Jelen ajánlások indokoltságát a genderszempontok megfelelő figyelembe vé-telének hiánya adja; vagyis, hogy Magyarország esetében a romapolitikák mindezidáig nem tartották fontosnak a roma nők és lányok szempontjainak szakpolitikai megjelenítését. Ezen a téren kiemelten fontos hivatkozási ala-pot jelent az Európai Bizottság által 2009-ben kiadott szakpolitikai útmutató – „Vademecum”38 –, amely a romák társadalmi befogadására vonatkozó tíz alapelv egyikeként határozza meg a „nemi vonatkozás figyelembevételé”-t.39 Ennek az elvnek a megvalósítása a korszerű szakpolitikai szemlélet szerint kettős – párhuzamos – erőfeszítéseket igényel. Egyfelől, horizontális megkö-zelítésre van szükség: a „gender mainstreaming” (a társadalmi nemek kér-déskörének „főáramba terelése”) stratégiai módszerére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét mint célt, illetve értéket a döntéshozatal minden szintjén és minden területén figyelembe kell venni. Te-hát, még a férfi-nő szempontból látszólag semleges kérdések esetében is meg kell vizsgálni a döntés meghozatala előtt, hogy a tervezett intézkedés milyen hatással lehet a nők és férfiak egymáshoz viszonyított társadalmi helyzetére.
Amennyiben feltételezhető, hogy a hatás e szempontból kedvezőtlen lenne – a tervezett intézkedés hozzájárulna a nők és férfiak közötti társadalmi
egyenlőt-37 Emberi Erőforrások Minisztériuma, Szociális és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Ál-lamtitkárság (2014. szeptember) Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. Tartósan rászorulók – szegény családban élő gyermekek – romák (2011–2020). Fris-sített változat. Budapest: EMMI. http://www.kormany.hu/download/1/9c/20000/
Magyar%20NTFS%20II%20_2%20mell%20_NTFS%20II.pdf
38 European Commission, DG for Employment, Social Affairs and Inclusion (2010) The 10 Common Basic Principles on Roma Inclusion: Vademecum. Luxembourg: EC.
http://bookshop.europa.eu/en/the-10-common-basic-principles-on-roma-inclu-sion-pbKE3010317/
39 A Vademecum a következő alapelveket határozza meg: 1) konstruktív, gyakorlatias és diszkrimináció-mentes politikák, 2) kifejezett, de nem kizárólagos célba vétel, 3) interkulturális megközelítés, 4) törekvés a főáram irányába, 5) a nemi vonatkozás fi-gyelembe vétele, 6) a tényeken alapuló szakpolitikák átültetése, 7) az uniós eszközök használata, 8) a regionális és helyi hatóságok bevonása, 9) a civil társadalom részvé-tele, 10) a romák aktív részvétele. – Lásd a magyar fordítást: Európai Bizottság (2010) Vademecum – A romák társadalmi befogadásának 10 közös alapelve, http://eu.kor-many.hu/download/b/c0/20000/romavademecum10_hu-1.pdf
lenség fennmaradásához, esetleg fokozódásához – akkor alternatív megoldást kell keresni. (A társadalmi nemek szempontjainak érvényesülését az intézke-dések végrehajtása és értékelése során is figyelembe kell venni.) Másfelől, cél-zott intézkedésekre is szükség van, azaz olyan kezdeményezésekre, amelyek kifejezetten a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség céljára irányulnak.
Jelen ajánlások alapfeltevése szerint a roma nők – mint egyének, illetve mint csoport – a társadalomban többszörös (halmozott), illetve interszekcionális hátrányokkal szembesülhetnek. A magyarországi roma nők esetében a nemi és az etnikai hovatartozás mellett harmadikként a társadalmi helyzet merül fel a hátrányok mérlegelésekor – tekintettel arra, hogy a társadalmi kirekesz-tettségben élők, illetve a szegénység kockázatának kitettek körében a romák felülreprezentáltak.40 Természetesen más jellegű hátrányok is nehezíthetik a roma nők helyzetét: például fogyatékosság vagy szexuális kisebbséghez tar-tozás41 – vagyis, a roma nők esetében a hátrányok halmozottsága, illetve az interszekcionalitás jelensége is számottevő lehet. A diszkrimináció különféle
„alapjai” (például nem, etnikai hovatartozás), illetve az ezek által meghatáro-zott csoportok ugyanis nem légüres térben, egymástól elszigetelten léteznek egymás mellett. Bizonyos egyéneket vagy társadalmi csoportokat egyidejűleg több tulajdonságukkal összefüggésben is sújthatnak hátrányok – ezt nevezzük
„többszörösen” vagy „halmozottan” hátrányos helyzetnek. A gyakorlatban az egyenlőtlenség különféle vetületei között azonban összefüggéseket, egy-másra hatásokat is felfedezhetünk: ezt nevezzük „interszekcionalitásnak”, utalva két halmaz metszetére (vagyis interszekciójára). Az interszekcionalitás mint fogalom a társadalomelméletben a 90-es években jelent meg, és Kimber-lé Crenshaw amerikai jogtudós nevéhez fűződik, aki nőként és afroamerika-iként személyesen is érintett volt a témában.42 Bizonyos helyzetekben a roma
40 Lásd pl. Gábos András – Szivós Péter – Tátrai Annamária (2013) „Szegénység és tár-sadalmi kirekesztettség Magyarországon, 2000–2012.” In Egyenlőtlenség és polarizá-lódás a magyar társadalomban. TÁRKI Monitor Jelentések 2012, szerk. Szivós Péter – Tóth István György. Budapest: TÁRKI Társadalomkutatási Intézet, 43. o., http://
www.tarki.hu/hu/research/hm/monitor2012_teljes.pdf
41 A többszörös hátrányokra, illetve a roma közösségeken belüli diverzitásra hívja fel a figyelmet az ENSZ kisebbségi különmegbízottja is – lásd: Izsák, Rita (2015. május 11.) Comprehensive study of the human rights situation of Roma worldwide, with a particular focus on the phenomenon of anti-Gypsyism. Report of the Special Rappor-teur on minority issues, A/HRC/29/24.” UN Human Rights Council.Conclusions and recommendations, para 98, http://www.ohchr.org/EN/HRBodies/HRC/Reg-ularSessions/Session29/Documents/A_HRC_29_24_E.doc
42 Crenshaw, Kimberle (1991) „Mapping the margins: Intersectionality, identity politics and violence against women of color.” Stanford Law Review 43 (6) pp.1241–1299.
http://socialdifference.columbia.edu/files/socialdiff/projects/Article__Mapping_
the_Margins_by_Kimblere_Crenshaw.pdf
nők is ilyen „metszetben lévők”-nek tekinthetők: például olyan jogsérelme-ket szenvedhetnek el rendszerszerűen, amelyeknek sem a többséghez tarto-zó nők, sem a kisebbségi férfiak nincsenek kitéve. Ennek a jelenségnek kirívó példája kelet-közép-európai kontextusban a roma nők kényszersterilizációja.43 Társadalomelmélettel foglalkozó tudósok az ezredforduló óta hangsúlyozzák az interszekcionalitás fogalmának alkalmazhatóságát az európai roma nők helyzetének megértésére, emberi jogi aktivisták pedig szorgalmazzák a foga-lom alkalmazását a romákra vonatkozó állami egyenlőségpolitika terén.44 Az interszekcionalitás a politikai, illetve emancipációs mozgalmak terén is meg-jelenhet: egyes érzékeny kérdések, például a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó nők ellen közösségen belül elkövetett erőszak elhallgatásában, mind az antirasszista, mind a női jogvédők részéről. (A téma napirendre tűzésétől a ki-sebbségek jogegyenlőségéért küzdők azért tarthatnak, mert az felerősíthetné a kisebbségi közösségek, illetve a kisebbségi férfiak erőszakosságával kapcsola-tos sztereotípiákat a társadalomban, a nőjogi mozgalom képviselői pedig attól tarthatnak, hogy kisebbségi problémává bagatellizálódik a nők elleni férfierő-szak kérdésköre.) Emiatt olyan kezdeményezésekre van szükség, amelyek az antirasszista (jelen esetben romajogi) aktivizmus és a női jogvédő mozgalom közötti párbeszédre, valamint együttműködésre vagy összehangolt politikai fellépésre irányulnak. Ugyanennek a megközelítésnek a jegyében – vagyis a roma nők helyzetének javítása, társadalmi érvényesülésének elősegítése érde-kében – támogatandó a roma női civil szervezetek, a helyi szintű, alulról szer-vezett csoportok létrejötte, illetve működése, másrészt pedig a kapcsolatok erősítése a roma és nem roma („többségi”) női civil szervezetek között. Az in-terszekcionalitás ellensúlyozása, illetve a társadalmi befogadás szempontjából akkor is produktív lehet a kisebbségi és többségi női szervezetek együttműkö-dése, ha csupán egy-egy stratégiai területre, témára korlátozódik.45
Jelen állásfoglalás arra hívja fel a figyelmet a roma nők – mint többszörös hátrányok, illetve az interszekcionalitás jelensége által érintett egyének – társa-dalmi helyzete kapcsán, hogy az antidiszkrimináció (jogi) eszközeinek mégoly
43 A kényszersterilizáció kifejezés arra az emberijogsértő gyakorlatra utal, amikor egész-ségügyi intézményekben a páciens akarata ellenére, illetve teljes körű tájékoztatáson alapuló beleegyezése nélkül hajtanak végre – visszafordíthatatlan – művi meddővé tételre irányuló orvosi beavatkozást.
44 Kóczé, Angéla (2009) Missing Intersectionality: Race/Ethnicity, Gender, and Class in Current Research and Policies on Romani Women in Europe (with contribution from Raluca Maria Popa, Policy Papers, CEU Center for Policy Studies), Budapest: CEU Press, http://cps.ceu.hu/sites/default/files/publications/cps-policy-study-missi-ng-intersectionality-2009.pdf
45 Nyhagen Predelli, Line – Beatrice Halsaa Halsaa (2012) Majority-Minority Relations in Contemporary Women’s Movements. Strategic Sisterhood. Houndsmills, Basings-toke: Palgrave Macmillan.
hatékony alkalmazása, illetve továbbfejlesztése önmagában nem elegendő a társadalmi hátrányok tényleges felszámolásához. Olyan intézkedésekre is szükség van, amelyek a roma nőkre mint társadalmi csoportra úgy tekintenek, mint kihasználatlan társadalmi erőforrásra; illetve olyan kezdeményezésekre, amelyek lehetővé teszik és ösztönzik a roma nők hozzájárulását a társadalmi párbeszédhez. Ennek a megközelítésnek az alkalmazása kulcsfontosságú a ro-mák társadalmi befogadására irányuló közpolitikai tervezés során; szem előtt tartva azt a célt, hogy a roma nők – megfelelő lehetőségekhez és kellő támoga-táshoz jutva – fontos és hasznos társadalmi szerepek betöltésére vállalkozhas-sanak, és pozitív társadalmi folyamatok katalizátorai lehessenek.
HELYZETKÉP
A magyarországi roma nőkre vonatkozóan csak igen korlátozott mértékben rendelkezünk statisztikai adatokkal, továbbá kérdéses, hogy azok mennyiben tükrözik a valós helyzetet. A legutóbbi, 2011-es népszámlás adatai szerint ösz-szesen 308.957-en vallották magukat roma nemzetiségűnek; közöttük 152.863 nő.46 Ugyanakkor, az Európa Tanács (Council of Europe – CoE) által közzé-tett, 2010-es adatok szerint a magyarországi roma népesség nagysága mintegy 700 ezer főre tehető (ez a szám a megbízhatónak tekinthető kutatási adatok és becslések középértéke).47 A népszámlálás során kapott, önbevalláson ala-puló adatokkal kapcsolatban megemlítendő, hogy az etnikai identitás kettős (vagy többes), kontextustól függő vagy fluid (az egyéni életút során változó) is lehet – tehát az etnikai kategóriák kialakításakor definíciós nehézségek is akadhatnak. Nem zárható ki az sem, hogy sokan a történelmi múlt, különös-képpen a romákat érintő holokauszt vagy a jelenkori diszkrimináció jelensége miatt tartózkodnak roma identitásuk felvállalásától, illetve nem találják meg-nyugtatónak az etnikai származásra vonatkozó népszámlálási adatok anonim kezelésének biztosítékait.
Mindezen túl fontos körülmény, hogy a magyar adatvédelmi szabályozás szerint különleges (szenzitív) adatnak minősülnek a bizonyos személyes tulaj-donságokra – többek között a nemzetiségi (etnikai kisebbségi) hovatartozásra – vonatkozó információk.48 A szabályozás közkeletű értelmezése miatt –
fi-46 Központi Statisztikai Hivatal (2013) „A népesség anyanyelv, nemzetiség és ne-mek szerint.” Országos adatok. www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/terule-ti/00/1_1_6_1.xls
47 Council of Europe Roma and Travellers Division (2010) Statistics. www.coe.int/t/
dg3/romatravellers/default_en.asp
48 Jogszabályi háttér 2011-ig: 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; jelenleg: 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról.
gyelmen kívül hagyva az anonim adatgyűjtés lehetőségét – Magyarországon egyáltalán nem, vagy csak igen korlátozott jelleggel gyűjtenek etnikai bontás-ban adatokat. (Ez a jelenség egyébként nem csak Magyarországra jellemző, de a környező kelet-közép-európai országokban is tapasztalható. Az adatgyűjtés hiánya, illetve korlátozottsága veszélyezteti a romák társadalmi befogadását célzó intézkedések hatékonyságát, amint azt a Nyílt Társadalom Intézet 2010-ben kiadott, No Data – No Progress (magyarra fordítva: „Nincs adat – Nincs előremozdulás”) című jelentése is hangsúlyozza.49) Etnikai és nemi bontásban elérhető statisztikai adatok – amelyekre pedig szükség lenne a megalapozott szakpolitikai tervezéshez a roma nők mint célcsoport esetében – még kevésbé állnak rendelkezésre Magyarországon. Ebben a helyzetben kivételes forrásnak számítanak az ENSZ Fejlesztési Programja (UN Development Programme – UNDP), a Világbank (World Bank), az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (Fundamental Rights Agency – FRA)50 felmérései-nek összesített, nemi bontásban elérhető magyarországi eredményei a roma és nem roma lakosság életkörülményeit illetően.
A rendelkezésre álló statisztikai adatok, kutatási eredmények, valamint a civil szervezetek tapasztalatai alapján a magyarországi roma nők helyzetére vonatkozó ismeretek szerint – amelyek jelentős részét a kormányzati stratégiai dokumentumok (Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Magyar Nem-zeti Felzárkózási Stratégia II.) helyzetelemző részei is ismerteti – a következő területek emelhetőek ki, amelyeken a roma nők speciális, illetve súlyos hátrá-nyokkal szembesülhetnek:
Oktatás, képzés. Azon roma nők helyzetét, akik fiatalon (sokszor tizenéves koruk elején) gyermeket vállalnak, és emiatt tanulmányaikat megszakítják, ellehetetleníti, hogy nincsenek széles körben biztosított reintegrációs lehető-ségek a kisgyermekes anyák számára a közoktatásban. Azok a lányok is hát-rányokat szenvedhetnek el ezen a téren, akik a családon belül rájuk háruló feladatok miatt nem tudnak folyamatosan részt venni az oktatásban: például az olyan települések esetében, ahol a megfelelő napközbeni gyermekellátási szolgáltatások hiányában a kisebb testvérek felügyelete rájuk hárul, míg a szü-leik dolgoznak.
Munkaerőpiac. A roma nők a munkaerőpiacon halmozott hátrányokat ta-pasztalhatnak meg; nemcsak nemük, de etnikai hovatartozásuk, illetve
tár-49 Open Society Foundations (2010) No Data – No Progress. Country Findings Data Collection in Countries Participating in the Decade of Roma Inclusion, 2005–2015.
Budapest: Open Society Foundations, Roma Initiatives, http://www.edumigrom.
eu/sites/default/files/field_attachment/news/node-17841/OSI_No-data-no-prog-ress-country-reports_2010.pdf
50 UNDP – World Bank – European Commission [2011] Roma Survey 2011 data. http://
www.eurasia.undp.org/content/rbec/en/home/ourwork/sustainable-develop- ment/development-planning-and-inclusive-sustainable-growth/roma-in-central-and-southeast-europe/roma-data.html
sadalmi helyzetük miatt is célpontjai lehetnek a munkaadók diszkriminatív magatartásának. Másrészt, a családos roma nők munkába állását nehezíthetik a nőkkel – mint feleségekkel, anyákkal – szembeni hagyományos szerepelvá-rások közösségük, családjuk részéről.
Pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A roma nők esetében – az alacsony munkaerő-piaci aktivitással, valamint a jövedelmi szinttel összefüggésben – fokozott a kockázata annak, hogy nem férnek hozzá piaci alapú hitelekhez, amivel lakhatási helyzetüket megoldhatnák, vagy vállalkozásba foghatnának.
Egészség, egészségügy. A roma nők sajátos hátrányokkal szembesülhetnek az egészségügy területén, főként a reproduktív egészséghez való jogot érintően (pl. hátrányos megkülönböztetés, illetve jogellenes elkülönítés a nőgyógyásza-ti-szülészeti osztályokon; tájékozott beleegyezés hiányában végrehajtott művi meddővé tétel, azaz kényszersterilizáció).
Nemi alapú erőszakkal szembeni védelem. A roma nők fokozottan sérülékenyek lehetnek a nemi alapú erőszak különböző formáival szemben (pl. párkapcsolati erőszak, szexuális kizsákmányolás), a rendőrséggel, illetve más hatóságokkal szembeni bizalom hiánya, illetve a hatóságok részérő tapasztalható hátrányos megkülönböztetés miatt. Megemlítendő, hogy a szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelem áldozatai között felülreprezentáltak a roma nők és lányok; egyrészt nyilvánvaló összefüggésben a regionális hátrányokkal, más-részt azzal a körülménnyel is, hogy az áldozatok gyakran az állami gondo-zottak közül kerülnek ki, akik körében ugyancsak felülreprezentáltak a roma gyerekek.
Megemlítendő, hogy a nemzeti romastratégia keretében 2012 óta elindult kezdeményezések közül ez idáig egy szólt kifejezetten roma nőknek: az általá-ban „Ezer roma nő” címen említett projekt, amelynek menedzsmentjét a stra-tégia megvalósításában kulcsszerepet játszó Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) látta el. A két komponensből álló projekt keretében mintegy 1000 roma nő szerezhetett szakmai végzettséget szociális vagy gyermekvédelmi terüle-ten, akik a tervek szerint (határozott időre szóló) támogatott foglalkoztatásra is lehetőséget kaphattak a képzést követően.51 Ez a program egyrészt a kihasz-nálatlan erőforrás elvére épült – amennyiben fokozni célozta a roma nők aktív munkaerő-piaci részvételét –, másrészt, a koncepció magában foglalta azt a sajátos szempontot is, amely szerint a roma nők mintegy a „híd” szerepét tölt-hetik be a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer és a hátrányos helyzetű roma közösségek között, megkönnyítve a kölcsönös bizalmon alapuló, haté-kony együttműködést.52
51 „Nő az esély”, TÁMOP 5.3.1-B-1 és TÁMOP 5.2.1-B-2; lásd a projekt honlapját:
http://noazesely.oronk.hu/
52 Balogh Lídia (2013) „A roma nőkkel kapcsolatos szakpolitikai megközelítések.” In A romapolitikák értékelési módszerei és a magyar kormányzatok romapolitikái: Tanul-mánykötet, szerk. Vizi Balázs. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, pp. 17–28.
http://real.mtak.hu/16483/1/tanulmanykotet_roma.pdf
A Magyarországon működő kis számú (jellemzően helyi szinten működő) roma női civil szervezet működésének dinamikája kapcsán – a rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján – figyelembe veendő az interszekcionalitás jelensége, és az esetlegesen ebből fakadó tendenciák: például a konfrontáció kerülésére, az együttműködés kialakítására és fenntartására irányuló törekvé-sek a közösségen belül a férfiakkal.53