TÖRTÉNELEM
Általános művek
145. Ádám Magda (összeáll.): Magyarország külpolitikája, 1938-1939. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970, 809 o.
566 dokumentumból álló gyűjtemény. Az 1936 és 1945 közötti magyar külpolitika dokumentumait feldolgozó sorozat része.
146. Balla Antal: Magyarország története. Budapest, Magyar Téka, 1946,169 o.
Az egykori kisgazda tájékoztatásügyi miniszter könyve, amely érinti a holokauszt témáját is.
147. Barker, Elisabeth: British Policy in South-East Europe in the Second World War.
London, Macmillan, 1076, 320 o.
[Brit politika Délkelet-Európában a második világháború idején.]
Magyarország 1939 és 1945 közötti történelmével is foglalkozik.
148. Berend T. Iván: Magyarországa fasiszta Németország „Életterében", 1933-1939.
Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1961, 219 o.
149. Bogdán, Henry: Histoire de la Hongrie. Párizs, Presses Universitaires de France, 1966, 126 o.
[Magyarország története.]
A kötetben elemzés olvasható a Horthy- rendszerről, ezen belül a magyar zsidók és a rendszer viszonyáról.
150. Botos János: A Belügyminisztérium története a Monarchia széthullásától a második világháború végéig. Budapest, BM Kiadó, 1995, 95 o.
Azzal a magyar minisztériummal foglalkozik, amely központi szerepet játszott a magyar zsidók elpusztításában.
151. Botos János: Szemere Bertalantól Keresztes-Fischer Ferencig. Budapest, BM Kiadó, 67 o.
Áttekintés a magyar belügyminiszterek, többek között a zsidókérdés kezelésében fontos szerepet betöltő Keresztes-Fischer Ferenc és Jaross Andor hátteréről és tevékenységéről.
152. Case, Holly: The Holocaust and the Transylvanian Question in the Aftermath of World War II, in JM-HE, 346-359. o.
[A holokauszt és az erdélyi kérdés a második világháború után.]
A magyar változatot lásd: JM-HH, 340-353. o.
33 153. Case, Holly: The Holocaust and the Transylvanian Question in the Twentieth Century, in RB-BC, 17-40. o.
[A holokauszt és az erdélyi kérdés a 20. században.]
Azt vizsgálja, milyen hatással volt az Erdélyért folytatott magyar-román versengés a zsidókérdés kezelésére a térségben.
154. Cohen, Asher: A History of Failures: The Fascists in German Client and Occupied Countries, in The Shoah and the War. Uő (szerk.), New York, P. Lang, 1992, 87-123. o.
[Kudarcok története. A fasiszták a csatlós és a megszállt országokban.]
155. Csécsy Imre: Világos pillanatok. Adatok az 1941-1943. évek történetéhez. Budapest, Antiqua, 1946, 351 o.
A 49. fejezetben a szerző áttekinti a zsidóellenes megnyilvánulások okait.
156. Csejkei Ernő: Magyarország az új világ küszöbén. Budapest, Körmendy, 1946, 395 o.
A IV. fejezetben szó esik a Horthy-rendszer antiszemitizmusáról, különös tekintettel a zsidóság elleni gazdasági intézkedésekre.
157. Czebe Jenő – Pethő Tibor: Magyarország a második világháborúban. Budapest, Új Magyarország, 1946, 95 o.
Azt állítják, hogy többek között a zsidóüldözés vezetett az ország katonai összeomlásához, valamint elítélik a zsidó vezetést, mert szerintük szolgaian teljesítette a német követeléseket.
158. Dawidowicz, Lucy S.: Háború a zsidók ellen, 1933-1945. Budapest, Múlt és Jövő, 2000, 492 o.
A klasszikussá vált monográfia magyar fordítása, amely sok információt tartalmaz a magyar holokausztról. |
159. Egry Gábor: Az erdélyiség „színeváltozása ” Kísérlet az Erdélyi Párt ideológiájának és identitáspolitikájának elemzésére, 1940-1944. Politikatörténeti Füzetek XXV. Budapest, Napvilág Kiadó, 2008, 187 o;
A kötet ismerteti az Erdélyi Párt zsidóellenes ideológiáját. Teleki Béla pártelnök már 1942 őszén javasolta a Galíciából „beszivárgott”, illetve az ún. állampolgárság nélküli zsidók kitelepítését.
160. Geoffroy, René: Ungarn als Zufluchtsort und Wirkungsstätte deutschsprachiger Emigranten (1933-1938/1939). Frankfurt, Peter Lang, 2001, 485 o., illusztr.
[Magyarország mint menedékhely és műveleti terület a német anyanyelvű menekültek számára (1933-1938/1939).]
161. Gergely, Jenő: Christian Parties and the “Jewish Question”, 1938-1944, in JM-HE, 68-85. o.
[A keresztény pártok és a „zsidókérdés”, 1938-1944.]
A magyar változatot lásd: JM-HH, 67-83. o.
162. Gergely Jenő – Glatz Ferenc – Pölöskei Ferenc (szerk.): Magyarországi pártprogramok, 1919-1944. Budapest, ELTE–Eötvös, 2003, 587 o.
Hasznos forrás többek között a jobboldali és a nácibarát pártok zsidóellenes nézeteiről.
34 163. Gerő, András: The Jewish Criterion in Hungary. Boulder, CO, Social Science Monographs, 2007, 151 o., illusztr.
[A „zsidó kritérium” Magyarországon.]
164. Juhász Gyula: A Teleki-kormány külpolitikája, 1939-1941. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964, 368 o.
165. Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája, 1919-1945. Budapest, Kossuth, 1969, 374 o.
Angol változat: Hungarian Foreign Policy, 1919-1945. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979, 356 o.
166. Karsai Elek: A budai Sándor- palotában történt, 1919-1941. Budapest, Táncsics, 1963, 567 o.
A Horthy-korszak politikája a kormányzat szemszögéből Magyarország 1941. júniusi hadba lépéséig.
167. Karsai Elek: A budai Vártól a gyepüig, 1941-1945. Budapest, Táncsics, 1965, 760 o.
Magyarország belpolitikája, külpolitikája és hadserege a Szovjetunió elleni hadüzenettől a háború végéig, számos utalással a „zsidókérdés” kezelésére.
168. Karsai, László: The Fateful Year: 1942 in the Reports of Hungarian Diplomats, in RB-BC, 3-16. o.
Magyar változat: A végzetes esztendő: 1942 a magyar diplomaták jelentéseiben.
Hadtörténelmi Közlemények, Budapest, 117 (2004)/3, 859-883. o.
169. Katzburg, Nathaniel: Hungary and the Jews 1920-1943. Ramat-Gan, Bar-Ilan University Press, 1981, 299 o.
Magyar változat: Zsidópolitika Magyarországon 1919-1943. Budapest, Bábel, 2002, 303 o.
170. Kerekes, Lajos: Abenddämmerung einer Demokratie; Mussolini, Gömbös und die Heimwehr. Till, Johanna (ford.), Bécs, Európa Verlag, 1966, 235 o.
[Egy demokrácia alkonya: Mussolini, Gömbös és a Heimwehr.]
171. Klein, Bernard: Hungarian Politics from Bethlen to Gömbös: The Decline of Liberal Conservatism and the Rise of Right Radicalism. Ph.D. Dissertation, Columbia University, New York, 1962, 258 o.
[Magyar politika Bethlentől Gömbösig: a liberális konzervativizmus hanyatlása és a jobboldali radikalizmus felemelkedése.]
172. Komlós János: Elárult ország. Budapest, Gondolat, 1961, 286 o.
Viták többek között a magyar zsidóság 1944-es tragédiájáról.
173. Korom Mihály: A fasizmus bukása Magyarországon. Budapest, Kossuth, 1961, 266 o.
A magyarországi fasiszta korszak baloldali szempontú áttekintése.
35 174. Macartney, C. A.: A History of Hungary 1929-1945. New York, Frederick A. Praeger, 1957, 2 kötet (493, 519 o.).
[Magyarország története 1929-1945.]
Brit kiadás: October Fifteenth. A History of Modern Hungary.; 1929-1945.
[Október 15-e. A modernkori Magyarország története, 1929-1945.]
Edinburgh, University Press, 1956-1957, 2 kötet. (490, 519 o.), illusztr.
Elismert szerző meghatározó, jól dokumentált beszámolója Magyarország második világháború előtti és alatti történetéről. Részletes leírást és elemzést tartalmaz a Horthy-korszak zsidóellenes irányzatairól, valamint a magyarországi zsidóság deportálásáról és megsemmisítéséről a német megszállás, illetve a nyilas rémuralom idején.
175. Macartney, C. A.: Hungarian Foreign Policy During the Inter-War Period, with Special Reference to the Jewish Question, in Vago, Bela – Mosse, George L. (szerk.): Jews and Non-Jews in Eastern Europe, 1918.1945. New York, John Wiley, 1974, 125-136. o.
[Magyar külpolitika a két világháború közötti időszakban, különös tekintettel a zsidókérdésre.]
176. Márkus, László: Über den Charakter der Herrschenden Elite des Horthy-Regimes. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972, 119-147. o.
[A Horthy-rendszer uralkodó osztályának jellegéről.]
177. Monostori Imre: A zsidókérdés változatai a magyar folyóiratokban a húszas évektől a zsidótörvényekig, in uő: Helykeresések, Budapest, Nap Kiadó, 2004, 11-108. o.
178. Montgomery, John Flournoy: Hungary, the Unwilling Satellite. New York, The Devin-Adair Company, 1947, 281 o., illusztr.
[Magyarország, a vonakodó csatlós.]
Az ország sorsával együtt érző szellemben írt áttekintés Magyarország háború előtti és háború alatti helyzetéről. A könyv egyik fejezete (99-115.o.) leírja, hogyan talált (a szerző szerint egymillió) zsidó menedéket Magyarországon a német megszállást megelőzően. Magyar változat: Magyarország, a vonakodó csatlós. Budapest, HM-Zrínyi, 2004, 335 o.
179. Nadányi, Pál: Hungary at the Cross Roads of invasions. New York, Amerikai Magyar Népszava, 1943, 40-44. o.
[Magyarország az inváziók keresztútján.]
180. Nebelin, Manfred: Deutsche Ungarnpolitik 1939-1941. Opladen, Leske + Budrich, 1989, 255 o.
[A Magyarországgal kapcsolatos német politika, 1939-1941.]
181. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában, 1914-1945. Debrecen, Csokonai Kiadó, 1998, 324 o.
Többek között foglalkozik az antiszemitizmus és a holokauszt kérdéskörével.
182. Pálóczy-Horváth, G.: In Darkest Hungary. London, Victor Gollancz, 1945, 158 o.
[A legsötétebb Magyarországon.]
36 183. Pamlényi, Ervin: A History of Hungary London and Wellingborough, Collet’s, 1975, 676 o.
[Magyarország története.]
A szerző a IX. fejezetben ír az 1919-1945 közötti időszak antiszemitizmusáról.
184. Pamlényi, Ervin: Histoire de la Hongrie des origines à nos jours. Budapest, Éditions Horvath, 1974, 757 o.
[Magyarország története a kezdetektől napjainkig.]
A kötet X. fejezete foglalkozik az 1919-1945 közötti magyarországi antiszemitizmussal.
185. Pók Attila: Bűnbakkeresés és a második világháború, in 1945 a világtörténelemben. Feitl István – Földes György (szerk.), Budapest, Napvilág Kiadó, 2005, 258-265. o.
186. Pók Attila: Bűnbakok és összeesküvők a huszadik századi Magyarországon. Elméleti és módszertani gondolatok, in KL-JM, 547-563. o.
187. Pók, Attila: Geschichte im Transformationsprozess Ungarns, in Innerhalb der Europäischen Union. Glatz, Ferenc (szerk.), Budapest, Europa Instiute, 2004, 151-168. o.
[A történelem Magyarország átalakulásában.]
188. Pók, Attila: Nationalism and the Politics of Hatred: Some Twentieth-Century Hungarian Perspectives, in Political Culture in Central Europe (10th-20th Century). Magdalena Hulas – Jaroslav Pánek (szerk.), Varsó, Institute of History, Polish Academy of Sciences, 2005, 163-180. o.
[Nacionalizmus és a gyűlöletpolitika: huszadik századi magyar perspektívák.]
189. Pók, Attila: The Politics of Hatred: Scapegoating in Interwar Hungary, in “Blood and Homeland. ” Eugenics and Racial Nationalism in Central and Southeast Europe, 1900-1940.
Marius Turda – Paul J. Wendling (szerk.), Budapest, Central European University Press, 2007, 375-388. o.
[A gyűlölet politikája: bűnbakkeresés a két világháború közötti Magyarországon.]
190. Pók, Attila: Scapegoating and Antisemitism After World War I. Hungarian Political Thought and Action, in Jewish Studies at the Central European University. III. kötet, Kovács András – Andor Eszter (szerk.), Budapest, Central European University Press, 2004, 125-134.
o.
[Bűnbakkeresés és antiszemitizmus az első világháború után. Magyar politikai gondolkodás és cselekvés.]
191. Puskás A. I.: Magyarország a II. világháborúban. Budapest, Kossuth, 1971, 333 o.
Magyar származású szovjet történész munkája. A zsidókérdés „végső megoldásáról” a 256-259. oldalon ír.
192. Püski Levente: A Horthy-rendszer. Budapest, Pannonica, 2005, 302 o.
37 193. Ránki György és mások (szerk.): Magyarország története, 1918-1919, 1919-1945.
Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976, 1393 o.
A 10 kötetes sorozat 8. kötete. A holokauszt témakörét csak igen kis terjedelemben tárgyalja (1159-1162. o.)
194. Rothschild, Joseph: Hungary, in uő: East Central Europe Between the Two World Wars.
Seattle, Wash., University of Washington Press, 1974, 137-199. o.
[Magyarország.]
Röviden elemzi a zsidóság helyzetét is a két világháború közti időszakban.
195. Sakmyster, Thomas L.: Hungary, the Great Powers, and the Danubian Crisis 1936-39.
Atlanta, GA, University of Georgia Press, 1980, 284 o.
[Magyarország, a nagyhatalmak és a Duna menti válság, 1936-1939.]
196. Seton-Watson, H.: Two Contrasting Policies Toward Jews: Russia and Hungary, in Vago, Béla – Mosse, George L. (szerk.): Jews and Non Jews in Eastern Europe, 1918-1945.
New York, John Wiley, 1974, 99-112. o.
[Két ellentétes zsidópolitika: Oroszország és Magyarország.]
197. Silagi, Denis: Ungarn seit 1918: Vom Ende des I. Weltkrieges bis zum Ära Kádár, In Schieder, Theodor (szerk.): Handbuch der europäischen Geschichte. Stuttgart, 1979, 7. kötet, 2. rész, 883-903. o.
[Magyarország 1918 után: Az első világháború végétől a Kádár-rendszerig.]
198. Szenczei László: A magyar nép tragédiája. Kolozsvár, Minerva, 1945.
Magyarország második világháborús katasztrófájának fő okát abban látja, hogy külpolitikája végletesen összekapcsolódott a német birodalmi törekvésekkel.
199. Szilágyi István: Három fekete évtized. Budapest, Magyar Téka, 1946, 192 o.
Magyarország történetének áttekintése az első világháború kezdetétől az 1945-ös fegyverszünetig, beleértve a Horthy-korszak zsidópolitikáját és a holokausztot.
200. Tilkovszky, Lóránt: Nationalitäten politische Richtungen in Ungarn in der gegenrevolutionären Epoche (1919-1945). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975, 25 o.
[A nemzetiségpolitika iránya Magyarországon az ellenforradalmi korszakban, 1919-1945.]
201. Tilkovszky Lóránt: Revízió és nemzetiségpolitika Magyarországon 1938-1941.
Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967, 349 o.
202. Toynbee, Arnold Joseph – Toynbee, Veronica (szerk.): Hitler’s Europe. London, New York, Oxford University Press, 1954, 730 o.
[Hitler Európája.]
Lásd különösen: 604-631. o.
38 203. Unger Mátyás – Szabolcs Ottó: Magyarország története. Budapest, Gondolat Kiadó, 1965, 418 o.
Részletesen tárgyalja Magyarország német megszállását (354-358. o.) és a nyilas terror időszakát (358-364. o.), ugyanakkor a magyar zsidók tragédiájának mindössze egyetlen bekezdést szentel (355. o.).
204. Ungvári, Tamás: The “Jewish Question ” in Europe. The Case of Hungary. Boulder, CO, Social Science Monographs, 2000, 365 o.
[A „zsidókérdés” Európában. Magyarország esete.]
205. Ungváry, Krisztián: Der Getriebene und der Treiber. Das Verhältnis zwischen ungarischer Politik und deutschen Deportationspläne, in BM-U, 41-54. o.
[Üldözők és üldözöttek. A magyar politika és a német deportálási tervek közötti összefüggés.]
206. Ungváry Krisztián: Magyarország és a második világháború. Budapest, Osiris, 2005, 891 o.
A holokauszthoz kapcsolódó témákkal is foglalkozik, beleértve a zsidótörvényeket, a zsidóellenes atrocitásokat és a háború utáni emlékiratokat.
207. Vámbéry, Rusztem: Hungary – to Be or Not to Be. New York, Frederick Ungar, 1946, 208 o.
[Magyarország – lenni vagy nem lenni.]
Nagy figyelmet szentel a zsidókérdésnek és az antiszemitizmus problémájának.
208. Vámbéry, Rusztem: The Hungarian Problem. New York, The Nation, [1942], 470.
[A magyar probléma.]
Magyarország történetének kritikus áttekintése egy liberális politikus és tudós tollából, aki washingtoni nagykövetként szolgált a második világháború után. Kiemeli a Horthy- rendszer diktatórikus és németbarát vonásait.
209. Weidlein, Johann: Jüdisches und deutsches Schicksal in Ungarn unter dem gleichen Unstern. Schorndorf, magánkiadás, 1969, 84 o.
[Zsidó és német sors Magyarországon: egyazon baljós csillagzat alatt.]
* * *
210. Berend T., Iván: Hádereh likrát hásoá. Háreká háideologi vehápoliti beHungárjá sel Horthy. Dápim Leheker Tekufát Hásoá, Izrael, (1986)/4, 239-250. o.
[Út a holokauszthoz. Horthy Magyarországának politikai és ideológiai háttere.]
211. Korbuly, Dezső: Politische Ideen und Tendenzen in Ungarn am Vorabend zur Zeit des Zweiten Weltkriegs. Südostdeutsches Archiv, München, (1985-1986)/28-29, 117-129. o.
[Politikai eszmék és irányzatok Magyarországon a második világháború előestéjén.]
Elsősorban a magyar középosztály keresztény és zsidó tagjai közötti kapcsolatokkal foglalkozik.
39 212. Nádas Péter: Élete nevezetes napján. Élet és Irodalom, Budapest, 51 (2007. augusztus 31.)/35, 14. o.
Utóirat Füst Milán A feleségem története. Störr kapitány feljegyzései című könyvének új kiadásához, amelyet a Szépirodalmi Könyvkiadó 1970-ben Budapesten adott ki.
Erősen kritikus áttekintést ad a Horthy-korszakról, különös tekintettel a rendszer antiszemitizmusára és a zsidóüldözésekre. Füst regényének angol nyelvű változatát a PAJ Publications adta ki 1987-en.
213. Pók Attila: Bűnbakkeresés a huszadik századi Magyarországon. Történelmi Szemle, Budapest, 47(2005)/1-2, 47-57. o.
214. Reuveni, Sári: Horthy and the Jews. Yalkut Moreshet, Tel-Aviv, (2004)/1, 158-199. o.
[Horthy és a zsidók.]
Hitler gyilkos antiszemitizmusát állítja szembe Horthy „civilizált”
antiszemitizmusával.
215. Szakály Sándor: Szép írás, némi „szeplővel”. Élet és Irodalom, Budapest, 51(2007.
szeptember 14)/376, 13. o.
Vitába száll Nádas Péter véleményével (lásd 212. tétel) a Horthy-korszakról, amely felveti Horthy Miklós és Bárdossy László volt miniszterelnök szerepét a „rendezetlen állampolgárságú” zsidók kitelepítésében 1941 nyarán. Nádas viszontválaszát, amelyben megismétli álláspontját Horthy felelősségét illetően, lásd a hetilap ugyanazon számában.
Zsidók Magyarországon
216. A vád és az igazság. Budapest, Officina, 1939. április, 8 o.
Szemelvények neves magyar személyiségek beszédeiből és írásaiból, amelyek megcáfolják a zsidóság ellen felhozott vádakat.
217. Ballagi Ernő (szerk.): A magyar zsidóság útja... 1840-1940. Budapest, Viktória 1939, 109 o.
218. Carmilly-Weinberger Mózes: Zsidók Erdélyben, in uő: A kolozsvári zsidóság emlékkönyve. New York, magánkiadás, 1970, 7-28., 263-268. o.
219. Csergő Hugó – Kohn Zoltán – Polgár György (szerk.): OMZSA-évkönyv 5704, 1943-1944. Budapest, Országos Magyar Zsidó Segítő Akció, 1944, 246 o.
Az évkönyv részletesen beszámol az OMZSA (Országos Magyar Zsidó Segítő Akció) és más szervezetek mentő- és segélyezőtevékenységéről a katasztrófát közvetlenül megelőző időszakban. Található benne egy lista, amely tartalmazza a jelentősebb magyarországi zsidó szervezeteket és vezetőik nevét a deportálás előtti időszakból.
220. Eppler Sándor: Zsidó segítőszervezetek. Budapest, Pesti Izraelita Hitközség, Magyar Zsidó Szabadegyetem, 1942, 36 o.
Főképpen a közvetlenül a holokauszt előtt megalakult szervezetekkel foglalkozik.
40 221. Faber, W. S.: Hungary ’s Alibi. Hungary’s Anti-Jewish Policy Unmasked. London, Lincolns Prager, 1944, 48 o.
[Magyarország alibije. Magyarország zsidóellenes politikájának leleplezése.]
Az 1942-ig megszületett magyar zsidóellenes törvények kritikája.
222. Frojimovics, Kinga: The Threefold Path: Trends Within the Jews of Hungary from the Split to the Forced Unification, 1868/1869-1950, in In the Land of Hagar. The Jews of Hungary: History, Society and Culture. Szalai, Anna (szerk.), Tel-Aviv, Beth Hatefutsoth, 2002, 102-111. o.
[A háromfelé ágazó ösvény. Irányzatok a magyar zsidóságon belül, a szakadástól a kényszerű egyesülésig, 1868/1869-1950.]
223. Gábor Andor: Így kezdődött. Budapest, 1945, 200 o.
Cikkgyűjtemény a fasizmus kezdetéről és a zsidóüldözésről Magyarországon.
224. Greenwald, Leopold: Toizend yahr yidish lebn in Ungarn. New York, magánkiadás, 1945, 279 o.
[Az ezeréves zsidó élet Magyarországon.]
A kötet elsősorban az erdélyi, a kárpátaljai és a szlovákiai zsidóság helyzetével foglalkozik.
225. Igazságot a felvidéki zsidóságnak! Budapest, Pesti Lloyd, 1939, 64 o.
Adatok a visszafoglalt Felvidék zsidóságának hazaszeretetéről.
226. Katzburg, Nathaniel: Hungarian Jewry in Modern Times. Political and Social Aspects, in RB-1966,137-170. o.
[A magyar zsidóság a modern korban. Politikai és társadalmi szempontok.]
227. Katzburg, Nathaniel: The Jewish Question in Hungary During the Inter-War Period – Jewish Attitudes, in Vago, Bela – Mosse, George L. (szerk.): Jews and Non-Jews in Eastern Europe, 1918-1945. New York, John Wiley, 1974, 113-124. o.
[A zsidókérdés Magyarországon a két világháború közötti időszakban – zsidó magatartásformák.]
228. Katzburg, Nathaniel: Toldot jehudéi Hungárjá, in Pinkas Hákehilot Hungárjá.
Jeruzsálem, Yad Vashem, 1976, 1-91. o.
[A zsidók története Magyarországon.]
229. Katzburg, Nathaniel: The Hungarian Jewish Situation During the Late I930’s. The Annual of Bar-Ilan University Studies in Judaica and the Humanities, 14-15. kötet, Ramat Gan, Izrael, 1977, 73-99. o.
[A magyar zsidóság helyzete az 1930-as évek végén.]
230. Kerekes, Janet: Masked Ball at the White Cross Café: The Failure of Jewish Assimilation. Lanham, MD, University Press of America, 2005, 335 o.
[Álarcosbál a Fehér Kereszt kávéházban. A zsidó asszimiláció kudarca.]
A magyar zsidóság 1867-es emancipációt követő asszimilációs törekvéseinek kritikai elemzése.
41 231. Lévai Jenő (szerk.): Védelmünkben! (Vezércikkek, tanulmányok, vitacikkek.) Budapest, Képes Családi Lapok, 1942, 208 o.
A magyarországi zsidó élet különböző aspektusainak bemutatása, külön kiemelve a magyar munkaszolgálatos rendszert és a zsidóellenes törvényhozást.
232. Ligeti Ernő: Erdély zsidósága, in Ararát évkönyv az 1941. évre. Budapest, Országos Izr.
Leányárvaház, 1941, 81-88. o.
Röviddel Észak-Erdély 1940. szeptemberi visszacsatolása után írt áttekintés.
233. Marton Ernő: A zsidó nép világhelyzete 1941-ben. Kolozsvár, Fraternitas, 1941, 64 o.
A szerző az Új Kelet című lap egykori szerkesztője, amely először Kolozsváron, majd Tel-Avivban (1948-tól) jelent meg. A magyar zsidóság problémáját a világ zsidóságának szélesebb keretei között tekinti át.
234. Marton Ernő: A magyar zsidóság családfája. Kolozsvár, Fraternitas, 1941, 71 o.
Genealógiai elemzés a magyarországi zsidó bevándorlásról.
235. McCagg, William O.: Jewish Nobles and Geniuses, in Modern Hungary. New York, Columbia University Press, 1972, 254 o.
[Zsidó nemesek és géniuszok.]
236. Orbán Ferenc: Magyar zsidó zarándokkönyv. Budapest, Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület, é. n., 184 o., illusztr.
A magyar zsidóság történetének tömör összefoglalása, amely részletesebben foglalkozik Nagy-Magyarország számos ortodox zsidó közösségének rabbinikus dinasztiáival.
237. Orbán Ferenc: A magyarországi ortodox zsidóság története. Budapest, Makkabi, 2006, 100 o., illusztr.
A téma vázlatos áttekintése, többek között az ortodox zsidók és vallási vezetőik holokauszt alatti tragikus sorsával foglalkozik.
238. Perri, Yitshak: Toldot hájehudim beHungárjá: mijeméj hákibus háromi beHungárjá hákedumá (Pannónia) veád leáhár hásoá: hisztorjá sel elef vehámés méot sáná begolát Hungárjá. Benéj Berák, Tarbut, 2002, 2 kötet.
[A zsidók története Magyarországon a római kortól (Pannónia) a soá utáni időkig:
1500 év történelme a diaszpórában.]
239. Robinson, Jacob és mások: Were the Minorities Treaties a Failure? New York, Institute of Jewish Affairs of the World Jewish Congress, 1943, 349 o.
[Kudarc volt-e a kisebbségi szerződések rendszere?]
240. Saly Dezső: Szigorúan bizalmas! Fekete könyv: 1939-1944. Budapest, Anonymus, 1945, 702 o.
Külföldi diplomáciai jelentések kronologikus sorrendben, amelyek közül számos utal a magyar zsidókkal szembeni bánásmódra. A háború alatt a szerzőnek, aki korábban az Új Nemzedék című napilap szerkesztője volt, nem engedélyezték a könyv kiadását.
42 241. Shub, Boris (szerk.): Hitler’s Ten-Year War on the Jews. New York, Institute of Jewish Affairs of the World Jewish Congress, 1943, 68-77. o.
[Hitler tízéves háborúja a zsidók ellen.]
242. Silagi, Denis: Die Juden in Ungarn in der Zwischenkriegszeit (1919-1939), in Ungarn Jahrbuch 19/3. Mainz, Von Hase & Koehler, 5(1973), 198-214. o.
[A zsidók Magyarországon a két világháború között (1919-1939).]
243. Sipos Péter: A zsidóság viszonya a Horthy-rendszerhez (1919-1938), in KL-JM, 627-642. o.
244. Sole, Aryeh: Subcarpathian Ruthenia: 1919-1938, in The Jews of Czechoslovakia. 1.
kötet, Philadelphia, The Jewish Publication Society of America, 1968, 125-154. o.
[Kárpátalja, 1919-1938.]
245. Sós Endre: Küzdelem a zsidóság jogaiért, in Benoschofsky Imre (szerk.): Maradék-zsidóság. A magyarországi zsidóság 1945-46-ban. Budapest, a Budai Izraelita Aggok és Árvák Menházegyesületének kiadványa, 1946, 82-85. o.
Azokat az erőfeszítéseket tekinti át, amelyekkel nemzetközi egyezmények révén próbálták biztosítani a zsidók jogait.
246. Sós Endre: Tanúvallomás. Cikk és tanulmánygyűjtemény. Budapest, Magyar Izraeliták Országos Képviselete, 1962, 409 o.
Válogatás a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség egykori elnökének írásaiból, amelyek a magyarországi zsidóság múltjával, jelenével és jövőjével foglalkoznak. Több cikk foglalkozik az antiszemitizmus gyökereivel, a koncentrációs táborokkal és a háborús bűnösökkel.
247. Sós Endre: Zsidók a magyar városokban. Budapest, Libanon Kiadás, é. n., 223 o.
Tanulmány a zsidók szerepéről a magyar városok megalapításában és fejlődésében.
Elsősorban Újpesttel (89-119. o.), Győrrel (121-152. o.), Sopronnal (153-181. o.) és Miskolccal (183-210. o.) foglalkozik a tanulmány.
248. Stern Samu: A zsidókérdés Magyarországon. Budapest, Pesti Izraelita Hitközség, 1938, 32 o.
249. Szalai, Anna (szerk.): In the Land of Hagar: The Jews of Hungary. Tel Aviv, Beth Hatefutsoth 2002, 303 o., illusztr.
[Hágár országa. A magyarországi zsidóság.]
Magyar verzió: Hágár országa. A magyarországi zsidóság – történelem, közösség, kultúra. Szalai Anna (szerk.), Budapest, Antall József Alapítvány – Kossuth Kiadó, 2009, 306 o., illusztr. Tartalmaz néhány, holokauszttal kapcsolatos tanulmányt is.
250. Szécsy János: Az ittfelejtett nép. Budapest, Magyar Enciklopedisták, 1945, 319 o.
A VI. fejezet tárgyalja az antiszemitizmus okait Magyarországon.
251. The Persecution of Hungarian Jewry. Six Years of German Pressure. London, Jewish Central Information Office, 1944, 8 o.
[A magyar zsidók üldözése. Hat év német nyomás alatt.]
43 252. Végházi K., Esteban (István): 17 Siglos de la vida judia en Hungria. Santiago, Chile, magánkiadás, 1982, 37 o.
[A zsidó élet tizenhét évszázada Magyarországon.]
* * *
253. Balaton, Pál: Tragedy of Hungarian Jewry. The Central European Observer, London, 19(1942. július 24.)/15, 239. o.
[A magyarországi zsidóság tragédiája.]
254. Daro, Michael: Report on Hungary. What Has Been Happening Behind the Censorship.
Harpers Magaziné, New York, 184(1942. február), 308-313. o.
[Jelentés Magyarországról. Ami a cenzúra mögött történt.]
255. Gidó Attila: Erdélyi zsidó intézmények a két világháború között. Korunk, Kolozsvár, 13(2002)/4, 44-52. o.
256. K. Farkas Claudia: Az 1938-as olasz zsidótörvény visszhangja a hazai zsidó közösség körében. Holocaust Füzetek, Budapest, (2000)/4, 81-93. o.
257. Hartman, Zvi: A Jewish Minority in a Multiethnic Society During a Change of Governments: The Jews of Transylvania in the Interwar Period. Shvut, Tel-Aviv, 9(2000), 162-182. o.
[Zsidó kisebbség a soknemzetiségű társadalomban impériumváltások idején: zsidók Erdélyben a két világháború között.]
258. Kann, Róbert A.: Hungarian Jewry During Austria-Hungarys Constitutional Period (1867-1918). Jewish Social Studies, New York, 7(1945. október)/4, 357-386. o.
[A magyar zsidóság a dualizmus korában.]
259. Katz, Jacob: The Uniqueness of Hungarian Jewry. Forum, Jeruzsálem, 27(1977)/2, 45-53. o.
[A magyarországi zsidóság egyedisége.]
Héber változat: Jihudáh sel jáhádut Hungárjá, in Hánhágát jehudéj Hungárjá bemivhán hásoá. Jeruzsálem, 1976, 13-24. o.
260. Katzburg, Nathaniel: Hárédim vecijonim beHungárjá becél hásoá. Shragay, Jeruzsálem, (1988)/3, 268-277. o.
[Ortodoxok és cionisták Magyarországon a holokauszt árnyékában.]
261. Klein, Bemard: Hungarian Politics and the Jewish Question in the Interwar Period Jewish Social Studies, New York, 28(1966. április)/2, 79-98. o.
[A magyar politika és a zsidókérdés a két világháború közötti időszakban.]
262. Láng Éva: A Pártfogó Iroda. Kritika Budapest, 9(1984)/8, 23-25. o.
A Magyar Zsidó Segítő Akció tevékenységének áttekintése.
44 263. Lestchinsky, Jacob: The Tragedy of the Jews in Hungary. ORT Economic Bulletin, New York, 1940. július-október, 6-13. o.
[A magyar zsidóság tragédiája.]
264. Pietzsch, Walter: Trianon és a magyar zsidók. Múlt és Jövő, Budapest, (1990)/4, 40-52. o.
A tanulmány célja bizonyítani azt, hogy a magyarországi zsidóság hazafiasan viselkedett az első világháború utáni forradalmakban, valamint azt, hogy ezzel az ország politikai elitje is tisztában volt.
265. Rittenberg, Louis: The Crisis in Hungary. Contemporary Jewish Record, New York, 2(1939. május-június)/3, 20-31. o.
[A magyarországi válság.]
266. Yitzchaki, Shlomo: Perákim ál jáhádut Hungárjá. Yalkut Moreshet, Tel-Aviv, 15(1972.
november), 161-167. o.
[Fejezetek a magyarországi zsidóság történetéből.]
A magyar-zsidó közösség szerkezetének központi szerepe történelmileg és a második világháború előestéjén.
267. Zsadányi Oszkár: Fejezetek a Pesti Izraelita Nőegylet és Árvaház történetéből. Új Élet, Budapest, 1978. október 1.
Történelmi-szociológiai áttekintés.