• Nem Talált Eredményt

Ajsa és Acsád szövetsége

In document SZIYÁRYÁNYKAPU Szakáli Anna (Pldal 36-39)

Az esti lakománál Acsád részletesen beszélt nemzetségéről, az általuk megvívott csatákról. Felsorolta megyehatáraikat, csordáik, méneseik, kondáik és juhaik számát. Átadta atyja üdvözletét és az ajándékokat, amiket hozott. A nagyúrnak két vizslakölyköt, Hajnalnak egy vég finom selymet, Dajnának aranyboglárt.

Ajsának hozta a legszebb és legbecsesebb ajándékot, egy csodás nyakéket, mely-nek finoman megmunkált aranyfoglalataiban gyémántkövek sokasága ragyogott.

Ajsa rögtön a nyakába tetette, hogy az ifjú lássa, mennyire értékeli ajándékát.

Acsád kemény elhatározással érkezett az udvarba. Nagyon szerette volna a nagy-úr birtokait megszerezni, mivel a nagynagy-úrnak nem volt fiú utódja. Abban remény-kedett, ha Ajsával létrejön a nász, fiúgyermek születik majd, és akkor az egész birtok rájuk száll. A nagyúr mezsgyéje a Balaton déli partjától Bogát földjéig terjedt. Végig a Balaton hosszában, a Suhi-patak mocsaras területétől - mely áradáskor nem a Balatonba, hanem a Balatonból vezette ki a vizet - Sávoly és Öreglak vonaláig. Ez a hatalmas birtok nagyon kecsegtető volt Acsádnak.

Egyébként is rögtön megkedvelte Ajsát. Megérezte, hogy jellemben közel állnak egymáshoz. Ajsának is tetszett az ifjú merészsége és elszántsága. Másnap leg-szívesebben már hazaküldette volna az összes kérőt, mert nem akart senki-vel sem foglalkozni, csak Acsáddal.

Acsád azonban jó alkalomnak látta, ha bemutathatja csatákban szerzett tapasz-talatait, és az elkövetkező napokban kihívta tusakodásra a többi kérőt.

A hadi gyakorlatokkal is teltek a napok, volt ideje további tájékozódásra a birto-kot illetően, és a hadi játékon merész magatartásával igyekezett egészen meg-nyerni Ajsa szívét. Azt is szerette volna megtudni valakitől, mi volt az átok szövege pontosan, de nem lehetett illetlen, és nem kérdezhette meg közvetlenül. Pedig a tudakozódást meg kell ejtenie valahogyan, de fogalma sem volt, mihez kezdjen.

Egyik nap a fárasztó bajvívás után lement felüdülni a tó partjára. Az északi szél hullámokat hajszolt a part felé, melyek gyors egymásutánban felemelkedtek, meg-erősödtek, és egészen a partig futottak, ahol megcsendesülve visszaereszkedtek a vízbe. A fehér tajtékok kiültek a hullámok tetejére, és szaladtak, szaladtak, hogy a sekély részen semmivé váljanak. Ez az ütemes vízcsobogás levitte Acsád gondolatait a lélek mélységébe.

Mit is szeretne igazán? Tetszett neki Ajsa határozott természete, kissé kihívó magatartása. Az is kedvére volt, hogy nem bízza a vak véletlenre párjának kivá-lasztását, hanem előre kigondolja, ki lenne az, akinek odaadná szerelmét. Elmé-lázva ült hát a parton, és azon töprengett, hogyan bolondítsa magába Ajsát, mi-közben azt latolgatta, vajon mekkora lehet a teljes birtok. A ménesek, gulyák és kondák sokasága, melyeket idefelé jövet látott, még jobban felkeltette birtoklási vágyát. És a lány szépsége is elbűvölte, valóban csak a hangja kifogásolható. Vajon mivel lehetne megtörni az átkot?

A Hold, csillagoktól övezve, már jócskán fenn járt a tó felett, és ő még mindig csak bámulta a fények játékát a hullámokon. Már az ezüsthíd is ott ringatózott a szellő borzolta vízen, amikor Acsád felsóhajtott:

– Ég és Föld jó szellemei, segítsetek rajtam, mert nem találom a megoldást!

36 37

Ajsa és Acsád szövetsége

Az esti lakománál Acsád részletesen beszélt nemzetségéről, az általuk megvívott csatákról. Felsorolta megyehatáraikat, csordáik, méneseik, kondáik és juhaik számát. Átadta atyja üdvözletét és az ajándékokat, amiket hozott. A nagyúrnak két vizslakölyköt, Hajnalnak egy vég finom selymet, Dajnának aranyboglárt.

Ajsának hozta a legszebb és legbecsesebb ajándékot, egy csodás nyakéket, mely-nek finoman megmunkált aranyfoglalataiban gyémántkövek sokasága ragyogott.

Ajsa rögtön a nyakába tetette, hogy az ifjú lássa, mennyire értékeli ajándékát.

Acsád kemény elhatározással érkezett az udvarba. Nagyon szerette volna a nagy-úr birtokait megszerezni, mivel a nagynagy-úrnak nem volt fiú utódja. Abban remény-kedett, ha Ajsával létrejön a nász, fiúgyermek születik majd, és akkor az egész birtok rájuk száll. A nagyúr mezsgyéje a Balaton déli partjától Bogát földjéig terjedt. Végig a Balaton hosszában, a Suhi-patak mocsaras területétől - mely áradáskor nem a Balatonba, hanem a Balatonból vezette ki a vizet - Sávoly és Öreglak vonaláig. Ez a hatalmas birtok nagyon kecsegtető volt Acsádnak.

Egyébként is rögtön megkedvelte Ajsát. Megérezte, hogy jellemben közel állnak egymáshoz. Ajsának is tetszett az ifjú merészsége és elszántsága. Másnap leg-szívesebben már hazaküldette volna az összes kérőt, mert nem akart senki-vel sem foglalkozni, csak Acsáddal.

Acsád azonban jó alkalomnak látta, ha bemutathatja csatákban szerzett tapasz-talatait, és az elkövetkező napokban kihívta tusakodásra a többi kérőt.

A hadi gyakorlatokkal is teltek a napok, volt ideje további tájékozódásra a birto-kot illetően, és a hadi játékon merész magatartásával igyekezett egészen meg-nyerni Ajsa szívét. Azt is szerette volna megtudni valakitől, mi volt az átok szövege pontosan, de nem lehetett illetlen, és nem kérdezhette meg közvetlenül. Pedig a tudakozódást meg kell ejtenie valahogyan, de fogalma sem volt, mihez kezdjen.

Egyik nap a fárasztó bajvívás után lement felüdülni a tó partjára. Az északi szél hullámokat hajszolt a part felé, melyek gyors egymásutánban felemelkedtek, meg-erősödtek, és egészen a partig futottak, ahol megcsendesülve visszaereszkedtek a vízbe. A fehér tajtékok kiültek a hullámok tetejére, és szaladtak, szaladtak, hogy a sekély részen semmivé váljanak. Ez az ütemes vízcsobogás levitte Acsád gondolatait a lélek mélységébe.

Mit is szeretne igazán? Tetszett neki Ajsa határozott természete, kissé kihívó magatartása. Az is kedvére volt, hogy nem bízza a vak véletlenre párjának kivá-lasztását, hanem előre kigondolja, ki lenne az, akinek odaadná szerelmét. Elmé-lázva ült hát a parton, és azon töprengett, hogyan bolondítsa magába Ajsát, mi-közben azt latolgatta, vajon mekkora lehet a teljes birtok. A ménesek, gulyák és kondák sokasága, melyeket idefelé jövet látott, még jobban felkeltette birtoklási vágyát. És a lány szépsége is elbűvölte, valóban csak a hangja kifogásolható. Vajon mivel lehetne megtörni az átkot?

A Hold, csillagoktól övezve, már jócskán fenn járt a tó felett, és ő még mindig csak bámulta a fények játékát a hullámokon. Már az ezüsthíd is ott ringatózott a szellő borzolta vízen, amikor Acsád felsóhajtott:

– Ég és Föld jó szellemei, segítsetek rajtam, mert nem találom a megoldást!

38 39

réka 22

Darai Réka: Illongó jó tanácsa – Kép háta

In document SZIYÁRYÁNYKAPU Szakáli Anna (Pldal 36-39)