• Nem Talált Eredményt

A táboroztatás, mint ideális infrastruktúracél

1. A madárbarát településfejlesztés alapelemei

1.3. Turizmusfejlesztés

1.3.1. A táboroztatás, mint ideális infrastruktúracél

Táboroztatáson nagyobb, 30 főt elérő vagy meghaladó csoportok egyidejű fogadását és általában tematikus kiszolgálását értjük. Kiemelt alkalmazása azért különösen fontos eleme a turizmusfejlesztésnek, mert:

• támogatja a tervezhetőséget;

• gyorsan képes a településre, térségbe nagyobb tömegeket vonzani;

• a meghirdetés ár/érték aránya az egyik legkedvezőbb;

• támogatja és ösztönzi az egész éves szolgáltatási struktúra kidolgozását;

• támogatja és épít az erdei óvoda és erdei iskola szolgáltatás jelentette oktatási tu-rizmusra, mely az egész éves kihasználtság egyik alapja;

• nagyobb, tervezhető csoportok visszatérését generálja;

• növeli a kapcsolódó szolgáltatók és szolgáltatások körét, ezek egyidejű kihasznált-ságát és a bevételeket;

• a koncentráltabb eredményességi mutatóknak köszönhetően segít a kétkedők meggyőzésében;

• a szükséges beruházások nagymértékben hozzájárulnak a helyi lakosság életmi-nőségének javulásához.

A tábori turizmus melletti érvek elfogadását megkönnyíti, ha a fókuszba az oktatási turizmust kiszolgáló szerepét helyezzük. A környezeti nevelés iránti igény növekedését, majd a fenntarthatóság-pedagógiai alapelvek előtérbe kerülését követően az 1990-es években Magyarországon is elindult a tanteremhez kötődő oktatásszervezés „felpu-hulása”, és ötvenévnyi kényszerpihenés után hazánkban is „újra felfedezésre” került az erdei iskoláztatás. A kezdeti anomáliák megszüntetése érdekében az oktatási és a környezetvédelmi tárca felkérésére, delegáltjaiból és a környezeti nevelési civil szerve-zetek képviselőiből álló Erdei Iskola Érdekegyeztető Tanács az ezredfordulót követően kidolgozta az erdei iskolák egységes országos minősítési rendszerét, és meghatározta az erdei iskola fogalmát:

[Az] „Erdei Iskola: sajátos, a környezet adottságaira építő nevelési, tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszer-vezési mód, amely során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember ál-tal létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.

Erdei Iskola Szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely az Erdei Iskola nevelési és tanulásszervezési egység megvalósításához megfelelő helyszínt, arra kidolgo-zott szakmai programot és a szükséges infrastrukturális hátteret biztosítja.

…Erdei Iskola Szolgáltató: az a szolgáltató, aki az adott helyszínre kidolgozott szakmai programot, a programokhoz a szakembereket és anyagokat … az is-kola pedagógusának igényei és elvárásai szerint szakszerűen biztosítani kész és képes.”

[www.kokosz.hu]

A minősítés célja, hogy az erdei iskolákba látogató intézmények és az ehhez támo-gatási forrást nyújtó pályázatok kiírói biztosak lehessenek abban, hogy a szállás-, étke-zés- és pedagógiai szolgáltatás az elvárt minőségnek megfelel. A minősítési rendszer legutóbbi revíziója 2007-ben volt, melynek legfontosabb eredményeként kidolgozásra és bevezetésre került az eredi óvodáztatás:

[Az] „Erdei Óvoda: olyan tudatosan tervezett és szervezett, a nevelési intéz-mény székhelyétől különböző helyszínen folytatott, a környezet adottságaira tá-maszkodó tevékenység, amely a külső világ tevékeny megismerésére nevelés

részeként segíti a gyermekek környezethez, természethez való érzékenyítését, a pozitív környezettudatos magatartás kialakulását. Az Erdei Óvoda program olyan szakmai terv alapján valósul meg, melynek kiemelkedő nevelési (peda-gógiai) feladatai messzemenően figyelembe veszik a fenntarthatóságra nevelés elvét, a helyi nevelési programot, az óvodai nevelés folyamatjellegét, a nevelési területek kölcsönhatását, egymásra épülését. Az Erdei Óvoda sajátosságokhoz, a választott helyszín természeti, épített és szociokulturális környezetéhez, helyi adottságokhoz, lehetőségekhez igazodó, több napon keresztül (egymást követő minimum három nap) folytatott cselekvésre, cselekedtetésre, élménypedagó-giára, komplex módon épülő tapasztalatszerzés, amely bentlakásos, vagy egész napos formában valósul meg.

Erdei Óvoda Szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely a gyermekek életkori sajá-tosságainak megfelelően, az Erdei Óvoda nevelési feladataihoz megfelelő szer-vezetű, és az infrastrukturális hátteret folyamatosan biztosítja.

Erdei Óvoda … Szolgáltató: az a szolgáltató, aki az adott helyszínre kidolgozott szakmai programot, a programokhoz a szakembereket és anyagokat az óvoda

… pedagógusának igényei és elvárásai szerint szakszerűen biztosítani kész és képes.”

[www.kokosz.hu]

Az erdei iskola definíciójából (szorgalmi időben, egybefüggően többnapos, oktatási intézmény székhelyétől távol) következően a szolgáltatóknak a szakmai program bizto-sítása mellett egyidejűleg legalább egy teljes iskolai osztály három-öt napos elszálláso-lásával, napi háromszori étkezésének biztosításával kell terveznie. Ehhez fejleszteni kell a meglévő, vagy ki kell alakítani a hiányzó szálláshelyeket, melyeknél versenynövelő szempont a téli fűthetőség, hiszen az oktatási intézmények szorgalmi időszakának na-gyobb hányada az őszi-téli időszakra esik. Az étkeztetési beruházásokat érdemes szé-lesebb alapokon, a település lakóinak igényét figyelembe véve megtervezni. Az önkor-mányzatoknak kötelező feladatot jelentő óvodai, iskolai és szociális ebédeltetést ellátó konyha és étkezde fejlesztéséhez jó apropót és pályázati indoklást adhat az erdei óvodai, erdei iskolai érvek említése. Az pedig biztosra vehető, hogy a turisták igényeit szem előtt tartó, igényes kialakítású és ízletes ételeket kínáló étkezde a helyi lakosság számára is minőségi szolgáltatást jelent.

Belátható, hogy az ilyen mértékű, az oktatási turizmus kapcsán elengedhetetlen szál-lás és éttermi szolgáltatás bővítése esetén nem kifizetődő a vakáció idején jelentkező kihasználatlanság. A MÖP éppen azért hangsúlyozza a tábori jellegű turizmusfejlesz-tés fontosságát, mert így az erdei óvoda és erdei iskola a szorgalmi időszakot követő vakáció alatt is maximális kihasználtsággal üzemelhet. Az erdei óvoda és erdei iskola

élményközpontú programjai ugyanolyan érdekesek a családi körben nyaralók számára, mint az óvodai csoportoknak, iskolai osztályoknak. A szállás-, étkezés- és élményfej-lesztési beruházások a tábor mellett olyan rétegturizmus-igényeket is kiszolgálhatnak, mint a konferenciaturizmus.