ISO 14001:1996 Környezetközpontú irányítási rendszerek.
Követelmények és alkalmazási irányelvek (MSZ EN ISO 14001:1997) Olyan vállalatirányítási rendszer követelményeit tartalmazza, amelynek egyik célja az, hogy a gyártás során minél kevesebb környezeti kár keletkezzen és a gyártás anyag- és energiatakarékos legyen, másik célja, hogy a termék környezetkímélő legyen felhasználásának teljes életciklusa alatt, beleértve a termék újrafeldolgozását, vagy megsemmisítését is. A követelmények vonatkoznak a termék csomagolására is. A takarékossági követelmények a termékre is kiterjednek. A szabvány az ISO 9001 mintájára jött létre, azzal az eltéréssel, hogy a minőség helyett a környezet megóvását tartja szem előtt. Mellékletei részletes magyarázatot tartalmaznak. A szabvány felépítése eltér az ISO 9001-étől, ezért a kétféle vállalatirányítási rendszer együttes bevezetése esetén különös gonddal kell eljárni. A kétféle irányítási rendszer együttes működtetésének megkönnyítése érdekében lépések történtek az ISO 9001 és az ISO 14001 szabvány eltérő szerkezetének egységesítésére. Az ISO 9001 2000-re várható új
kiadása már hasonló felépítésű lesz, mint az ISO 14001-é; további összehangolás történhet az ISO 14001 néhány év múlva várható felülvizsgálatakor.
ISO 14004:1996 Környezetközpontú irányítási rendszerek
Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítő módszerek általános irányelvei (MSZ ISO 14010:1997)
Ez a szabvány gyakorlati tanácsokat ad az ISO 14001 szerinti környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetéséhez, felépítése is ezt a szabványt követi. A követelményszabvány minden egyes szakaszához részletes magyarázatot fűz, gyakorlati tanácsokat ad, továbbá ellenőrző kérdésekkel segíti az átgondolt bevezetést. A szabvány sok tekintetben hasonlít az ISO 9004-1 szabványhoz, azzal az eltéréssel, hogy a minőség helyett a környezet megóvását tartja szem előtt. A szabvány melléklete tartalmazza a Riói Nyilatkozatot a Környezetről és a Fejlődésről, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) "A fenntartható fejlődés vállalati alapokmánya" című dokumentumát.
AZ AUDIT SZABVÁNYAI (ISO 14010-es sorozat) ISO l4010:1996 Irányelvek környezeti audithoz. Általános elvek
(MSZ EN ISO 1 14010:1997)
Azokat az általános elveket tartalmazza, amelyeket minden környezeti audittípusnál alkalmazni kell. Azt az eljárást írja le, amelyet annak értékelésére használnak, hogy egy vállalat környezetközpontú irányítási rendszere kielégíti-e az ISO 14001 szabvány követelményeit. A szabvány sok tekintetben hasonlít a minőségügyi rendszerek értékelésére vonatkozó ISO 10011-1 szabványhoz.
ISO 14011:1996 Irányelvek környezeti audithoz. Auditeljárások.
Környezetközpontú irányítási rendszerek auditja (MSZ EN ISO l 4011:1997)
Leírja a környezeti audit eljárásait, a feladatok megoszlását az auditot végző csoport vezetője és tagjai között, az auditált teendőit és az audit lefolyását (auditterv a csoport kijelölése munkadokumentumok, nyitóülés, adatgyűjtés, megállapítások, záróülés, auditjelentés). A szabvány részben hasonlít a minőségügyi rendszerek értékelésével foglalkozó ISO 10011-3 szabványhoz, de részletesebben írja le az audit menetét, mint az.
ISO 14012:1996 Irányelvek környezeti audithoz. Környezeti auditorok képzettségi kritériumai (MSZ EN ISO 14012:1997)
Ez foglalkozik az auditorok képzettségével és szakmai tapasztalatával, képzésükkel, ennek igazolásával, a személyes tulajdonságok szerepével, és az ismeretek korszerűsítésével. A szabvány gondolatmenete megegyezik a minőségügyi rendszerek értékelését végző auditorokra vonatkozó ISO 10011-2 szabványéval.
Ebben a sorozatban még a kővetkező dokumentum van előkészítés alatt:
ISO/CD 14015 (javaslat): Környezetközpontú irányítás. Telephelyek és szervezetek értékelése környezeti szempontból
Sorozaton kívüli számon fut, de ide tartozik:
ISO/WD 19011 (javaslat): Útmutató minőségügyi és környezeti audithoz
Ez az útmutató közös ajánlásokat tartalmaz minőségügyi és környezeti auditok végzéséhez. A terv az, hogy ennek kiadásakor visszavonják a minőségügyi audittal kapcsolatos szabványokat (az ISO 10011-1, ISO 1OO11-2 és ISO 10011-3 szabvanyt és a környezeti audit három szabványát (az ISO 14010-et, az ISO 14011-et és az ISO 140012-t). A szabványok összevonása nem jelenti azt, hogy a kétféle auditot a jövőben egyidejűleg fogják végezni, de nem is zárja ki ennek lehetőségét.
A CIMKÉZÉS SZABVÁNYAI ( az ISO 14020-as sorozat)
ISO 14020:1998 Környezeti címkék és nyilatkozatok. Általános elvek
Ez a szabvány elsősorban a nyilatkozat pontosságára, ellenőrizhetőségére, tárgyszerűségére és félreérthetetlenségére vonatkozó alapelveket fejti ki. További alapelv, hogy a címkék ne válhassanak a kereskedelem akadályaivá, tartalmuk legyen tudományosan megalapozott, vegye figyelembe a termék életciklusát, feltételrendszerük ne akadályozza újítások alkalmazását, ne tartalmazzon diszkriminációt, legyen nyilvános, és alapuljon közmegegyezésen.
ISO 14021:1999 Környezeti címkék és nyilatkozatok.
Saját nyilatkozatot tartalmazó környezeti állítások.
Útmutató (II-es típusú környezeti címkézés)
Ez a szabvány a szövegszerű környezeti nyilatkozatokkal foglalkozik; a jelképek vagy ábrák alakjában alkalmazott környezeti nyilatkozatokról, valamint a vizsgálati és ellenőrzési módszerekről külön szabványok készülnek. A szabvány célja az, hogy a környezeti nyilatkozatok ne legyenek félrevezetőek. Ezért a nyilatkozatnak konkrétnak és ellenőrizhetőnek kell lennie (nem kívánatos pl. a "környezetbarát", "nem szennyező", "zöld"
stb. kifejezések használata, ha nincsenek velük együtt megadva konkrét, mérhető értékek).
A szervezetnek - harmadik fél bevonása nélkül - saját felelősségére tett nyilatkozatát és az ezen alapuló cimkét nevezik II-es típusúnak.
ISO 14024:1999 Környezeti címkék és nyilatkozatok. I-es típusú környezeti címkézés.
Irányelvek és eljárások
Ez a szabvány olyan, önkéntes tanúsítási rendszerekre vonatkozik, ameleyekben egy független testület megvizsgálja a terméket, és engedélyezi valamely környezeti megfelelőségi feltüntetését, a rendszer szabályainak megfelelően.
Előkészületben van még a címkézéssel kapcsolatos kővetkező dokumentum:
ISO/CD TR 14025 (Műszaki Jelentés javaslata):
Környezeti címkék és nyilatkozatok. III-as típusú környezeti címkézés Irányelvek és eljárások
Az ebben tárgyalt, III-as típusú környezeti címke ugyanúgy független szerv által odaítélhető címke, mint az I-es típusú címke, de ennek nem lesznek olyan szigorú környezeti feltételei, mint az I-es típusú címkének, viszont a címke módot ad annak feltűntetésére, hogy a termék milyen mértékben teljesíti a vele szemben támasztható követelményeket.
SZABVÁNYOK A KÖRNYEZETI TELJESÍTÉS ÉRTÉKELÉSÉRE