II. A SZEMÉLYES ADATOK SZEMÉLYISÉGI JOGI VÉDELME
1. A személyiség fogalma és annak jogi védelme
A személyiségi jogok magánjogi elmélete, mint a tudományos gondolkodás szinte minden teljesítménye, maradéktalanul csak saját korának eszmevilágából ismerhető és érthető meg.
A magyar magánjog kodifikációjának a személyiségi jogok tételes jogi és a joggyakorlatban való tényleges kiépülésének érdemi lépései csak a XX. században történtek meg19, a személyiségi jogok azóta is az egyes jogrendszerekben erőteljes védelem alatt állnak.20
17 GDPR 4. cikk 1. és Infotörvény 3. § 2.
18 GDPR 4. cikk és Infotörvény 3. § 9;
19 Székely László: A személyiségi jogok hazai elmélete, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011., 168. o.
20 Koltay András: A közéleti szereplők hírnév- és becsületvédelmének elemei az Európai Unió államaiban (Magyar Jog, 2013/10., 577-587. o.)
12
A személyiségi jogok, s a személyiség definiálása nélkülözhetetlen a választott témakör tárgyalása előtt.A személyiség vizsgálata több síkon történhet: a szociológia a társadalmi viszonyok oldaláról vizsgálja a személyiséget, mint a társadalmi viszonyok individuális hordozóját. A jogtudomány a személyiséget mint jogok és kötelességek alanyát, az etika pedig mint erkölcsi értékhordozót jellemzi, a pszichológia belső viszonyait analizálja.21 A személyiség fogalma tehát számos tudomány vizsgálatának egyik központi kérdése, másként törekszik meghatározni az emberi személyiséget az összes tudományág, a személyiség más vonatkozásait, viszonyait kiemelve és vizsgálva. Sőt, kimondhatjuk, hogy az emberi személyiség meghatározása nem csak tudományáganként, hanem világnézetenként és történelmi koronként is változik. Ezért nem létezik az emberiség történetében általánosan elfogadott emberi személyiségfogalom.22
A személyiség magában foglalja az ember fizikai valóságát, vagyis testét, valamint az emberi jellem minden attitűdjét, úgy, mint intellektust, temperamentumot, készségeket, erkölcsiséget. A személyiség fizikai, neurális és mentális jelenség. Ennek fényében a jog az ember testi és szellemi működését, az ember egységét és szabadságát, az ember szellemi értékeit és szubjektumát védi. A személyiség egyedülálló, egyéni, egyedi, egyszeri és megismételhetetlen mivolta és ebből fakadó értéke az, ami a jogi oltalmat megkívánja. A személyiségi jogok azt feltételezik, hogy minden ember különbözik a többitől, és azt biztosítják, hogy minden ember más lehessen, mint a többi.23
Megfontolásra érdemes kérdés mindenekelőtt az, hogy vajon a jog, a személyiséghez kapcsolódó jogosultságok védelmi körének megkonstruálásakor tényleg a személyiség tartalmi összetevőihez igazodó, azzal minőségileg és terjedelmileg adekvát, személyenként differenciált védettséget kívánt-e biztosítani a jogalanyok számára. A személyhez fűződő jogok polgári jogi oltalmának konstrukciója ezt ugyanis felettébb kétségessé teszi. Az, hogy a személyhez fűződő jogokat a Ptk. vonatkozó szakaszának értelmében „mindenki köteles tiszteletben tartani”, egyúttal kifejezi azt az abszolút rendszert, amely a Ptk.-ban a személyiség védelmén túlmenően csak a tulajdonjog védelménél fordul elő. A személyhez fűződő jogok Ptk.-beli szerkezete tehát egy, a tulajdonjog mintájára képzett, klasszikus abszolút szerkezetű jogviszony. Érdekes, hogy míg egyrészről az abszolút szerkezetű polgári jogi jogviszonyok bámulatos rugalmasságról tesznek tanúbizonyságot bármilyen „külső”
21 Katonáné Soltész Márta: Személyiség és jog, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1972., 27-28. o.
22 Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog, Szent István Társulat Kiadó, Budapest, 2012., 61. o.
23 Imre Melinda: A kegyeleti jog egyes aspektusai, valamint a kegyeleti jogsértések a nem vagyoni kártérítés tükrében (Jogtudományi Közlöny, 2005/6., 287-294. o.)
13
korlátozás nyomása esetén (a személyiségi jogok vonatkozásában pl.: a közszereplés, összetéveszthető név), addig végzetesen ellenálló képtelenek minden olyan kísérlettel szemben, amely „belülről”, a jogviszony jogosultjának ilyen vagy olyan tulajdonságához kötötten próbálna meg fokozati különbségeket létrehozni az abszolút szerkezetű jogviszony által nyújtott jogosultság terjedelmében.24
A személyiség általános emberi értéket fejez ki, amelynek védelme is általános kell, hogy legyen – ahogy Petrik Ferenc írja - „A torz képű ember a képmásának védelmét ugyanúgy igényelheti, mint a híresen szép arcú filmsztár. A testi épség megsértése ugyanolyan súllyal esik latba az öreg, beteg embernél, mint a délceg sportolónál.” A jog, a bíróság itt nem vizsgálhatja, hogy általános társadalmi mérték szerint védelemre érdemes-e a személyiségi jog.25
A jogtudomány szempontjából kijelenthetjük, hogy az emberi személyiség fogalmilag oszthatatlan – nem lehetnek külön jogágazati fogalmai. Bár a személyiséget közvetlenül vagy közvetve védeni hivatott jogintézményeket kivétel nélkül minden jogágban megtalálhatjuk, mégsem beszélhetünk egymástól független polgári jogi, büntetőjogi, alkotmányjogi, stb. személyiségről. A személyiség nincs a jogba bezárva: a jognak nincs, s szerencsére nem is lehet tartalmi kényszerítő erejű mondanivalója a személyiségről. 26 Az emberi személyiség hatékony védelméhez többirányú és többrétű jogi védelemre van szükség, a személyiségvédelem nem lehet egy jogágazat kizárólagos feladata. Szükség van alkotmányos és nemzetközi jogi biztosítékokra, valamint az egyes jogágak hatékony védelmére.27
Hatályos jogunk több irányból építette fel az oltalom pilléreit. Az Alaptörvény definiálja a legalapvetőbb jogokat, melyek az emberi jogokkal vannak kapcsolatban, Polgári Törvénykönyvünk (a továbbiakban: Ptk.) személyiségi jogi rendelkezései visszavezethetők részben az alkotmányra, valamint nemzetközileg elfogadott emberi jogi egyezményekre is.
Személyiségi jogi vonatkozásokat azonban más tételes jogszabályban is találhatunk, a
24 Székely László: A személyiségi jogok „érdem szerinti elosztásáról”, Jogtudományi Közlöny, 1985., 279-280.
o.
25 Petrik Ferenc: A nem vagyoni kár megtérítése védelmében (Polgári Jogi Kodifikáció, 2003/1., 6-8. o.) 8. o.
26Lenkovics Barnabás – Székely László: A személyi jog vázlata, Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2000, 83.o.
27 Törő Károly: A személyiségvédelem buktatói, Jogtudományi Közlöny, XLI. évfolyam, 10. szám, 461. o.
14
polgári jogi személyiségvédelem mellett például a büntetőjog és a szabálysértési jog is szankcionálja a megsértett személyiséget, valamint más szektorális jogszabályok is tartalmaznak a személyiségre vonatkozó rendelkezéseket, így különösen de nem kizárólagosan a munkajogi, egészségügyi, szellemi alkotásokra vonatkozó, adatvédelmi jogi és egyéb jogszabályok.28