nyújtotta be módosított megállapodásait. Az egy forint helyett kettőt ajánlottak meg, és elfogadták a főherczeg által kivánt határnapokat. Azok részére, a kiknek jószágaik elpusztultak és a kik lakhelyeiket elhagyták öt, illetőleg három évi tességet kérnek. A Gyula-várához tartozó hat megye adómen-tességére vonatkozó kivánatukat elejtik. Az adómentességre vonatkozó privilégiumok előterjesztéséről és az adóhátralékok behajtásáról szóló pontot egészen mellőzték. Hozzájárulnak azon királyi kívánathoz, hogy a porták újra írassanak össze — kivéve Horvát- és Tótországban, hol az összeírás közelebb tör-tént meg. — Ellenben ragaszkodnak ahhoz, hogy az adó behaj-tása az 1563-iki országgyűlés által megállapított módon — tehát portánkint és nem füstönkint történjék. Az adószedők kihágásainak megelőzése végett kívánják, hogy a kamara azokat mindig az illető megyének birtokos nemesei közül válaszsza.
Helyeslésöket fejezték ki a felett, hogy a király Lőcsén új beváitóhivatalt fog felállítani; és megújították az arany és
ezüst kivitelét tiltó korábbi törvényeket.
Büntetéseket szabtak azokra, kik a birtokaikon levő szá-raz vámokat és jogtalanul felállított egyéb vámokat el nem törlik, mit az országgyűlések több évtizeden át eredmény nél-kül sürgettek. De egyúttal felkérték a királyt, hogy ő maga is a saját birtokain fennálló ily vámok eltörlésével adjon jó pél-dát. Hasonlóképen büntetéseket szabnak azokra, a kik a szoká-sos vámdíjaknál magasabbat csikarnak ki; és a kik az utasokat útjokról eltérítve, kényszerítik, hogy az ő vámjaik felé vegyék útjokat, a mi a Lajtha-folyó mellékein a haimburgi vám érde-kében gyakran történik.
Egyébiránt a rendek, midőn ezen végzéseket bemutatták, sajnálatukat fejezték ki a felett, hogy a jelen országgyűlésen felmerült és első feliratukban foglalt végzéseik közül a főher-czeg csak néhányat hagyott jóvá; a többinek megerősítését pedig részint egyenesen megtagadta, részint a király elhatáro-zásától tette függővé. De ebben is megnyugodtak, annál inkább »mert különben is — mint magok mondják — nem elég nagy számban vannak együtt.« Mindazáltal felkérték a
Magyar orszaggy. Emi. Y.
főherczegetj hogy a királynak fenntartott pontokra és sérel-meikre mielőbb kedvező resolutiót eszközöljön ki. Azon czik-keket pedig, melyeket a főherczeg ez alkalommal mellőzendők-nek tartott, a legközelebbi országgyűlésen fogják tárgyalni, felkérvén a királyt, hogy azt még a jelen év végén, vagy a jövő-nek elején, és pedig mindenesetre személyesen tartsa meg. *)
A főherczeg, úgy látszik, haladék nélkül tette meg észre-vételeit a bemutatott végzésekre. Megelégedett a két forintnyi adóval és azzal, hogy az portánkint fog behajtatni. De az elpusztított országrészek lakóit és azokat, kik lakhelyeikről elmenekültek, csak három, illetőleg egy esztendőre volt haj-landó az adófizetéstől felmenteni. 2)
A rendek ebben megnyugodtak, mire sokan közülök azonnal elhagyták Pozsonyt. 3)
A főherczeg még két napig maradt ott,4) míg a király-hoz felterjesztendő törvénykönyv elkészült.
E r r e nézve a német tanácsosok abban a nézetben lát-szottak lenni, hogy a király korlátozatlan szabadsággal, egy-oldalú önkénynyel járhat el: a rendek által alkotott végzéseket módosíthatja, elhagyhatja, és azok sorába olyanokat is iktat-hat, melyeket a rendek el m ellőztek volt. Ily szempontból in-dulva ki, tették javaslataikat. Ezen felfogás ellen a magyar taná-csosok nem léptek fel elég határozottsággal. A pozsonyi kamara tanácsosai csak az ellen tettek kifogást, hogy a ren-dek által elejtett pontok a törvénykönyvbe felvétessenek. 5)
') A rendek második feliratát nem birjuk ; csak töredékét, mely a királyi tanácsosok részére készült, hogy arra észrevételeiket megtegyék.
(L. I r o m á n y o k . VI. szám.) A jövő országgyűlés összehívásáról szóló pont. ezen töredékben nincs meg, azt a törvénykönyv XXVIII-ik czikke tartotta fenn.
2) szól a törvénykönyv. Ä főherczeg álláspontját a rendek végzései irányában felderíti a királyhoz intézett dátnm nélküli jelentése, a bécsi titkos levéltárban.
3) Ezt a magyar kamara említi a végzésekről benyiijtott opi-niójában.
Márczius 21-én már Bécsben volt.
5) A pozsonyi kamara felterjesztésének kivonata, továbbá a főher-c e g n e k a királyhoz intézett jelentése, a királyi resolutiókkal és az udvari kamara észrevételeivel. Egykorú iratok ugyanott. — L. Iromá-nyok. VII. és VIII. szám.
1 5 6 6 . F E B R U A R - É S MARCZIUSUAN, 1 9
És habár a német tanácsosok nem minden javaslata találkozott a foherczegnek és a királynak helyeslésével, a tör-vénykönyvnek, melyet Miksa király Augsburgban május 2-án megerősítésével ellátott, némely czikkei eltértek azoktól, a
melyeket a rendek formuláztak volt.
Az első három czikket a rendek első válaszfeliratának bevezetése foglalja el. A IV. és Y. az adó megajánlásáról és behajtásáról szól; úgy a mint a rendek és a főherczeg között a megállapodás létrejött, kivéve egy jelentéktelen passust, mely a horvát- és tótországi porták összeírására vonatkozik.l)
A V I — V I I I . czikkek a rendek panaszait tartalmazzák az adószedők ellen, és az adómentességre vonatkozó megálla-podásukat.
A kamarai nyereségről szóló pont úgy, a mint azt a ren-dek fogalmazták, nem elégítette ki a német tanácsosokat, és máskép formulázva jött a törvénykönyvbe. (IX.)
Az arany és ezüst kiviteléről szóló czikkben nem történt változás (X.); de a vámokról szóló pontból a haimburgi vám tárgyában emelt panasz kihagyatott. ( X I — X I I I . )
A függőben maradt czikkeket 2) a király úgy fogadta el, a mint azokat a rendek első válaszfeliratukban felterjesz-tették ; vagyis a korábbi törvények megújítására szorítkozván.
( X I V — X X V . )
A jobbágyok sorsának javításáról szóló pont is a rendek első feliratából vétetett. ( X X V I — X X V I I . )
A rendeknek a függőben maradt czikkek és a sérelmek, úgyszintén a jövő országgyűlés tárgyában a királyhoz intézett
J) A raudek azt, hogy a két melléktartományban nem szükséges új összeírást rendelni el, úgy fejezték ki, hogy az új összeírást elrendelő czikkhez hozzáadták: »demptis reliquiis Croatiae et Slauoniae.« A német tanácsosok ezt nem tartották elég világosnak, mert úgy is lehetne érteni, hogy ott az adót sem kell fizetni; e miatt a kővetkező szövegezést java-solták: »excepta Sclauonia, quae proximo elapso Januario primum nouiter connumerata dicitur«, s ezt mind a főherczeg, mind a király elfogadta.
2) Az ingyenmunkák, a lovas hadak kiállítása, a felkelés, a hadse-reg élelmezése, a hadi- és élelmiszerek szállítása, a lovas őrliadak legelői, végre az igazságszolgáltatás tárgyában.
kérelme, úgy a mint az a második feliratban foglaltatott, a törvénykönyvnek befejező részét képezi. ( X X V I I I . ) De a király a szokásos megerősítési záradékot változatlanul alkal-mazta, a nélkül, hogy a rendek kiváuataira vonatkozott volna.1)
Ugyanazon napon, midőn a törvénykönyvet megerősíté-sével ellátta, a sérelmek tárgyában külön iratot intézett az ország rendeihez. Kijelenti, hogy kiváló kedvetlenséggel érte-sült a rendek súlyos panaszai felől; mert mit sem kiván inkább, minthogy hívei minden elnyomás- és zaklatástól men-ten, békében élhessenek. Hogy ezt lehetővé tegye, ekkoráig mit se mulasztott el. Jövőben is mindent meg fog tenni, hogy híveinek nyugalmat és jólétet biztosítson, a mennyire ezt a zavarteljes viszonyok megengedik; minthogy oly országban, melynek belföldi és idegen hadakra mindig szüksége van, soha sem lehet teljesen elérni, hogy lakói néha bántalmat és kárt ne szenvedjenek. Mindazáltal gondoskodni fog arról, hogy a szabad hajdúk és más rablók megfékeztessenek.
Mivel azonban a rendek sérelmei nagyszámú pontokra oszolnak, és azokhoz különféle követelések s kérelmek csatla-koznak, a melyekről a király most a távolban nem szerezhet magának kellő tájékozást: elintézésöket akkorra halasztja, a mikor Ausztriába visszatér. Mindazáltal egynémely pontra nézve már most közölni akarja elhatározását.
A Magyarországgal határos tartományok rendei és a kő-szegi kapitány ellen emelt panaszok tárgyában haladék nélkül vizsgálatot fog indítani. A mi különösen Stiriát, Krajnát és Karinthiát illeti, Károly főherczeg azon lesz, hogy ezen tar-tományok és Magyarország lakói között a kölcsönös egyetér-tést visszaállítsa és megszilárdítsa.
Az egyházi rendre ősi kiváltságaival ellenkező terheket róni soha sem volt szándéka; a minthogy egy káptalantól, apáttól vagy préposttól sem csikart ki bármit is; ha azonban némely egyháziaktól kölcsönöket kért, és a közszükségek fede-zésére pénzeket vett fel, e miatt nem lehet okuk panaszra, mert azon Összegeket az ő maguk és az egész ország védelme-zésére fordította.
') A törvénykönyv egykorú példánya Köi'möczváros levéltárában.
L, — I r o m á n y o k . IX. sz.
1 5 6 6 . F E B K U Á I I - É S M A U C Z I U S B A N . 2 1
Az olasz ügyviselők iránt, kik az ország törvényei ellenére a szentszékek hatásköréhez tartozó ügyeket a pápai nuntius elé szokták vinni, minthogy az ügy igen fontos, akkor fog nyilatkozni, mikor Ausztriában vagy Magyarország-ban lesz.
Gondja lesz rá, hogy a zalai és somogyi végvárak, vala-mint Gyulavára is, jó karba helyeztessenek, és hogy azokat a kapitány távolléte miatt veszély ne érje.
A többi pontokra, mihelyt lehetséges, fog válaszolni. ')
') A május 2-ikán kelt királyi irat fogalmazata a bécsi titkos levéltárban. — L. Irományok. X. szám.
I.
1565. November 28.
Miksa király meghívólevele a pozsonyi országgyűlésre.
Maximilianus secundus, Dei gratia electus Romanorum Imperator Semper Augustus, ac Germanie, Hungarie, Bohemie etc. Rex etc.
Prudentes et circumspecti fideles nobis dilecti. Licet, prout necessarium erat, ita etiam optauerimus, ubi Deo optimo maximo visum fuit, Serenissimum quondam Principem Domi-num Ferdinandum Romanorum Imperatorem ac Hungarie, Bobemie etc. Regem, Dominum ac genitorem nostrum colen-dissimum felicissime memorie ex lioc mortali seculo ad se transferre, uniuersos Status et Ordines Regni nostri Hunga-rie ad generalem Conuentum conuocare, in quo cum illis ea que ad ulteriorem Regoi defensionem et conseruationem, publicumque omnium bonum pertinere viderentur, tractasse-mus; excipientibus tarnen nos statim a morte sue Maiestatis, et in ipso quasi coepte gubernationis nostre limine, grauibus turbis et tumultibus ab emulis et aduersariis nostris in perni-ciem Regni concitatis, Iiis ante omnia componendis atque sedandis nos inuigilare, atque Conueutus ipsius celebrationem in aliud commodius tempus differre oportuit. Benignitate tarnen diuina bisce motibus per nos iam utcunque repressis atque sedatis, liostiumque nostrorum aduersis conatibus in irritum cadentibus, liaud intermittendum duximus quin vel nunc tan-dem, iuxta superioris quoque Conuentus conclusionem, uniuer-sos Regnicolas nostros, indicta illis generali Dieta, conuocare-mus. Unde decreuimus uniuersis Regni nostri Hungarie
Stati-1 5 6 6 . F E B K U Á I I - É S M A U C Z I U S B A N . 29
29