4/2007. (II. 13.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály alkot mány elle nessé -gének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Alkot mány bíró ság meg ál la pít ja, hogy a fõ vá ro si köz területek hasz ná la tá ról és a köz te rü le tek rend jé rõl szóló 59/1995. (X. 20.) Fõv. Kgy. ren de let 4. § (4) be kez -dés g) pont já nak „az épít mé nyek, be ren de zé sek lé te sí té sét, el he lye zé sét, bár mely köz úti jár mû (1/1975. (II. 5.) KPM–BM együt tes ren de let 1. szá mú füg ge lék II. feje -zete), jár mû kü lön jog sza bály alap ján par ko lás nak nem mi nõ sü lõ egyéb cé lú el he lye zé sét, va la mint” szö veg ré sze alkot mány elle nes, ezért azt a ha tá ro zat köz zé té te lé nek nap já val meg sem mi sí ti.
A fõ vá ro si köz te rü le tek hasz ná la tá ról és a köz te rü le tek rend jé rõl szóló 59/1995. (X. 20.) Fõv. Kgy. ren de let 4. §
(4) be kez dés g) pont ja a kö vet ke zõ szö veg gel ma rad ha -tály ban:
„g) po li ti kai ren dez vé nyek hez, ki vé ve a ke res ke del mi, ven dég lá tó és rek lám te vé keny ség vég zé sét”
Az Alkot mány bíró ság ezt a ha tá ro za tát a Ma gyar Köz -löny ben köz zé te szi.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó a fõ vá ro si köz te rü le tek hasz ná la tá ról és a köz te rü le tek rend jé rõl szóló 59/1995. (X. 20.) Fõv.
Kgy. ren de let nek (a továb biak ban: Ör.) a fõ vá ro si köz te rü -le tek hasz ná la tá ról és a köz te rü -le tek rend jé rõl szóló 59/1995. (X. 20.) Fõv. Kgy. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 60/2006. (X. 27.) Fõv. Kgy. ren de let (a továb biak ban:
Örm.) 1. §-ával az Ör. 4. § (4) be kez dé sé nek g) pont já ba be ik ta tott azon ren del ke zés meg sem mi sí té sét kér te, mely a po li ti kai ren dez vé nye ken köz te rü lethasz ná la ti en ge dély -hez kö ti épít mé nyek, be ren de zé sek, va la mint jár mû vek
– par ko lás nak nem mi nõ sü lõ – el he lye zé sét. Az in dít vá -nyo zó a gyü le ke zé si jog lé nye ges tar tal má nak kor lá to zá sát lát ja a tá ma dott ren del ke zé sek ben, to váb bá ar ra hi vat ko -zik, hogy az ön kor mány zat túl lép te az Al kot mány ban meg ha tá ro zott ren de let al ko tá si jog kö rét. Az in dít vá nyo zó nem ki fo gás ol ta Ör. tá ma dott ren del ke zé sé nek a ke res ke -del mi, ven dég lá tó ipa ri és rek lám te vé keny ség re vo nat ko zó ré sze it, mi vel ál lás pont ja sze rint e te vé keny sé gek ese té ben nem ál l fenn szo ros, tar tal mi össze füg gés a gyü le ke zé si jog gal, ak kor sem, ha po li ti kai ren dez vény hez kap cso lód -nak.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé sei:
„8. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság el is me ri az em ber sért he tet len és el ide ge nít he tet len alap ve tõ jo ga it, ezek tisz te -let ben tar tá sa és vé del me az ál lam el sõ ren dû kö te les sé ge.
(2) A Ma gyar Köz tár sa ság ban az alap ve tõ jo gok ra és kö te les sé gek re vo nat ko zó sza bá lyo kat tör vény ál la pít ja meg, alap ve tõ jog lé nye ges tar tal mát azon ban nem kor lá -toz hat ja.”
„44/A. § (2) A he lyi kép vi se lõ tes tü let a fel adat kör ében ren de le tet al kot hat, amely nem le het el len té tes a ma ga sabb szin tû jog sza bállyal.”
„62. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság el is me ri a bé kés gyü -le ke zés jo gát és biz to sít ja annak sza bad gya kor lá sát.
(2) A gyü le ke zé si jog ról szóló tör vény el fo ga dá sá hoz a je len lé võ or szág gyû lé si kép vi se lõk két har ma dá nak sza va -za ta szük sé ges.”
2. Az Ör. vizs gált ren del ke zé se:
„4. § (4) Nem kell köz te rü let-hasz ná la ti hoz zá já ru lás:
(...)
g) po li ti kai ren dez vé nyek hez, ki vé ve az épít mé nyek, be ren de zé sek lé te sí té sét, el he lye zé sét, bár mely köz úti jár -mû [1/1975. (II. 5.) KPM–BM együt tes ren de let 1. szá mú füg ge lék II. fe je ze te], jár mû kü lön jog sza bály alap ján par -ko lás nak nem mi nõ sü lõ egyéb cé lú el he lye zé sét, va la mint a ke res ke del mi, ven dég lá tó és rek lám te vé keny ség vég -zését.”
III.
Az in dít vány meg ala po zott.
1. Az Ör. vizs gált ren del ke zé sé nek ér tel mé ben vett po -li ti kai ren dez vé nyek a gyü le ke zé si jog kö ré be tar toz nak.
Az Al kot mány bí ró ság nak elõ ször ab ban a kér dés ben kel lett ál lást fog lal nia, hogy a köz te rü lethasz ná lat sza bá lyo -zá sa össze függ-e a gyü le ke zé si jog gya kor lá sá val.
Az Alkot mány bíró ság már a 30/1992. (V. 26.) AB ha tá -ro za tá ban át fo gó an vizs gál ta az alap jo gok kor lá to zá sá ra az
Al kot mány ból le ve zet he tõ sza bá lyo kat, és meg ala poz ta a kom mu ni ká ci ós alap jo gok (a vé le mény nyil vá ní tás, a gon do lat, a lel ki is me ret és a val lás sza bad sá ga mel lett a gyü le ke zé si jog) ki tün te tett sze re pét is az alap ve tõ jo gok rend sze ré ben. E kom mu ni ká ci ós alap jo gok nem kor lá toz ha tat -la nok. A-lap ve tõ jo gok kor lá to zá sá ra az Al kot mány sze rint csak tör vényi for má ban ke rül het sor, az Alkot mány bíró ság ál lan dó gya kor la ta sze rint ab ban az eset ben, amennyi ben a kor lá to zás más alap ve tõ jog vagy al kot má nyos cél ér de ké ben szük sé ges; a kor lá to zás nak meg kell fe lel nie az ará nyos ság kö ve tel mé nye i nek, az az a tör vényhozónak min -dig a le he tõ leg eny hébb meg ol dást kell vá lasz ta nia.
A kom mu ni ká ci ós alap jo gok nál az „alap jo gi teszt ben”
össze fog lalt kö ve tel mé nye ken túl me nõ elv, hogy az eze ket kor lá to zó ren del ke zé se ket meg szo rí tó an kell ér tel mez ni.
[ABH 1992, 167, 170–171.]
„Az Al kot mány 8. §ában rög zí ti, hogy a Ma gyar Köz tár sa ság el is me ri az em ber sért he tet len és el ide ge nít he tet -len alap ve tõ jo ga it, ezek tisz te let ben tar tá sa és vé del me az ál lam el sõ ren dû kö te les sé ge. Az alap ve tõ jo gok ra és kö te -les sé gek re vo nat ko zó sza bá lyo kat tör vény ál la pít ja meg, alap ve tõ jog lé nye ges tar tal mát azon ban nem korlátoz -hatja. Az ál lam ak kor nyúl hat az alap jog kor lá to zá sá nak esz kö zé hez, ha má sik alap ve tõ jog és sza bad ság vé del me vagy ér vé nye sü lé se, illetve egyéb al kot má nyos ér ték vé del me más mó don nem ér he tõ el. Az alap jog kor lá to zá sá -nak al kot má nyos sá gá hoz te hát ön ma gá ban nem ele gen dõ, hogy az má sik alap jog vagy sza bad ság vé del me vagy egyéb al kot má nyos cél ér de ké ben tör té nik, ha nem szük sé -ges, hogy meg fe lel jen az ará nyos ság kö ve tel mé nye i nek:
az el ér ni kí vánt cél fon tos sá ga és az en nek ér de ké ben oko zott alap jog sé re lem sú lya meg fe le lõ arány ban le gyen egy -más sal. A tör vényhozó a kor lá to zás so rán kö te les az adott cél el éré sé re al kal mas leg eny hébb esz közt al kal maz ni.
Alkotmányellenes a jog tar tal má nak kor lá to zá sa, ha az kény sze rí tõ ok nél kül, ön ké nye sen tör té nik, vagy ha a kor -lá to zás sú lya az el ér ni kí vánt cél hoz ké pest arány ta lan.”
[30/1992. (V. 26.) AB hat. ABH 1992, 167, 171.]
A gyü le ke zé si jog gal, illetve kor lá toz ha tó sá gá val kap -cso lat ban az 55/2001. (XI. 29.) AB ha tá ro zat a kö vet ke zõ meg ál la pí tá so kat tet te: „Az Alkot mány bíró ság a gyü le ke zé si jo got érin tõ, összes sé gé ben nem nagy szá mú hatá rozataiból is ki raj zo lód nak azon ban bi zo nyos alap ve tõ el -vek. Min de nek elõtt az, hogy a gyü le ke zé si jog – csak úgy, mint a gon do lat, a lel ki is me ret és a val lás sza bad sá ga – szo ro san kap cso ló dik a vé le mény nyil vá ní tás sza bad sá gá -hoz [30/1992. (V. 26.) AB ha tá ro zat, ABH 1992, 167, 171.]. Gyû lé sek meg szer ve zé sé nek, meg tar tá sá nak, az azo kon va ló rész vé tel nek a jo ga nél kül a né ze tek, in for má -ci ók meg szer zé sé nek és má sok kal va ló meg osz tá sá nak, a vé le mé nyek kö zö sen tör té nõ ki ala kí tá sá nak a le he tõ sé ge ugyan is alig ha vol na meg va ló sít ha tó. Ugyan ak kor a gyü -le ke zé si jog nem kor lá toz ha tat lan jog. (...) A jog kor lá to zás ha tá ra it az Al kot mány 8. § (2) be kez dé se von ja meg, és az Alkot mány bíró ság több ha tá ro za tá ban is ál lást fog lalt a
jogok kor lá to zá sá nak al kot má nyos fel té te le it il le tõ en, ki mond va, hogy az alap ve tõ jog kor lá to zá sa csak ak kor ma -rad meg al kot má nyos ke re tek kö zött, ha a kor lá to zás nem az alap jog érint he tet len lé nye gé re vo nat ko zik, ha el ke rül -he tet len, az az, csak ha kény sze rí tõ ok ból ke rül rá sor, és ha a kor lá to zás az el ér ni kí vánt cél hoz ké pest nem arány ta lan [pl. 20/1990. (X. 4.) AB ha tá ro zat, ABH 1990, 69, 71.;
7/1991. (II. 28.) AB ha tá ro zat, ABH 1991, 22, 25.;
22/1992. (IV. 10.) AB ha tá ro zat, ABH 1992, 122, 123.].”
(ABH 2001, 442, 449.)
A bé kés gyü le ke zés sza bad sá ga a de mok ra ti kus tár sa da lom elõ fel té te le és alap ve tõ ér té ke. A gyü le ke zé si jog alap ján meg tar tott ren dez vé nyek el vá laszt ha tat la nul kap cso lód nak a de mok ra ti kus nyil vá nos ság ér té ké hez, e ren dez vé nyek te szik le he tõ vé, hogy a pol gá rok a po li ti kai fo lya -ma tot kri ti ká val il les sék, til ta ko zá suk kal be fo lyá sol ják. A bé kés ren dez vé nyek a po li ti kai és tár sa dal mi rend, a kép vi se le ti szer vek le gi ti mi tá sá nak meg szi lár dí tá sa szem pont já -ból is ér té ket je len te nek. A tün te té sek, til ta ko zó ak ci ók a kép vi se le ti szer vek, a kor mány zat és a köz vé le mény szá -má ra is jel zik a tár sa da lom ban meg je le nõ fe szült sé ge ket, le he tõ vé té ve azt, hogy az ille té kesek idõ ben meg fe le lõ lé -pé se ket te gye nek a fe szült sé gek oka i nak csök ken té sé re.
Egy de mok ra ti kus tár sa da lom nem vá laszt hat ja a til ta ko zás el né mí tá sá nak, szük ség te len és arány ta lan kor lá to zá -sá nak út ját: a po li ti kai sza bad -ság jo gok kor lá to zá sa nem csak azo kat sújt ja, akik él ni kí ván ná nak jo ga ik kal, ha nem a tár sa da lom egé szét, így azo kat is, akik re hi vat ko zás sal az ál lam a jog kor lá to zás esz kö zé hez nyúl. A gyü le ke zé si jog alap ján meg tar tott ren dez vé nyek cél ja az, hogy a gyü le ke -zé si jog gal élõ pol gá rok kö zös vé le ményt ala kít sa nak ki, illetve né ze te i ket má sok kal me gos szák és kö zö sen jut tas -sák ki fe je zés re. Eh hez nél kü löz he tet le nek az Ör. vizs gált ren del ke zé se sze rint csak a köz te rü let tu laj do no sá nak hoz -zá já ru lá sá val al kal maz ha tó esz kö zök, az az a gyü le ke zés jo ga – kü lö nö sen na gyobb lét szá mú ren dez vény ese tén – nem gya ko rol ha tó ren del te tés sze rû en épít mé nyek, be ren -de zé sek, pl. szín pad, han go sí tás, ki ve tí tõk nél kül. Ezek hasz ná la tá nak sza bá lyo zá sa te hát érin ti, al kal ma zá suk hoz zá já ru lás hoz kö té se pe dig kor lá toz za a gyü le ke zés jogát.
2. Mi vel az Ör. vizs gált ren del ke zé se a gyü le ke zé si jog hoz el vá laszt ha tat la nul kap cso ló dik, az Al kot mány bí ró ság nak vizs gál nia kel lett, hogy a he lyi ön kor mány zat -nak van-e ren de let al ko tá si jo ga a po li ti kai ren dez vé nye ken al kal maz ha tó esz kö zök (épít mé nyek, be ren de zé sek, jár mû vek) vo nat ko zá sá ban, köt he tie hoz zá já ru lás hoz al kal -ma zá su kat, kor lá toz va ezzel a bé kés gyü le ke zés jo gát. Az Al kot mány 44/A. § (2) be kez dé se ér tel mé ben he lyi ön kor mány zat kép vi se lõ tes tü le te fel adat kör ében al kot hat, ma -ga sabb szin tû jog sza bállyal nem el len té tes ren de le tet. A gyü le ke zé si jog gya kor lá sá nak rész le tes sza bá lya it a gyü le ke zé si jog ról szóló 1989. évi III. tör vény (a továb biak -ban: Gyt.) tar tal maz za, mely meg ha tá roz za azt is, hogy a
köz te rü le ten tar tan dó ren dez vé nyek meg szer ve zé sé hez mi lyen be je len té si kö te le zett ség kap cso ló dik. A he lyi ön -kor mány zat nem egé szít he ti ki a Gyt.-be n meg ha tá ro zott fel té tel rend szert, mi vel a po li ti kai ren dez vé nyek – és más, a Gyt. ha tá lya alá tar to zó ren dez vé nyek – jo gi fel té te le i nek sza bá lyo zá sá ra sem a Gyt., sem más jog sza bály jogalko -tási fel ha tal ma zást nem ad, ön ál ló sza bá lyo zá si jog kö re a he lyi ön kor mány zat nak a gyü le ke zé si jog, mint alap ve tõ jog te kin te té ben pe dig nincs. Köz te rü lethasz ná la ti hoz zá -já ru lás hi á nyá ban po li ti kai ren dez vény ren del te tés sze rû en nem len ne meg tart ha tó, az Ör. te hát alap ve tõ jog gya kor lá sát kor lá toz za. A Fõ vá ro si Köz gyû lés a vizs gált – a gyü le ke zé si jo got kor lá to zó – ren del ke zés meg al ko tá sá val túl lép te ren de let al ko tá si ha tás kö rét. Er re te kin tet tel az Alkot mány bíró ság a ren del ke zõ rész ben fog lal tak sze rint ha tá -ro zott.
3. Te kin tet tel ar ra, hogy az Ör. vizs gált sza bá lya a sza bá lyo zás jog for rá si szint je miatt ön ma gá ban alkot mány -elle nes, az Alkot mány bíró ság nem vizs gál ta azt, hogy a gyü le ke zés sza bad sá gá val szem ben meg je le nik-e olyan ver sen gõ alap jog vagy al kot má nyos ér ték, amely a gyü le -ke zé si jog kor lá to zá sát szük sé ges sé ten né, illetve, hogy a jog kor lá to zá sa ará nyose az el ér ni kí vánt cél lal. Ugyan ak -kor az Alkot mány bíró ság meg jegy zi, hogy a sza bá lyo zás cél ja is tár gya le het az al kot má nyos sá gi vizs gá lat nak, illetve adott eset ben elõ for dul hat, hogy ön ma gá ban a jog al ko tó sza bá lyo zás ban tes tet öl tõ cél ja tesz egy ren del ke zést alkot mány elle nessé. Az zal, hogy a sza bá lyo zás a gyü -le ke zé si jog kö ré be tar to zó ren dez vé nyek kö zül ki eme li a po li ti kai ren dez vé nye ket, és csak ezek re ál la pít meg több -let-kö ve tel mé nye ket, nyil ván va ló vá te szi, hogy el sõd le ges cél ja nem a la kos ság nyu gal má nak vé del me, ha nem a po li ti kai kom mu ni ká ció kor lá to zá sa. Amennyi ben nyilván való, hogy a köz te rü lethasz ná lat adott mó don tör té nõ sza bá lyo zá sá nak mö göt tes cél ja a gyü le ke zé si jog kor lá to zá sa, és a köz te rü lethasz ná lat fel té te le i nek mó do sí tá sa csu pán esz kö ze a gyü le ke zé si jog kor lá to zá sá nak, ez alkot mány elle nessé te het olyan sza bá lyo kat is, me lyek ön ma -guk ban alap jo gi re le van ci á val nem bír ná nak.
A ha tá ro zat Ma gyar Köz löny ben tör té nõ köz zé té te le az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 41. §-a elõ írásán ala pul.
Bu da pest, 2007. feb ru ár 12.
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Ko vács Pé ter s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
elõ adó alkot mány bíró
Al kot mány bí ró sá gi ügy szám: 1039/B/2006.
Köz zét éve a Ma gyar Köz löny 2007. évi 16. szá má ban.
7/2007. (II. 28.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály alkot mány elle nessé -gének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Alkot mány bíró ság meg ál la pít ja, hogy Szi get csép Köz sé gi Ön kor mány zat Kép vi se lõ-tes tü le té nek a he lyi adók ról szóló 7/2002. (VIII. 31.) szá mú ren de le te 1. §ának „illetve nem a 14. §ban meg ha tá ro zott üdü lõ te
Az Alkot mány bíró ság meg ál la pít ja, hogy Szi get csép Köz sé gi Ön kor mány zat Kép vi se lõ-tes tü le té nek a he lyi adók ról szóló 7/2002. (VIII. 31.) szá mú ren de le te 1. §ának „illetve nem a 14. §ban meg ha tá ro zott üdü lõ te