627/B/2002. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály és ál lam i irá nyí tás egyéb jo gi esz kö zei alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vá nyok tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
1. Az Alkot mány bíró ság a szö vet ke ze ti üz let ré szek ál -lam i meg vá sár lá sá val kap cso la tos egyes kér dé sek rõl szóló 5/2002. (I. 25.) Korm. ren de let alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít ványt el uta sít ja.
2. Az Alkot mány bíró ság a me zõ gaz da sá gi szö vet ke ze ti kül sõ üz let rész-tu laj do no sok hely ze té nek ren de zé sé rõl szóló 1049/2001. (V. 18.) Korm. ha tá ro zat, a me zõ gaz da sá gi szö vet ke ze ti nyug dí ja sok üz let ré sze i nek meg vá sár lá
sá ról szóló 1090/2001. (VIII. 8.) Korm. ha tá ro zat, va la -mint a csõd-, fel szá mo lá si és vég el szá mo lá si el já rás alatt ál ló szö vet ke ze tek üz let ré sze i nek ál lam i meg vá sár lá sá val kap cso la tos egyes in téz ke dé sek rõl szóló 2373/2001.
(XII. 18.) Korm. ha tá ro zat alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít vány tár -gyá ban az el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s I.
1. Az Al kot mány bí ró ság hoz több in dít vány ér ke zett a szö vet ke ze ti üz let ré szek ál lam i meg vá sár lá sá val kap cso la -tos egyes kér dé sek rõl szóló 5/2002. (I. 25.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R1.), a me zõ gaz da sá gi szö vet ke ze ti külsõ üz let rész-tu laj do no sok hely ze té nek ren de zé sé rõl szóló 1049/2001. (V. 18.) Korm. ha tá ro zat (a továb biak ban: Korm hat1.), a me zõ gaz da sá gi szö vet ke ze ti nyugdí -jasok üz let ré sze i nek meg vá sár lá sá ról szóló 1090/2001.
(VIII. 8.) Korm. ha tá ro zat (a továb biak ban: Korm hat2.), a csõd, fel szá mo lá si és vég el szá mo lá si el já rás alatt ál ló szö vet ke ze tek üz let ré sze i nek ál lam i meg vá sár lá sá val kap cso -la tos egyes in téz ke dé sek rõl szóló 2373/2001. (XII. 18.) Korm. ha tá ro zat (a továb biak ban: Korm hat3.) alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és vissza me nõ le ges ha tá -lyú meg sem mi sí té sé re.
Az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065., a továb biak ban: Ügy rend) 28. § (1) be kez dé se alap ján az Alkot mány bíró ság az in dít vá nyo kat egye sí tet te és egy el -já rás ban bí rál ta el.
2. Az egyik in dít vány az R1. al kot má nyos sá gi fe lül -vizs gá la tát kér te az Al kot mány bí ró ság tól, mert ál lás pont ja sze rint az el len té tes az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé vel, a 70/A. § (1) be kez dé sé vel, to váb bá sér ti a jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény (a továb biak ban: Jat.) 1. § (1)–(2) és 11. § (2) be kez dé se i ben fog lal ta kat. Az in dít vá -nyo zó sze rint hát rá -nyo san kü lön böz tet az R1., mert a csõd- és fel szá mo lás alatt ál ló szö vet ke ze tek ese té ben csak a kí vül ál lók és a nyug dí jas szö vet ke ze ti ta gok szá má ra ad le -he tõ sé get üz let ré szük meg vá sár lá sá ra, az ak tív ko rú ta gok szá má ra nem. Az in dít vá nyo zó emel lett azt ki fo gá sol ja, hogy az R1., a Korm hat1., a Korm hat2. és a Korm hat3.
vissza me nõ le ges ha tá lyú fel té te le ket tar tal maz.
3. A má sik két, azo nos tar tal mú in dít vány kez det ben az R1. és a Korm hat3. alap ján ki bo csá tott vé te li aján lat 2. pont já nak utó la gos al kot má nyos sá gi vizs gá la tát az Alkotmány 9. §-a, 12. § (1) be kez dé se, 13. § (1) be kez dé se és 70/A. §-a te kin te té ben kér te az Al kot mány bí ró ság tól.
A 2. pont ki zár ta az adás vé tel és aján dé ko zás alap ján szer -zett me zõ gaz da sá gi szö vet ke ze ti üz let ré sze ket a vé te li aján lat kö ré bõl, és ezzel az in dít vá nyo zók sze rint ön ké nye sen tet t kü lönb sé get az egyes jog ala nyok kö zött asze rint, hogy mi lyen mó don sze rez ték üz let ré szü ket. A ké rel me zõk a be ad vá nyu kat ké sõbb – a vé te li aján lat 2. pont já -nak meg sem mi sí té sé re vo nat ko zó in dít ványt fenn tart va – úgy mó do sí tot ták, hogy „mind azon jog sza bá lyok, vagy az ál lam i irá nyí tás egyéb jo gi esz kö zé nek a meg sem mi sí -té sét is” kér -ték, amely alap ján a Föld mû ve lés ügyi és Vidékfejlesztési Mi nisz té rium (FVM) a vé te li aján la tot ki dol goz ta. Az Alkot mány bíró ság fõ tit ká ra ezt köve tõen le -vél ben tá jé koz tat ta az in dít vá nyo zó kat ar ról, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs ha tás kö re a jog sza bály nak és az ál lam i irá nyí tás egyéb jo gi esz kö zé nek sem mi nõ sü lõ vé te li aján lat al kot má nyos sá gi vizs gá la tá ra. Emel lett fel -hív ta az in dít vá nyo zók fi gyel mét ar ra, hogy az ál ta luk meg je lölt R1. és a Korm hat3. szö veg e nem tar tal maz olyan ren del ke zést, amely ki zár ná az aján dé ko zás és az adás vé -tel út ján szer zett szö vet ke ze ti üz let rész re vo nat ko zó vé te li aján lat meg té te lét. A hi ány pót lás ra fel hí vó fõ tit ká ri le vél re vá la szol va az in dít vá nyo zók al kot mány jo gi pa naszt ter jesz tet tek elõ, és annak meg ál la pí tá sát kér ték az Al kot -mány bí ró ság tól, hogy az FVM meg sér tet te az Al kot -mány
57. § (5) be kez dé sé ben fog lalt jog or vos la ti jo got, „ami kor bár mi fé le jog or vos lat tal tá mad ha tó ha tá ro zat nél kül szû kí tet te le a vé te li aján lat ban em lí tett jo go sul tak kö rét”. Emel -lett, a vé te li aján lat vissza me nõ le ges meg sem mi sí té sét kez de mé nyez ték az Al kot mány bí ró ság nál. Az Alkot mány bíró ság fõ tit ká ra is mét le vél ben tá jé koz tat ta az in dít -vá nyo zók jo gi kép vi se lõ jét ar ról, hogy az in dít -vá nyo zók a ren del ke zé sük re ál ló jog or vos la ti le he tõ sé gek ki me rí té sét köve tõen és ki zá ró lag jog sza bállyal vagy az ál lam i irá nyí tás egyéb jo gi esz kö zé vel szem ben ter jeszt het nek elõ al kot mány jo gi pa naszt. Az in dít vá nyo zók a fõ tit ká ri le vél -ben fog lal ta kat tu do má sul vé ve al kot mány jo gi pa na szu kat vissza von ták, és az R1., a Korm hat1., to váb bá a Korm hat3. utó la gos al kot má nyos sá gi vizs gá la tát és vissza me nõ le ges ha tá lyú meg sem mi sí té sét kez de mé nyez ték az Al kot mány bí ró ság nál. Ké rel mük alá tá masz tá sá ra a vé te li aján lat ra vo nat ko zó, el sõ be ad vá nyuk ban fel so rolt al kot má -nyos sá gi in do kok ra hi vat koz tak.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé sei:
„2. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság füg get len, de mok ra ti -kus jog ál lam.”
„70/A. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a te rü le -tén tar tóz ko dó min den sze mély szá má ra az em ber i, illetve az ál lam pol gá ri jo go kat, bár mely meg kü lön böz te tés, ne -ve ze te sen faj, szín, nem, nyelv, val lás, po li ti kai vagy más vé le mény, nem ze ti vagy tár sa dal mi szár ma zás, va gyo ni, szü le té si vagy egyéb hely zet sze rin ti kü lönb ség té tel nél -kül.
(2) Az em be rek nek az (1) be kez dés sze rin ti bár mi lyen hát rá nyos meg kü lön böz te té sét a tör vény szi go rú an bün -teti.
(3) A Ma gyar Köz tár sa ság a jog egyen lõ ség meg va ló su lá sát az esély egyen lõt len sé gek ki kü szö bö lé sét cél zó in téz -ke dé sek -kel is se gí ti.”
2. Az in dít vá nyo zók ál tal tá ma dott, az in dít vá nyok el -bí rá lá sa kor ha tály ban lé võ jog sza bá lyi ren del ke zé sek:
A szö vet ke ze ti üz let ré szek ál lam i meg vá sár lá sá val kap -cso la tos egyes kér dé sek rõl szóló 5/2002. (I. 25.) Korm.
ren de let
„A Kormány annak ér de ké ben, hogy a csõd, fel szá mo lá si és vég el szá mo lá si el já rás alatt ál ló szö vet ke ze tek üz let résztu laj do no sai az ilyen el já rás alatt nem ál ló szö vet -ke ze tek üz let rész-tu laj do no sa i hoz ké pest in do ko lat lan hát rányt ne szen ved je nek, és õket az üz let ré sze ik ön hi bá ju kon kí vül be kö vet ke zett ér ték vesz té se az üz let ré sze ik ér -té ke sí -té sé ben ne aka dá lyoz za, a kö vet ke zõ ket ren de li el:
1. § (1) A szö vet ke ze ti üz let ré szek – Kormány ál tal meg ha tá ro zott kör ben pi a ci esz kö zök kel tör té nõ – ál lam i meg vá sár lá sá nak nem aka dá lya, ha az üz let rész ál tal érin tett szö vet ke zet te kin te té ben csõd, fel szá mo lá si vagy vég -el szá mo lá si -el já rás van fo lya mat ban. A meg vá sár lást a Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té rium ál tal
ki dol go zott el já rá si rend sze rint kell vég re haj ta ni az zal, hogy az adás vé tel a köz zé tett vé te li aján lat nak meg fe le lõ igény be je len té sé vel – az üz let résznyil ván tar tás tar tal má -tól füg gõ en – jön lét re.
(2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott üz let ré szek meg -vá sár lá sa ér de ké ben az ál lam – a -vá sár lást vég zõ, illetve ab ban köz re mû kö dõ szer ve ze tek út ján – gon dos ko dik az 1992. évi név ér té ken tör té nõ vé te li aján lat té te lé rõl, és az annak alap ján lét re jött ügy le tek tel je sí té sé rõl.
(3) Az üz let ré szek meg vá sár lá sá hoz szük sé ges pénz -ügyi fe de zet biz to sí tá sá ról, illetve en nek mód já ról a Kormány in téz ke dik.
2. § (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 5. na pon lép ha tály ba.
(2) Az 1. § (2) be kez dé sé ben fog lalt fel ada tok el lá tá sá -nak meg szer ve zé sé hez szük sé ges to váb bi in téz ke dé sek meg té te lé rõl a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter gon dos ko dik.”
III.
Az in dít vá nyok nem meg ala po zot tak.
1.1. Az Alkot mány bíró ság elõ ször azt a ki fo gást vizs gál ta, amely sze rint a 2002. ja nu ár ban ho zott R1. olyan fel -té telt tar tal maz, ame lyek nek 1999. de cem ber 31-ig kel lett vol na meg fe lel ni. Az Alkot mány bíró ság mû kö dé se kez de -tén meg ál la pí tot ta, hogy „a jog al ko tás ról szóló tör vény egyes ren del ke zé sé nek a fi gyel men kí vül ha gyá sa ön ma gá ban nem ve zet az el fo ga dott tör vény vagy egyéb jog sza bály alkot mány elle nessége meg ál la pí tá sá hoz”. Az Al kot -mány 7. § (2) be kez dé se ugyan is „nem tet te al kot má nyos sza bállyá a jog al ko tás ról szóló tör vény nor má it”.
(496/B/1990. AB ha tá ro zat, ABH 1991, 493, 496.) A Jat.
egyes ren del ke zé sei ugyan ak kor, mint pél dá ul az a ti la -lom, amely sze rint a jog sza bály a ki hir de té sét meg elõ zõ idõ re nem ál la pít hat meg kö te le zett sé get, a jog ál la mi ság lé nye gi ele mét al ko tó jog biz ton ság al kot má nyos el vén ke -resz tül ré sze sül vé de lem ben.
Az R1. a ki hir de té sét kö ve tõ 5. na pon lé pett ha tály ba [2. § (1) be kez dés], és az R1. ren del ke zé sei fel ada tot ha tá -roz nak meg a Kormány, az FVM és a Mi nisz ter el nö ki Hivatalt ve ze tõ mi nisz ter szá má ra. Kö vet ke zés kép pen sem a vissza me nõ le ges ha tá lyú jog al ko tás, sem az nem ál -la pít ha tó meg, hogy az R1. a jog a-la nyok szá má ra utó -lag kö te le zett sé get írt vol na elõ. Az R1. ezért nem sér ti a vissza me nõ le ges ha tály ti lal mát is ma gá ba fog la ló Al kot -mány 2. § (1) be kez dé sét.
Az in dít vá nyo zó a vissza me nõ le ges ha tá lyú jog al ko tás sal kap cso lat ban a Jat. 1. § (1) és (2) be kez dé se i re, va la -mint a 11. § (2) be kez dé sé re is hi vat ko zott. A Jat. 1. § (1) be kez dé se a jog al ko tó szer ve ket so rol ja fe l, a (2) be kez dés meg ál la pít ja, hogy az ala cso nyabb szin tû jog sza -bály nem le het el len té tes a ma ga sabb szin tû jog sza bállyal.
A Jat. 11. § (2) be kez dé se ar ról ren del ke zik, hogy az ön kor mány zat ren de le té nek a ha tá lya az ön kor mány zat ille té kességi te rü le té re ter jed ki. Az in dít vá nyo zó ál tal ki fo
gás olt jog sza bály, az in dít vány ál tal be mu ta tott al kot má -nyos sá gi ér vek és a fel so rolt jog sza bá lyi ren del ke zé sek kö zött azon ban nincs al kot mány jo gi lag ér té kel he tõ ér de mi össze füg gés. Az Alkot mány bíró ság gya kor la ta alap ján az ér de mi al kot má nyos sá gi össze füg gés hi á nya az in dít vány el uta sí tá sát ered mé nye zi [985/B/1991. AB ha tá ro zat, ABH 1991, 652, 653–654.; 19/2004. AB ha tá ro zat, ABH 2004, 312, 343.].
1.2. Az Alkot mány bíró ság ezt köve tõen azt az in dít vá -nyi ér vet vizs gál ta, amely sze rint diszk ri mi na tív, hogy az R1. alap ján a csõd- és fel szá mo lás alatt ál ló szö vet ke ze tek ese té ben csak a kí vül ál lók ra és a nyug dí jas szö vet ke ze ti ta gok ra ter jed ki az üz let rész meg vá sár lá sá nak a le he tõ sé -ge, az ún. ak tív ko rú ta gok ra nem. Az R1. ren del ke zé se it meg vizs gál va az Alkot mány bíró ság meg ál la pí tot ta, hogy a ren de let ál ta lá ban a csõd, fel szá mo lá si és végelszámo lási el já rás alatt ál ló szö vet ke ze tek üz let résztu laj do no sa i -ról ren del ke zik, és nem tar tal maz el té rõ sza bá lyo kat az egyes szö vet ke ze ti ta gok jog vi szo nyai sze rint. Mint hogy az R1. a csõd-, fel szá mo lá si és vég el szá mo lá si el já rás alatt ál ló szö vet ke ze tek üz let rész-tu laj do no sa i nak cso port ján be lül egy ál ta lán nem tesz kü lönb sé get, így a 70/A. §-nak va ló meg fe le lés, vagyis a meg kü lön böz te tés éssze rû sé ge nem vizs gál ha tó. Az Alkot mány bíró ság az in dít ványt ezért eb ben a ré szé ben el uta sí tot ta.
1.3. A két, tar tal má ban meg egye zõ in dít vány ab ból a szem pont ból tart ja az R1.-t az Al kot mány 9. §-ába, a 12. § (1) be kez dé sé be, 13. § (1) be kez dés be és a 70/A. §ába üt -kö zõ nek, hogy e ren de let re hi vat koz va dol goz ta ki az FVM az al kot mány sér tõ vé te li aján la tot. Az Alkot mány bíró ság meg ál la pí tot ta, hogy az R1. szö veg e nem tar tal -maz olyan ren del ke zést, amely ki zár ná az aján dé ko zás és az adás vé tel út ján szer zett szö vet ke ze ti üz let rész re vo nat ko zó vé te li aján lat meg té te lét, kö vet ke zés kép pen az in dít -vá nyok ál tal fel ve tett al kot má nyos sá gi prob lé ma az R1.
szö ve gé re nem ve zet he tõ vissza.
Mind ezek alap ján az Alkot mány bíró ság az R1. alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és megsemmisíté -sére irá nyuló in dít vá nyo kat el uta sí tot ta.
2. Az Alkot mány bíró ság el já rá sa so rán meg ál la pí tot ta, hogy a Korm hat2.t a me zõ gaz da sá gi szö vet ke ze ti nyug dí -ja sok üz let ré sze i nek meg vá sár lá sá ról szóló 1129/2001.
(XII. 10.) Korm. ha tá ro zat 3. pont ja 2001. de cem ber 10-ével ha tá lyon kí vül he lyez te. Az egyes kor mány- és minisztertanácsi ha tá ro za tok ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl, va la mint a 2004. évi de re gu lá ci ós prog ram ról szóló 1067/2004. (VII. 8.) Korm. ha tá ro zat pe dig az in dít vá nyo -zók ál tal tá ma dott Korm hat1.-t és a Korm hat3.-t, to váb bá az 1129/2001. (XII. 10.) Korm. ha tá ro za tot 2004. au gusz -tus 8-ával ha tá lyon kí vül he lyez te.
Az Alkot mány bíró ság ha tá lyát vesz tett jog sza bály és az ál lam i irá nyí tás egyéb jo gi esz kö ze al kot má nyos sá gát az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 48. §-a sze rin ti al kot mány jo gi pa nasz és a 38. §-a sze rin ti bí rói kez de mé nye zés ese tén, vagyis csak ab ban az eset ben vizs gál ja, ha a ha tá lyon kí vül he lye zett jog for rás al kal
-maz ha tó sá ga is el dön ten dõ kér dés. Mi vel a je len ügy nem tar to zik eb be a kör be, ezért az Alkot mány bíró ság a Korm hat1., a Korm hat2. és a Korm hat3. meg sem mi sí té sét kez -de mé nye zõ in dít vány alap ján in dult el já rást az Ügy rend 31. § a) pont ja alap ján meg szün tet te.
Bu da pest, 2007. feb ru ár 26.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k., Dr. Hol ló And rás s. k.,
alkot mány bíró elõ adó alkot mány bíró
Dr. Kis s Lász ló s. k.,
alkot mány bíró
640/B/2002. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály alkot mány elle nessé -gének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály alkot mány elle nessé -gének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban