Az oktatássorozat játékosító elemei

Az első csoporttal való közös munka során találtam ki, hogyan tehetem színesebbé a résztvevők számára a tanulást. Mivel a rendelkezésemre álló heti másfél óra/résztvevőt nem tartottam elégnek, szükségem volt olyan eszközre, amivel ráveszem a résztvevőket arra, hogy szabadidejükben is a közös projektünkkel foglalkozzon. Ezt úgy kellett tennem, hogy ne érezze kötelezőnek az extra időráfordítást, valamint, ha nem akar

időt és energiát fordítanak a termék elsajátítására. Különböző feladatokat találtam ki számukra, hogy aki szeretne, mindenképpen találjon olyat, amit meg tud oldani, és szívesen kipróbál vagy elvégez.

Az első csoport résztvevőinél azt tapasztaltam, hogy a csoport egy, maximum két tagja vevő az efféle feladatokra, azonban az ő szereplésüket és értékelésüket követően többen is kedvet kaptak az extra munkára. Mivel az indulásnál csak egyetlen egy csoporttal kezdtem foglalkozni, hamar híre ment a tréningek színességének, és jó hangulatának, többen kerestek meg a tréningeken kívül, hogy csatlakozhatnak-e a programhoz, vagy tervezek-e következő csoportot indítani. Az első csoport résztvevőitől azt a visszajelzést kaptam, hogy nem gondolták volna, hogy a termék ennyire izgalmas, vagy ennyi mindenre használható. A kezdetekben vezettem jelenléti ívet, amit a második hónaptól elhagytam, mert nem volt rá szükség. Minden héten két alkalommal tartottam ugyanazt a tréninget, tehát a résztvevő választhatott, hogy melyiken tud részt venni, lehetőséget adtam személyes pótlásra, a vidéki kollégák pedig online bejelentkezhettek a másfél órás tréningekre.

A képzéssorozat részei voltak a vizsgák, melyek eredményeire a vállalat vezetése, és egy nemzetközi külső partner is kíváncsi volt. A résztvevők számára fontossá vált, hogy az eredményeik jók legyenek, számomra pedig az volt fontos, hogy a termékismeretük és az ehhez kapcsolódó sales készségeik kialakuljanak és megerősödjenek. Ezért kezdtem el használni olyan trükköket, amikkel az önálló tanulásukat serkentem, ugyanakkor mérni is tudom, és beszámíthatom a vizsgaértékelésbe. Az első csoport segítségével és visszajelzéseivel alakítottam ki azt a rendszert, melyet utána a következő 5 csoporttal együtt használtunk.

A tantermi tanuláson kívül a következő feladatokat jutalmaztam:

1. Online részvétel szervezése (meghívó kiküldése a távol lévő kolléga részére, a tréningen behívása, a hang és a kép beállítása, kezelése), esetleges felvétele és megosztása a közös, tanulói térben

2. Következő heti tréning szervezése (időpontkijelölés, tárgyalófoglalás, résztvevők meghívása és kezelése, a tréning összefoglalójának megírása, megosztása a közös felületen) új eszközök használatával

3. Témához illő ügyfélélmény megosztása, ügyfél bemutatása, folyamatainak ismertetése, a termék illesztése elméletben az ügyfél infrastruktúrájába, az ügyfél számára legvonzóbb terméktulajdonság megtalálása, bemutatása

4. Megtörtént terméktárgyalás részletes bemutatása, elemzése

5. Rendezvényen való aktív részvétel (szervezés, ügyfelek tájékoztatása, előadás, saját példa bemutatása)

6. Osztályértekezleten való saját siker (aláírt szerződés) bemutatása

7. A tesztkörnyezetben saját weblap létrehozása és folyamatos tartalommal való ellátása

8. Segítségnyújtás a kollégák részére a vizsgára való felkészülés során

9. Médiafigyelés – közös hírportál szerkesztése, ahová gyűjtöttük azokat a híreket, amik a nagyvilágból érkeztek, és az adat- vagy információbiztonsággal, felhővel, informatikai helyzetekről szóltak.

A fenti mérhető és értékelhető elemeken kívül sok olyan helyzetet hoztam be a tréningek alatt, amivel a szemléletmódjukat tudtam formálni. A leginkább azok a példák voltak hatással rájuk, amivel éreztek valamilyen kapcsolódási pontot. Ilyen példák voltak, hogyan vigyázzanak az adataik biztonságára, hogyan cseréljenek mobilkészüléket, hogyan védhetik meg a saját adataikat, hogyan használjanak ingyenes E-mail fiókot, hová szinkronizálják, mire használhatják a céges eszközeiket, és mire nem, mi értelme van a levelek bizalmassági szintjeinek besorolásának. Sokan hallottak már korábban is valamit a fenti témákról, de eddig nem értették a jelentőségét, vagy nem értették a módját annak, hogyan lehet megtenni ezt bárki eszközével.

A tréningeken ezért a személyes és a céges biztonság alapjaival is foglalkoztunk, leginkább ez a terület érdekelte őket, és könnyű volt a termékhez is kötni. Ehhez a témához szívesen hozzászóltak, és szívesen néztek utána az Interneten is. Figyelmesek lettek az IT vagy információbiztonsági hírekre és eseményekre, amit velem szívesen meg is osztottak. Ezeket az információkat – különösen azokat, amik a termékre valamilyen hatással voltak, egy közös felületen, a tesztkörnyezetben kezdtük el gyűjteni.

A személyes vizsgákra való felkészülés könnyebben ment a visszajelzéseik alapján, azokon eredményesen szerepeltek. Az ügyfeleknél elért sikereik pedig magabiztosságot

adtak számukra. A képzéssorozat két és fél éven keresztül történt, ami idő alatt a termék folyamatosan változott. Így a csoportok időről-időre visszatértek egy-egy képzési alkalomra, amikor ezeket a változásokat sorra vettük, valamint ők is lehetőséget kaptak a tapasztalataik megosztására.

A tanuláson kívül egy eredményösztönző rendszert alkottam meg, aminek segítségével a vállalat vezetése is mérhető eredményeket kapott. Az értékesítési eredmények alapján a résztvevők egyre magasabb szinteket érhettek el, elérve a legmagasabb, ’Cloud Sales Expert’ fokozatot. A fokozat elérése plusz anyagi juttatással nem járt, de tulajdonosát előnyösebb helyzetbe hozhatta. Könnyebben válthatott magasabb pozícióra vállalaton belül, vagy részt vehetett pilot projektekben, volt, akit termékfejlesztési projektekbe is meghívtak. Ezen előnyök mentén a résztvevőnek magasabb lett a reputációja, az én szempontomból pedig nőtt az elköteleződése a terméken keresztül az oktatások iránt.

27.ábra: Az oktatások során létrehozott fejlődési szakaszok ábrázolása (saját szerkesztés)