A Z ADATBÁZIS ÖSSZEGYŰJTÉSE ÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSA

A kutatás során többféle adatbázis vizsgálatára és szintézisére került sor. A már meglévő szekunder információk összegyűjtése az elérhető rangsorok felkutatásával és letöltésével kezdődött. Itt nehézséget okozott, hogy az egyes adatforrások nem mindig, és nem korlátlanul álltak rendelkezésre. A vizsgálatokat a Deloitte listáival kezdtem, mivel azok nemcsak árbevétel, de másodlagosan az adózott eredmény szempontjából is sorrendbe rendezték a vállalatokat. Ezek a listák azonban nem fedték le a teljes vizsgálati periódust.

Például a Deloitte adatai a 2007-2015-ös évekig álltak csak rendelkezésre, míg a HVG 2000 óta publikálja listáit a mai napig. Emiatt az ezredforduló előtti időszakra nem lehetséges az elemzések elvégzése (arról nem is beszélve, hogy akkor a számviteli törvény még nem volt hatályban).

A Deloitte által közreadott listákat a vállalat honlapjáról töltöttem le, valamint a Deloitte rangsorai által nem lefedett évekre a HVG listái alapján kerültek az adatok kipótlásra. A könyvtári kutatás után a HVG korábbi listái kerültek kigyűjtésre, amelyek a 2000 és 2006 közötti évekkel további hét évvel terjesztették ki a vizsgálat időintervallumát, míg a 2015 utáni időszakra az aktuálisan megjelenő rangsorokat használtam. Az internetes honlapon rendelkezésre álló adatbázisok azonban PDF formátumban voltak, amelyeket előbb Excel formátumra kellett konvertálni és azonos formátumra hozni, mivel az elérhető adatok nem voltak egymással összhangban: voltak olyanok, melyek az egyik rangsorban szerepeltek, míg a következő éviben már nem, valamint az egyes vállalatok évek közötti névváltoztatása is nehezítette az áttekinthetőséget.

A csak könyvtárban hozzáférhető adatsorok kézzel kerültek leírásra és adatbázis formátumban feldolgozásra. Az összegyűjtött adatokat a Microsoft Excel program segítségével táblázatos formátumra alakítottam át a 2007 - 2015 évekre, a megelőzőekre eleve az Excel kalkulációs szoftverbe kerültek kiírásra.

Mivel ezek a közreadott rangsorok többnyire csak az árbevétel és adózott eredmények adatait tartalmazták, ezért az e-beszámolóról letöltésre került

59

valamennyi, a listában szereplő vállalat éves beszámolója: ami a mérleget, az eredmény kimutatást, valamint a kiegészítő mellékletet jelentette. A letöltések száma azonban a kormányzat honlapján korlátozott, így sokszor kényszerű szünetet kellett tartani az egyes dokumentumok letöltése között. Az így letöltött pénzügyi kimutatások többnyire nem olvasható PDF formátumban voltak, így azokat manuálisan kellett a már meglevő kalkulációkba illeszteni. Azon adatokat, amelyeket közvetlenül át lehetett másolni, meg kellett tisztítani a decimális elválasztó karakterektől, mivel a külföldi számformátumot a magyar beállításokkal dolgozó Excel szoftver program nem tudta kezelni.

Az összegyűjtött rangsorokat mind a 16 évre vonatkozóan kiegészítettem valamennyi főbb eredménykategória értékeivel, valamint a legfőbb mérlegsorokkal, amelyeket egyes főcsoportokon belül mélyebben is részleteztem (pl.: kapcsolt felekkel szembeni követelések és kötelezettségek esetén). Ezen kívül a kiegészítő melléklet alapján a létszám adatok is kigyűjtésre kerültek, illetve a tulajdonosi struktúra szerkezetébe is betekintést nyerhettünk.

A kigyűjtött adatokat az aktuális év végi, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon számítottam át egységesen valamennyi vállalatra nézve, millió euróra.

Erre azért volt szükség, mert cégenként eltérő egység volt alkalmazásban, cég mérettől és anyavállalati székhelytől függően (ezer forint, millió forint, millió euró, USA dollár). Mivel a Deloitte listája mind az árbevételt, mind az adózott eredményt millió euróban teszi közzé, így lehetővé vált az e-beszámoló és a könyvvizsgáló cég által közzé tett adatok közötti ellenőrzés. Egyes esetekben, ahol szignifikáns volt az eltérés, ott korrekciókra is sor került. Ilyen korrekció volt a szokásos beszámoló és a konszolidált beszámoló közötti váltás.

További ellenőrzést tett lehetővé (ahol erre lehetőség volt) az előző évi helyezés szerinti összevetés, valamint a cégek cégjegyzékszáma szerinti ellenőrzés. Ezt a fajta konzisztenciát sokszor megnehezítette a cég jogi formájának, vagy nevének megváltozása, ilyenkor a vállalatot és további beszámolóit csak új cégjegyzékszám alatt lehetett csak megtalálni.

Az adatgyűjtés során azonban nemcsak az aktuálisan a rangsorban szereplő cégek adatait és beszámolóit gyűjtöttem ki, hanem figyelembe vettem a rangsor korábbi vállalatait is, amelyek egyik évről a másikra vagy kiestek a legnagyobb 50 cég közül – akár ideiglenesen, akár véglegesen – vagy a magyarországi tevékenységük megszüntetése miatt nem fordultak már elő többet, esetleg

60

felvásárlás révén szűntek meg, vagy olvadtak be a rangsorban szereplő más cégekbe.

Az adatgyűjtés és elsődleges feldolgozás eredményeképpen kiterjedt adatbázis állt rendelkezésre különböző vizsgálatok elvégzésére. A vizsgálati céloknak megfelelően általában a Top 50 vállalatot elemeztük, de bizonyos korlátok miatt, vagy a hellyel való takarékosság érdekében esetenként csak a Top 25 vállalat kerül bemutatásra. A táblázatok nagy méretei miatt arra is szükség volt, hogy egyes értékeléseknél közbeeső évek kihagyásával tegyük lehetővé a tendenciák bemutatását. A vizsgálati eredményeket nemcsak az egyes vállalatokra, hanem az egyes iparágaknak megfelelő csoportosításban is bemutatok. A szemléltetéshez táblázatokat, illetőleg diagramokat alkalmazok.

A létrehozott Excel alapú kalkulációs modell sajátossága, hogy a millió euróra átszámított értékeket képes összefoglalóan mutatni, akár egy-egy vállalat szintjén is, vagy akár iparági összesítésben. A modell előnye lehet továbbá, hogy az újabb évek adataival tetszőlegesen bővíthető, ezáltal dinamikus, folytonos és könnyen aktualizálható. Az összesítő kimutatásokhoz diagramokat is szerkesztettem, amelyek automatikusan frissülnek, és a fent említetteken túl akár tetszőleges időtartamra is szűrhetők, szűkíthetők.

Mivel az alapadatok közvetlenül nem vethetők össze egymással, ezért viszonyszámok képzésére és kalkulálására volt szükség. A Deloitte által megadott adatokat (éves árbevétel, adózott eredmény) kiegészítettem számos más a mérlegből és az eredmény kimutatásból vett adattal, valamint a kiegészítő mellékletből a létszámadatokkal. Ezt követően lehetőség nyílt közgazdasági mutatószámok kiszámítására, amelyek lehetővé teszik a vállalatok egymással történő összehasonlítását. Fontos kiemelni, hogy bár a legnagyobb 50 vállalat a magyarországi vállalatoknak csak egy kis szegmensét jelenti, mégis fontos foglalkozni velük, hiszen a magyar gazdaságban jelentős a szerepük. Ha a disszertáció írásakor elérhető legutolsó rangsort nézzük, akkor a külkereskedelmi forgalom 65,48%-át ezek a vállalatok adják, 59 413 millió eurót a 90 721,4 millió euróból. Így mindenképpen érdemes ezen cégekkel foglalkozni.

Az analízishez 50 vállalat adatai állnak rendelkezésre, így a faktoranalízis szabályai szerint a legfontosabb mutatószámok közül kb. 5-6 mérőszámot lehet kiválasztani a megfelelő statisztikai elemzések (faktoranalízis, klaszteranalízis)

61

elvégzéséhez. Jelen disszertáció igyekszik valamennyi csoportból egy-egy, a legfontosabbnak vélt mutatószámot kiválasztani és ezek alapján komplexebb, átfogóbb képet adni.