Az élelmiszer-allergének jelölésére vonatkozó törvényi szabályozás

A világon mindenütt egyre több az élelmiszerallergiában, illetve más élelmiszer intolerancia betegségekben szenvedık száma. Ezért szükségessé vált, hogy a fogyasztók tájékoztatására az élelmiszerek címkéjén a felhasznált fıbb élelmiszer-allergének fel legyenek tüntetve. Az élelmiszer jelölése nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságait illetıen. A termék csomagolásán magyar nyelven, közérthetıen, egyértelmően, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges jelöléseket.

A jelenleg érvényes 2003/89/EC (2003/89/EK, 2003; Cheftel, 2005) (magyar törvénykezésben is megjelent 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelölésérıl, a 167/2004 rendeleti módosítással (2004)) direktíva alapján, 2004. november 25-étıl az Európai Unió területén belül elıállított élelmiszerek címkéjén kötelezı a gyártóknak feltüntetni a következı allergének jelenlétét:

o Sikértartalmú gabonafélék (pl. búza, rozs, árpa, zab (még zarójelesen ugyan, de szerepel a listán!), tönkölybúza, kamut, illetve azok hibridizált fajtái) és az azokból készült termékek;

o Rákfélék és az azokból készült termékek;

o Tojás és az abból készült termékek;

o Hal és az abból készült termékek;

o Földimogyoró és az abból készült termékek;

o Szójabab és az abból készült termékek;

o Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt);

o Csonthéjasok, például mandula (Amygdalus communis L.), mogyoró (Corylus avellana), dió (Juglans regia), kesudió (Anacardium occidentale), pekándió [Carya illinoiesis (Wangenh.) K. Koch], brazil dió (Bertholletia excelsa), pisztácia (Pistacia vera), makadámia és queenslandi dió (Macadamia terrifolia) és az azokból készült termékek;

o Zeller és az abból készült termékek;

o Mustár és az abból készült termékek;

o Szezámmag és az abból készült termékek;

o Kén-dioxid és a 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter töménységet meghaladó, SO2-ben kifejezett szulfitok.

Ennek az irányelvnek a III. mellékletét, amely az elıbb felsorolt allergéneket tartalmazza, 2006-ban módosították (2006/142/EK), így a lista kiegészült még két ponttal:

o Csillagfürt és abból készült termékek;

o Puhatestőek és abból készült termékek.

Ez a szabály több szempontból is változást jelent az elızı EU szabályozáshoz képest:

• A glutén felkerült az élelmiszer-allergének listájára - az EU irányelv 1. sz.

melléklete szerint.

• Az allergén listán szereplı (például glutén tartalmú) összetevıket fel kell tüntetni, ez a szabály az ún. "összetett alkotórészekre" is érvényes, azaz fel kell sorolni és részletezni kell valamennyi alkotórészt (ez a régi "25%-os” szabály hatályon kívül helyezését jelenti).

Glutén kontamináció szempontjából két típusú élelmiszert különböztetünk meg. Az eredendıen glutént nem tartalmazó, de nem speciális gluténmentes diétára szánt élelmiszert, amelyen a gyártónak fel kell tüntetnie a lehetséges gluténszennyezés tényét, ha ez nyilvánvaló (például, ha a technológiai eszközökkel más gluténtartalmú élemiszer gyártása is rendszeresen történik és a tisztítás bizonyítottan nem megfelelı; vagy egyik nyersanyag deklaráltan nyomokban tartalmazhat glutént). Ebben az esetben a jelölési kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy valójában mennyi glutént tartalmaz a termék, tehát a "rejtett" gluténtartalomról is tájékoztatni kell a fogyasztókat. Ez a szabály ugyanúgy érvényes adalékanyagok, aromahordozók, technológiai segédanyagok és más összetevık "rejtett" gluténtartalmára is.

A másik típusú termék a speciális táplálkozási célú gluténmentes élelmiszer. A gluténmentes élelmiszerekre vonatkozó jelenlegi, magyarországi szabályozás szerint a lisztérzékenységben szenvedık részére készült gluténmentes élelmiszerek elıállításánál nem használható búza, tönkölybúza, árpa, rozs, zab és ezek hibridjei, vagy ezekbıl származó készítmények (beleértve a keményítıt és élelmi rostokat is) és elıállításuk során biztosítani kell, hogy az említett gabonafélékbıl származó anyagok nem kerülnek az élelmiszerbe.

A fent említett rendelkezések indokolják egy vagy több olyan érzékeny és specifikus ellenırzési módszer kidolgozását, amelyek lehetıvé teszik komplex élelmiszer-mátrixból a gluténnel való szennyezettség kimutatását.

A gluténmentes Codex Alimentarius ajánlás érvényben lévı változata szerint a gluténmentes élelmiszer definíciója (ALINORM 08/31/26):

1. olyan összetevıkbıl áll, melyek nem tartalmaznak búzából, vagy Triticum fajokból (például: tönkölybúza, durumbúza, rozs, árpa), vagy zabból és annak keresztezett változataiból származó prolamint. Gluténtartalmuk nem lehet több, mint 20 mg/kg, vagy 2. tartalmaz búzából, rozsból, árpából, zabból, tönkölybúzából vagy annak keresztezett

változataiból származó összetevıket, de technológiai eljárással ,,gluténmentessé”

alakították, és gluténtartalma nem több, mint 20 mg/kg.

Ezenkívül csökkentett gluténtartalmú élelmiszernek nevezzük azt az élelmiszert, amely szintén tartalmaz búzából, rozsból, árpából, zabból, tönkölybúzából vagy annak keresztezett változataiból

A magyar törvényben még a 200 mg/kg határérték szerepel a régi Codex ajánlás szerint (167/2004, 2004) a legújabb 20 mg/kg határérték helyett. A határérték csökkentése törvényi szinten a közeljövıben várható, hiszen számos publikáció szerint (Collin és Kaukinen, 2005, Hischenhuber et al., 2006) ez az a glutén mennyiség, mely alatt a betegek nagy százalékánál még nem mutatkoznak a betegség jellemzı tünetei.

Az Európai Unióhoz történt csatlakozást követıen a korábbi termék-engedélyezést a notifikálás (bejelentés) váltotta fel. A bejelentést a gyártónak, vagy a forgalmazónak legkésıbb a termék piacra kerülésének napján kell megtennie a készítmény jelölésének és a termékre vonatkozó adatlapnak az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézethez (OÉTI) való benyújtásával.

A gluténmentes élelmiszerek különleges táplálkozási célú élelmiszerek, így a termékek jelölésén fel kell tüntetni a "gluténmentes" vagy "lisztérzékenyek is fogyaszthatják" kifejezést. A szöveg mellett piktogram (2. ábra) is alkalmazható (Horacsek, 2005).

2. ábra Gluténmentes piktogram

A törvényi szabályozásokon kívül a fogyasztókat az allergológiával foglalkozó szakemberek által létrehozott úgynevezett táplálékintolerancia adatbank (http://www.taplalekallergia.hu) is segíti, hogy megfelelı információkhoz jussanak a termékekkel kapcsolatban (Barna, 2000).