2. ANYAG ÉS MÓDSZER
2.3 Az adatgyűjtés módjai, az adatbázis és az elemzési módszerek
A vizsgált folyamatok folyamat-alapú, egyidejű és különterű vizsgálatát kellett biztosítanom, amire a terepkutatás volt a legmegfelelőbb adatgyűjtési módszer. A terepkutatásoknál bizonyos speciális megfontolásokat is számba kellett vennem, így például a megfigyelő szerepét. Esetemben a személyes interjú során megkérdezett vezetők egy részével több évre visszanyúló szakmai kapcsolatom volt, ám minden esetben tájékoztattam az interjúalanyokat előzetesen az interjú céljáról, valamint saját - az eddigiektől eltérő - szerepemről az interjúkészítés során.
A kutatási kérdések megválaszolásához mind szekunder, mind primer adatforrásokat felhasználtam, elsőként a szekunder adatforrásokból kiindulva, a modellalkotás alapjául. Ezek az alábbiak voltak:
- statisztikai adatok, projekt indikátorok;
- vállalati éves jelentések, prezentációk, beszámolók;
- szakpolitikai dokumentumok, törvények, rendeletek EU-s és hazai szinten;
- stratégiai tervek, programozási dokumentumok, településfejlesztési koncepciók;
- publikációk, tudományos könyvek, konferenciakötetek, előadások anyagai;
- különböző szakmai szervezetek időszakosan megjelenő kiadványai, összefoglaló dokumentumai, tájékoztató anyagai;
- publikus információk, szakcikkek, blogok, elektronikus és nyomtatott média.
Szekunder adatforrásként használtam fel és hivatkoztam a KSH és TeIR adatbázisokat, valamint a hazai kutatások közül kiemelten a Győri Járműipari Körzet (GYIK) kutatás keretében készült publikációkat, és egy konkrét kérdést is átvettem a felmérésből annak érdekében, hogy miskolci bázison is kapjak eredményeket, amiket azután össze tudok hasonlítani. Itt kiemelendők továbbá egy nemzetközi, az EU 6. Kutatási Keretprogramja keretében a témában végzett - hazai vonatkozással is bíró - kutatás (CURE) eredményei.
A primer kutatás során 2016 év folyamán mind kérdőíves megkeresést végeztem, mind pedig félig strukturált személyes interjúkat készítettem. A lakossági kérdőíves kutatás elemszáma (176) nem biztosította az eredmények reprezentativitását, ám alapvető következtetések levonását és a lakossági vélemények és a vezetői interjúk, valamint egyéb szekunder adatok összehasonlítását lehetővé teszik. A lakossági kérdőívezést Miskolc városban végeztem el, időbeli és költségbeli megfontolások okán. További kutatási lehetőség a másik két nagyvárosban, vagy akár a magyarországi nagyvárosok teljes halmazában hasonló kutatás elvégzése.
A lakossági kérdőívezésnél egyrészt személyes kérdőívezést folytattam ismerőseim körében, hólabda módszer alapján azok ismerőseit is megkerestem, másrészt Google Drive alapú, anonimitást biztosító kérdőíveket küldtem ki számos szervezet részére. A kérdőív kitöltése mind személyes, mind internet alapú módszerrel a tapasztalatok szerint 5-7 percet vett igénybe és az eredmények értékelhetősége magas fokú volt.
További primer kutatásként félig strukturált, átlagosan kb. 90 perc időtartamú személyes interjúkat folytattam a vizsgált településeken a stratégiai szervezetek vezető kollégáival (a hármas csavar szereplői, azaz e helyi felsőoktatási intézet, önkormányzat és nagyvállalat), valamint egy nemzeti hatáskörű szervvel, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) egyik vezetőjével.
Az elvégzett kutatás módszertanát a 16. táblázatban foglaltam össze.
10.14751/SZIE.2017.036
16. táblázat: Az elvégzett kutatás módszertana
Szekunder kutatás Primer kutatás
Hazai és nemzetközi szakirodalom elemzése
Győri Járműipari Körzet (GYIK) kutatási projekt
Lakossági kérdőíves minta, 2016
N=176
Helyszín: Miskolc - online lekérdezés
(Google Form) - hólabda módszer - Miskolci Egyetem
hallgatói
Személyes, félig strukturált interjúk, 2016 N=10
Helyszín: 3 város - nagyvállalati - önkormányzati - felsőoktatási - szakmai
szervezetek vezető munkatársaival mentális térkép készítésével Statisztikai adatok
elemzése
CURE nemzetközi kutatási projekt Egyéb policy vagy
vállalati dokumentumok, publikus információk elemzése
Forrás: saját szerkesztés, 2016
A lakossági kérdőíves kutatás résztvevőinek fő jellemzőit a 17. táblázat mutatja be. A kérdőíves megkeresés 176 elemszámú alapsokasága a nemek megoszlása szempontjából teljesen kiegyenlítettnek mondható. A korcsoport szerinti megoszlás alapján a középkorúak (26 és 50 közöttiek) összesen 68%-os, tehát kétharmados arányban képviseltették magukat, a 25 év alattiak aránya 10%, az 50 éven felüliek aránya 23% volt. A 2011. évi cenzus adatai alapján a teljes magyarországi népesség vonatkozásában a mintában a 25 év alattiak kissé felül voltak reprezentálva a százalékos arány tekintetében, a 26 és 50 közöttiek szintén, mintegy 20%-kal felül voltak reprezentálva, míg az 50 év felettiek szintén több, mint 10%-kal alulreprezentáltnak mondhatók. Elmondható tehát, hogy az aktív korúak képviselték magukat meghatározó módon a mintában, ami tekintettel a téma jellegére, pozitívnak minősíthető.
17. táblázat: A lakossági kérdőíves kutatásban résztvevők szociográfiai jellemzői Lakossági kérdőíves kutatás (2016)
Megnevezés Fő Megoszlás (%)
Nem
Férfi 87 49
Nő 89 51
Életkor
18-25 17 10
26-35 52 30
36-50 67 38
51-65 31 18
66- 9 5
Iskolai végzettség
alapfokú 1 1
középfokú 30 17
felsőfokú 145 82
Lakóhely
Miskolc 121 69
agglomeráció 37 21
egyéb 18 10
Munkahely
nagyvállalat 37 21
KKV 48 28
egyéb 91 51
Forrás: saját kutatás, lakossági kérdőív, 2016
Az iskolai végzettség szempontjából a felsőfokú végzettségűek erősen felül voltak reprezentálva a mintában, a közép- és alapfokú végzettségűek emiatt jelentősen alulreprezentáltak. Ennek oka elsősorban a megkeresés módja (hólabda és személyes kapcsolatrendszer) lehetett.
63
A vizsgált téma és annak komplexitása szempontjából a magasabb végzettségűek felülreprezentáltsága szintén pozitívnak minősíthető. A lakóhely szerinti megoszlás optimálisnak mondható, mintegy 70% Miskolc városi lakóhellyel rendelkező lakos, 20% az agglomerációban élő személy és 10% messzebbi lakóhellyel rendelkező volt, ezek közül számos fővárosi lakóhelyű.
A válaszadók jelenlegi munkahelye alapján szerencsésen oszlik meg a sokaság, hiszen nagyjából fele-fele arányban dolgoznak vállalati és egyéb munkahelyeken a válaszadók. Ezen belül a nagyvállalatnál dolgozók aránya 21%, a KKV-knál dolgozók aránya 28%.
A személyes interjúk magyar és angol nyelven zajlottak, nagyobb részük diktafonnal történt hangrögzítés mellett, amelyhez minden esetben az interjúalany előzetes hozzájárulását kértem.
Volt olyan eset, ahol az egyik szervezet részéről kérés érkezett arra vonatkozóan, hogy részükről több kolléga vehessen részt az interjún. Az interjúk végén az interjúalanyokat megkértem kognitív (mentális) térkép készítésére is az adott városra vonatkozóan. Az interjú tervet és a kérdőívet a kutatási kérdések alapján állítottam össze.
A félig strukturált interjúk kérdéssora hét fő részből állt; az első öt rész az ötös csavar öt elemére kérdezett rá, a hatodik rész konkrétan az adott vállalat beágyazottsági fokára kérdezett rá, a hetedik feladat pedig mentális térkép megrajzolása volt. A kérdések között eldöntendő kérdések, Linkert-skála és kifejtendő kérdések is szerepeltek. A lakossági kérdőívnél a könnyű és gyors kitölthetőségre, a feltett kérdések egyértelműségére törekedtem, itt az eldöntendő és a feleletválasztós kérdések domináltak.
Az elvégzett kutatási tevékenységet az alábbiakban foglaltam össze (18. táblázat).
18. táblázat: A kutatás főbb jellemzői és módszertana
Kutatás célja A vállalati beágyazódás és beágyazottság jelenségének igazolása hazánkban és fogalmi meghatározása, vizsgálat kvalitatív, folyamat-alapú módszertannal, modellalkotás és a modellek alkalmazhatóságának visszaellenőrzése.
Kutatási kérdések KK1: Beszélhetünk-e hazánkban a vállalatok beágyazódásáról?
KK2: Leírható-e, és ha igen, hogyan a beágyazódás és a beágyazottság?
KK3: Meghatározhatók-e időbeli/térbeli/helyzetbeli különbségek?
KK4: Milyen tényezők befolyásolják a vállalati beágyazódást?
KK5: Mik az előnyei és hátrányai a beágyazottságnak?
Kutatási
módszertan Több helyszínű, folyamat-alapú, összehasonlító esettanulmányok elemzése, feltáró, részben magyarázó jelleggel, induktív alapon, szekunder és primer módszertannal az eredmények visszaellenőrizhetősége céljából.
Kontextus Földrajzi fókusz a vizsgált városokon és vállalatokon, mezoszint (település).
Vizsgált időszak 1990-2015
Vizsgált egység Szervezeti (vállalat) szint, települési, járási/kistérségi és megyei szint (statisztikai adatok).
Esetválasztás Többszörös, nem random jellegű, általánosíthatóság céljával. Közös ipari szektor és hasonló méret, de eltérő centrum-periféria és gazdasági-társadalmi és fejlettségbeli helyzet, más városok, mint kontroll települések.
Adatok forrása Szekunder: statisztikai adatok, KSH, TeIR, települési kimutatások, jelentések, publikációk, szakpolitikai- és vállalati dokumentumok, nyilvános információk.
Primer: lakossági kérdőíves felmérés (N=176) és személyes interjúk (N=10).
Adatok elemzésének módszerei
Kvantitatív módszerek, modellalkotás, visszaellenőrzés;
rendelkezésre álló adatok beazonosítása és összegyűjtése;
adatok feldolgozása, térképi megjelenítése;
eredmények elemzése, összehasonlítás a kvalitatív kutatás eredményeivel.
Kutatás ideje 2014-2016
Forrás: saját szerkesztés, 2016
10.14751/SZIE.2017.036
Ahhoz, hogy a beágyazódás és a beágyazottság mérésére legmegfelelőbb, hiteles mérőszámokat (vagy mutatókat, azaz indikátorokat), illetve mérőeszközt és különböző aspektusait (dimenzióit) meg tudjam határozni, először a konkrét fogalmak meghatározását kellett elvégeznem. Ezt követően az indikátorokat kellett nevesítenem, amik esetemben az egyes beágyazódási lépések voltak, azok megléte, illetve hiánya mutatja a beágyazódás meglétét, illetve a beágyazottság fokát, mélységét. Kutatásomban a beágyazódás öt dimenzióját vizsgáltam. Egyrészt a beágyazódási folyamatot, másrészt a beágyazottság mélységét és területeit jelenítettem meg egy -egy modellben.
A szekunder kutatás során a vizsgált településeket és vállalatokat komplex módszertannal elemeztem „kemény” és „puha” adatok alapján.
A szekunder kutatás során alkalmazott módszertan multidiszciplináris megközelítésen alapult, amit az alábbiakban szemléltetek (19. táblázat)
19. táblázat: A települések és a vállalatok szekunder vizsgálata során alkalmazott módszertan Vizsgált elem Vizsgált tényező Alkalmazott indikátor/forrás
A vizsgált téregységek bemutatása
Helyi társadalom
lakónépességi és bejárási adatok népesség iskolázottsága
lakónépességi adatok változása
Helyi gazdaság
1000 lakosra jutó vállalkozások
foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági szektoronként, nemenként
településgazdasági súly változása innovációs potenciál
beruházások teljesítményértékének változása megyei szinten
helyi iparűzési adó bevételek
Helyi oktatás és tudomány K+F helyek száma, létszám és ráfordítás változása
Megközelíthetőség és közúti
infrastruktúra földrajzi és logisztikai adottságok
Települések jellegzetességei Településfejlesztési Koncepciók (ITS-ek), nyilvános információk összehasonlító elemzése
A helyi ipartelepítés feltételrendszere A vizsgált
nagyvállalatok bemutatása
Telepítési és fejlesztési
döntések vállalati dokumentumok, nyilvános
információk elemzése Települési szintű
összefüggések, hatások
Forrás: saját szerkesztés, 2016
A lakossági kérdőív, a félig-strukturált interjú kérdéssora, és a mentális térkép sablonja dolgozatom mellékletét képezi. Az első blokk a válaszadók nagyvállalatokkal kapcsolatos általános attitűdjének felmérését célozta, majd rátértem a vállalati beágyazódásra általánosságban, a kérdések sorrendjénél és tagolásánál is ügyelve arra, hogy ne befolyásoljam a válaszadót, majd az öt elem vizsgálata és előre megadott megállapítások megvalósulási fokának megítélése következett. Az utolsó részben leszűkítettem a vizsgálat körét a miskolci vállalatokra - azon belül is a Robert Bosch vállalatokra - és a válaszadó alapadatainak megadása zárta a kérdőívet.
A dolgozat terjedelmi korlátai által szabott lehetőségeken belül törekedtem a kutatási eredmények korosztály, jelenlegi munkahely és egyéb metszetekben történő elemzésére is.
65