– Department for Implementation of
AZ 1. § SZERINTI PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYAI
2. A vízgazdálkodási bírság kiszabása és mértékének megállapítása
2. § A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben megnevezett hatósági jogkörben eljáró szervek a vízgazdálkodási előírás megszegése esetén az 1. mellékletben meghatározott számítási módszer alapján, a 2. melléklet szerinti szorzótényezők figyelembevételével meghatározott összegű – de legfeljebb a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 29. § (3) bekezdésében, illetve a Vgtv. 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű – bírságot szabnak ki.
3. § (1) Az engedély nélkül létrehozott vízilétesítmény értéke – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a vízilétesítmény létrehozásának teljes költségével egyezik meg, mely magában foglalja a tervezés, az engedélyezés, a beépített anyagok és a kivitelezés költségeit is. A vízilétesítmény értékét tárgyévre számított és vonatkoztatott bruttósított értékkel kell meghatározni.
(2) A víziközművek és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés vízilétesítményeinek esetében, amennyiben a vízjogi engedéllyel már rendelkező vízilétesítmény átépítése során fennmaradási engedély utólag kerül kiadásra, az építmény értéke meghatározásánál csak az engedély nélkül végzett vagy engedélytől eltérően végzett részmunkálatok értékével és költségével kell számolni.
3. A bírság befizetése
4. § (1) A vízügyi hatóság által kiszabott vízgazdálkodási bírságot a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a 10023002-00283494-30006016 számú „Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla – Vízügy” javára kell befizetni.
(2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörében eljáró hatóság a jogerős döntés másolatát a jogerőre emelkedéstől számított 5 napon belül megküldi a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére.
6. § A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő 16a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„16a. kivitelező: az a természetes személy, jogi személy, jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, amely
a) a vízilétesítmény létesítését, átépítését, átalakítását, felújítását, korszerűsítését, karbantartását, javítását, szerelését, megszüntetését vagy
b) a vízimunka megvalósítását nem saját tulajdonú ingatlanon végzi.”
7. § Az R. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A kivitelező a kivitelezést kizárólag akkor kezdheti meg, ha a jogerős vízjogi engedélyt részére átadták.
(2) A kivitelező a kivitelezést a jogerős vízjogi engedélyben foglaltak szerint köteles elvégezni.”
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelethez Alapfogalmak és számítási módszer
1. Alkalmazott rövidítések:
A: alapbírság
ENG: engedély vagy bejelentés megléte HAT: hatósági mérlegelés
ERZ: a terület érzékenysége a felszín alatti vizek állapota szempontjából MELY: a létesítmény mélysége, típusa
VT_FAV_M: felszín alatti víztest mennyiségi állapota VT_FAV_K: felszín alatti víztest kémiai állapota
KAP: a víztermelő vagy víz bevezetésére szolgáló létesítmény, eszköz kapacitása VT_FEV: felszíni víztest ökológiai állapota
ERT: az építmény értéke
ANY: adatszolgáltatás és nyilvántartás
2. Felszín alatti víz kitermelésével, megfigyelésével, felszín alatti vízbe történő beavatkozással, közvetlen vagy közvetett bevezetés céljából létrehozott vízilétesítménnyel, vagy e célból végzett tevékenységgel kapcsolatos vízgazdálkodási előírás megsértése esetén a vízgazdálkodási bírság mértékét a következő számítási mód alapján kell megállapítani:
VGB= A*ENG*HAT*ERZ*MELY*VT_FAV_M*VT_FAV_K
2.1. Szakképesítés hiányában végzett kút létesítése esetén – a 2. pont szerinti számítási módot figyelmen kívül hagyva – a Vgtv. 32/A. § szerint kiszabható vízgazdálkodási bírság 100%-át kell kiszabni azzal szemben, aki a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott képesítési követelményeknek nem felel meg.
3. Felszíni vízből történő vízkivétellel, felszíni vízbe történő bevezetéssel, kibocsátással vagy felszíni vizet érintő vízimunkával, vízilétesítménnyel kapcsolatos vízgazdálkodási előírás megsértése esetén a vízgazdálkodási bírság mértékét a következő számítási mód alapján kell megállapítani:
VGB= A*ENG*HAT*KAP*VT_FEV
VGB= A*ENG*ERT*HAT
5. Jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított adatszolgáltatásra, nyilvántartásra vonatkozó vízgazdálkodási előírás megsértése esetén a vízgazdálkodási bírság mértékét a következő számítási mód alapján kell megállapítani:
VGB= A*ANY*HAT
2. melléklet a 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelethez
A vízgazdálkodási bírság mértékét meghatározó szorzótényezők
A B C D
1. Szorzó alaptípusa Szorzó jele Szorzó értékhatározója Szorzó értéke
2. Alapbírság A Értéke a Vgtv-ben meghatározottak alapján. a) az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-a;
b) engedély nélküli vízimunka vagy
vízhasználat, vagy egyéb vízgazdálkodási előírás megszegése esetén 1 000 000 forint, illetve természetes személy esetén 300 000 forint
3. Engedély vagy bejelentés megléte
ENG A tevékenység a hatóság engedélyével, tudomásával, de attól eltérve történt.
0,75
4. A tevékenység hatósági engedély vagy
bejelentés nélkül történt.
1
5. Hatósági mérlegelés
HAT A hatósági mérlegelés szempontjai közt figyelembe kell venni:
a) a cselekmény felróhatóságát, b) a jogsértést elkövető személy eljárást segítő, együttműködő magatartását, c) a benyújtott dokumentációk és adatok szakszerűségét, pontosságát,
d) engedély megléte esetén az engedélytől való eltérés mértékét,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát.
0,5–1
vizek állapota szempontjából
7. felszín alatti víz állapota szempontjából
fokozottan érzékeny terület, a kijelölt vagy előzetesen lehatárolt vízbázis védőterületek kivételével
1
8. felszín alatti víz állapota szempontjából
érzékeny terület
0,8
9. felszín alatti víz állapota szempontjából
kevésbé érzékeny terület
0,75
10. A létesítmény mélysége, típusa
MELY ásott kút 0,2
11. a vízi létesítmény mélysége 0–10 m közötti
mélységű
0,7
12. a vízi létesítmény mélysége 10,1–30 m
közötti mélységű
0,75
13. a vízi létesítmény mélysége 30,1–50 m
közötti mélységű
0,8
14. a vízi létesítmény mélysége az 50,1–500 m
közötti mélységű
1
15. a vízi létesítmény mélysége az 500,1 métert
meghaladja
1,25
16. Felszín alatti víztest állapota
VT_FAV_M felszín alatti víztest mennyiségi állapota Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (a továbbiakban: VGT) szerint gyenge minősítésű
1
17. felszín alatti víztest mennyiségi állapota a
VGT szerint jó minősítésű
0,9
18. VT_FAV_K felszín alatti víztest kémiai állapota a VGT szerint gyenge minősítésű
1
19. felszín alatti víztest kémiai állapota a VGT
szerint jó minősítésű
KAP a víztermelő vagy víz bevezetésére szolgáló létesítmény névleges kapacitása a vízfolyás hozamának 25%-át meghaladó vízkivételt vagy bevezetést tesz lehetővé
1
21. a víztermelő vagy víz bevezetésére szolgáló
létesítmény névleges kapacitása a vízfolyás hozamának 10–25%-a közötti vízkivételt tesz lehetővé
0,6
22. a víztermelő vagy víz bevezetésére szolgáló
létesítmény névleges kapacitása a vízfolyás hozamának 10%-a alatti vízkivételt tesz lehetővé
0,2