4. Eredmények
4.2. Születésük óta lakóhelyükön élő gyermekekre végzett elemzés eredményei a 2005-ös
4.2.5. Az összetett logisztikus regressziós modell eredményei
A nyers elemzésben szignifikánsnak (p<0,05) vagy szignifikancia közeli értéknek (0,05<p<0,1) adódott rizikótényezőket vizsgáltam tovább összetett modellben. A faktorok együttes hatásainak összefüggés elemzésekor figyelembe vettem az egyes tényezők korrelációját. A korrelációs koefficienseket, a hozzátartozó p értéket és esetszámokat a 19. táblázat mutatja. Bár a vizsgált tényezők közötti korreláció minden esetben szignifikáns volt, az összefüggések erősségét is figyelembe véve (Phi koefficiens), a várandósság alatti anyai dohányzás- lakásban dohányzás, zsúfoltság- külön gyermekszoba, szociális juttatás-munkanélküliség párok egy modellben való szerepeltetésétől eltekintettem.
Az egymással ily módon összefüggést mutató változók hatását így külön-külön vizsgáltam az épülő modellekben, végül azt tartottam meg, melynek hatása megmaradt a kimenetellel összefüggésben a másik változó, illetve a többi faktor mellett is. Az esetszámok (n= gyermekek száma) a szülők által kitöltött, a vizsgált faktorra vonatkozó megválaszolt kérdések alapján szerepelnek a táblázatban.
19. táblázat: Az egyes független változók közti korreláció a születésük óta
lakóhelyükön élő gyermekekre (n) vonatkozó elemzésben, a 2005-ös OGYELF alapján.
86
87
A NO2, SO2, PM10 terhelés közötti összefüggést település szinten, aggregálva vizsgáltam, a korrelációs koefficiens értékeket a 20. táblázat mutatja. Bár egyik esetben sem szignifikáns az összefüggés, a légszennyező anyagok hatását külön-külön modellben vizsgáltam, ugyanazon korrekciós tényezők mellett.
20. táblázat: A vizsgált periódus (1996-2001) alatt manuális (off-line) monitor mérőállomással rendelkező települések (n) légszennyezettség adatai közti korrelációk a születésük óta lakóhelyükön élő gyermekekre vonatkozó elemzésben, a 2005-ös OGYELF alapján
Légszennyezők NO2 SO2 PM10
NO2 Pearson korrelációs koefficiens 1 -0.14 0.246
p érték p=0.895 p=0.247
n 96 96 24
SO2 Pearson korrelációs koefficiens -0.14 1 -0.151
p érték p=0.895 p=0.480
n 96 96 24
PM10 Pearson korrelációs koefficiens 0.246 -0.151 1
p érték p=0.247 p=0.480
n 24 24 24
Az egyes, légszennyezést jellemző faktorok (ház forgalmas úthoz közel, zaj, rezgés éjszakai alvást is zavaró hatása, gyár, égetőmű/erőmű, buszpályaudvar, szemétlerakó közelsége) között fennálló korrelációt a 21. táblázat mutatja. Az egyes tényezők között – a forgalmas út - szemétlerakó pár kivételével – a korreláció szignifikáns volt, ugyanakkor az összefüggés erőssége gyenge volt, a forgalmas út-zajhatás, valamint gyár-erőmű, gyár-buszpályaudvar, erőmű-szemétlerakó kivételével a Phi-korrelációs együttható valamennyi esetben <0,1 volt. Az előbb említett párok korrelációs együtthatóit figyelembe véve, ezek egy modellben való szerepeltetésétől eltekintettem.
88
21. táblázat: Az egyes, légszennyezést jellemző faktorok közötti korreláció a születésük óta lakóhelyükön élő gyermekekre vonatkozó elemzés, a 2005-ös OGYELF alapján
forgalmas út
zaj, rezgés az éjszakai alvást is zavarja
Létesítmény a lakás vagy iskola 500 m-es vonzáskörzetén belül
gyár erőmű,
égetőmű buszpályaudvar szemétlerakó
forgalmas út Phi Coefficiens 1 0,287 0,064 0,040 0,099 0,010
p érték 0,000 0,000 0,000 0,000 0,135
n 24940 24858 23838 23494 23719 23524
zaj, rezgés az éjszakai
alvást is zavarja Phi Coefficiens 0,287 1 0,049 0,032 0,053 0,033
p érték 0,000 0,000 0,000 0,000 0,001
n 24858 24950 23840 23502 23730 23536
gyár Phi Coefficiens 0,064 0,049 1 0,122 0,125 0,094
p érték 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000
n 23838 23840 23923 23419 23492 23421
erőmű, égetőmű Phi Coefficiens 0,040 0,032 0,122 1 0,038 0,111
p érték 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000
n 23494 23502 23419 23580 23387 23493
buszpályaudvar Phi Coefficiens 0,099 0,053 0,125 0,038 1 0,054
p érték 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000
n 23719 23730 23492 23387 23807 23399
szemétlerakó Phi Coefficiens 0,010 0,033 0,094 0,111 0,054 1
p érték 0,135 0,000 0,000 0,000 0,000
n 23524 23536 23421 23493 23399 23615
n= azon gyermekek száma, akiknél a vizsgált faktorok hiánytalanul kitöltve szerepeltek a kérdőívben
89
A gyermek születése óta, annak közelében jelen levő macska, madár, rágcsáló az épülő összetett modellekben a többi faktor mellett is szignifikáns negatív hatást mutatott, ezen faktorokat összevontam, így kapva a „háziállat előfordulása a gyermekek születése óta”
változót. A kutya jelenléte nem mutatott szignifikáns összefüggést a kimenetellel, ezért ezt nem vontam bele a változó kialakításába. Az összetett modell eredményét a 22.
táblázatban foglaltam össze, ahol a szignifikáns tényezők mellett a pollenterhelés, és azon faktorok szerepelnek, melyekre az illesztést elvégeztem. A táblázatban szereplő faktorok aOR értékei a táblázatban szereplő valamennyi tényezővel való korrigálást követően adódtak. A gyár és szemétlerakó közötti összefüggés esetén a Phi-koefficiens 0,094 volt, mégis egy modellben való szerepeltetésük egymás hatását gyengítette, a szemétlerakó szignifikanciáját elveszítette, emiatt végül ugyanazon korrekciós faktorok mellett, hatásukat külön modellben vizsgáltam. A táblázat kétféle pollenkategóriát mutat, az országos szintű és a Budapest nélkül végzett elemzéshez a 3501-13 000 pollenszem/m3, a csak Budapestre végzett analízisben a 3350-3749 pollenszem/m3 besorolás tartozik. A 23. táblázat a gyár, szemétlerakó, NO2, SO2, PM10 hatását mutatja az allergia előfordulási gyakoriságra. A táblázatban szereplő aOR értékeket minden egyes faktor esetében, külön-külön, a 22. táblázatban feltüntetett tényezőkre végzett illesztés után kaptam. A légszennyezők esetén az interkvartilis növekedésre eső hatás szerepel a táblázatban. Az esetszámok (n) azon gyermekek száma, akiknél a vizsgált faktorok hiánytalanul kitöltve szerepeltek a kérdőívben és melyeken az egyes elemzések futottak.
90
22. táblázat: A független változók korrigált esélyhányadosai az allergia rizikóval összefüggésben a születés óta lakóhelyükön élő gyermekekre végzett elemzésben, a 2005-ös OGYELF alapján
Országos szinten Budapest nélkül Csak Budapest
Változók aOR (95% CI) P érték aOR (95%CI) P érték aOR (95% CI) P érték
fiú 1,50 (1,33-1,69) <0,001 1,54 (1,36-1,76) <0,001 1,25 (0,82-1,72) 0,192
9 éves 1,50 (1,31-1,71) <0,001 1,48 (1,29-1,70) <0,001 1,49 (1,01-2,20) 0,046
atópia a családban 2,70 (2,40-3,04) <0,001 2,65 (2,35-3,00) <0,001 3,19 (2,25-4,39) <0,001
várandósság alatti dohányzás 0,79 (0,63-1,00) 0,046 0,84 (0,67-1,07) 0,165 0,48 (0,21-1,81) 0,073
súlyos alsó légúti infekció 0-2 éves korban
1,85 (1,63-2,10) <0,001 2,04 (1,78-2,32) <0,001 1,04 (0,70-1,53) 0,857 különálló, saját gyermekszoba 1,34 (1,18-1,52) <0,001 1,41 (1,23-1,61) <0,001 0,98 (0,70-1,41) 0,917 lakáskörülményeikkel elégedetlen 1,33 (1,15-1,53) <0,001 1,34 (1,15-1,56) <0,001 1,14 (0,69-1,14) 0,492
rendszeres szociális juttatás 0,82 (0,70-1,00) 0,013 0,84 (0,71-0,98) 0,031 0,74 (0,42-1,03) 0,294
gáztűzhely a konyhában 0,82 (0,69-0,98) 0,025 0,79 (0,65-0,94) 0,012 1,24 (0,80-1,90) 0,334
penészesedés, nedvesedés 0,97 (0,86-1,10) 0,623 1,01 (0,88-1,15) 0,807 0,78 (0,54-1,12) 0,170
háziállat 0,79 (0,70-0,90) <0,001 0,81 (0,71-0,93) 0,002 0,60 (0,43-0,84) 0,003
Pollenterhelés (pollenszem/m3) országos és
Budapest nélkül
Budapest
3501-5500 3350-3449 0,98 (0,82-1,17) 0,803 0,94 (0,77-1,19) 0,578 1,32 (0,73-2,37) 0,362 5501-7500 3450-3549 1,03 (0,86-1,24) 0,744 1,04 (0,84-1,28) 0,734 1,24 (0,68-2,86) 0,508 7501-9500 3550-3649 0,72 (0,55-0,94) 0,014 0,73 (0,55-0,97) 0,030 1,59 (0,89-2,89) 0,134 9501-13 000 3650-3749 0,96 (0,71-1,30) 0,782 0,95 (0,70-1,34) 0,760 1,47 (0,68-3,12) 0,313
forgalmas út 1,21 (1,04-1,42) 0,014 1,21 (1,02-1,43) 0,025 1,41 (0,97-2,05) 0,068
Esetszámok, melyeken az elemzések futottak: n=19 191 (országos szinten), n= 17 456 (Budapest nélkül az ország többi része), n= 1735 (csak Budapest). A táblázatban szereplő faktorok aOR értékei a táblázatban szereplő valamennyi tényezővel való korrigálást követően adódtak.
91
23. táblázat: A légszennyezők korrigált esélyhányadosai az allergia rizikóval összefüggésben a születés óta lakóhelyükön élő gyermekekre végzett elemzésben, a 2005-ös OGYELF alapján
Országos szinten Budapest nélkül Csak Budapest
Változók n aOR (95% CI) P érték n aOR (95%CI) P érték n aOR (95% CI) P érték
gyár 18652 1,33 (1,13-1,56) 0,001 16967 1,37 (1,15-1,63) <0,001 1685 1,18 (0,73-1,92) 0,492
szemétlerakó 18437 1,52 (1,12-2,07) 0,007 16764 1,54 (1,36-1,76) <0,001 1673 1,91 (0,72-5,02) 0,193
NO2 6918 0,99 (0,86-1,30) 0,864 5183 0,95 (0,83-1,10) 0,506 - - -
SO2 6918 1,06 (0,87-1,30) 0,578 5183 0,89 (0,69-1,15) 0,374 - - -
PM10 4666 0,98 (0,77-1,24) 0,835 2931 0,60 (0,40-0,89) 0,012 - - -
n= azon gyermekek száma, akiknél a vizsgált faktorok hiánytalanul kitöltve szerepeltek a kérdőívben és melyeken az egyes elemzések futottak.
NO2 IQR=15,81 µg/m3, SO2 IQR=12,64 µg/m3, PM10 IQR=124,541 µg/m3 (országos szinten); NO2 IQR=16,05 µg/m3, SO2 IQR=5,87 µg/m3, PM10
IQR=95,54 µg/m3 (Budapest nélkül az ország többi részén)
A táblázatban szereplő aOR értékeket minden egyes faktor esetében, külön-külön, a következő tényezőkre végzett illesztés után kaptam: nem, életkor, családban atópia jelenléte, várandósság alatti dohányzás, súlyos alsó légúti infekció kora gyermekkorban, különálló gyermekszoba, lakáskörülménnyel elégedetlenség, rendszeres szociális juttatásban részesülés, gáztűzhely használata, penészesedés, nedvesedés a lakásban a gyermek születése óta bármikor, háziállat a lakásban a gyermek születése óta bármikor, pollenterhelés, forgalmas út közelsége.
92
Mind az országos, mind a budapesti adatok nélkül elvégzett elemzésekben az allergia előfordulásának esélyét legnagyobb mértékben a pozitív családi anamnézis növelte.
Rizikófaktornak bizonyult a 0-2 éves korban elszenvedett súlyos, alsó légutakra ráhúzódó fertőzés, a saját, különálló gyermekszoba, lakóhely közelében futó forgalmas út, valamint a lakás illetve az iskola közelében lévő gyár és szemétlerakó. A fiúknál, a 9 évesek körében, valamint a lakáskörülményeikkel elégedetlen szülők gyermekei körében szignifikánsan nagyobb eséllyel fordult elő az allergia. A rendszeres szociális juttatásban részesülő családok gyermekeinél, továbbá azon gyermekek körében, ahol a család gáztűzhelyt használt, illetve ahol a gyermek születése óta bármikor a lakásban háziállat jelen volt, kisebb eséllyel fordult elő allergia. A településnagyság hatását vizsgálva tapasztaltam, hogy a többi faktor mellett a legnagyobb településkategória is elvesztette korábbi szignifikáns hatását. A pollenterhelés nem mutatott egyértelmű dózis-hatás összefüggést az allergia prevalenciával, a többi faktorral történt korrigálást követően is a 7501-9500 pollenszem/m3 kategóriában tapasztaltam szignifikáns negatív hatást. A zaj, rezgés éjszakai alvást is zavaró hatása az országos és fővárosi adatok nélküli modellben is szignifikánsan növelte az allergia előfordulását, a forgalmas út változó mellett azonban elvesztette hatását. Ezen tényt, valamint a két változó közti Phi-coefficiens értéket is figyelembe véve, a forgalmas út és zajhatás változók közül- tekintve, hogy lényegében ugyanazt a hatást jelentik- az előbbit tartottam meg.
Magasabb légszennyezettség terhelés mellett nem mutatkozott fokozott allergia rizikó.
A főváros nélkül végzett elemzésben a PM10 szennyezettség mutatott szignifikáns negatív összefüggést a kimenetellel. A várandósság alatti dohányzás, a gyermek születése óta előforduló penészesedés, nedvesedés, az iskola vagy lakóhely közelében található buszpályaudvar és erőművek nem mutattak szignifikáns összefüggést az allergia előfordulási gyakoriságával sem az országos, sem a Budapest nélküli elemzésben.
A csak budapesti gyermekekre futtatott elemzés egészen eltérő eredményeket adott az ország többi részéhez képest. Az allergiával összefüggésben csak a családi atópia bizonyult rizikótényezőnek, illetve a háziállat jelenléte védő faktorként szerepelt. A légszennyezők hatását Budapesten belül nem lehetett vizsgálni, mert minden kerülethez ugyanaz az érték tartozott. A pollenterhelés hatása Budapesten belül a többi faktorral történt adjusztálást követően nem változott az allergia rizikóra nézve.
93