… vagy inkább a józanész?
32. AKB-cikk(M):
30. AKB-cikk(L): „Annál is inkább fontos ez, mert a hölgy véleménye szerint nem sok időnek kell eltelnie, és a világ szuperhatalma megszűnik az USA lenni, Kína válik azzá.”
31. MEGJEGYZÉSEK(L):
Szóval azért fontos ez, mert a hölgy véleménye az, ami. A mondat második fele pedig egysze-rűen arra utal, – végre eljutottunk ide! – hogy ha nem az USA, hanem Kína válik szuperhata-lommá, akkor a belső hídnyelvként a már eszperantót használó Kína miatt az elképzelésük szerint a világ majd az eszperantót fogja – vagy lesz kénytelen – megtanulni, mert Kína gazdasági és kulturális befolyása erre fogja kényszeríteni. Mert mi másért is lenne fontos az eszperantistáknak, hogy Kína, a szuper gazdasági hatalom várományosa bevezesse az eszpe-rantót?
***
32. AKB-cikk(M):
„Mindehhez hozzáteszem azt a tájékoztatást, amit nemrég olvastam valamelyik újságban:
Kínának akkora az export többlete, hogy abból felvásárolta az amerikai részvények és állampapírok felét.* Csak politikai akaratán múlik, mikor omlasztja össze a dollárt (!) és rendíti meg az USA hatalmát.**
Gondolkodjunk el ezen!”
33. MEGJEGYZÉSEK(M):
* Itt felvázolja, hogy tkp. az USA már Kína részleges tulajdonában van. Ez mintegy erőfitog-tatás az USA felé.
** Itt pedig végre kiviláglik a lényeg, vagyis az, hogy Kína, ha akarná, teljesen lerombolhatná az USA jelenlegi gazdasági pozícióját. Hogy nevezik ezt? Igen: Amerika-ellenesség, így egyszerűen – mert itt már szó sincs az eszperantó szerepéről, hanem pusztán arról, hogy ha sikerülne a kínaiakkal bevezettetni az eszperantót, akkor az USA általuk vélt nyelvpolitikai szerepe is megrendülne a lehetséges gazdasági vereségével.
34. VÉGSZÓ
Lám, így vezet a nyelvi köntösbe bújtatott frusztráció nemzetközi konfliktusokban REMÉNYKEDŐ érzelmekhez! sajátosságai és eltérései a brit angoltól; Széchenyi Kiadó Kft., Bp., 1990
67-69.o.: a „Spanyol jövevényszavak” fejezet 3 oldalon keresztül sorolja fel a különböző angolba szivárgott szavakat.
(2) http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok
(3), (4), (5)
Amerikai Egyesült Államok: http://hu.wikipedia.org/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok
(4.1.)
/lásd pl. Anthony Smith: Testünk Titkai c. kimerítő humánbiológiai összefoglaló tanulmányának (1968) 33. oldali meg-jegyzéseit/ (13) Fodor István: Mire jó a nyelvtudomány?, Ballasi Kiadó, Bp., 2001.
(14)
Pidzsin nyelvek http://hu.wikipedia.org/wiki/Pidzsin_nyelvek
A pidzsin (angol nyelven pidgin), vagy kapcsolati nyelvek olyan nyelvek, melyek több nyelv keverékéből jönnek – legtöbbször spontán módon – létre azért, hogy a két nyelv beszélői egymással kommunikálni tudjanak. A pidzsineknek általában vázlatos nyelvtana és korlátozott szókészlete van, hiszen ezek csak kapcsolati segédnyelvként használatosak. Általában nem tanulással, hanem alkalmazkodással, improvizációval keletkeznek.
(15) Az angol mint kreol? http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_angol_nyelv_t%C3%B6rt%C3%A9nete#Az_angol_mint_kreol.3F
Egy vitatott elmélet szerint az angol kreol nyelv, illetve legalábbis elődje, a középangol annak tekinthető. Az elméletet Charles-James N. Bailey és Karl Maroldt dolgozta ki 1977-ben, azóta áll viták kereszttüzében.
Kreol az a nyelv, amely kettő vagy több nyelv keveredéséből jön létre, miközben a nyelvtani szerkezet jelentősen leegyszerűsödik. Az angollal valóban ez történt, az angolszász és az ófrancia keveredett, az nyelvtan pedig sok szempontból egyszerűbb lett: eltűntek a nemek, leépült az ige-és névszóragozás, a nyelvtani esetekre ma már csak a névmások bizonyos alakjai emlékeztetnek. Beiley és Maroldt szerint a középangol tehát egy kreol, ami úgy jött létre, hogy az angolszász nyelvre ráépült az ófrancia, mégpedig a 11.-12. századi „erősebb” és a 13.-14. századi „gyengébb” hatás révén. A teória az angolban fellelhető rengeteg francia jövevényszóra és kevert morfológiai összetételekre épül.
A nyelvészek többsége elutasítja a felvetést, azzal az indoklással, hogy ilyen alapon nagyon sok nyelvet kreolnak lehetne tekinteni. Azzal is érvelnek az elmélet ellen, hogy a tagadhatatlan nyelvtani egyszerűsödés ellenére még mindig nagyon sok rendhagyóság van az angolban (pl. erős igék megléte).
(16) A lingvicizmust azért vettem ide ennyire részletesen, mert számos alkalommal jelennek meg a diszkriminációnak ezen válfajából írások, így legalább itt is utána lehet majd nézni ennek a fogalomnak!
http://hu.wikipedia.org/wiki/Lingvicizmus LINGVICIZMUS
„A lingvicizmus a nyelvi diszkrimináció egy fajtája, olyan ideológiák és struktúrák neve, amelyek a nyelvi alapon elkülönülő közösségek közötti egyenlőtlen hatalommegosztást segítik elő, illetve reprodukálják.
Tove Skutnabb-Kangas szerint a rasszizmus, az etnicizmus és a lingvicizmus közös definíciója: „A ‘faj’, etnicitás/kultúra vagy a nyelv alapján meghatározott csoportok között, a hatalom és az (anyagi és egyéb) források egyenlőtlen elosztásának legitimálására, megvalósítására és reprodukálására felhasználható ideológiák, struktúrák és gyakorlat”. A nyelvi diszkrimináció és az ezt támogató gondolkodásmód, a lingvicizmus tehát nem „hajaz a fajelméletre” (mint a lingvicizmus számos jegyét gyakran felmutató magyarországi nyelvművelés egyik képviselője, talán szellemeskedésnek szánva, megjegyezte), hanem azonos vele – csak más felületen nyilvánul meg.
A lingvicizmus a mára szalonképtelenné vált rasszizmus helyett/mellett létező cselekvési mód, amely révén az államok társadalmilag behatárolják a hatalom nélküli csoportok értékekhez való hozzájutását, s ezáltal e csoportokat fogyatékosnak tüntetik fel. „Ennek következtében a kisebbségek értékei (például nyelvük és kultúrájuk) erejüket vesztik, és nem válthatók át
más értékekké vagy a hatalmi szerkezet pozícióivá. Ugyanakkor a domináns csoport értékei (például nyelvük és kultúrájuk) társadalmi szinten megtartják értéküket, így más értékekké vagy a hatalmi szerkezet pozícióivá alakíthatók.” A lingvicizmus egyik fő megnyilvánulási tere a kisebbségi oktatás és a nyelvművelés, amelyekben elterjedt jelenség az eltérő nyelvekkel és nyelvhasználattal szembeni türelmetlenség. Gyakran találkozunk azzal, hogy a hivatalosan elfogadottá nyilvánított sztenderd nyelvváltozattól, illetve az államnyelvtől eltérő nyelvváltozatok/nyelvek beszélőit megbélyegzik, s hátrányos helyzetbe hozzák azt hangoztatva, hogy bizonyos nyelvek, illetve nyelvváltozatok jobbak, mint más nyelvek, illetve nyelvváltozatok, következésképpen beszélőik logikusabban és világosabban gondolkodnak, s így természetes, hogy jobb állásokat kapnak, s egyéb előnyöket is élveznek. Azokban a társadalmakban, amelyekben ez az ideológia mélyen be van épülve a hétköznapi gondolkodásba, a „rosszabb” nyelvek, illetve nyelvváltozatok beszélői a társadalom perifériájára kényszerülnek.”