A magánélet védelme a 2018. évi LIII. törvényben

A magánélet, privátszféra védelme érdekében az Országgyűlés 2018. július 20. napján elfogadta a Magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvényt, amelyet 2018. júliusában hirdettek ki és fontos nóvumot jelent a privátszféra védelme szempontjából, mivel Ptk.-n kívüli törvény szintjére emelte a személyiségi jogok ezen aspektusát, tartalmát pontosan meghatározva, az ítélkezési gyakorlat számára fogódzkodót nyújtva.

A törvény szerint a magánélet, a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog együttesen az ember veleszületett méltóságából ered, amely mindenkit megillet. A magánélethez való jog az emberi lét és önazonosság kiteljesedéséhez elengedhetetlen, hiszen az az emberi személyiség érinthetetlen tartományát határolja körül.²³⁶

1. § Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását (a továbbiakban együtt: magánélethez való jog) tiszteletben tartsák.

2. § (1) A magánélethez való jog a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog része, amelynek értelmében az egyént szabadság illeti meg élete felelősségteljes, önálló alakítására, család, otthon és emberi kapcsolatok létesítésére és megóvására.

(2) A magánszféra fokozott védelmét szolgáló alapvető szabályokat törvény állapítja meg.

E jog csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával korlátozható.

(3) A magánélethez való jog lényege, hogy azt - külön törvényben meghatározott kivételekkel - az egyén akarata ellenére mások ne sérthessék meg.

235 Schultz Márton: A személyiségi jog vagyoni értékminőségének elvi és dogmatikai alapjai, különös

tekintettel a névjogra, Szeged, 2020,

http://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/10406/1/SCHULTZ_DISS_2020.pdf (letöltés dátuma: 2021. július 3.), 133. o.

236 2018. évi LIII. törvény a magánélet védelméről

66

(4) A magánélethez való jog gyakorlása során mindenki köteles mások jogait tiszteletben tartani.

3. § Az állam elősegíti és támogatja a magánszféra tiszteletben tartását előtérbe helyező szemlélet kialakulását és fenntartását a társadalmi és a gazdasági élet valamennyi területén.

4. § A magánélethez való jogot érintő jogszabályokat az Alaptörvénnyel, valamint a magánélet hatékonyabb védelme céljából e törvény rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni.

6. § A magánélethez való jog védelmének részletes szabályait külön törvények, különösen a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv és az információs önrendelkezésről szóló törvény rendezik.

8. § (1) A magánélet tiszteletben tartásához való jog célja, különösen a névviseléshez való jog, a személyes adatok, a magántitok, a képmás és hangfelvétel, a becsület és a jó hírnév védelme.

(2) A magánélet tiszteletben tartásához való jog megsértését jelentheti az egyén által különösen a magánélettel kapcsolatban megőrizni kívánt személyes adattal, titokkal, képmással, hangfelvétellel való visszaélés, vagy a becsület és a jó hírnév megsértése.

(3) Az interneten kizárólag magáncélból közölt személyes adat - a kötelező adatkezelés eseteit kivéve - az érintett egyértelmű hozzájárulásával használható fel.

11. § (1) A magánközlések, az élőszóban, telefonbeszélgetés, hagyományos vagy elektronikus levelezés során vagy egyéb kommunikációs eszközök segítségével átadott magánjellegű információk a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog védelme alá tartoznak. Az egyént fokozott védelem illeti meg mind a zaklatás hagyományos, mind a zaklatás valamennyi internetes formájával szemben.

(2) A kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog kiterjed a magánkommunikáció bármely módon történő megfigyelésével szembeni védelemre is.²³⁷

A magánélet védelméről szóló törvény az Alaptörvény VI. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a magánélet, a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartására vonatkozó jogosultságot bontja ki. A törvény az alapvető jogok korlátozhatóságának Alaptörvényben meghatározott általános kereteire, valamint az Alkotmánybíróság

237 2018. évi LIII. törvény a magánélet védelméről

67

gyakorlatára figyelemmel irányozza elő a magánélethez való jog hatékony és fokozott védelmét. A jogszabály összegyűjti a védendő érdekeket, és az azokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapelvi szinten is megjeleníthető rendelkezéseit foglalja a normaszövegbe, utalva arra, hogy e jogok részletes szabályait, illetve azok megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket külön törvény határozza meg, részletezi. A törvény garantálja, hogy a magánszféra védelmét szolgáló alapvető szabályokat kizárólag törvény állapítja meg, rendelkezik arról, hogy a magánélethez való jogot érintő jogszabályokat értelmezni az Alaptörvénnyel, valamint a magánélet hatékonyabb védelme céljából a törvény rendelkezéseivel összhangban szükséges, amellett, hogy a részletes szabályokat külön törvények tartalmazzák.

A magánélethez való jog egyes különös eseteinek kifejtését megelőzően rögzíti a jogszabály az általános elveket, amelyek valamennyi különös eset vonatkozásában irányadóak. A törvény alapján mindenkinek joga van arra, hogy magánéletét fokozott védelem illesse meg, és azt más előtt csak saját akaratából vagy törvényben meghatározott esetben fedje fel. Ezt követően a magánélet tiszteletben tartásához való jog tartalmát részletezi, és a jogalkalmazást segítve rögzíti példálózó jelleggel e jog megsértésének fontosabb eseteit.

Kiemelendő, hogy e körben is érvényesül a törvény azon alapelve, miszerint a magánélethez való jog lényege, hogy azt - külön törvényben meghatározott kivételekkel - az egyén akarata ellenére mások ne sérthessék meg. A 8. § (3) bekezdése a magánszféra interneten történő fokozott védelmét nevesíti, mivel az infokommunikáció fejlődésével az ilyen jellegű jogsértések megsokszorozódtak.²³⁸

Bár a 2018. évi LIII. törvény fontos nóvumot jelent, meglátásom szerint szabályainak külön törvényben történő elhelyezése a fentiek miatt jogbizonytalanságra adhat okot. A személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok a törvény céljaként szintén a természetes személyek magánszférájának védelmét, tiszteletben tartását határozzák meg, ugyanakkor fontos különbség, hogy míg az adatvédelmi jogszabályok az adatkezelők vonatkozásában határoznak meg követelményeket, a magánélet védelméről szóló törvény mindenkivel szembeni, abszolút hatályú, magánjogi típusú jogviszonyt keletkeztet. Ez a típusú jogvédelem gyakorlatilag a Ptk.-ban foglalt személyiségi jogvédelemmel azonos hatályú.

Ettől függetlenül nem kizárt, hogy az adatkezelő a magánélet védelméről szóló törvény rendelkezéseit is megsérti, így a sérelmet szenvedett adatalany mind a közigazgatási típusú

238 Indokolás a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvényhez

68

adatvédelmi jogi eljárást is megindíthatja, mind magánjogi személyiségvédelmi igényt is támaszthat.

Meglátásom szerint a magánélet védelméről szóló törvényben foglalt szabályoknak a helye alapvetően a Ptk.-n belül lenne, figyelemmel arra a tényre, hogy a Ptk.-ban nevesített személyiségi jogok egyikének sincs külön magánjogi törvény szentelve (ebbe a kategóriába értelemszerűen nem tartoznak bele a közjog területére tartozó büntetőjogi, szabálysértési jogi és adatvédelmi jogi szabályok). Az új Ptk. kodifikációja során kifejezett célként szerepelt a monista, minden magánjogi jogviszonyra kiterjedő, egységes kódex²³⁹ létrehozása, amely miatt a korábban külön törvényekben foglalt családi jog és társasági jog is bekerült a Ptk. szabályai közé. A jogalkotó az új kódex a polgári jog egész élő anyagát figyelembe kívánta venni, s a lehetőségekhez képest a törvénykönyvbe beépíteni.²⁴⁰

Ennek tükrében felmerül a kérdés, hogy egy alapvetően személyiségi jogi szabályozás miért külön törvényben került elhelyezésre. Ez a többszintű szabályozás jogbizonytalanságot eredményez, mivel nem egyértelmű, hogy a jogelvek közül melyik érvényesül. Kérdés, hogy a lex specialis derogat legi generali elv érvényesül-e, és amennyiben igen, miért utalja vissza a részletes szabályok meghatározását a Ptk., a Btk. és az Infotörvény felé. Véleményem szerint a törvény jelenlegi szövegénél egyszerűbb, rövidebb szabályozás Ptk.-ban történő elhelyezése jobb megoldás lenne, figyelembe véve a magánszféravédelmi szabályozás hézagkitöltő szerepét.