• Nem Talált Eredményt

ANTISZEMITIZMUS ÉS RASSZIZMUS

268. Berend T., Iván: The Rise of Political Anti-Semitism: The Cases of Turn of-the-Century Poland, Hungary and Romania, in KL-JM, 67-74

[A politikai antiszemitizmus felemelkedése. Lengyelország, Magyarország és Románia esete a 19-20. század fordulóján.]

269. Borsányi György (szerk.): Páter Zadravecz titkos naplója. Budapest, Kossuth–Magyar Történeti Társulat, 1967, 311 o.

Zadravecz püspök az első világháborút közvetlenül követő időszakban tábori lelkész, valamint az antiszemita és soviniszta Antibolsevista Comité vezető alakja volt.

270. Cohen, Asher: Gizánut veántisémiut hászemol hápopuliszti beHungárjá. Hászofér vehámedináj Péter Veres, in Dápim leheker tekufát hásoá. 1. kötet, Tel-Aviv, Hakibbuc Hameuhad, 1978, 176-188. o.

[Baloldali populista antiszemitizmus Magyarországon. Az író-politikus Veres Péter.]

271. Dénes Lajos: A politikai fajelmélet, in Ararát magyar zsidó évkönyv az 1940. évre.

Budapest, Országos Izr. Leányárvaház, 1940, 51-59. o.

Rövid áttekintés a politikai fajelmélet előfutárairól és magyar képviselőiről, különös tekintettel Szekfű Gyula munkásságára.

45 272. Fisher, Rolf: Entwicklungsstufen des Antisemitismus in Ungarn, 1867-1939, Die Zerstörung der ungarisch-jüdishen Symbiose. München, Oldenbourg, 1988, 206 o.

[Az antiszemitizmus fejlődési fokozatai Magyarországon, 1867-1939. A magyar-zsidó együttélés elpusztítása.]

273. Gidó Attila: Jogkorlátozás, kirekesztés és antiszemitizmus Kolozsváron (1918-1940), in RB-2006, 17-55.

274. Hajdú, Tibor: The Role of the Increasing Number of Graduates in the Formation of Anti-Semitism, in JM-HE, 54-67. o.

[A diplomások létszámnövekedésének szerepe az antiszemitizmus alakulásában.]

A zsidó diplomások magas számarányának politikai hatását vizsgálja a dualizmus kori Magyarországon. A magyar változatot lásd: JM-HH, 54-66. o.

275. Hanák Péter: Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Tanulmányok a zsidókérdésről a huszadik századi Magyarországon. Budapest, Gondolat, 1984, 379 o.

Tanulmányok többek között Bibó István, Hanák Péter, Horváth Márton, Molnár Erik és Száraz György tollából.

276. Hanebrink, Paul: Continuities and Change in Hungarian Antisemitism, 1945-1948, in Hungary and the Holocaust. Confrontation with the Past. Washington, DC, United States Holocaust Memorial Museum, 2001, 2. kötet, 1-10. o.

[Állandóság és változás a magyarországi antiszemitizmusban, 1945-1948.]

277. Hermann Imre: Az antiszemitizmus lélektana. Budapest, Bibliotheka, 1945, 110 o.

Az antiszemitizmus dinamikája az egyén és a csoport szintjén.

278. Horvath, Suzanne: Ils ont semé le vent et récolté la tempête. Idéologues génocide et négationnisme: Hongrie 1920-2000. Párizs, L’Esprit Frappeur, 2003, 144 o.

[Szelet vetettek és vihart arattak. Ideológusok, népirtás és antiszemitizmus Magyarországon, 1920-2000.]

A magyarországi antiszemitizmus áttekintése. Nagy figyelmet fordít Szabó Dezső nézeteire, amelyek a szerző állítása szerint még mindig terjednek Magyarországon.

279. Karády Viktor: Antiszemitizmus és modernizációs egyenlőtlenségek Magyarországon, in A zsidóság és Európa. Új fejezetek az antiszemitizmus történelmi-társadalmi gyökereiről.

Grüll Tibor – Répás László (szerk.), Budapest, Jószöveg Műhely 2006, 135-153. o.

A magyarországi zsidóság egyedi gazdasági, oktatási és kulturális modernizációs fejlődésével foglalkozik, amely a zsidóellenes retorika alapvető hivatkozási pontja volt.

280. Karády, Viktor: Les Juifs, la modernité et la tentation communiste. Esquisse d’une problématique d’histoire sociale, in Les changements d’élites dans l’Autre Europe. Nicolas Bauchet – Francois Bocholier és mások (szerk.), Párizs, Editions de l’Ecole Normale Supérieure, 2006, 85-105. o.

[Zsidók, modernitás és a kommunizmus vonzása. Egy társadalomtörténeti probléma vázlata.]

Utal arra, hogy miként hatott a soá számos kelet-európai zsidó túlélő elkötelezettségére a kommunista mozgalom iránt.

46 281. Karády Viktor: Antiszemitizmus és zsidó identitás-dilemmák (nálunk és Nyugaton), in Új antiszemitizmus. Gadó János – Novák Attila – Szántó T. Gábor (szerk.), Budapest, MAZSIHISZ, 2007, 48-68. o.

282. Karsai László (összeáll): Kirekesztők. Antiszemita írások, 1881-1992. Budapest, Aura Kiadó, 1992, 212 o., illusztr.

Szemelvények magyar és külföldi antiszemita szerzők, többek között Bosnyák Zoltán, Csurka István, Darvas József, Eduard Drumont, Endre László, Adolf Hitler, Püski Sándor és Szálasi Ferenc írásaiból.

283. Karsai László: Antiszemitizmus és holokauszt Magyarországon, in Sine ira et studio.

Jáhn Ágnes (szerk.), Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar–

Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata, 2005, 51-74. o.

284. Karsai László (összeáll.): Befogadók. Írások az antiszemitizmus ellen, 1882-1993.

Budapest, Aura Kiadó, 1993, 256 o.

Szemelvények magyar szerzők, köztük Ady Endre, Babits Mihály, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Bibó István, Jókai Mór, Komoróczy Géza, Kossuth Lajos, Majsai Tamás, Márai Sándor, Száraz György és Móricz Zsigmond műveiből.

285. Katz, Jacob – Sinat, Yisrael: Miszinát hádát liselilát hágezá. Tel-Aviv, Am Oved, 1979, 378 o.

[Antiszemitizmus: A vallási gyűlölettől a fajvédelemig.]

Antiszemita mozgalmak Magyarországon az első világháború előtt (258-264. o.)

286. Katzburg, Nathaniel: Antisémiut beHungárjá, 1867-1914, Tel-Aviv, Dvir Publishing House, 1969, 294 o.

[Antiszemitizmus Magyarországon 1867-1914 között.]

287. Katzburg, Nathaniel: The Tradition of Anti-Semitism in Hungary, in RB-BV, 3-12. o.

[Az antiszemitizmus hagyománya Magyarországon.]

288. Katzburg, Nathaniel: Hungarian Antisemitism; Ideology and Reality (1920-1943), in Antisemitism Through the Ages. Almog, Shmuel (szerk.), Oxford, Vidal Sassoon International Center for the Study of Antisemitism, 1988, 339-348. o.

[Magyar antiszemitizmus. Ideológia és valóság, 1920-1943.]

289. Kende Péter: Röpirat a zsidókérdésről Budapest, Magvető, 1989, 266 o.

290. Kovács András (szerk.): A modern antiszemitizmus. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 1999, 540 o.

Lásd még 9-36. o.: „Az antiszemitizmus, mint társadalomtudományos probléma.”

291. Kovács András (szerk.): Tanulmányok az antiszemitizmusról. Budapest, ELTE Szociológiai Intézet, 2001, 148 o.

292. Kovács M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus: a magyar orvosi, ügyvédi és mérnöki kar politikája 1867 és 1945 között. Budapest, Helikon, 2001, 178 o., illusztr.

47 293. Kubinszky Judit: Politikai antiszemitizmus Magyarországon, 1875-1890. Budapest, Kossuth, 1976, 275 o.

294. Makai György: Fajelmélet, fajüldözés. Budapest, Kozmosz Könyvek, 1977, 336 o.

A faji előítéletekkel, az örmények, az indiánok és más népek elleni genocídiumokkal foglalkozik. Számos fejezetet szentel az antiszemitizmus kérdésének, a pogromoknak és a zsidóüldözésnek, a Dreyfus-ügytől a holokausztig.

295. Murer, Jeffrey Stevenson: Pursuing the Familiar Foreigner. Ann Arbor, University Microfilms International, 1999, 418 o.

[Az ismerős idegen üldözése.]

PhD-értekezés a magyarországi antiszemitizmusról, nacionalizmusról és holokausztról.

296. Nagy Varga Rita: Az antijudaizmus kialakulásának szociálpszichológiája, in KL-JM, 491-508. o.

A keresztény antiszemitizmus eredetének és jellemzőinek kritikai áttekintése.

297. Ozsváth, Zsuzsanna: Can Words Kill? Anti-Semitic Texts and Their Impact on the Hungarian Jewish Catastrophe, in RB-PA, 79-116. o.

[Tudnak a szavak ölni? Antiszemita szövegek és hatásuk a magyar zsidóság tragédiájára.]

298. Pamlényi, Ervin: A History of Hungary. London, Collet’s, 1975, 676 o.

[Magyarország története.]

Lásd a IX. fejezetet az antiszemitizmus történetéről Magyarországon 1919-1945 között.

299. Pelle János: Antiszemitizmus és totalitarizmus. Budapest, Jószöveg, 1999, 142 o.

300. Ruff Tibor: Az újprotestáns mozgalmak zsidóságképe. Vázlat és vitairat, in KL-JM, 577-593 o.

A keresztény antiszemitizmust és a protestáns mozgalmak helyzetét vizsgálja a második világháború utáni Magyarországon.

301. Sándor Iván: A vizsgálat iratai. Budapest, Kozmosz, 1976, 203 o.

Az 1882-83-as tiszaeszlári vérvádper körülményeinek elemzése.

302. Sipos Lajos: Dokumentumok a magyarországi antiszemitizmus történetéből. Szeged, Bába és Társai Kiadó, 2003, 79 o., illusztr.

303. Sipos, Péter: Politik und Antisemitismus in Ungarn vor 1945, in Vorurteil und Rassenhass. Berlin, Metropol, 2001, 189-205. o.

[Politika és antiszemitizmus Magyarországon 1945 előtt.]

304. Száraz György: Egy előítélet nyomában. Budapest, Magvető, 1976, 287 o.

Az Ember Mária Hajtűkanyar című regénye által ihletett tanulmány az egyik legkiválóbb mű, amelyet a Magyar Népköztársaságban az antiszemitizmus gyökereiről, politikatörténetéről és a holokausztról írtak.

48 305. Tsur, Yaakov (szerk.): Hátefiucá: Mizráh-Éropá. Jeruzsálem, Keter, 1976, 378 o.

[A kelet-európai diaszpóra.]

A magyarországi antiszemitizmus következményei az első világháború előtti időszaktól a holokausztig.

306. Ungváry Krisztián: Antiszemitizmus és németellenesség. A kétfrontos harc, in KL-JM, 731-750. o.

307. Ungváry, Krisztián: Die „Judenfrage” in den Sozial- und Siedlungspolitik: Zur Genese der antisemitischen Politik in Ungarn, in Zwischen großen Erwartungen und bösem Erwachen. Juden, Politik und Antisemitismus in Ost- und Südosteuropa 1918-1945. Ditmar Dahlmann – Anke Hilbrenner (szerk.), Paderborn, Ferdinand Schöningh, 2007, 287-304. o.

[A „zsidókérdés” a társadalmi és megállapodáspolitikában. A magyarországi antiszemita politikák eredetéről.]

308. Vágó Rafael – Frojimovics Kinga: Antiszemitizmus a két világháború között, in Hágár országa. A magyarországi zsidóság – történelem, közösség, kultúra. Szalai Anna (szerk.), Budapest, Antall József Alapítvány–Kossuth Kiadó, 2009, 207-213. o.

309. Weidlein, Johann: Der ungarische Antisemitismus in Dokumenten. Schorndorf, magánkiadás, 1962, 212 o., stencil.

[A magyar antiszemitizmus dokumentumokban.]

* * *

310. Csordás Gábor: Jóvá tenni vagy jobbá tenni – avagy az antiszemitizmus posztmodern tapasztalata. Élet és Irodalom, Budapest, 48(2004. július 23.)/30, 15, 20. o.

311. Fey, László: Prea frumos pentru a fi adevărat. Dialog interetnic, Kolozsvár, 6(1999.

november 6.)/11, 4. o.

[Túl szép, hogy igaz legyen.]

Központi témája az antiszemitizmus és a nemzetiségek közötti kapcsolatok a második világháború idején Romániában és Észak-Erdélyben.

312. Hodos, George: Antisemitism in Hungary. Midstream, New York, 39(1993. április 3.)/3, 23-27. o.

[Antiszemitizmus Magyarországon.]

313. Hoppenbrouwers, Frans: The Principal Victim: Catholic Antisemitism and the Holocaust in Central Europe. Religion, State and Society, Abingdon, UK, 32(2004)/1 37-51. o.

[A legfőbb áldozat: katolikus antiszemitizmus és a holokauszt Közép-Európában.]

A katolikus antiszemitizmust és a pápa szerepét vizsgálja a holokauszt idején Magyarországon és más közép-európai országokban.

314. Horváth Sz. Ferenc: Az Erdélyi Lapok ideológiája. Zsidókérdés, katolikus antiszemitizmus és nemzetiszocializmus Erdélyben (1932-1940). Regio, Budapest, (2004)/3, 101-141. o.

49 315. Horváth Sz., Franz: Die Wahrnehmung des Nationalsozialismus durch die ungarische Minderheit Rumäniens. Die Zeitschrift „Magyar Kisebbség”. Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde, Heidelberg, 25(2002)/1, 30-53, o.

[A nemzetiszocializmus a romániai magyar kisebbség szemével. A Magyar Kisebbség című lap.]

316. Kádár Gábor – Vági Zoltán: Pogromok és rendszerváltások. Népszabadság, Budapest, 2008. június 21., 2-3. o.

Ismeretterjesztő cikk a 19-20. századi magyar népi antiszemitizmusról, pogromokról, zsidóellenes atrocitásokról.

317. Karády, Victor (Viktor): Antisemitism in 20th Century Hungary, A Socio-Historical Overview. Patterns of Prejudice, London, 27(1993)/1, 71-92. o.

[Antiszemitizmus a 20. századi Magyarországon. Társadalomtörténeti áttekintés.]

318. Karády Victor: A magyarországi antiszemitizmus. Kísérlet egy történeti kérdéskör megközelítésére. Regio, Budapest, 2(1991)/2, 3-35. o.

319. Karády, Victor: Les fonctions idéologiques des statistiques confessionnelles et ethniques dans la Hongrie post-féodale (1867-1948). Revue d’Histoire des Sciences Humaines, Párizs, (2008)/18, 17-34. o.

[A vallási és nemzetiségi statisztikák ideológiai funkciói Magyarországon a polgári korban (1867-1948).]

Történelmi vázlat az etnicitás használatáról a magyarországi statisztikákban, beleértve az implicit zsidóellenes diszkriminációt, amelyet a XX. század elején vezettek be, valamint a nagyarányú visszaéléseket a nemzetiségi adatokkal a második világháború alatt és után, különösen az 1941-es népszámlálás során.

320. Karády Viktor: A budapesti zsidóság 1945 előtt. Szociológiai bevezetés. Budapesti Negyed, Budapest, (2008. tavasz)/59, 83-108. o.

A holokauszt előtti fővárosi zsidóság demográfiai, társadalmi, lakhatási, oktatási és kulturális profiljának átfogó bemutatása.

321. Karády, Viktor: Educated Elites in Pre-Socialist Hungary, 1867-1948. Issues, Approaches, Sources and Some Preliminary Results of an Overall Survey. Elite Formation in the Other Europe (19th-20th Century). Historical Social Research – Historische Sozialforschung, Köln, 33(2008)/2, 154-173. o.

[Művelt elitek a polgári kori Magyarországon, 1867-1948. Kérdések, megközelítések, források és egy átfogó vizsgálat néhány előzetes eredménye. Elitképzés a másik Európában (19-20. század).]

Utal a zsidó szabadfoglalkozásúak, értelmiségiek és egyetemi hallgatók katasztrofális veszteségeire a soá miatt.

322. Karády, Viktor: Une nouvelle donne dans le recrutement social des élites en Hongrie. Le marché universitaire sous le numerus clausus (1930) Cahiers d’Etudes Hongroises, 2. kötet, Párizs, L’Harmattan, 2007/2008, 99-111. o.

[Új eloszlás a magyarországi elitek társadalmi utánpótlásában. Egyetemi piac a numerus clausus alatt (1930).]

50 A két világháború közötti, a későbbi zsidóellenes törvénykezés és a náci üldöztetés előfutárának tekinthető magyarországi egyetemi antiszemitizmus következményeinek statisztikai értékelése.

323. Kovács M., Mária: Official Anti-Semitism and Professional Associations in Interwar Hungary. Danubian Historical Studies, Budapest, 1(1987)/2, 47-54. o.

[Állami antiszemitizmus és szakmai szervezetek a két világháború közötti Magyarországon.]

324. Megkerült a Tiszaeszlár c. vérvádra uszító film forgatókönyve. Képes Figyelő, Budapest, 1948. október 23.

A szövegkönyvet Dövényi-Nagy Lajos és Patkós György írta.

325. Nagy, Vince: 30 Years of Hungarian Anti-Semitism. National Jewish Monthly, Washington, 1949. április, 240. o. és 1949. május, 290. o.

[A magyarországi antiszemitizmus 30 éve.]

326. Pihurik Judit: „Alázatosan jelentem, ez a 20-ik század.” Az antiszemitizmus a naplók és emlékiratok tükrében (1938-1944). Holocaust Füzetek, Budapest, 14(2000)/14, 170-188. o.

Többek között Füst Milán, Radnóti Miklós, Nagy Vilmos, Fenyő Miksa, Shvoy Kálmán, Bethlen István és Kállay Miklós naplójegyzeteivel foglalkozó írás.

327. Pók Attila: Bűnbakkeresés és antiszemitizmus az első világháború utáni Magyarországon. Mozgó Világ, Budapest, (2003)/7 23-28. o.

328. Reuveni, Sari: Háántisémiut beHungárjá básánim 1945-1946. Yalkuth Moreshet, Tel-Aviv, (1987. augusztus)/43-44 o., 177-200. o.

[Antiszemitizmus Magyarországon, 1945-1946.]

329. Reuveni, Sari: After the Holocaust: National Attitudes to Jews. Antisemitism in Hungary in 1945-1946. Holocaust and Genocide Studies, Washington, 4(1989)/3, 41-62. o.

[A holokauszt után: nemzeti attitűdök a zsidósággal szemben. Antiszemitizmus Magyarországon, 1945-1946.]

330. Sükösd Mihály: Közlemények a zsidókérdésről. Valóság, Budapest, 27(1984.

augusztus)/8, 89-95. o.

Az antiszemitizmus problémakörének rövid áttekintése, többek között Bibó István, Hanák Péter, Molnár Erik és Száraz György művei alapján.

331. Ungváry Krisztián: Szociálpolitika, modernitás és antiszemitizmus Imrédy Béla politikájában. Rubicon, Budapest, (2009)/1-2, 78-85. o.