Dolgozatomban, a felhőtechnológiákat szem előtt tartva, csak az elektronikus adatok kezelésével, minősítésével, besorolásával foglalkozom.
A dokumentumok osztályozása az azokban szereplő információval áll páthuzamban. A védendő vállalati adat ezek alapján lehet:
Nyilvános: külső ügyfelek által elérhető, pl. a honlapon közzé tehető, éves eredmény, pénzügyi jelentés stb.
Csak belső felhasználású: a vállalat minden belső dolgozója számára elérhető, a mindennapi munkavégzéssel kapcsolatos, a vállalatot nem hagyhatja el, pl. belső szabályozások, utasítások, belső policy stb.
Bizalmas információ: általában osztályon belüli, vagy csak egy adott csoportra vonatkozó (pl. projekt) információkat tartalmazza, pl. marketing terv, HR információk, pénzügyi adatok
Szigorúan bizalmas információk: csak az arra jogosultak számára elérhető adatok, pl.
fizetési kimutatások, céges banki adatok, ügyféladatok, szerződések stb. Olyan speciálisan védendő adatok, melyek illetéktelenek által való megismerése komoly üzleti károkat okozhatnak.
Titkos információk: melyek kitudódása esetén a vállalat piaci szerepe, pozíciója is veszélybe kerülhet
Több vállalatnál is ezt az osztályozási rendszert alkalmazzák. Az általam vizsgált vállalatok is hasonlóan osztályozzák az adataikat. Mind az öt kategória megtalálható ezeknél a vállalatoknál, a besorolás módjában van minimális eltérés. Az osztályozás mellett a vállalatoknak pontosan meg kell határoznia az egyes kategóriák definícióját, a kategóriákhoz tartozó szabályokat, a kezelés módját és az esetleges szankciókat is. A folyamat csak akkor lesz használható, ha a fenti kategóriák mellé meghatározzuk a megfelelő eljárásrendet is. [99]
Az adatok mellé meg kell adni a(z):
• hozzáférési jogosultságot
• használat körülményeit
• adat szállításának módját
• tárolás módját
• megsemmisítés idejét, állapotát, körülményeit
• adatok formai követelményét 2.3.1 Vállalati adatok a felhőben
A felhő kellő biztonságától félve, de a felhőben rejlő potenciál kihasználására több vállalat is azt a politikát követi, miszerint az adatok osztályozása szerint használja a felhőszolgáltatásokat. Ennek elsődleges kritériuma, hogy a vállalatnál megfelelően, pontosan és minden adatra kiterjedően legyenek az adatok minősítve. Ezt követően hoz olyan döntést a cégvezetés, melyek azok a kategóriák, melyeket a felhőbe költöztetnek.
Általában, nagyvállalatoknál a szigorúan bizalmas és a titkos adatok azok, melyek nem hagyhatják el a földi vagy privát környezetet. Sok vállalat kezdi a felhő használatát egyes projektek felhőbe való kihelyezésével. A projektek számára – főként abban az esetben, ha a projekt informatikai erőforrásokat is erősen igényel (pl. szerver, CPU, szoftver licence stb.) – egy minősített üzleti felhőben alakítanak ki olyan környezetet, melyet a résztvevők a projekt időtartama alatt használhatnak. Ez különösen előnyös a földi rendszerrel szemben is, hiszen a projekt eredménye, esetleges hibái nem befolyásolják az éles környezetet.
Más esetben egyes osztályok kérik, hogy izolálva, vagy párhuzamosítva használhassanak olyan felhőszolgáltatásokat, melyek kimondottan egy bizonyos feladat elvégzésére specializáltak, és sok esetben több és magasabb szintű szolgáltatást tudnak nyújtani, mint amit a vállalati IT biztosítani tud, ugyanazon költségek mentén. Ilyen rendszer lehet pl. a kommunikációs rendszer (Skype for Business), vagy a közös munkaterület használata (pl.
SharePoint Online), vagy az ügyfelek adatainak kezelése egy felhős CRM (Customer Relationship Management) segítségével (pl. SalesForce). Ahogy a felsorolásból is látszik az adatok minősítése szempontjából a társosztályok kérése nem feltétlenül fedi a vállalati felhőpolitikát, az ügyféladatok és szerződések magasabb minősítési kategóriába esnek.
Ebben az esetben az IT-nak meg kell tudnia határozni és szétválasztani azokat az
adatokat, mik kerülhetnek egy felhős CRM-be, mi maradjon feltétlenül saját üzemeltetés alatt.
Nem mindegy ugyanakkor, hogy a vállalat milyen tulajdonosi szemlélettel rendelkezik.
Az innovatívabb vezetők, akik bíznak a külső szolgáltatókban, és több külső partnerrel tanácsadóval dolgoznak együtt, nyitottabbak a felhőtechnológiák kipróbálására [100], [101], [102], [103]. Hamarabb határozzák el magukat a költözést illetően, és pontosabban képesek definiálni, a vállalati informatikai rendszerek mely pontjai azok, melyek bátran a felhőszolgáltatóhoz kerülhetnek. Mérlegelik azokat az erőforrás/költség számításokat, amiket felhőben vagy földi környezetben lennének képesek kialakítani. Ahol az üzlet megkívánja a költségcsökkentést és a magas rendelkezésreállást, nagyobb erőforrás biztosítását, ott a minősített felhőszolgáltatók palettájából fognak választani.
Másik oldalról azonban meg kell vizsgálnunk azokat a szempontokat is, mely iparágból érkezik a vizsgált vállalat. A húzó technológiák, a szolgáltató vállalatok vagy az informatikai cégek esetében nagyobb a nyitottság a felhők iránt. A gyártó- vagy banki szektor a mai napig zártabb, ezért vagy a földi saját környezetet, vagy a privátfelhő megoldásokat választja [104].
2.3.2 A felhő, mint backup
A felhőrendszerek másik elterjedt használata az archiválás. Az információbiztonsági szabályzat, vagy a külső szabálycsokrok is előírják egy mentési politika kialakítását a vállalaton belül. Az egyre nagyobb mértékben keletkező adatmennyiség tárolása és visszaállítása komoly erőforrásokat igényel. Ennél azonban sokkal nehezebb feladat az archív állományokban való keresés, és az adatok többszöröződésének kiszűrése. Ezen utóbbi problémákra tudnak már nagyon jó megoldásokat adni egyes felhőszolgáltatók.
[105]
A kockázata ennek a megoldásnak nemcsak az, hogy vajon a kívánt pillanatban rendelkezésre áll-e az az adat, amire éppen szükség van, hanem az is, hogy a felhőszolgáltató által tárolt vállalati adat vajon fizikailag hol helyezkedik el, és a módosítás/törlés valóban minden egyes helyen, ahol az adat a rendelkezésreállás miatt tárolva van (georedundancia), megtörténik-e.
Az előrejelzések alapján a Back-upként használt felhőmegoldások 2023-ig 21%-kal nőnek, ami 5,6 Mrd USD többletbevételt jelent majd a felhőszolgáltatóknak. Az
előrejelzés alapján nemcsak a KKV szektor használja ki a felhőmegoldások előnyeit, 2023-ra egyre több nagyvállalat költözik a felhőbe. [106]
2.3.3 A felhő, mint nagyobb erőforrás
A harmadik nagy előnye a felhőszolgáltatásoknak a nagyobb erőforrás azonnali elérhetősége. Egy fejlesztési projekt szempontjából sokkal tervezhetőbb és kifizetődőbb megoldás a környezetet felhőben kialakítani, és mind a szoftvereket, mind a hardvereket virtuálisan használni a projekt időtartama alatt. A projekt fázisaihoz méretezhetők a szükséges erőforrások, mely a felhők skálázható tulajdonsága miatt bármikor növelhető vagy csökkenthető. Ugyanez igaz a rendelkezésreállásra is, hiszen nem kell hónapokat várni a beszerzésre és a szállításra, a vezetői jóváhagyással az erőforrások elérhetővé válnak.
További előnye, hogy a projekt lezárását követően az erőforrások „visszaadhatók”, valamint a tesztelés is nagyobb volumenű skálán hajtható végre. A fejlesztői környezet ugyanúgy szigetszerű tud maradni, azonban könnyebben kipróbálhatók az illesztési megoldások is.