Forrás: a szerző saját szerkesztése (a kérdőíves felmérés eredménye alapján) A vállalat fő tevékenységi
köre, ipari szegmens
megnevezése
A 6. táblázat szemlélteti a magyar működő vállalkozások számát nemzetgazdasági ág szerint. 27
6. TÁBLÁZAT: A MAGYAR MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA NEMZETGAZDASGI ÁG SZERINT (2013-2012)
Forrás: a szerző saját szerkesztése (KSH STADAT táblák alapján)
A 20. ábrából és a 6. táblázatból látható, hogy a minta viszonylag jól leképezi az alapsokaságot, azonban itt figyelembe kell venni, hogy minimálisan 5 fő alkalmazotti létszámú vállalkozások kerültek a mintába, mely magyarázza az eltéréseket.
27 Letöltve a KSH hivatalos honlapjáról: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg008.html
3.3.2. Az adatfelvétel eszköze és módja
A hipotézisek tesztelésére a legcélravezetőbb módszernek a kérdőíves adatfelvétel bizonyult.
A kutatás kvantitatív részének alapjául szolgáló kérdőívet 2013. szeptember 11. és 2013.
szeptember 30. között töltötték ki a megkérdezettek. 28
A hipotézisek tesztelésére a kérdőívek egy internetes rendszer segítségével jutottak el az érintettekhez. Az elkészített kérdőív kitöltetése az alábbi linken keresztül valósult meg:
https://www.surveymonkey.com/s/tudasaudit
A nem valószínűségi mintavételek közül a hólabda technika alkalmazása valósult meg: a kitöltők továbbküldték a kérdőívet a célcsoportban elérhető ismerőseiknek további kitöltésre.
Az 578 címre kiküldött kérdőívet 392 munkavállaló töltötte ki; a kutatás alapjául 346 ténylegesen kitöltött kérdőív állt rendelkezésre, mivel pontatlan vagy hiányos kitöltés miatt 46 kérdőív nem volt felhasználható.
Az internetes portál az alábbi funkciókat biztosította a kiértékelés egyszerűsítéséhez:
• a kérdőív kitöltési felületének biztosítása
• teljes körű adminisztráció: a kutatásban részt vevő vállalatok anonim nyilvántartása, a kitöltésének nyomon követése
• az adatok előszűrése: az inkonzisztens válaszadók adatainak elkülönítése, illetve törlése, többszörös kitöltés kiszűrése
• valós idejű adatokból grafikonok, illetve diagramok segítségével összehasonlító elemzés biztosítása
A kérdőív összesen 18 kérdéscsoportból állt.
A kérdőív szerkesztése során a jól ismert tölcsér módszert alkalmazása valósult meg, az általános kérdésektől indult és haladt az egyre speciálisabb területek felé. A kérdőívben nyílt és zárt kérdések is szerepelnek, feleletválasztós, többváltozós kérdések formájában.
A 7. táblázat jól reprezentálja a kérdőívben szereplő kérdések és a vizsgált hipotézisek kapcsolatát.
28 A kérdőív kitöltésére kísérőlevéllel történt a felkérés, melyre minta található az M2. mellékletben.
7. TÁBLÁZAT: A KÉRDŐÍVBEN SZEREPLŐ KÉRDÉSEK ÉS A VIZSGÁLT HIPOTÉZISEK KAPCSOLATA
Kérdőívben szereplő kérdés száma Melyik hipotézishez kapcsolható 1-7 (általános kérdések) -
8-12 (a képviselt stratégiához kapcsolódó kérdések)
16, 17
H1
14, 15 H2
13, 15 H3
Forrás: a szerző saját szerkesztése (KSH STADAT táblák alapján) A kísérőlevél és a kérdések tudatosan nem irányították a figyelmet a tudástőkére.
Korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy ha a kísérőlevélben kutatás célja kihangsúlyozásra kerül, akkor a válaszadók többsége az elvárásnak megfelelően torzítja válaszát.
Ennek elkerülése érdekében stratégiai kutatásként, nem pedig szellemi tőke kutatásként lett definiálva a cél.
A kvalitatív kutatást reprezentáló mélyinterjúkra 2013. október 01. és 2015. január 10. között került sor.
A kvalitatív kutatási módszerek elsősorban a megértést szolgálják és relatíve kis mintán alapulnak. A szükséges információk közvetlen módszerrel megszerezhetők a fókuszcsoport és a mélyinterjú eszközeinek használatával. (Malhotra, 2008).
A kérdőíves megkérdezés megerősítésére további kutatásra volt szükség, ehhez a mélyinterjús módszerre esett a választás.
A mélyinterjú: „Egyéni interjú. Kvalitatív, primer adatgyűjtési módszer. A kutató előre meghatározott szempontsort, az interjúvázlatot követve többé-kevésbé irányított beszélgetést folytat a válaszadóval. Az elhangzottakat a szükség szerinti részletességgel rögzíti is.
A mélyinterjú célja a válaszadó adott kérdéssel kapcsolatos véleményének, nézeteinek részletekbe menő megismerése. Ez az adatfelvételi technika nem teszi lehetővé az adatok számszerűsítését.” 29
A strukturált mélyinterjúk célja az volt, hogy a kérdőíves megkérdezés után a még nyitva maradt kérdésekre is meg legyenek a válaszok és emellett megerősítse, illetve alátámassza az alkalmazott statisztikai módszerekkel történt elemzést.
„A strukturált interjú a legformalizáltabb pólusát képviseli az interjúkészítés lehetséges megközelítéseinek. Az ilyen interjúkat úgy szerkesztik, hogy egységes és ismételt alkalmazásuk lehetővé tegye az adatok összehasonlítását.
Gyakorlatilag előre feltett, meghatározott sorrendű kérdések követik egymást, amely struktúrától az interjúkészítő nem térhet el. A kérdéseket is ugyanazon szavakkal teszik fel, a kérdés jelentése, értelme nem járható körül, s ez érvényes a későbbiekben bemutatandó zárt és a nyitott kérdésekre egyaránt.” (Lehota, 2011)
A megkérdezettek minden esetben a vezetői körből kerültek ki
A tudásmenedzsment területén végzett kutatások között gyakran találkozhatunk esettanulmányokra épülő kvalitatív felmérésekkel is. A szakirodalmi kutatások szerint az esettanulmányra alapuló megközelítés akkor alkalmazható, ha a kutatás alapvetően a
„Milyen…?” és „Hogyan…?” kérdésekre keresi a választ.
Esettanulmányok használata irányulhat elméletek tesztelésére, kifejlesztésére, illetve kiegészítésére (Davenport, 1997; Dixon, 2000; Earl 2001, Zack 1999)
Jelen disszertációban az esettanulmány szerepe a feltáró kutatás támogatása volt, s emellett alapot adott a hipotézisek megerősítéséhez, cáfolásához is.
Elsődleges volt az ipari spektrum széleskörű vizsgálata, ezen belül a kis- és középvállalkozások vezetőivel történő konzultáció.
29 Fogalomtár: A Fact intézet definíciója: http://fact.hu/fogalomtar/melyinterju-depth-interview
A kutatásban részt vevő vállalatok Magyarországon találhatók.
Nagyságuk tekintetében a vállalatok közül:
⇒ három „Multinacionális vállalat hazai leányvállalata (nagyvállalat)”
⇒ egy „Multinacionális vállalat hazai leányvállalata (középvállalkozás)”
⇒ egy „Hazai középvállalkozás”
Földrajzi elhelyezkedésüket tekintve:
⇒ egy vállalat Dél-Alföldön
⇒ kettő Nyugat-Dunántúlon
⇒ egy Észak-Magyarországon
⇒ egy Közép-Dunántúlon
Jelen esetben az egyéni vélemények középpontba helyezésére került a hangsúly. Előzetesen behatárolásra kerültek azok a területeket, amelyek mindenképpen fontos szempontot jelentettek.
Az eredmények értékelése során kiemelt figyelem fordult az előzetesen elvégzett feltáró kvantitatív kutatás eredményeire.
A megközelítőleg azonos értékelés érdekében a vezetői vélemények felmérése és elemzése előre rögzített logikát követett:
- Az interjúalanyok beállítottságának, tapasztalatának illetve az adott vállalat kiindulási helyzetének és a vállalati stratégiai alapelvek részletes megismerése.
- Az egyes kérdések, logikai lépések kapcsán kapott információk elemzése, kapcsolatok, összefüggések, eltérések meghatározása.
A kvantitatív és kvalitatív módszerek kombinált alkalmazásával a cél az volt, hogy a kutatás hiteles és pontos legyen.
3.4. A KUTATÁS HIPOTÉZISEI
A primer kutatás a következő hipotézisekből indult ki:
H1: A vállalat által képviselt stratégiától függetlenül a szellemi tőke léte vagy hiánya befolyásolja a vállalatok versenyképességét.
H2 A szellemi tőke azonosítására és az erőforrások szükségességének felmérésére irányuló rendszeres tudásauditok teret biztosítanak a szellemi tőkére alapozott stratégia kialakításához.
H3 A szellemi tőke túlzott felhalmozása korlátozhatja a vállalat jövőbeli kitörési lehetőségeit.
A vizsgálandó hipotézisek rendszere a 21. ábrán nyomon követhető.