A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) program földhasználati,

A Tisza-völgy sorsát alapvetően az határozza meg, hogy képesek vagyunk-e olyan új tí-pusú környezethasználati rendszert kialakítani, amely úgy felel meg az árvízvédelmi, nemzetbiztonsági feladatnak, hogy egyidejűleg érvényesíti a természeti, ökológiai szempon-tokat éppen úgy, mint a tájban élő ember és helyi közösségei érdekeit, megélhetést, munkát adva a Tisza-völgyben élők számára. Minden bizonnyal van olyan forgatókönyv, mely e kü-lönböző szempontokat egyesítő stratégia kidolgozását eredményezheti, és amely az európai elveknek megfelelően az érintett helyi közösségek bevonásával, a Tiszával és a Tiszából élők érdekei mentén valósul meg.

A Tisza-völgy súlyos árvízi és az Alföld ezzel együtt jelentkező hasonlóan súlyos aszály-problémái együtt jelennek meg az érzékeny, sérülékeny természeti viszonyokkal, az európai mér-tékkel mérve is igen jelentős természeti értékekkel és egy olyan társadalmi közeggel, melyet a fokozott munkanélküliség, a foglalkoztatási gondok is jellemeznek. Ilyen körülmények között el-képzelhetetlen olyan Tisza-koncepció kidolgozása, amely mindennek csupán egy szeletére, az árvízvédelmi, nemzetbiztonsági szempontra koncentrál, és azt is mint műszaki kérdést közelíti, annak gazdasági, társadalmi-szociális és környezeti szempontjait csak mint módosító tényezőket veszi figyelembe. Sokkal jobb eredményt igér egy olyan tervezés-metodikai megközelítés, amely már a tervezés első lépéseitől, az érintett területek lehatárolásától és többszempontú alkal-masság- és érzékenység elemzésétől kezdve valamennyi terület – az árvízvédelem, a mezőgaz-dasági területhasználat, földhasználat, a természetvédelem és nem utolsó sorban a települési társa-dalmi és gazdasági környezet – szempontjait egyesítve kompromisszumos, köztes fejlesztési stratégia és területhasználati rendszer kialakítását célozza.

Egy térség hosszú távon működőképes fejlesztési stratégiájának kidolgozásához a fej-lődést meghatározó három alapvető pillért kell ismernünk:

a szerves fejlődésben kialakult környezethasználati, gazdálkodási tradíciókat, a térség fejlődésének történeti hátterét;

az adottságokat, a meglévő állapotot és helyzetet, a természeti, gazdasági, társadalmi és épített környezet jellemzőit; valamint

az adott környezetben élő társadalom, helyi közösségek törekvéseit, attitüdjeit, érték-rendjét, a változáshoz való viszonyát, az abban való részvételi (participációs) és együttműködési (kooperációs) készségét, jövő-irányultságát.

Ezek ismeretében dolgozhatók ki az adott közegben reális fejlesztési forgatókönyvek, fejlődési pályavariánsok és vizsgálhatók azok környezeti, gazdasági, társadalmi hatásai.

E komplex tervezési feladat második (vidékfejlesztési) pillérének, területfejlesztési, föld-használati, természet- és örökségvédelmi, agrár-környezetvédelmi, mezőgazdálkodási valamint pénzügyi támogatási kifizetési rendszere felépítését alapozzák meg a térségre vonatkozó föld-használati zónaelemzések, amelyek alapul szolgálhatnak a földföld-használati szerkezet és a gazdál-kodási rendszer átalakításához, a művelési ágak adottságoknak megfelelő változtatásához, a Nem-zeti Vidékfejlesztési Terv támogatott gazdálkodási rendszerei földhasználati alapozásához.

A VTT program vizsgálati területének ezen értékskálán való elhelyezkedését szem-lélteti a 16. térkép, adottságkategóriáinak területi statisztikai adatait pedig a 26. táblázat fog-lalja össze.

26. táblázat: Agrár-környezetgazdálkodási kategóriák területi megoszlása

Adottság

Kategóriák Értékszám Terület

(ezer hektár) Arány (%) Erős környezeti dominancia 76 alatt 20,4 0,9 Közepes környezeti dominancia 76-100 204,1 9,0 Kettős meghatározottság 101-125 859,3 37,9 Közepes agrártermelési dominancia 126-150 909,2 40,1 Erős agrártermelési dominancia 150 felett 274,4 12,1

Összesen 2 267,4 100,0

Ezek alapján az állapítható meg, hogy a vizsgálati terület mintegy 10 %-ára, 225 ezer ha-ra a környezeti dominancia jellemző, vagyis a földhasználatot mindenek előtt a környezeti szempontok kell, hogy meghatározzák. A területek további 38 %-án, közel 860 ezer ha-on a két szempont közel azonos súllyal jelenik meg. Ezek az un. „kettős meghatározottságú” terü-letek, az extenzív gazdálkodási formák elsődleges célterületei, ahol tehát a környezeti szem-pontok által korlátozott a földhasználat formája és intenzitása valamint a művelési ágak meg-választása. Az agrártermelési dominanciájú területek aránya e minősítési rendszerben mintegy 52 %-ra, közel 1,2 millió ha-ra tehető.

A potenciális tározóterek jelenlegi földhasználati szerkezetének leírásához a CORINE Land Cover (M=1:50 000) felszínborítási kategó-riáit használtuk (1. térkép, melléklet). Területi statisztikai adataikat a 27. és 28. táblázat foglalja össze.

27. táblázat: A felszínborítás alakulása a potenciális VTT tározótereken (ha) Kategóriák

Mesterséges felszín Szántó Rét, legelő Szőlő Gyümölcs Erdő Nádas Egyéb mg. terület Egyéb félig term. ter. Felszíni víz Összesen

Mélyártér 1 068,8 46 324,3 7 335,5 2,3 455,2 3 009,6 2 363,2 757,7 699,8 734,7 62 751

VTT 58,8 43 765,8 8 645,9 3,8 19,8 1 160,3 265,9 803,2 2 201,4 347,2 57 272

Mélyártér+VTT 44,2 50 686,3 5 682,0 3,6 76,2 2 129,3 1 305,5 242,0 3 877,1 337,9 64 384 Összesen 1 220,8 140 704,9 21 537,1 9,6 572,6 6 388,6 4 041,3 1 793,2 6 702,2 1 436,8 184 407

28. táblázat: A felszínborítás alakulása a potenciális VTT tározótereken (%) Kategóriák

Mesterséges felszín Szántó Rét, legelő Szőlő Gyümölcs Erdő Nádas Egyéb mg. terület Egyéb félig term. ter. Felszíni víz Összesen

Mélyártér 1,70 73,82 11,69 0,00 0,73 4,80 3,77 1,21 1,12 1,17 100,00

VTT 0,10 76,42 15,10 0,01 0,03 2,03 0,46 1,40 3,84 0,61 100,00

Mélyártér+VTT 0,07 78,73 8,83 0,01 0,12 3,31 2,03 0,38 6,02 0,52 100,00

Összesen 0,66 76,30 11,68 0,01 0,31 3,46 2,19 0,97 3,63 0,78 100,00

Szembetűnő mindezek alapján a mindhárom potenciális tározótér-kategóriára jellemző, igen nagyfokú „felszántottság”, hiszen a szántó művelési ág aránya mindhárom kategóriá-ban meghaladja a 70 %-ot. E művelési ág több mint 140 ezer ha-t foglal el. Ezt követi 10 % fölötti aránnyal a rét, legelő művelési ág, melynek összterülete megközelíti a 22 ezer ha-t. Az egyéb földhasználati, felszínborítási kategóriák egyenkénti területi aránya 0,3-3,6 % között változik, és összes borításuk együttesen sem éri el a 13 %-ot.

Annyi már ezen információk alapján is megállapítható, hogy a terület változatos adottsá-gaihoz képest megdöbbentően egyoldalú és homogenizált a földhasználat szerkezete. Ez önmagában is felveti e struktúra megváltoztatásának szükségességét. Ilyen egyoldalú szerke-zet sem az ökológiai feltételekkel, sem a gazdaság stabilitási igényeivel, gazdasági szempon-tokkal sem indokolható.

A művelési, földhasználati szerkezet ökológiai feltételeknek megfelelő átalakítására vo-natkozó javaslatok megfogalmazásához mindenek előtt meghatároztuk a tározótér-kategóriák földhasználati zonalitását, elhelyezkedését az agrár-környezetgazdálkodási értékskálán. Ennek eredményeit foglalja össze a 29. táblázat. Ezek alapján megállapítható, hogy a teljes terület 19 %-a (35 ezer ha) környezeti, 57 %-a (105 ezer ha) kettős, míg 24 %-a (44 ezer ha) agrártermelési megha-tározottságú. Ez már mutatja azt a konfliktust, amely a 70-80 %-os szántóterületi arány és a mintegy 24 %-os agrártermelési meghatározottságú terület között feszül. Ez csak művelési ág váltással, első-sorban a szántó művelési ág erre alkalmas területekre korlátozásával érhető el.

Ennek elve az kell legyen, hogy a környezeti meghatározottságú területeket célszerű kivonni a szántó művelési ágból. Ezek a területek erdő, gyep vagy vizes élőhely (tó, nádas, stb.) kategóri-ába kerülhetnek. E kategória területi aránya (30. táblázat) megközelíti a szántóterületek 9 %-át (a 13 ezer ha-t). A kettős meghatározottságú szántóterületek extenzív szántó és gyümölcsös kategó-riába kerülhetnek, ahol az ökológiai gazdálkodás elveit kell érvényesíteni. Ezek területi aránya meghaladja a mai szántóterületek 63 %-át (a 88 ezer ha-t). Végezetül az agrártermelési meghatá-rozottságú szántóterületek művelési ága változatlanul maradhat, és itt az un. integrált, környezet-kímélő gazdálkodás szempontjait kell érvényesíteni. Ezek területi aránya a jelenlegi szántók 28

%-a, közel 40 ezer ha.

E strukturális átalakítás területi megjelenését a 17. térkép (melléklet) szemlélteti. A javasolt konverzió lehetővé teszi, hogy a potenciális tározótereken olyan gazdálkodási rendszert alakítsunk ki, amely megfelel e területek ökológiai, agroökológiai adottságainak, és megalapozza e területek olyan működtetését, amely megfelel a Nemzeti Agrár-környezetgazdálkodási Program alapkon-cepciójának, működésmódjának és támogatási rendszerének (Ángyán, 2002/2; Ángyán-Belényesi et al., 2003; Ángyán-Ónodi et al., 2003).

29. táblázat: A földhasználati adottságkategóriák területi megoszlása

Környezet-érzékenységi Kettős Agrár-

termelési Összesen

Környezet-érzékenységi Kettős Agrár-

termelési Összesen Azonosító

meghatározottságú terület (ha) meghatározottságú terület (%)

Mélyártér 8 139 37 306 17 306 62 751 13,0 59,5 27,6 100,0

VTT 11 116 34 732 11 424 57 272 19,4 60,6 19,9 100,0

Mélyártér+VTT 15 795 33 458 15 131 64 384 24,5 52,0 23,5 100,0

Összesen 35 050 105 496 43 861 184 407 19,0 57,2 23,8 100,0

30. táblázat: Konverziós javaslat a jelenlegi szántóterületek adottságoknak megfelelő hasznosítására Gyep,

erdő, tó Ext. szántó,

gyümölcsös Int.

szántó Összesen Gyep,

erdő, tó Ext. szántó,

gyümölcsös Int.

szántó Összesen Azonosító

ha %

Mélyártér 1 286,8 30 220,1 14 817,4 46 324,3 2,8 65,2 32,0 100,0

VTT 4 252,9 29 087,1 10 425,8 43 765,8 9,7 66,5 23,8 100,0

Mélyártér+VTT 6 867,2 29 633,4 14 185,7 50 686,3 13,5 58,5 28,0 100,0

Összesen 12 335,0 88 952,5 39 417,4 140 704,9 8,8 63,2 28,0 100,0