4. A multimédia területei
4.2.5 A virtuális valóság
Az utóbbi időben egyre többet hallani a virtuális világról, a virtuális reali-tásról. Nehéz lenne pontosan és egyértelműen definiálni, hogy mit is rejt min-dez. A multimédia továbbfejlesztett változatai az egyre terjedő VR (Virtual Reality) rendszerek.
Virtuális valóság. Mesterséges, látszólagos, leképzett, a valóság elképzelt világa. Ez a kifejezés már eleve ellentmondást sugall. Hiszen hogyan lehet a valóság mesterséges? Az ilyen rendszerek segítségével létrehozhatók virtuális múzeumok, bevásárlóközpontok és más „bejárható intézmények” is.
Ezzel a szóösszetétellel illetik azokat a számítógépes alkalmazásokat, ame-lyek segítségével a felhasználó által bejárható, felfedezhető, mesterséges, há-romdimenziós világokat lehet létrehozni. Ha a szóösszetételt vizsgáljuk, két ellentmondó fogalom kapcsolatával találkozunk. Hogyan lehet a jelenség „vir-tuális”, ha „valóság”-os, és fordítva? A virtuális nem létező valóság, miközben az abban részt vevő, belekerülő felhasználó úgy érzékeli e világot, mintha az való-ság lenne.
A virtuális valóságot sokféle módon értelmezik. Az egyik definíció szerint:
„A virtuális valóságon a digitális technikával létrehozott, s a reti-nánkra vetített, adott alkalommal egy programon alapuló képet, illetve az általa felkeltett élmény egészét értjük.”22
Más megfogalmazás szerint „számítógépes animációval létre-hozott háromdimenziós grafikai tér, amelyet nézője úgy érzékel, mintha ő maga is a térben lenne. Olyan háromdimenziós képze-letvilág, amelybe a program használója belép és ezzel, úgymond egy másik ’valódi világba’ kerül”23.
A virtuális valóság tehát olyasmire ad lehetőséget, amire tulajdonképpen minden ember vágyik: egy – a valódi világ alapján – megtervezett, „megálmo-dott” világba való belépésre, olyan élmények átélésére, amikre a valódi való-ságban nincs – valami miatt – lehetősége. Tulajdonképpen az egész egyszerűen csak illúzió. A néző az eddigiektől merőben eltérő helyzetben találja magát.
Hiszen eddig a mozik, videók világában nem volt más dolga, mint megfigyelni, végig élvezni, majd összegezni a látottakat. A virtuális valóság világában azon-ban ő az, aki belecsöppen az eseményekbe, passzív szemlélőből aktív résztve-vővé vált. Nem elég figyelnie, döntést kell hoznia, cselekedni, akárcsak a valós életben.
A virtuális valóság sajátosságai, összetevői
A legfontosabb sajátossága az interaktivitás, mely cselekvési lehetőséget biztosít az adott világban. Nemcsak nézői, hanem szereplői, alakítói vagyunk a valódiként ható világnak, méghozzá természetes emberi módon a „teljes bele-élés” lehetőségével: „… a teljes beleélést, belemerülést egy más, legalábbis az adott helyzetben nem valóságos, valamilyen módon közvetített, ábrázolt, te-remtett (tehát virtuális = látszólagos) világba.”24
22 GYÖRGY PÉTER (1994) Szép új világkép. Filmvilág, 1994/9. sz. p. 38.
23 GYÖRGY PÉTER i. m.
24 FORCZEK ERZSÉBET i. m. 25. p.
Az érzékekre gyakorolt erőteljes hatás elérésének eszközei: a film, a videó, a számítógép stb. Az interaktivitás biztosításához azonban feltétlenül számító-gépre van szükség. A térbeli, vizuális hatáskeltés is fontos része a virtuális világ-nak. A VR új dimenziók lehetőségét nyújtja az ember és a számítógép kapcsola-tában is. „A virtuális valóság környezetében és természetes nyelvű interfész révén fogunk kommunikálni. […] A lehetséges világokkal virtuális interakcióba léphetünk, majd pedig az elektronikus médiák által elmerülhetünk a tapasztala-ti környezetünk részévé tett médiavilágban.”25
Összefoglalva a jellemzőket, az alábbiakat emeljük ki:
„A jelenlét hite”. A felhasználónak „hinnie” kell abban, hogy ténylege-sen létezik az adott virtuális világban.
Kölcsönhatás. A virtuális valóság tárgyainak, az egész környezetnek olyannak kell lennie, hogy a felhasználó természetes (addigi tapasz-talatainak megfelelő) módon kerüljön velük kapcsolatba. […] a virtu-ális világnak saját törvényszerűségei határain belül ugyanúgy kell működnie, mint a valóságnak.
Öntörvényűség (autonómia). A tárgyaknak eredendő jellegű a visel-kedésük, és megfelelő „ösztönzés” hatására meg is mutatják azt. Az elképzelt világ törvényszerűségeinek ugyanúgy megismerhetőknek kell lenniük, mint a valóságos világ jelenségeinek. Ezek a törvények ugyanakkor befolyásolhatók, sőt megváltoztathatók, és innen kezd-ve már csak a felhasználó (és természetesen a terkezd-vező) fantáziáján múlik a történés.”26
A virtuális valóság eszköztára
Olyan eszközökre van ehhez szükség, amelyek minél több érzékszervünket állítják munkába. Ez a többszörös érzéki hatás eredményezi azt, hogy egy há-romdimenziós világba kerülve már eszünkbe se jusson kételkedni a történtek valódiságában.
Az eszközrendszer is újszerű, már valójában multiszenzioriális. Itt a sisak háromdimenziós képet mutató és sztereóhangot adó összetett rendszer, amelynek lényege, hogy érzékeli a fej elmozdulását a tér három tengelye körül.
Ez kibővül egy kesztyűvel is. A VR-rendszerek speciális eszközeinek (sisak, Cyberpuck, kesztyű, ruha stb.) valós idejű folyamatirányítását egy bővítőkártya végzi.
25 TANNER GÁBOR: Hipermédia és virtuális valóság: Úton a nyílt rendszerek felé. Új Alaplap 2000./1.
sz. 20. p.
26 KABDEBÓ GYÖRGY: A látszólagos valóság. Természettudományi Közlöny, 125. évf. 9. füz. 403. p.
A virtuális valóság kifejezés szülőatyjának, Jaron Lanier-nak ötlete alapján készültek el az első fejre helyezhető monitorok, képernyőkkel és fülhallgatókkal ellátott sisakok és adatkesztyűk. Ez a két speciális eszköz a legismertebb és leg-többet emlegetett a témában. Mindezek alapja egy nagy teljesítményű számí-tógép. Ez a számítógép vetíti a sisakban lévő két apró képernyőre a képeket. A két apró monitor némileg eltérő nézőpontból ábrázolja a színteret, ezáltal tér-beli látvány jön létre. A felhasználó által érzékelt látvány függ attól is, hogy mer-re fordítja a fejét. Ez olyan érzetet kelt a felhasználóban, mintha „benne” lenne a számítógép által létrehozott világban, amelynek tárgyait a kezére erősített kesztyűvel megérintheti vagy akár el is mozdíthatja. Ezeknek az alkalmazások-nak az alapja egy adatbázis, amelyből nagy teljesítményű számítógép építi fel és jeleníti meg a grafikus képeket. A számítógépet vezetékekkel csatlakoztatják a sisakhoz és a kesztyűhöz egyaránt. Ezek segítségével a gép érzékeli az ember mozgását, és ennek megfelelően módosítja a látványt.
A virtuális televízióstúdiók megjelenésével a VR gyakorlati használata a te-levíziózás területén mutat jelentős előrehaladást. E rendszerben a műsorveze-tőt (blue box, ill. kontúrtrükk technikával) közvetítik ki. A tévéstúdiót ezekkel a VR módszerekkel be lehet berendezni. A két kép összeadásának eredménye a kimenőképen úgy tűnik, mintha a műsorvezető ebben a nem valóságos – de igen szép térhatású és mozgalmas – térben mozogna.
A rendszer alkalmazása látható volt az 1996. évi amerikai (USA) elnökvá-lasztás tévéstúdiójában, amelyet már virtuális stúdiórendszerben oldottak meg.
Magyarországon az 1998-as választásokon láthattuk a közszolgálati televízió-ban.
4.3 ÖSSZEFOGLALÁS, KÉRDÉSEK
4.3.1 Összefoglalás
Az audiovizuális megjelenítés, a médiarendszerek alkalmazása egyáltalán nem új a gyakorló pedagógusok számára, ám az adatok digitalizálása, a számí-tógép bevonása, a többcsatornás megjelenítés és az interaktív (párbeszédes) formák gazdagítóan hatnak eszköztárára. A multimédia fogalma a számítás-technikai, informatikai, oktatástechnológiai szakterületek fogalomrendszere, mely tulajdonképpen a 90-es évektől lépett a nyilvánosság elé. Úgy tűnik, hogy a multimédia technológiái új távlatokat nyitnak meg az oktatás, távoktatás, ismeretszerzés minden területén.
E fejezetben áttekintettük a multimédia eltérő értelmezéseit követően megtárgyaltuk a multimédia hálózati alkalmazásairól, megismertük a virtuális valóság fogalomrendszerét.
4.3.2 Önellenőrző kérdések
Mutassa be az Internet és a multimédia kapcsolatát!
Mit nevezünk virtuális valóságnak, mi az eszköztára?
Mutassa be a videókonferencia-rendszerek jellemzőit, kiépítettségét!
Szóljon a kábeltelevíziózásról!
Mutassa be a WEB tévét és a WEB rádiót!
Szóljon a multimédia oktatási ismérveiről!
Milyen feladatai vannak pedagógiának napjainkban az elektronikus mé-diumok elterjedése következtében?
Mutassa be részletesen a multimédia eszköztárát!