177/2011. (XII. 29.) AB ha tá ro zat
A MA GYAR KÖZ TÁR SA SÁG NE VÉ BEN!
Az Al kot mány bí ró ság mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány el le nes ség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít vány tár -gyá ban meghozta a következõ
h a t á r o z a t o t:
Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pít ja, hogy a jog al ko tó mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány el le nes hely ze tet idé zett elõ az ál tal, hogy a hall ga tói hi tel rend szer rõl és a Di ák hi tel Köz pont ról szó ló 86/2006. (IV. 12.) Korm. ren de let 16. § (2) be kez dés b) pont já ban nem sza bá lyoz ta azo nos fel té te lek sze rint a rok kant nak a tör lesz té si kö te le zett -ség szü ne tel te té sé re való jogosultságát.
Az Al kot mány bí ró ság fel hív ja a Kor mányt, hogy jog al -ko tói fel ada tá nak 2012. már ci us 31-ig tegyen eleget.
Az Al kot mány bí ró ság ezt a ha tá ro za tát a Ma gyar Köz -löny ben köz zé te szi.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vány a hall ga tói hi tel rend szer rõl és a Di ák hi tel Köz pont ról szó ló 86/2006. (IV. 12.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 16. § (2) be kez dés b) pont ja, (3) és (8) be -kez dé se al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és
meg sem mi sí té sé re, tar tal mi lag azon ban e ren del ke zé sek kel össze füg gõ mu lasz tás meg ál la pí tá sá ra irá nyult. Az in dít vá nyo zó elõ ad ta, hogy 2005. jú ni u sá ban fe jez te be fel -sõ fo kú ta nul má nya it, amely nek foly ta tá sá hoz di ák hi telt vett igény be. Egy évig állt mun ka vi szony ban, ami kor pszi chés meg be te ge dé se foly tán mun ka ké pes sé gét 67 szá za -lék ban el vesz tet te; az or vos szak ér tõk 2006-ban, 26 éves ko rá ban III. cso por tú rok kant nak mi nõ sí tet ték. Mi vel a társa dalombiztosítási nyug el lá tás ról szó ló 1997. évi LXXXI. tör vény (a to váb bi ak ban: Tny.) 24. § (1) be kez dé -sé ben a rok kant sá gi nyug díj ra elõ írt szol gá la ti idõ vel nem ren del ke zett, a bal ese ti rok kant sá gi nyug díj-jo go sult ság fel té te le i nek (Tny. 33. §) nem fe lelt meg, to váb bá a rok -kant sá gi já ra dék ról szó ló 83/1987. (XII. 27.) MT ren de let (a to váb bi ak ban: Jr.) sze rin ti já ra dé kot nem kap ha tott, a Di ák hi tel Köz pont a ki fo gás olt rendelkezések alapján a tör lesz tés fel füg gesz té sét nem engedélyezte. Arra is te kin -tet tel, hogy megélhetése nem biztosított, az indítványozó az önkormányzattól rendszeres szociális se gély ben ré -szesül.
A di ák hi tel tör lesz té si kö te le zett ség szü ne te lé sé nek az R. 16. § (2) be kez dés b) pont já ban írt ese te az in dít vá nyo zó sze rint a diszk ri mi ná ció ti lal má ba üt kö zik, mert a jo go sult -ság ból ki zár ja azo kat a rok kan ta kat, akik nem ré sze sül nek az ott fel so rolt tí pu sú nyug el lá tás ban vagy já ra dék ban.
Állás pontja sze rint ez a „jog hé zag” a – 67 szá za lék ban – csök kent mun ka ké pes sé gû sze mé lyek kö zöt ti in do ko lat -lan meg kü lön böz te tést ered mé nyez azok ter hé re, akik a fen ti el lá tás ra jo go sult sá got nem sze rez tek. Az R.
16. §-ának az elõb bi fel té te lek hez kap cso ló dó formai szabályokat tartalmazó (3) és (8) bekezdését ugyanebbõl az okból találta alkotmányellenesnek.
II.
Az Al kot mány bí ró ság az in dít vány el bí rá lá sá nál a kö -vet ke zõ jog sza bá lyi ren del ke zé se ket -vette figyelembe:
1. Az Al kot mány vo nat ko zó ren del ke zé se:
„70/A. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a te rü le -tén tar tóz ko dó min den sze mély szá má ra az em be ri, il let ve az ál lam pol gá ri jo go kat, bár mely meg kü lön böz te tés, ne -ve ze te sen faj, szín, nem, nyelv, val lás, po li ti kai vagy más vé le mény, nem ze ti vagy tár sa dal mi szár ma zás, va gyo ni, szü le té si vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nél -kül.”
2. Az R. érin tett ren del ke zé sei:
„16. § (2) A hi tel fel ve võ – a Di ák hi tel Köz pont ál tal e cél ra rend sze re sí tett nyom tat vá nyon – ké rel met nyújt hat be a Di ák hi tel Köz pont hoz tör lesz té si kö te le zett ség szü ne -tel te té se iránt (…)
b) a rok kant sá gi nyug díj ra, a rok kant sá gi já ra dék ra, a bal ese ti rok kant sá gi nyug díj ra való jogosultság
idõ sza ká nak (3)–(4) be kez dés sze rint meg ha tá ro zott ré -szé re.
(3) A tör lesz té si kö te le zett ség a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott jog cí mek el sõ nap já ra vissza me nõ le ge sen szü -ne tel het, ha az -nem ko ráb bi idõ pont a ké re lem be nyúj tá sa évé nek el sõ nap já nál. Amennyi ben a meg ha tá ro zott jog cím el sõ nap ja en nél ko ráb bi idõ pont, a tör lesz tés a ké re -lem benyújtása évének elsõ napjától szünetelhet. (…)
(8) A rok kant sá gi nyug díj ban, rok kant sá gi já ra dék ban, bal ese ti rok kant sá gi nyug díj ban ré sze sü lõ hi tel fel ve võ a tör lesz té si kö te le zett ség szü ne tel te té sé nek alap já ul szol gá ló jog cí mét a ké rel mé hez csa tolt em lí tett nyug dí jat já ra dé -kot meg ál la pí tó, jog erõs ha tá ro zat tal, va la mint a leg utol só nyug díj-fo lyó sí tá si, já ra dék fo lyó sí tá si csekk szel vén nyel vagy fi ze té si szám la ki vo nat tal iga zol hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tör lesz té si kö te le zett ség szü ne tel te té sé nek alap já ul szol gá ló jogcímét a hitelfelvevõ nem iga zol ja, ké rel -me elutasításra kerül.”
III.
Az in dít vány meg ala po zott.
Az in dít vá nyo zó meg fo gal ma zá sát, mi sze rint a ki fo gás -olt ren del ke zé sek meg sem mi sí té sét és „ki ter jesz té sét” ké ri az összes rok kant ra, va la mint a „jog hé zag ra” hi vat ko zá sát az Al kot mány bí ró ság tar tal mi lag úgy ér tel mez te, hogy az in dít vá nyo zó az al kot mány el le nes sé get ab ban lát ja, hogy a jog al ko tó a mun ka ké pes sé gü ket azo nos mér ték ben el vesz tett sze mé lye ket kihagyta a diákhitel törlesztésének szü ne -tel te té sé re jo go sí tó esetek közül.
A di ák hi tel tör lesz té si kö te le zett ség szü ne tel te té sé nek az R. 16. § (2) be kez dé sé ben fel so rolt két eset kö re azt fel -té te le zi, hogy a kö te le zett nem tud ke re sõ fog lal ko zást foly tat ni: egy fe lõl a gyer mek vál la lás kap csán a ter hes sé
-gi-gyer mek ágyi se gély re, a gyed-re, gyes-re, más fe lõl a kü lön bö zõ rok kant sá gi nyug el lá tás ra, já ra dék ra va ló jo go sult ság idõ sza ká ban. A rok kant sá gi nyug díj meg ál la pí tá -sá hoz a Tny. 24. § (1) be kez dé sé ben ír tak sze rint élet kor függ vé nyé ben nö vek võ, de leg alább 2 év szol gá la ti idõ szük sé ges, a bal ese ti rok kant sá gi nyug díj ra jo go sult ság üze mi bal eset kö vet kez té ben nyí lik meg [Tny. 33. § (1) be -kez dé se], és mind két eset ben a mun ka ké pes ség csök ke nés mér té ke leg alább 67 szá za lé kos. Emel lett a Tny. 66. § (1) be kez dé se ér tel mé ben a Nyug díj biz to sí tá si Alap ke ze lé sé ért fe le lõs nyug díj biz to sí tá si szerv nek és a nyug díj biz -to sí tá si igaz ga tá si szerv ve ze tõ jé nek diszk ré ci o ná lis jo ga a kü lö nös mél tány lást ér dem lõ kö rül mé nyek fenn ál lá sa ese tén a re ha bi li tá ci ós já ra dék ra va ló jo go sult ság meg ál la pí -tá sá hoz szük sé ges fel té te lek nek – az elõ írt szol gá la ti idõ ki vé te lé vel – meg fe le lõ sze mély ré szé re ki vé te les re ha bi li tá ci ós já ra dék meg ál la pí tá sa. Az Jr. 1. § (1) be kez dé se sze rint pe dig – ha vi 2200 fo rint összegû – rokkantási já ra dé -kot az igényelhet, aki 25. életéve betöltése elõtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80%os, vagy azt meg ha la dó mértékû egészségkárosodást szenvedett és nyug el lá -tást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg.
Így az a rok kant, aki 25. élet éve be töl té sét kö ve tõ en vesz tet te el 67 szá za lé kos mér ték ben a mun ka ké pes sé gét és ezi de ig leg alább két évi szol gá la ti idõt nem szer zett, a fen ti el lá tá sok ra és ez ál tal a di ák hi tel tör lesz té sé nek szü ne -tel te té sé re nem jogosult.
Az Al kot mány bí ró ság gya kor la ta sze rint a diszk ri mi ná -ció ti lal ma nem je len ti min den meg kü lön böz te tés ti lal mát.
A meg kü lön böz te tés ti lal má ból az kö vet ke zik, hogy a jog nak min den kit egyen lõ ként (egyen lõ mél tó sá gú sze mély -ként) kell ke zel nie [9/1990. (IV. 25.) AB ha tá ro zat, ABH 1990, 46, 48.]. Az alap jog nak nem mi nõ sü lõ egyéb jog ra vo nat ko zó, sze mé lyek kö zöt ti hát rá nyos meg kü lön böz te tés, vagy más kor lá to zás al kot mány el le nes sé ge ak kor ál la -pít ha tó meg, ha a jog al ko tó ön ké nye sen, a tár gyi la gos meg íté lés alap ján éssze rû in dok nél kül tett kü lönb sé get az azo nos hely ze tû, azo nos sza bá lyo zá si kör alá vont jog ala -nyok kö zött [9/1990. (IV. 25.) AB ha tá ro zat, ABH 1990, 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB ha tá ro zat, ABH 1990, 73, 7778.]. Az azo nos cso por ton, adott sza bá lyo zá si kon cep ci ón be lü li el té rõ sza bá lyo zás ak kor nem alkotmány -ellenes, ha az el té rés nek kel lõ al kot má nyos in do ka van [21/1990. (X. 4.) AB ha tá ro zat, ABH 1990, 77–78.].
A diszk ri mi ná ció vizsgálatánál ezért központi elem annak meghatározása, hogy kiket kell egy csoportba tartozónak tekinteni (752/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 512, 513.).
Az R. 16. § (2) be kez dés a)–b) pont ja a tör lesz tés fel füg -gesz té sé re jo go sul tak kö ré nek meg ha tá ro zá sá nál ar ra van te kin tet tel, hogy e sze mé lyek az ott meg ha tá ro zott ok ból nem ren del kez nek ke re set tel, így nem ké pe sek a hi tel tör -lesz tõ rész le té nek tel je sí té sé re. Mind két eset ben azon ban ré sze sül nek va la mi lyen – vagy a kö te le zõ egész ség biz to sí -tás el lá tá sa i ról szó ló 1997. évi LXXXI II. tör vény alap ján a gyer mek után, vagy a Tny., il le tõ leg a Jr. alap ján a rok -kant sá guk ra te kin tet tel já ró – el lá tás ban. A b) pont az ott
írt el lá tá sok ra uta lás sal ha tá roz za meg a jo go sul ta kat, amely alá az al kal ma zan dó és fent vá zolt sza bá lyok sze rin -ti rok kan tak tar toz nak. E cso port kö zös jel lem zõ je, hogy mun ka ké pes sé gü ket leg alább 67 szá za lék ban el vesz tet ték, va gyis jel lem zõ en ke re sõ fog lal ko zást eb bõl az ok ból nem ké pe sek foly tat ni. Így a ren del ke zés a sza bá lyo zá si kon cep ció szem pont já ból az azo nos cso port ba tar to zó kat köz vet ve az egész sé gi ál la po tuk, mun ka ké pes sé gük mi nõ sí té -sé vel ha tá roz za meg, az zal azon ban, hogy a ked vez mény ér vé nye sí té sé nek fel té te le ként a nyug el lá tá si jel le gû jut ta -tás ban ré sze sü lést is elõ ír ja, ho mo gén cso port ba tar to zó sze mé lyek kö zött tesz kü lönb sé get. A mun ka ké pes sé gét leg alább 67 szá za lék ban el vesz tett ak tív ko rú sze mély szá má ra ugyan is a szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá -sok ról szó ló 1993. évi III. tör vény (a to váb bi ak ban: Szt.) 33. § (1) be kez dés a) pont ja sze rint meg ál la pít ha tó pénz be li el lá tás, amelyet az Szt. 4. § i) pontja a ter hes sé gigyer mek ágyi segéllyel, gyeddel, rokkantsági nyugdíjjal, bal -ese ti rok kant sá gi nyugdíjjal azonos rendszeres pénzbeli ellátás fogalmi körébe tartozónak tekint.
Ezért az Al kot mány bí ró ság meg íté lé se sze rint nincs olyan éssze rû in dok, amely meg ala poz ná – az egész ség ká ro so dás mi att ka pott el lá tás faj tá já ra te kin tet tel – a nyug díj sze rû el lá tás ban nem ré sze sü lõ rok kan tak nak a tör lesz -tés szü ne te lé sé re jogosultak közül történõ kirekesz-tését.
Az Al kot mány bí ró ság ról szó ló 1989. évi XXXII. tör vény 49. § (1) be kez dé se sze rint mu lasz tás ban meg nyil vá -nu ló al kot mány el le nes ség meg ál la pí tá sá ra ak kor ke rül het sor, ha a jog al ko tó szerv a jog sza bá lyi fel ha tal ma zás ból szár ma zó jog al ko tá si fel ada tát el mu lasz tot ta és ez zel al -kot mány el le nes sé get idé zett elõ. Az Al -kot mány bí ró ság kö vet ke ze tes gya kor la ta sze rint e ren del ke zés al kal ma zá sa so rán két fel té tel nek: a jog al ko tó mu lasz tá sá nak és az en -nek kö vet kez té ben elõ állt al kot mány el le nes hely zet -nek együt te sen kell fenn áll nia [22/1990. (X. 16.) AB ha tá ro zat, ABH 1990, 83, 86.; 37/1992. (VI. 10.) AB ha tá ro zat, ABH 1992, 227, 232.; 6/2001. (III. 14.) AB ha tá ro zat, ABH 2001, 93, 103.]. A mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot -mány sér tés meg ál la pí tá sá nak nem csak ak kor van he lye, ha az adott tárgy kör re vo nat ko zó an sem mi lyen sza bály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB ha tá ro zat, ABH 1992, 204, 205.], ha nem ak kor is, ha az adott sza bá lyo zá si kon cep ci ón be lül az Al kot mány ból le ve zet he tõ tar tal mú jog sza bá lyi ren del -ke zés hi ány zik [22/1995. (III. 1.) AB ha tá ro zat, ABH 1995, 108. 113.], illetõleg ha a jogalkotó nem megfelelõ tar ta lom mal sza bá lyo zott, és ezáltal al kot mány el le nes hely zet állt elõ [15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132, 138–139.].
Az Al kot mány bí ró ság ál lás pont ja sze rint az Al kot mány 70/A. § (1) be kez dé sét sér tõ, mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány el le nes ség azért áll fenn, mert a jog al ko tó az R.
16. § (2) be kez dés b) pont já ban nem sza bá lyoz ta azo nos fel té te lek sze rint a mun ka ké pes sé gü ket leg alább 67 szá za lé kos mér ték ben el vesz tõ, így ke re sõ te vé keny ség foly ta -tá sá ra kép te len sze mé lye ket meg il le tõ jo go sult sá got, ez zel hát rá nyo san meg kü lön böz tet te az azo nos fok ban rok kan tak kö zül azo kat, akik nél a nyug díj vagy já ra dék szol gál
-ta tás meg ál la pí tá sá nak a rok kant ság fo kán fe lül elõ írt egyéb fel té te lei hi á nyoz nak. Az R. egyéb tá ma dott ren del -ke zé sei e jog cí mek re utal nak, ezek iga zo lá sát kí ván ják meg, így e te kin tet ben is fenn áll a mu lasz tás. Ezért az Al kot mány bí ró ság fel hív ta a Kor mányt, hogy jog al ko tói fel -ada tá nak 2012. már ci us 31-ig tegyen eleget.
Az Al kot mány bí ró ság e ha tá ro za tá nak a Ma gyar Köz -löny ben va ló köz zé té te lét a mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány el le nes ség meg ál la pí tá sá ra te kin tet tel ren del te el.
Bu da pest, 2011. de cem ber 28.
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
elõ adó al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Stumpf Ist ván s. k.,
al kot mány bí ró
Al kot mány bí ró sá gi ügy szám: 248/B/2007.
Köz zét éve a Ma gyar Köz löny 2011. évi 163. szá má ban.
178/2011. (XII. 29.) AB ha tá ro zat
A MA GYAR KÖZ TÁR SA SÁG NE VÉ BEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meghozta a következõ
h a t á r o z a t o t:
1. Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pít ja, hogy Jász al só szent györgy Köz ség Ön kor mány zat Kép vi se lõtes tü le té -nek az ön kor mány za ti köz üze mi víz mû bõl szol gál ta tott ivó víz dí já nak, va la mint a szenny víz gyûj tés, el ve ze tés és tisz tí tás szol gál ta tá si dí já nak meg ál la pí tá sá ról szó ló 3/2007. (II. 15.) ren de le te 3. § (3) és (4) be kez dé se al kot mány el le nes, ezért azt e határozat közzétételét követõ nap -pal meg sem mi sí ti.
2. Az Al kot mány bí ró ság Jász al só szent györgy Köz ség Ön kor mány zat Kép vi se lõ-tes tü le té nek az ön kor mány za ti köz üze mi víz mû bõl szol gál ta tott ivó víz dí já nak, va la mint a szenny víz gyûj tés, el ve ze tés és tisz tí tás szol gál ta tá si dí já -nak meg ál la pí tá sá ról szó ló 3/2007. (II. 15.) ren de le te 2. (1) be kez dé se és 3. § (1) be kez dé se al kot mány el le nes sé -gé nek megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Az Al kot mány bí ró ság a ha tá ro za tát a Ma gyar Köz löny -ben köz zé te szi.
I n d o k o l á s
I.
Az in dít vá nyo zó Jász al só szent györgy Köz ség Ön kor mány zat Kép vi se lõtes tü le té nek az ön kor mány za ti köz -üze mi víz mû bõl szol gál ta tott ivó víz dí já nak, va la mint a szenny víz gyûj tés, el ve ze tés és tisz tí tás szol gál ta tá si dí já nak meg ál la pí tá sá ról szó ló 3/2007. (II. 15.) ren de le te (a to -váb bi ak ban: Ör.) 2–3. §-ai nak a meg sem mi sí té sét ké ri.
Az in dít vá nyo zó egy részt azt sé rel me zi, hogy az Ör. a szenny víz csa tor na szol gál ta tás dí já nak meg ál la pí tá sá nál nem vet te fi gye lem be a köz mû ves ivó víz el lá tás ról és a köz mû ves szenny víz el ve ze tés rõl szó ló 38/1995. (IV. 5.)
Az in dít vá nyo zó egy részt azt sé rel me zi, hogy az Ör. a szenny víz csa tor na szol gál ta tás dí já nak meg ál la pí tá sá nál nem vet te fi gye lem be a köz mû ves ivó víz el lá tás ról és a köz mû ves szenny víz el ve ze tés rõl szó ló 38/1995. (IV. 5.)