Jelen ajánlások hátterét és aktualitását a romák társadalmi befogadása – inklú-ziója – iránti európai uniós szintű elköteleződés adja, amelyet 2011 óta az erről szóló keretstratégia fémjelez.14 E stratégiai keretben a romák befogadását célzó intézkedéseket tagállami szinten, a nemzeti reformprogramokba illesztve kell meghozni.
A Női Érdek az EU-s keretstratégia kidolgozása óta eltelt időszak alatt több ízben állást foglalt a roma nők társadalmi befogadásának, illetve társadalmi érvényesülésének jelentőségét illetően. Ezek sorában az első a Női Érdek által 2011. április 7-én, „Fókuszban a roma nők” címmel megrendezett nemzetkö-zi konferencia15 alkalmából magyar és angol nyelven közreadott háttértanul-mány és ajánlásgyűjtemény – A roma nők társadalmi és politikai befogadásának időszerű kérdései Európában16 címmel, amely a roma nők helyzetére vonatkozó
13 Megjegyzendő, hogy a dokumentum az Európai Unió szóhasználatát követve, a
„roma” kifejezéssel utal – összefoglalóan – a Magyarországon élő roma, illetve cigány közösségekre, nem tévesztve szem elől azt a körülményt, hogy a magyarországi roma népesség nemcsak kultúra vagy anyanyelv tekintetében sokszínű, de a társadalmi érvényesülés szempontjából is jelentős eltérések lehetnek az egyes közösségek hely-zete, lehetőségei között.
14 Az Európai Unió Tanácsa részéről a stratégia megerősítését lásd: Európai Tanács (2011. június 24.) Következtetések. EUCO 23/11. CO EUR 14. CONCL 4. Brüsszel.
http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=HU&f=ST%2023%202011%20INIT 15 A Női Érdek konferenciája párhuzamosan zajlott a European Roma Platform ötödik, a
magyar EU-elnökség keretében Budapesten, 2011. április 7–8-án megrendezett ülésével.
16 Balogh Lídia–Kóczé Angéla (2011) A roma nők társadalmi és politikai befogadásának időszerű kérdései Európában: A 2011. április 7-én, Budapesten megtartott, „Fókusz-ban a roma nők” c. konferenciához készült háttértanulmány és ajánlásgyűjtemény.
Budapest: Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség. https://cps.ceu.hu/sites/de- fault/files/field_attachment/news/node-22487/Roma-nok-tarsadalmi-befogada-sa-Europaban-Apr2011.pdf
fontosabb kutatási eredményekre, illetve emberi jogi jelentésekre épül. (A do-kumentum angolul is elérhető.17)
A Női Érdek 2012-ben tagszervezetként hozzájárult az Európai Női Lobbi azon kezdeményezéséhez, amelynek eredménye egy állásfoglalás kibocsátása lett, az európai roma és az „utazó”18 nőkkel szembeni többszörös diszkriminá-ció elleni fellépésről mint az EU-tagállamok nemzeti szintű romaintegrádiszkriminá-ciós stratégiáinak kulcseleméről;19 a dokumentum magyar fordításban is elérhető.20
2013 januárjában a Női Érdek az Európai Roma Jogok Központja (European Roma Rights Centre – ERRC) nevű nemzetközi jogvédő szervezettel közösen nyújtott be alternatív országjelentést az ENSZ nőjogi (CEDAW) bizottságá-hoz,21 amely hangsúlyosan mutat rá az állami szerepvállalás szükségességére a magyarországi roma nők helyzetének javítása terén. A jelentés magyarul
17 Balogh, Lídia–Angéla Kóczé (2011) Current Issues in Europe Regarding the Social and Political Inclusion of Romani Women. Policy paper issued for the „Roma Women in Focus” conference held in Budapest on the 7th April, 2011. Budapest: Hungarian Women’s Lobby. https://cps.ceu.hu/sites/default/files/field_attachment/news/
node-22487/Romani-women-social-inclusion-in-Europe-Apr2011.pdf
18 Az „utazó” (angolul: ’traveller’) kifejezést elsősorban az Egyesült Királyságban és Írországban használják, az utazó – vagyis nem letelepedett (’non-sedentary’) – élet-módot folytató, de nem roma identitású - tehát a roma kifejezéssel nem azonosítható – közösségekre. Tágabban pedig más, nem roma identitású, utazó életmódot folytató kisebbségi csoportokra is szokás „utazók”-ként utalni európai kontextusban.
19 European Women’s Lobby (2012. december) Position Paper: Tackling multiple discri-mination of Romani and Traveller Women – a crucial factor for the successful imple-mentation of the National Roma Integration Strategies. Brussel: EWL. http://www.
womenlobby.org/IMG/pdf/ewl_position_paper_on_romani_and_traveller_wo-men_en.pdf?2223/b0f49c9c8920a886899a11a94c6e768a515aa2f1
20 Az Európai Női Lobbi Állásfoglalása: A roma és az utazó nőkkel szembeni több-szörös diszkrimináció elleni fellépés – a nemzeti romaintegrációs stratégiák sikeres megvalósításának kulcsfontosságú eleme. http://noierdek.miria.hu/wp-content/
uploads/2013/02/EWL_roma_nok_allasfoglalas_vegleges.pdf
21 Hungarian Women’s Lobby – European Roma Rights Centre (2013. január). Alter-native report submitted to the UN CEDAW Committee for consideration in relation to the examination of the combined seventh and eighth periodic reports of Hunga-ry JanuaHunga-ry 2013 by the Hungarian Women’s Lobby and the European Roma Rights Centre. http://www2.ohchr.org/english/bodies/cedaw/docs/ngos/HWLandER-RC_Hungary_ForTheSession_Hungary_CEDAW54.pdf
is elérhető.22 (Az alternatív jelentés Magyarország hetedik és nyolcadik össze-vont időszakos jelentésének23 felülvizsgálati folyamatához kapcsolódik, amely során a magyar kormány az ENSZ nőjogi egyezményéhez24 való csatlakozás-sal vállalt kötelezettségeinek teljesítéséről számol be.)
Ugyancsak 2013 januárjában csatlakozott a Női Érdek az Európai Női Lobbi mentorprogramjához, amelynek keretében európai parlamenti képviselőnők vállalkoztak arra, hogy a 2014-es EP választásokon indulni kívánó roma és migráns hátterű politikusnőket mentorként támogassanak a felkészülésben.25 Az Európai Parlament által 2013-ban közreadott tanulmány, amely a roma nők társadalmi érvényesülésének feltételeit vizsgálta a tagállamok romainklú-ziós stratégiáinak kontextusában, a követendő példák között említette ezt a kezdeményezést. A tanulmány megjegyezte, hogy Magyarországon állami részről nem történt lépés a roma nők közéleti szerepvállalásának fokozására.26
22 Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség – Európai Roma Jogok Központja (2013.
január) Alternatív jelentés az ENSZ CEDAW Bizottságához Magyarország hetedik és nyolcadik összevont időszakos jelentésének felülvizsgálatához kapcsolódóan.
http://noierdek.miria.hu/wp-content/uploads/2013/03/Noi-Erdek-ERRC-UN- CEDAW-Alternatív-Jelentés-1.pdf
23 United Nations Committee on the Elimination of Discrimination against Women (2011. augusztus 11.) Consideration of reports submitted by States parties under Ar-ticle 18 of the Convention on the Elimination of All Forms of Discrimination aga-inst Women Combined seventh and eighth periodic reports of States parties. Hun-gary (CEDAW/C/HUN/7-8). http://www2.ohchr.org/english/bodies/cedaw/
docs/54/CEDAW-C-HUN-7-8.pdf
24 1982. évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden for-májának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről.
25 Lásd: http://noierdek.hu/?p=490
26 Crowley, Niall – Angela Genova – Silvia Sansonetti (2013) Empowerment of Roma Women within the European Framework of National Roma Inclusion Strategies.
Study. Brussels: European Union, European Parliament Directorate General for In-ternal Policies. 58. o., http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/etudes/
join/2013/493019/IPOL-FEMM_ET(2013)493019_EN.pdf
2013-ban a Női Érdek részt vett egy civil szervezetekből álló konzorcium27 munkájában is, amely a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia28 címmel 2011 novemberében elfogadott kormányzati romaintegrációs stratégia meg-valósulásának monitorozását tűzte ki célul. A konzorcium a tapasztalatokat első körben a Civil társadalmi jelentés a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Straté-gia megvalósításáról Magyarországon 2012-ben című dokumentumban össze-gezte.29 A dokumentum angolul is elérhető.30 A konzorcium ugyanebben az évben még egy (kiegészítő) jelentést adott ki, a Nemzeti Társadalmi Felzár-kózási Stratégia valamint a Roma Integráció Évtizede Program cselekvési ter-vének31 megvalósulására vonatkozó újabb fejleményekről; ezúttal csak angol
27 A konzorcium vezetője a Partners Hungary Alapítvány volt; tagjai: Autonómia Alapítvány, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, Habitat for Hu-manity Magyarország, Magyar Helsinki Bizottság, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége, Romaversitas Alapítvány, Városkutatás Kft.
28 Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Ál-lamtitkárság (2011. november) Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mély-szegénység, gyermekMély-szegénység, romák – (2011–2020). Budapest: KIM. http://roma-gov.kormany.hu/download/8/e3/20000/Strat%C3%A9gia.pdf ;
29 Balogh, Lídia – Judit Berki – Gábor Daróczi – Zsombor Farkas – Borbála Ivány – An-géla Kóczé – Luca Koltai – Miklós Kóródi – Lea Kőszeghy – Zsófia Moldova – Nóra Novoszádek – Eszter Somogyi – Orsolya Szendrey – Nóra Teller – János Wagner (2013) Civil Society Report on the Implementation of the National Roma Integration Strategy and Decade Action Plan in Hungary in 2012. Budapest: Decade of Roma Inclusion Secretariat Foundation. http://www.romadecade.org/cms/upload/
file/9270_file8_hu_civil-society-monitoring-report_en.pdf
30 Balogh Lídia – Berki Judit – Daróczi Gábor – Farkas Zsombor – Ivány Borbála – Kóczé Angéla – Koltai Luca – Kóródi Miklós – Kőszeghy Lea – Moldova Zsófia – Novoszá-dek Nóra – Somogyi Eszter – Szendrey Orsolya – Teller Nóra –Wagner János (2013) Civil társadalmi jelentés a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia megvalósítá-sáról Magyarországon 2012-ben. Budapest: Roma Integráció Évtizede Titkárság Ala-pítvány. http://www.romadecade.org/cms/upload/file/9270_file9_hu_civil-soci-ety-monitoring-report_hu.pdf
31 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről.
nyelven.32 Mindkét jelentés kitér annak mérlegelésére, hogy a releváns állami beavatkozások mennyiben adnak választ a roma nők helyzetéből adódó sajá-tos problémákra
A Női Érdek 2014-ben A nőtlen évek ára: a nők helyzetének közpolitikai elemzé-se, 1989–2013 címmel adott ki kötetet; az itt közölt, felkért szakértők által írt tanulmányok egyike – „A többszörös diszkrimináció helye a magyar gender-politikában” – a roma nőkre vonatkoztatható jogi és szakpolitikai kereteket is vizsgálat alá vonja.33 A tanulmányhoz kapcsolódik egy „gender-költség-vetési” elemzés is, amely gazdasági szempontból közelíti meg a többszörös diszkrimináció jelenségét: annak „árát” mérlegelve, illetve megállapítva a leküzdésre fordított források elégtelenségét.34 A tanulmánykötettel egy idő-ben a Női Érdek egy közpolitikai ajánlásgyűjteményt is kiadott, amelyidő-ben
„A nőket érintő többszörös diszkrimináció és interszekcionális hátrányok elle-ni fellépés” című szakmai anyag foglalkozik a roma nők helyzetének javítására irányuló intézkedések szükségességével, illetve az azokkal szemben támaszt-ható elvárásokkal. 35
Jelen ajánlások kéziratának zárásakor36 Magyarországon a romák társadalmi befogadására vonatkozóan irányadó kormányzati dokumentum a 2014
szep-32 Balogh, Lídia – Gábor Daróczi – Borbála Ivány – Zsófia Moldova – Nóra Novoszádek – Ágnes Kelemen – Luca Koltai –, Eszter Somogyi – Orsolya Szendrey – Nóra Teller (2013) Updated Civil Society Report on the Implementation of the National Roma In-tegration Strategy and Decade Action Plan in Hungary in 2012 and in 2013. Budapest:
Decade of Roma Inclusion Secretariat Foundation. http://www.romadecade.org/
cms/upload/file/9717_file3_hu_updated-civil-society-monitoring-report.pdf 33 Dósa Mariann – Krizsán Andrea (2014) „A többszörös diszkrimináció helye a magyar
genderpolitikában.” In A nőtlen évek ára: a nők helyzetének közpolitikai elemzé-se,1989–2013, szerk. Juhász Borbála. Budapest: Magyar Női Érdekérvényesítő Szö-vetség, pp. 63–91. http://noierdek.miria.hu/wp-content/uploads/2014/03/not-len-evek1.pdf
34 Szekeres, Valéria (2014) „Többszörös diszkrimináció genderköltségvetési szempont-ból. A diszkrimináció jelensége gazdasági szempontszempont-ból.” In A nőtlen évek ára: a nők helyzetének közpolitikai elemzése, 1989–2013, szerk. Juhász Borbála. Budapest:
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, pp. 93–97. http://noierdek.miria.hu/
wp-content/uploads/2014/03/notlen-evek1.pdf
35 Balogh Lídia (2014) „A nőket érintő többszörös diszkrimináció és interszekcionális hátrányok elleni fellépés.” In A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közpolitikai ajánlásai, szerk. Juhász Borbála. Budapest: Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, pp. 16–23. http://noierdek.miria.hu/wp-content/uploads/2014/03/ajanlas1.pdf 36 2015. szeptember 25.
temberében közzétett Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II.37 – amely a fent említett, 2011-es Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia fris-sített változata.