A térinformatika alkalmazásának jelentĘsége

Az V.1.1. fejezetben említett, talajokat talajosztályokba és talajtípusokba soroló megközelítés egyenes következménye és praktikus alkalmazása a hagyományos talajtérképezés rendszere, mely a talajosztályokat vagy talajtípusokat és azok térbeli kiterjedését igyekszik megragadni és ábrázolni (genetikai talajtípus térkép)(Babos et al, 1966).

JelentĘsége igen nagy, széles körben alkalmazható, ám a talajok térbeli mintázatosságát csak nagyléptékĦ ábrázolás esetén képes kielégítĘen követni. Nagy felbontású, és a talaj tulajdonságait részletekbe menĘen ábrázoló talajtérképek készítésére a hagyományos talajtérképezés rendszere a túlságosan megugró szükséges mintaszám miatt csak kevésbé

1 Folytonos talajtesten egy földrajzilag egybefüggĘ (pl.: szakadékoktól mentes), viszonylag homogén környezeti (talajképzĘ) tulajdonságokkal rendelkezĘ területen kialakuló talajtakarót értünk, amely a talajtulajdonságokat tekintve korlátozott és kezelhetĘ mértékĦ változatosságot mutat.

alkalmazható, márpedig az erdĘrészlet szintĦ erdĘtervezés feladataihoz legalább erdĘrészlet nagyságú, vagy még nagyobb felbontású térképekre lenne szükség. A hagyományos talajtérképezés esetében talajtípusok határainak éles meghúzására van csak mód, a térkép diszkrét módon követi a talajok változását, de finomabb átmenetek jellemzésére nincsen lehetĘség. Pedig, az V.1.1. fejezetben vázolt elméleti megközelítés alapján várhatóan kialakuló folytonos tulajdonságokkal jellemezhetĘ talajtestek esetében feltehetĘen viszonylag ritka az éles határok jelenléte.

A talajokat jellemzĘ tulajdonságaik összességeként ábrázoló térképek készítésére a hagyományos talajtérképezés rendszere nem alkalmas ezért szükség van újabb ábrázolási eljárások alkalmazására, melyhez a térinformatikai rendszerek jó lehetĘségeket teremtenek. A talajok folytonos közegként való térbeli modellezésére és térképezésére tehát a térinformatikai szoftverek révén nyílik lehetĘség.

A térinformatikai szoftverek nyújtotta lehetĘségek legfontosabb jellemzĘje, hogy egy terület térbeli modellezéséhez kiválóan használható a raszter alapú megközelítés, ahol is a vizsgálati terület minden egyes raszterpontja, jelenti a területi egységet, amely minden tulajdonság tekintetében önálló attribútumokkal rendelkezik. Ezekre a raszterpontokra kell közelíteni és ábrázolni az (1) képletben szereplĘ kifejezést.

A térinformatikai megközelítés nagy elĘnye, hogy segítségével a környezeti változók tulajdonságait reprezentáló digitális térképállományok viszonylag nagy területekre könnyen elĘállíthatók. Az ugyanarra a területre jellemzĘ talajtulajdonságokra vonatkozó és hasonló kiterjedésĦ adatállományok elĘállításához pedig fel lehet használni a talajra vonatkozóan általában csak pontszerĦen rendelkezésre álló adatokat. KellĘ számú pontminta esetén, ha a késĘbbiekben vázolt statisztikai módszerekkel sikerül feltárni az (1) képlet által reprezentált összefüggést, akkor a térinformatikai eszköztár lehetĘséget nyújt a pontminták adatainak kiterjesztésére a teljes térképezni kívánt terület esetében.

Az eljárás lényegét az V.1.2.1. ábra szemlélteti, mely szerint tehát a mintapontokat reprezentáló raszterpontok – pixelek – esetében rendelkezésre állnak a környezeti- és a talaj jellemzĘk értékei egyaránt, míg a többi raszterpont esetében csak a környezeti jellemzĘk értékei ismertek, amelyek felhasználásával azonban közelíthetĘkké és ábrázolhatókká válnak a keresett talajjellemzĘk értékei is. A térinformatikai elemzésekhez az ESRI ArcView GIS 3.2a programját és annak moduljait használtam fel.

V.1.2.1. ábra: A raszter alapú modellezés alapja: Az ij-ik raszterpontban a termĘhelyi jellemzĘk (TH) értéke a talaj (T)- és a környezeti (K) jellemzĘk értékeibĘl épül fel.

V.1.2.1. Térinformatikai alkalmazások a hazai talajtani kutatásokban

A térinformatikai alkalmazásoknak a talajtani kutatásokban és a talajtérképezésben manapság egyre növekvĘ jelentĘsége van (Kertész és Tóth, 1994; Csillag et al., 1996; Dobos et al., 2000).

A hazai, vagy a hazai vonatkozásokat is érintĘ kutatások bĘséges példával szolgálnak a környezettel és a talajjal kapcsolatos térinformatikai eszközökkel végrehajtott kutatások sokrétĦségére vonatkozóan melyekben számos egyetem és kutatóintézet is részt vesz. EzekbĘl – messze a teljesség igénye nélkül – az alábbi témakörökhöz kapcsolódó kutatásokat emelem ki. Az alábbi rövid összefoglaló az MTA Agrokémiai és Talajtani Kutató Intézetének Térinformatikai Laboratórium weblapján (http://www.taki.iif.hu/gis_hu/projektek.htm) található információk alapján készült.

Speciális termĘhelyek vizsgálata

A szikes területek kutatatásához azok jelentĘségének megfelelĘen számos vizsgálat kapcsolódik, mely kiterjed a szikes talajok kémiai és fizikai tulajdonságainak távérzékelési alapú vizsgálatára (Purdue University-GATE-MTA TAKI, 1988-1991.) csakúgy, mint ezen területek térképezésére(PSTC (USA), MTA TAKI-Syracuse University, 1991-1995), vagy a szakértĘi rendszerfejlesztĘi kutatásokra ezen területek talajjavítása kapcsán (MTA TAKI.

1997).

Földhasználati kérdések

A globális változások (klímaváltozás) hatásának földhasználati elĘrejelzése szintén elképzelhetetlen lenne térinformatikai megközelítés nélkül (MTA TAKI-Silsoe College et al., 1993-1995). Ugyanez elmondható a kritikus területek talajhasználatának megalapozásáról (MTA TAKI-MÁFI, 1994-1999), vagy a földhasználati rendszerek kidolgozásáról (GATE KTI-FÖMI- MTA TAKI, 1997). KiemelkedĘ térinformatikai alkalmazás a precíziós mezĘgazdálkodás elĘmozdítására irányuló fejlesztések területe (IKR-FVM MĦszaki Intézet-MTA TAKI GIS, 1997-).

Környezetvédelmi vonatkozású kutatások

Az agrotopográfiai rendszer fejlesztése (MTA TAKI, 1989-1990); vagy az országos talajtani-domborzati digitális adatbázis kialakítása a fenntartható mezĘgazdasági mĦvelés és a környezetvédelem elĘmozdítása érdekében fontos, földrajzi információs rendszerek használatát igénylĘ feladat (MTA TAKI-ISRIC, 1993-1995). A környezetszennyezés a növénytermesztésre gyakorolt hatásának térképezése szintén jelentĘs térinformatikai kapcsolódású kutatási téma (National Focal Centre-MTA TAKI, 1994-), hogy a talajtani térinformatikai rendszerek alkalmazását a környezetvédelmi döntés elĘkészítésben (MTA TAKI, 1996-1998) ne is említsük. További fontos terület még a talajdegradáció térképezése (JRC SAI-FÖMI-MTA TAKI, 1995-1996), és az eróziós talajveszteség elĘrejelzési és észlelési rendszerek kidolgozására irányuló kutatások területe (MTA TAKI-BFNTÁ, 1997), együtt a nagytérségi talajvédelmi tervezési módszerek megalapozását célzó fejlesztésekkel (MTA TAKI-Hidrokultúra, 1998-1999).

Meg lehet itt még említeni az élĘhely térképezéshez kapcsolódó kutatásokat (MTA ÖBKI-MTA TAKI et al., 1998-2000) és a mezĘ- és erdĘgazdasági földhasználatok környezetvédelmi korlátait elemzĘ vizsgálatokat (SzIE KTI együttmĦködés. KTM 2000); végül pedig az integrált, térinformatikai rendszerek alkalmazási lehetĘségeinek vizsgálatát (MTA TAKI, 2000-).

Továbbá meg kell említeni azt a tényt is, hogy az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének honlapjáról elérhetĘ és használható egy országos léptékĦ, on-line, tematikus adatszerver is (Forrás: http://maps.ktm.hu/taki/index.htm).

EbbĘl a rövid – és korántsem teljes – felsorolásszerĦ összefoglalóból is látható, hogy a térinformatikai alkalmazásoknak nagy jelentĘségük van a szĦkebb és tágabb értelemben vett termĘhelyi kutatásokban, és a jövĘben mindenképp szükséges az erdészeti termĘhelyfeltárás és térképezés módszertanában való szélesebb körĦ felhasználásuk.