. § (1) A kör ze ti föld hi va tal a ta laj vé del mi, meg közelíthetõségi és mû vel he tõ sé gi szem pon tok nak meg -fele lõen – fi gye lem mel a hely szí nen ki ala kult hasz ná la ti
ál la pot ra is – meg ha tá roz za a meg osz tás ki in du lá si he lyét és irá nyát. Az ezt tar tal ma zó ha tá ro za tot – az ille té kes te le -pü lé si ön kor mány zat pol gár mes te ri hi va ta lá nál, illetve a kör jegy zõ ség nél – köz szem lé re té tel út ján kell az érin tet tek kel kö zöl ni. Az el já rás csak a ha tá ro zat jog erõ re emel -ke dé se után foly tat ha tó.
(2) Ha az egy föld rész let ben érin tett ké rel me zõk egyez -sé get kö töt tek, és azt köz ok irat ba vagy tel jes, bi zo nyí tó ere jû ma gán ok irat ba fog lal ták, to váb bá az egyez ség meg fe lel az (1) be kez dés ben em lí tett ha tá ro zat nak, a meg osz -tást asze rint kell el vé gez ni. Egyez ség hi á nyá ban a kör ze ti föld hi va tal az 5. §-ban fog lal tak sze rint jár el.
(3) A meg osz tást ér ték ará nyo san – fi gye lem mel a 3. § (4) be kez dé sé ben fog lal tak ra – kell el vé gez ni.
(4) A ki ala kí tan dó új föld rész le tek meg kö ze lít he tõ sé gé rõl az Fkbt. 12. § (4) be kez dé sé nek meg fe le lõ al kal ma zá -sá val kell gon dos kod ni.
(5) A tu laj don jog in gat lan-nyil ván tar tá si be jegy zé sé nek jog erõ re emel ke dé se után az új föld rész le te ket ki kell tûz ni és be kell mu tat ni. A be mu ta tás idõ pont já ról az ere de ti föld rész let összes tu laj do no sát iga zol ha tó mó don értesí teni kell az zal, hogy a tá vol lét nem aka dá lyoz za meg a be -mu ta tás le foly ta tá sát, illetve, hogy a tá vol ma ra dás ese tén iga zo lás nak he lye nincs. A be mu ta tás ról jegy zõ köny vet kell fel ven ni és azt a föld hi va ta li ira tok hoz kell csa tol ni.
5. § (1) A 4. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott egyez ség hi á nyá ban a föld rész let – ké rel me zõk kö zöt ti – meg -osz tá sá nak sor rend jét sor so lás sal kell meg ál la pí ta ni.
A sor so lás hely szí né rõl és idõ pont já ról szóló ér te sí tést a kör ze ti föld hi va tal 30 nap pal ko ráb ban – iga zol ha tó mó -don – a ké rel me zõk ré szé re kéz be sí ti.
(2) A sor so lá son min den, az adott föld rész let ben érin tett ké rel me zõ részt ve het, vagy meg ha tal ma zott ja út ján kép vi sel tet he ti ma gát. A tá vol lét nem aka dá lyoz za meg a sor -so lás le bo nyo lí tá sát és iga zo lás nak sincs he lye.
(3) Két vagy több ké rel me zõ tu laj do nos társ a sor so lás meg kez dé sé ig kér he ti, hogy az Fkbt. 12/F. § (3) be kez dés má so dik mon da tá nak meg fe le lõ al kal ma zá sá val ala kít sák ki az ön ál ló in gat lant.
(4) A sor so lást a kör ze ti föld hi va tal ál tal lét re ho zott sor so lá si bi zott ság bo nyo lít ja le. Amennyi ben egy adott föld rész let ben húsz vagy an nál több ké rel me zõ van, úgy a sor so lást köz jegy zõ je len lé té ben kell le bo nyo lí ta ni. A sor so lá si bi zott ság egyik tag ját a ké rel me zõk ma guk kö zül de le -gál hat ják.”
III.
Az in dít vány rész ben meg ala po zott.
1. Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a Korm.r. 1. § (3) be kez dé sé nek a) pont ja azért alkot mány elle nes, mert tör vénnyel, az Fkbt. sza bá lyá val el len té tes. Az Fkbt. a ki mé rés te kin te té ben el sõbb sé gi jo got biz to sí t annak a tu laj -do nos nak, aki a föld jét sa ját ma ga mû ve li, ezzel szem ben a Korm.r. „töb bet kö ve tel meg, ne ve ze te sen, hogy a ki mé
-rést ké rõ re giszt rá ci ós szám mal ren del ke zõ gazd a le gyen.”
Az in dít vá nyo zó úgy vé li, hogy az Fkbt. alap ján a tu laj do -nos nak ar ra a föld re van el sõbb sé gi jo ga, amit sa ját ma ga mû ve l, a Korm.r. vi szont az el sõbb sé gi jo got úgy értel -mezi, hogy a kö zös tu laj don meg szün te té sét ké rõ nek csak ar ra van jo ga, hogy a sor so lá son el sõbb sé get él vez zen.
Az in dít vány a Korm.r. 1. § (3) be kez dés a) pont já ra irá -nyul, de a b) pont is az el sõbb ség fel té te lét ál la pít ja meg,
Az in dít vány a Korm.r. 1. § (3) be kez dés a) pont já ra irá -nyul, de a b) pont is az el sõbb ség fel té te lét ál la pít ja meg,