Az alapítólevél helynévi szórványainak lokalizálása

A magyar névadatok helyhez kötésének nemcsak a helynevek történeti-etimológiai vizsgálata, a névrekonstrukció szempontjából, hanem az etnikai rekonstrukció (ezt részletesen lásd HOFFMANN 2007b, KOVÁCS É. 2014, HOFFMANN–TÓTH 2015, 2016) területi vonatkozásai miatt is kiemelkedően fontos szerepe van. Emellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy a természeti neveknek és a lakott helyek megnevezéseinek nem azonos az etnikai azonosító szerepük (HOFFMANN 2010a: 222): abban a tekintetben pedig, hogy az egyes nevek milyen helyfajtát jelölnek, leginkább a nevek környezetében szereplő latin fajtajelölő szó lehet a segítségünkre. A Százdi oklevélben — birtokok adományozásáról lévén szó — a birtokoknak van kiemelt szerepük, ennek meg-felelően az ebbe a fogalomkörbe tartozó földrajzi köznevek fordulnak elő a leggyakrabban a magyar nyelvű helynévi szórványok előtt: túlnyomó többség-ben a predium földrajzi köznév áll ebtöbbség-ben a szereptöbbség-ben, kisebb arányban pedig a terra és a villa fajtajelölő szó. A mikrotoponimák esetében a helyfajta megjelö-lése gyakran hiányzik, vagy csupán az általános jelentésű locus földrajzi köznév szerepel a nevek mellett.

Az alapítólevél helynevei által jelölt helyek a Kárpát-medencében meglehe-tősen szétszórtan találhatók. A Százdi alapítólevél helyet jelölő szórványainak általam leginkább lehetségesnek vélt lokalizációját a munkám végén található térképmellékleten ugyancsak bemutatom.

Az egykori Borsod vármegye déli részén megalapított százdi apátság egyet-len mondatban történő említése után az oklevél az apátságnak adományozott birtokokat sorolja fel: legelőször az apátság közelében fekvő Szihalom (Scen-holm) birtok részletes határleírását olvashatjuk. E birtok leírásában főként ter-mészeti neveket, elsősorban vízneveket találunk: Nadestyguy [ƒ: Nade(s)scyguy], litus Scekzov, Sartue, eiusdem Saar caput, rivulum nomine Egur, molendinum Geru, eiusdem Geru agrum, Arukscegui, parve Egur, angulum Aruk. Itt említi az oklevél Soba település nevét, egy Szihalomról erre a településre vezető út kap-csán. Ebben a határleírásban szerepelnek a puteum Bissenorum és a sepulturas Bissenorum latin nyelvű megjelölések is.

A következő, Fancsalfenyérjé-nek (predium Fonsol fenerie), illetve szinonim elnevezéssel Bubath-nak nevezett birtok valószínűleg az egykori Szabolcs vár-megye északi részén, a Tisza felső szakaszán elterülő Rétköz Kék falujának vidékén fekhetett, s elsődlegesen mikrotoponima lehetett. E birtokon egyetlen határrésznevet, a Nogkereku erdőnevet említi az oklevél.

A következő birtokrész az egykori Zemplén megyei Szürnyeg, ma Kelet-Szlovákiában fekvő Sirník (Scyrnyk) település neve. Határleírásában mikro-nevek és településmikro-nevek egyaránt feltűnnek: tumulo Branka, tumulum Boytyn, villa Petri, agrum Petri, venam Cheyey, Bethydy ~ Bechydy.

Az ötödikként említett egykori Szabolcs vármegyei Hortobágy (Chartybak) birtok részletes határleírással szerepel az alapítólevélben: a közelben fekvő szom-szédos településnevek (Zondonek, Chegen, villa Solu, Chordy) mellett három kisebb kiemelkedésnek a körülírását is olvashatjuk a birtokleírásban: acervus Basy ~ Basi, acervum Fygudy, acervum Marci.

A Ceda-nak nevezett települést nem tudjuk lokalizálni. A szakirodalomban ugyan felmerült, hogy azonos lehet az alapítólevélben huszadikként említett Zalda nevű birtokkal, ezt az elképzelést azonban sem az oklevél szerkezete, sem pedig történeti érvek nem támogatják.

A következő, Fancsal nevű birtokot (terra Fonsol) az egykori Heves várme-gyében kell keresnünk. A korábban említett Fonsol fenerie-hez valószínűleg nincs köze.

Az alapítólevél a következő részben visszatér az egykori Szabolcs vármegye területére, itt találjuk ugyanis Vencsellő (Wensellev) és az egykori Vécse (Wense) birtok részletes leírását. Vencsellő határleírásában a szabolcsi (Zobolchy) vár említése mellett csupán víznevek fordulnak elő: piscinarum nomina hec sunt:

Wensellev towa, Proluca, Homuser, Tehna, Ebes. Vécse birtokleírásában két

szomszédos település (terram Tymar, Rakamoz) neve mellett elsősorban szintén víznevek szerepelnek: a Tisza folyó magyar (Tyza, Tiza) és latin (Ticiam) elne-vezései, valamint a Bodrog folyó (Budrug) neve, illetve egy Nogewrem-nek nevezett hely neve. Itt olvashatjuk a Kuurew helynevet is, amely a Tokaj hely-ség mellett fekvő vízi átkelőt jelölhette. E birtokleírásban megtalálhatjuk a Bi-har vármegyei Szalacs település (Zoloch) felé vezető nagy út nevét is. Ezek mellett az oklevél itt is említi a szabolcsi (Zobolchy) várat.

Az oklevél ezek után visszatér az egykori Zemplén vármegye területére, a kö-vetkező adományozott birtok ugyanis a megye déli részén fekvő Bekecs (Bekech) település volt.

Bekecs egyetlen mondatban történő említése után az egykori Szatmár várme-gye nyugati részén fekvő Makra (Macra) birtok leírása olvasható. Az alapítólevél e birtokon csupán egy természeti nevet (acervum Sumug), illetve egy településne-vet (villa Cosme) említ. Itt olvasható még Bihar megye latinizált formában álló Byhoriensis neve is.

Mindezeket követően az alapítólevél utolsó részében részletes birtokleírást nem találunk, csupán a birtokok nevének említése történik meg. E birtokok nagy része az egykori Szabolcs vármegyében feküdt: Dombrád (predium Damarad), Porvod (predium Prouod), Zsurk (predium Suruk), Levelek (pre-dium Leweluky), Dusnok (predium Dusnuky). E sorban szerepel továbbá a Pest vármegyei Csabarákosa (predium Chabarakusa) település, valamint Al-sónémedi korábbi Nevegy ~ Nyivegy (predium Nywyg) neve. A tizenötödik-ként említett Szekeres birtok (predium Zekeres) leginkább Szatmár megyében kereshető, Szeghalom település (predium Scegholm) pedig nagy valószínűség-gel Békés megyébe lokalizálható. Ladány birtok (predium Lodan) valószínű-leg a későbbi-mai Zemplén megyei Tiszaladánnyal azonosítható. A Pest vár-megyei Gubacs birtokon (predium Gubach) a Duna (Danobio), a Zemplén vármegyei Szada birtokon (predium Zalda) pedig a Tisza (Ticia) latin neve szintén olvasható.

Mindezek fényében egyetérthetünk CSORBA CSABA azon megállapításával, amely szerint a százdi apátság alapításkor kapott birtokai „meglehetősen szór-tan, jelentős részben egymástól távol feküdtek, mintegy 200 km-es sugarú körön belül” (1986: 10). Az azonban, hogy a közel eső javak egy 30 km-es sugarú kört írnának le (i. m. 10–11), már kevésbé tartható. Még az apátság közelében, a szintén Dél-Borsodban fekvő Szihalom birtok is több mint 40 km-re fekszik Százdtól. A birtok többsége pedig az egykori Szabolcs vármegye északi részén található mintegy 70–80 km távolságban.