1569. AUGUSZTUS—OKTÓBER

1 1 *

A p o z s o n y i o r s z á g g y ű l é s

1569. Augusztus—Október.

Az 1567-ik év nyarán tartott országgyűlés csak egy esz-tendőre ajánlott meg adót, melynek második része azon év november végén hajtatott be.

A következő év elején sikerült ugyan Miksa követeinek a portán nyolcz esztendőre békét kötni, és a szultántól rende-letet eszközölni ki, mely János Zsigmondot felhívta, hogy az ellenségeskedésektől tartózkodjék ; de habár ekként a háború megújulásától nem kellett tartani: az utolsó háborúk követ-kezményei súlyosan nehezedtek a kormányra. A királyi adós-ságok roppant összegekre szaporodtak, és törlesztésöknek szükségessége mind sürgetőbben lépett előtérbe. E végből pedig a magyar rendeknek áldozatkészségét is igénybe kellett venni.

Mindazáltal a király annyira idegenkedett az ország-gyűlés megtartásától, hogy azt folytonosan halasztva, csak az 1568-ik év vége felé határozta el magát annak összehívására.

November 10-én küldötte szét a meghívóleveleket. A határna-pot január 6-ára, tanácskozási helyül Pozsonyt tűzte ki. Fel-adatát csak általánosságban jelölte ki: intézkedni némely halaszthatatlan ügyekről, melyek az ország békéjét és jólé-tét illetik. *)

De már a tanácskozások alkalmával, melyek az ország-gyűlés elé terjesztendő királyi kivánatok formulázása czéljából

J) A meghívólevél megvan több városi levéltárban. — L. Iromá-nyok* I. sz.

Bécsben tartattak, mint legfontosabb ügy az adósságok tör-lesztése lépett előtérbe. A német tanácsosok azt javasolták, bogy a király e czímen egy millió forintot követeljen a magyar rendektől. Az udvari kamara elegendőnek tartotta ezen össze-get ; azonban figyelmeztette, bogy a magyarokkal nem lehet oly nyiltan és őszintén tárgyalni, mint például az osztrákok-kal ; mert mindig kevesebbet adnak,mint a mennyit tőlök kér-nek ; minélfogva azt indítványozta, hogy a király másfél millió forintot kérjen.

Az udvari kamara kiterjeszkedvén a fedezet kérdésére, a közvetett adók több nemeinek behozatalát ajánlotta; emlé-keztetve az 1521-ik évi országgyűlésre, midőn a magyar ren-dek, Nándorfehérvár eleste után, ily rendkívüli adókat bőke-zűen szavaztak meg; továbbá az 1542-ik évi beszterczebányai országgyűlésre, a melyen a rendek saját vagyonuk értékének hatvanad részét ajánlották fel az ország védelmének költ-ségeire.

Midőn a király az osztrák rendektől rendkívüli adók megszavazását kérte, viszont a hűbéri jogviszonyokra vonat-kozó engedményekkel jutalmazta áldozatkészségüket. Az ud-vari kamara Magyarországban hasonló engedményeket elle-nezett ; azt javasolta, hogy a király, kiemelvén miszerint az adósságok a Magyarország védelmére fordított nagy költsé-gekből származnak, szorítkozzék általános Ígéretekre; hogy szükség esetén ő maga is kész életét és vagyonát az ország védelmére feláldozni, és e czélra úgy örökös tartományainak mint a német birodalomnak segítségét újabban is ki fogja eszközölni.

A rendkívüli adók mellett a rendes adótól sem akarták a magyar rendeket megkímélni. Erre nézve is felmerült az a gondolat, hogy felhagyva a régi gyakorlattal, a mely szerint a portákra egy-két forintot vetettek ki, ezentúl bizonyos áta-lányt szavazzanak meg, ennek mikénti felosztása és behajtása reájok bízatván. Ez alkalommal 80,000 forintról volt szó.

Azonban a kamara maga sem reméllette, hogy az országgyű-lés erre rá fog állani. Ez esetben azt ajánlotta, hogy az adó-nak füstönként való behajtását és két esztendőre való meg-ajánlását kell sürgetni, oly hozzáadással, hogy ha a két

1 5 6 9 . A U G U S Z T U S — O K T Ó B E R . 1 6 7

esztendő letelte után az országgyűlés megtartása fontos aka-dályokba ütköznék, az adót azután is be lehessen hajtani.*)

Arról, vájjon ezen nagyszabású pénzügyi tervek a király-nak jóváhagyását megnyerték-e, és az országgyűlési propositióba felvétettek-e, nincs tudomásunk. Az országgyűlés, a mely azoknak tárgyalására volt hivatva, nem jött létre.

Az 1569-ik év első napjaiban az ország rendei gyüle-kezni kezdettek Pozsonyba, hová Bécsből az udvari személyzet egy része is előre küldetett: mikor január 6-ikán a király váratlanul arra határozta el magát, hogy az országgyűlést elhalasztja.

A leiratban, melyben elhatározását az ország rendeivel tudatú, azzal indokolja azt, hogy nagyfontosságú ügyek merül-tek fel, melyeknek elintézése végett, hogy az egész keresztény-séget és főleg magyarországi hiveit a legnagyobb veszélytől megszabadítsa, haladék nélkül a német birodalomba és többi országaiba kell utaznia.2)

Azonban ezen veszélyt közelebbről meg nem jelöli.

Azok, kik az udvar titkaiba be voltak avatva, úgy tudták, hogy a Magyarországból érkezett tudósítások birtálc rá a királyt az országgyűlés elhalasztására.

Ugyanis János Zsigmond erdélyi fejedelem, ki csak kel-letlenül hódolt meg a szultán parancsainak, egy idő óta azon fáradozott, hogy Magyarországban belzavarokat támaszszon, Kizsákmányolva a napról-napra fokozódó közelégületlenséget, a főurak soraiban szövetségeseket keresett. És többeket talált, kik készek voltak alkalmas időben zászlaja köré seregleni.

Ezen mozgalmak híre túlozva és ferdítve érkezett Bécsbe. Bevégzett ténynek tekintették Balassa János, Dobó István, Homonnai Gáspár, Tahy Ferencz és még sok másnak

f

elpártolását. Es az udvarnál felmerült az az aggodalom, hogy ezek török segítséggel támadást intézhetnek Pozsony ellen, és

') Az udvari kamara 1569. január 1-én kelt felterjesztésének fogalmazata a császári kamara levéltárában. L. I r o m á n y o k . II. sz.

9) Az 1569. január 6-iki királyi leirat több város levéltárában.

L. I r o m á n y o k . III. szám.

kényszeríthetik a királyt, hogy onnan szégyenteljesen mene-küljön. x)

Miksa király, miclőn az országgyűlést elhalasztotta, ugyanakkor a magyar tanácsosokat Bécsbe hívta meg. Ezek csekély számban jöttek össze; úgymint az egri, zágrábi, erdélyi, nyitrai, veszprémi és knini püspökök; továbbá Zrínyi György, Batthyányi Boldizsár, Pethő János és Bánffy László.

Később Balassa János is csatlakozott hozzájok; míg Tahy Ferencz és Dobó István, értesülvén az ellenök nyilatkozó gyanú felől, fiaikat küldötték az udvarhoz.2)

A tanácskozások február 17-én vették kezdetökct. A király, miután az országgyűlés elhalasztásának okául az Európa több országaiban uralkodó zavarokat jelölte ki, melyek arra kényszerítik, hogy a német birodalomba utazzék: taná-csot kért az iránt, hogy távollétének idejére mikép biztosítsa az országot külső támadások és belső zavarok ellen; továbbá mikép birja rá a rendeket, hogy az 1567-ik évi o r s z á g g y ű l é

-sen megajánlott adót és ingyen munkákat tovább is kiszolgál-tassák, és hadaikat a véghelyeken meghagyják ? ⁸)

A magyar tanácsosok ez alkalommal erős alkotmányos érzületet hoztak magokkal; az ország jogainak és érdekeinek hű tolmácsai voltak.

Az országgyűlés elhalasztásáról szólva, kijelentették, hogy annak megtartása, ha valamikor, úgy épen most kiváló-lag szükséges lett volna. »Méltányoljuk ugyan azon fontos és

A vélenczei követ 1569. junuár 13-ki jelentésében az elhalasztás okairól tüzetesen szólván, kiemeli, liogy a legfontosabb az volt, hogy

»potrebbe occorrer clie Ii Ongari inal contenti et alienati, liavendo inten-dimento occolto con li Turchi . . . potessero improvisamente venire in detto loco di Posonia . . . a far qualche vergogna a sua Maestá con farla o rentrare o disloggiare, o cosa simile.« Említi, liogy az országgyűlés elhalasztását a nyitrai püspök ajánlotta, ki Pozsonyból azt irta: »che non solo non era gionto in quel loco alcuno Signore Ungaro, . . . ma nissuno era pervenirvi . . . La causa di non venir li grandi, era per una univer-sale male satisfatione et discontentezza loro.«

3) A flórenczi követnek jauár 13-iki, a velenczeinek január 20., febr. 3., 17. és 24-iki jelentéseik.

3) A királyi előterjesztés egykorú példánya a bécsi titkos levél-tárban.

1 5 6 9 . A U G U S Z T U S — OKTÓBER. 1 6 9

sürgető okokat, melyekről felséged állítja, hogy az országgyű-lés elhalasztására kényszerítették; azonban felséged ügyei között nem utolsó helyen áll Magyarország állapotának rende-zése, mely leginkább az országgyűléstől függ.« Ajánlják tehát, hogy elutazása előtt mégis tartsa meg a magyar országgyű-lést. Figyelmeztetik, hogy hosszabb távolléte már sokszor volt veszélyes zavarok forrása. Ellenben személyes megjele-nése által a rendeket hűségökben megszilárdíthatja.

jNTyiltan feltárják az országban uralkodó általános elé-gületlenséget, és ennek okait: az idegenek alkalmazását hiva-talok és méltóságokra; a kapitányok és katonák erőszakos-kodásait.

A király kérdésére, mikép gondoskodjék távollétében az ország biztosságáról: javasolják, hogy rendelje el a nyol-czadi törvényszékek megtartását; a helytartónak törvény-szabta hatáskörét állítsa vissza; egyik fiára vagy testvérére bízza a kormány vezetését stb.

Az adó, ingyenmunkák és hadak tartása iránt nem ére-zik magokat feljogosítva nyilatkozni. »Mi itt^r felséged körül mint magántanácsosok jelentünk meg, és bármit határoznánk, az ország nein fogadná el azt, a minthogy nem is tar-toznék elfogadni.« Mindezeket tehát a& országgyűlés elé kell terjeszteni, a melynek összehívása már e miatt is sürgetően szükséges. x)

A tanácsosok szilárdul ragaszkodtak ezen álláspontjuk-hoz, és attól ismételt kísérletek sem voltak képesek eltérí-teni. Miután több hétig tartó tanácskozásaik eredményre nem vezettek, márczius végén elutaztak. 2)

A király nem utazott a német birodalomba, és Bécs-ben maradt. Magyarországból mind fenyegetőbb hírek

érkez-1569. február 22-kén kelt felterjesztésük eredeti fogaimazata a bécsi titkos levéltárban.

3) A flórenczi követ 1569. ápril 7-én irja Bécsből: »Stati licentiati li Ungheri senza resolutione alcuna del tempó della loro Diéta, alla quale loro se sono rimessi in matéria di contribútion i di denari, et di ogni ricliiesta di qualclie momento scusandosi di non si poter deliberar materie tale fuor di Diéta.«

tek János Zsigmondnak a portán és a magyar urak soraiban folytatott ármányairól. Ezen körülmények és a pénzügyi hely-zet már június végén arra birták a királyt, hogy a magyar országgyűlés összehívásának tervével újra foglalkozzék. A magyar tanácsosok, kiket ismét meghívott volt, megerősítet-ték szándékában.

Mire július 1-én kelt leveleivel a magyarországi rende-ket augusztus elsejére Pozsonyba hívta meg; ismét ígérvén, hogy személyesen fog körükben megjelenni.³)

A nemzet elégületlenségének számos nyilatkozataival szemben a kormánykörök lemondottak azon nagyszabású ter-vekről, melyekkel az országgyűlés elé lépni készültek.

A magyar kamara, a királyi előterjesztés tárgyában, azon javaslatra szorítkozott, hogy a király, tekintettel az utolsó háború idejében tett roppant adósságokra és a nagy költsé-gekre, melyeket az ország védelme folytonosan igényel, a következő két esztendőre 3—3 forintnyi adó megszavazását kívánja; de hozzáadta, hogy megelégedhetik azzal is, ha a rendek az első esztendőre 3, a másodikra két forintot ajánla-nak meg. Az adó kivetése tekintetében a következő új módo-zat elfogadtatását indítványozta: minden jobbágy kivétel nél-kül, a kinek tíz forint értéket meghaladó vagyona van, fizesse az egész adót; a zsellérek, kiknek házuk és irtványföldjeik vannak, évenkint egy forinttal, azok kik mint napszámosok keresik kenyeröket 50 dénárral adózzanak. Az egy telkes nemesek, ősi kiváltságaik értelmében, felmentve maradjanak az adófizetéstől; de csak oly feltétel alatt, ha nemesi köteles-ségeket teljesítik, magokat lóval és fegyverrel ellátják, hogy közfelkelés esetén táborba szállhassanak.

J) A velenczei követ 1569. július 7-én Írja : »Eichiamo sua Maesta questi giorui da Posonia Ii Yescovi Ungari, che si trovavano la per occa-sione degli giuditii . . . volendo Sua Maesta liaver il parer loro si era bene di convocare o 110 al presente ima diéta generale, per consolar pren-cipalmente et raddolcire mediante qualche gratie et donativi di Sua Maesta l'amaritudine et discontentezza universale entrata in questa natione Ongara . . Et fn risoluto esser bene et a proposito di convocare essa diéta.«

2) A meghívólevél Kovacliichnál. Bupplementum. III. — L. I r o -m á n y o k . IV. szá-m.

1 5 6 9 . AUGUSZTUS — OKTÓBER. 1 7 1

A kamara továbbá megújítja két év előtt tett indítvá-nyát, hogy az ország rendei, mikép az 1542-ik évi országgyű-lésen tették, saját vagyonuk értékének hatvanadrészét ajánl-ják fel.

A kamara e mellett szükségesnek látta, hogy az ország-gyűlés a kamarai nyereséget 20 dénárról 25-re emelje, és füstönkint való behajtását rendelje el; továbbá, hogy a marha-kereskedőknek a harminczad-jövedelem csonkításával járó visszaéléseit szüntesse meg; az egyházi tizedeknek bérlésénél a kamarának elsőséget biztosítson, mi által a véghelyeknek élelmiszerekkel ellátása megkönnyíttetik.

Ellenben új közvetett adóknak, különösen az Ausztriá-ban a borra és húsra behozott fogyasztási adónak megpendí-tését, a jelen országgyűlésen határozottan ellenzi, minthogy

ezen új és szokatlan követelés a rendeket nagy mértékben fel-háborítaná ; annál inkább, mert, mint maga is elismeri, hogy a többi követelések is olyanok, a melyekre nehezen fognak ráállani.

Az udvari kamara ez alkalommal a nemesség megadóz-tat asa és a fogyasztási adó behozatala kérdésében tartózko-dott a határozott vélemény-nyilvánítástól. A király bölcsesé-gére bizta annak eldöntését, vájjon időszerű-e vagy nem, most ily követelésekkel előállani.

A kamarai nyereség felemelését helyeselte. De a 3 frtnyi adónak két esztendőre megajánlása nem elégítette ki; mivel a magyarok 1568-ban nem fizettek adót: ezen esztendőre az 1567-re megajánlott adót, 2 forintot, utólag kívánta meg-aj állítatni. ³)

A király a közvetett adók behozatalának tervét elej-tette. Majd lemondott arról a gondolatról is, hogy a rendeket az 1521-iki országgyűlés által nyújtott példának utánzására fogja felhívni. ³)

0 A pozsonyi kamara 1569. július 12-iki felterjesztése a bécsi kamara levéltárában.

2) Az udvari kamara július 18-diki felterjesztésének fogalmazata ugyanott.

3) Egyébkint Miksa még (1569.) július 11-én felhívja a pozsonyi kamarát, hogy »cum nobis . , in memóriáin revocatum fuisset in

qua-Ez alkalommal a honvédelmi intézmény gyökeres átalakí-tására s egy állandó sereg felállításának előkészítésére helyezte a fősúlyt.

Ugyanis a katonai körök mindinkább meggyőződtek a felől, hogy a közfelkelés intézménye czéljának nem felel meg többé, és hogy a török háborúkban csak állandó hadseregek használhatók sikeresen. Schivendi Lázár már több év óta sür-gette, hogy Magyarországban ily állandó sereg állíttassék fel. Javaslatait az 1569-ik év elején tartott bécsi tanácskoz-mány elé óhajtotta terjeszteni, és e czélból előlegesen közölte a magyar helytartóval. Ez helyeselte azokat, de egyúttal figyelmeztette a királyt, hogy keresztülvitelök iránt csak az országgyűlés rendelkezhetik.^x) A király ennek következtében el volt határozva az országgyűlés elé hozni e terveket.

A rendek, mintha előre érezték volna az országgyűlési tárgyalások szokatlan fontosságát, nagyobb számban gyűltek egybe, mint bármelyik korábbi alkalommal. -)

Nyolcz püspök, hetvenhat zászlós úr, főispán és más sze-mélyesen meghívott főrendü, végre Horvát- és Tótország követei ültek a felső táblánál. Hét káptalan, harmincz megye,

dam Diéta Budae 21° anno celebrata, ultra ordinarium subsidium etiam alias contributiones Begi non exiguas obtulisse« adja elő véleményét az iránt »an non plerique articuli ex illa Diéta in iam instantem proposi-tionem commode inseri possent ?« (Eredetije a magyar országos levéltár kincstári osztályában.)

*) A selmeczi követek augusztus 7. és 10-én azt jelentik, hogy a rendek közül még kevesen jöttek meg ; és megjegyzik : »Wie sichs anse-hen last wirt ein wunder seltsam Bakusch und disputation werden.« De az alább idézendő névsor kétségtelenné teszi, hogy a következő napok-ban számosan sereglettek össze. És egy, Gráczból a spanyol udvarhoz küldött jelentésben olvassuk : »Ha havudo mayor concur3o a esta diéta, que en ninguna pasada en tiempo que el emperador reyna.« (A spanyol állami levéltárban.)

2) A vélenczei követ 1569. február 17-én Bécsből irja : »Mi e detto Schwendi ha persvaso a sua Maestá di voler ordinäre una militia gene-rale per sicurezza del regno ad uso delle legioni di Francia, et delle armade di Toscana, et quelle di Yostra Serenitá, et ne ha gia parlato al Vescovo Nitriense luocotenente regio, percbe la loro fosse proposta et praticata nel presente Convento . . . II Vescovo approvo la deliberacione come buona . . . ma dice che non si puo trattare di questo fuora di una diéta generale.«

1 5 6 9 . A U G U S Z T U S — OKTÓBER. 1 7 3

tizennégy királyi város — ezek közt Klissa, Kőrös és Varasd

— és a hét bányaváros küldött követeket, kikkel az alsó táb-lánál még 12 prépost és az itélőmesterek foglaltak helyet. *)

A rendek augusztus közepe táján két értekezletet tartot-tak. Az egyikben elhatározták, hogy a király megérkezése előtt érdemleges tárgyalásokba nem bocsátkoznak; a másik-ban felolvastatott a király leirata, melyben tudomásukra hozza, hogy augusztus 17-én fog megérkezni. 2)

É s csakugyan a kitűzött napon, neje, két leánya és több kül-földi követ kiséretében, megtartotta ünnepélyes bevonulását. 3)

Két nappal utóbb, délutáni három órakor a rendek meg-jelentek a várlakban, melynek nagy terme ez alkalommal nem volt képes mindannyit befogadni. A cancellár felolvasta a királyi előterjesztést. 4)

A király kijelenti, hogy régi óhajtása volt a magyar rendekkel országuk szükségeiről tanácskozni. E miatt hirdette ki január 6-ára az országgyűlést. Ennek megtartását az Európa több részeiben támadott háborúk akadályozták meg. Mivel

A megjelent rendeknek névsora újabb másolatban Kovachich kéziratai között a N. Múzeum könyvtái'ában. A zászlós urak, főispánok és kapitányok után következnek »nobiles Eegni potiores castra habentes, priuatim peij Maiestatem Caesaream vocati« — szám szerint tizenegyen.

Figyelemreméltó, hogy ezek sorában Kastellánfy Péternél megjegyezte-tik : »Sub hac dieta per Maiestatem Regiam ascitus in numerum Magna-tum.« A prépostok és követek előtt állanak a horvát- és tótországi köve-tek, (Stephanus Kapitanffy, Mag. Joannes Pethrychovicli Orator Sclauo-niae, Mag, Emericus Pethe de Hethes Protonotarius Sclavoniae) miből következtetjük, hogy már akkor is a főrendek között volt helyök.

2) A selmeczi követek 1569. augusztus 13-án irják : »Die Kays.

Maj. sol gewiss auf den nechst künftigen Dinstag von Wien, wie irer Maj. schreiben gestern vor der Landschaft verlesen ist, aufbrechen.« És ugyanazok augusztus 14-én : »Die Landschafft ist auch nicht melirerers denn zweimal bei einander gewesen, auffs meist zwo Stunden lang, und wollen nichts anfahen zu rathschlagen bis die Khais, Maiestät alhie ankombt.«

3) Giovanni Michiel velenczei követ augusztus 25-én Pozsonyból jelenti, hogy a többi követekkel együtt megérkezett e városba. Luiz Yenega spanyol követnek szeptember 12-én Pozsonyból kelt jelentését ismerjük.

*) A bártfai követeknek augusztus 21-iki, a selmeezieknek augusz-tus 23-iki jelentésük.

1 7 4 A POZSONYI ORSZÁGIÍYULIÍS

ugyanis attól tartottak, hogy Németországban is zavarok fognak keletkezni, a választófejedelmek sürgetőleg kérték, hogy biro-dalmi gyűlést tartson. Ugyanakkor szükségesnek mutatkozott a csehországi országgyűlés megtartása, a melytől a magyar-országi véghelyek számára segítséget akart kieszközölni.

Midőn azonban székhelyéről már távozni készült, János Zsigmond erdélyi fejedelem, minden ok nélkül, ellenséges állást foglalt el. A portán ármányokat szőtt, és a magyarországi rendek közül többeket pártjára vont. Ennek következtében elhalasztotta útját, és minden gondoskodását oda irányozta, hogy a veszélyt, mely Magyarországot fenyegeti, elhárítsa.

És bár azóta egyrészről Magyarországban a helyzet kevesbbé veszélyesnek mutatkozik, más részről a német birodalomba és Csehországba való utazás szükségessége mindinkább érezhe-hetővé vált: nehogy oly színben tűnjék fel, mint ba Magyar-országot elhanyagolná, magyar tanácsosainak javaslatára elhalasztotta a már kihirdetett cseh országgyűlést, és megje-lent magyarországi alattvalói körében.

Mivel pedig útjának elhalasztása úgy a német biro-dalom, mint Csehország rendeit bizonyára kellemetlenül fogja érinteni; remélli, hogy a magyarországi rendek lehetővé fog-ják tenni, hogy mielőbb eltávozhassák, és sietni fognak a tanács-kozásokkal, annál inkább mert az ügyek, melyeket szőnyegre kíván hozni, hosszasabb megfontolást nem igényelnek.

Kiemeli, hogy a török szultánnal nyolez évre kötött béke lelkiismeretes megtartására nem lehet számítani. Ezen körül-mény és János Zsigmond ármányai szükségessé teszik, hogy a

Kiemeli, hogy a török szultánnal nyolez évre kötött béke lelkiismeretes megtartására nem lehet számítani. Ezen körül-mény és János Zsigmond ármányai szükségessé teszik, hogy a

In document ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK (Pldal 169-200)