A sérült populáció létszámának nemzetközi és hazai alakulása

A sérült népesség létszámát – hasonlóan más kisebbségi csoportokhoz – a társadalomtudósok csupán becslési eljárásokkal próbálják meghatározni (Keszi és mtsai, 2014). A fogyatékosság eltérő definícióinak körültekintő alkalmazása a kvantitatív vizsgálatok megbízhatósága szempontjából nagyon fontos. Amikor adott fogyatékos populáció, vagy meghatározott feltételeknek megfelelő minta nagyságára kíváncsi a kutató, elsőként el kell döntenie, hogy a medikális megközelítést, s így az egészségügyi adatokat veszi-e alapul, vagy a környezeti akadályozottság szemszögéből kezd vizsgálódni (Altmann, 2014). Molden és Tøssebro (2012) azonos adatbázis hét különböző eszközzel történő vizsgálatára vállalkoztak. A kapott eredményeket elemezve azt tapasztalták, hogy a fogyatékosság mértéke, valamint a fogyatékos vizsgálati csoport foglalkoztatottsági adatainak viszonylatában a különböző eszközök kisebb-nagyobb eltéréseket mutattak ki. Könczei (2009) az EU tagállamainak fogyatékossággal kapcsolatos megközelítéseit ismertető munkájában hangsúlyozza, hogy az összehasonlítást nehezítik a nemzeti törvénykezésekben fellelhető definícióbeli eltérések. A szakpolitikák fontos célja ugyanakkor az egyes országok fogyatékos populációjának mind pontosabb, egységes eszközökkel történő meghatározása, amelyet a ratifikáló államoktól az ENSZ Egyezmény is megkövetel.

A WHO 2015 decemberi adatai szerint a világ népességének több mint 15%-a él valamilyen fogyatékossággal. Minthogy a fejlett orvostudománynak köszönhetően egyre többen érnek el idős kort, nő a krónikus betegségek előfordulásának aránya, így a sérült népesség is folyamatosan növekszik.¹⁹

Lakatos és Tausz (1995)²⁰ tanulmányukban a növekedés okairól a következőket írják:

„E növekedés sok tényező (demográfiai, egészségügyi, általában jogkiterjesztést tartalmazó társadalombiztosítási rendelkezések, az életkörülmények változása, a tudományos- technikai fejlődésből adódó változások stb.) befolyásolja.”

Az 1990-es évi népszámlálás adatai szerint hazánkban a fogyatékos népesség száma 368000 fő, a teljes népesség 3,5%-a. A KSH – a népszámlálási adatok 20%-os reprezentatív mintáját alapul véve – elemzésében hangsúlyozza, hogy mind a

19 Forrás: http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs352/en/ Letöltés időpontja: 2016. április 8.

20 Forrás: http://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_1990_fogyatekosok/?pg=0&layout=s 2016.

április 10.

54

társadalombiztosítás által nyilvántartott, rokkantsági nyugdíjban és/vagy fogyatékossággal összefüggő járadékban részesülők száma, mind az egészségi állapot felmérésével foglalkozó kismintás ELAR-felvételek is jelentősebb számú fogyatékost regisztráltak (Lakatos és Tausz, 1995). Az eltérő eredményeket a szerzők azzal magyarázzák, hogy olyan lakossági kikérdezésen alapuló felvételek esetében, amelyeknek központi témája az egészségi állapot, több fogyatékos személyt azonosítanak be, mint egy népszámlálás alkalmával, melynek csupán mellékes témái az egészségi állapot és a fogyatékosság (Lakatos és Tausz, 1995). A 2001. évi adatok tehát a sérült népesség számának jelentős emelkedését mutatták. A tanulmány ennek okai között említi, hogy az utóbbi népszámlálás alkalmával – köszönhetően a hatékony és jól előkészített kommunikációs kampánynak – többen vállalták sérültségüket, illetve elképzelhető, hogy a fogyatékosság mind pontosabb meghatározása következtében többen vannak tisztában egészségi állapotuk fogyatékossággal kapcsolatos jellegével (Tausz és Lakatos, 2004).

A 2011. évi népszámlálás adatai szerint hazánkban 561 247 sérült ember él, ami a teljes népesség nagyjából 5,6%-a. (1. táblázat)

1. táblázat A magyarországi népesség és a fogyatékos populáció létszámának alakulása az 1990., a 2001. és a 2011. évi hazai népszámlálás adatai alapján.

Év Teljes népesség Sérült személyek

létszáma %

1990 10 374 820 368 270 3.55

2001. 10 198 315 577000 5,7%

2011 9 937 628 490 578 4.91

Forrás: http://www.ksh.hu

3.4.1 A látássérült emberek becsült száma a világon és hazánkban

A látássérültek számát csupán megbecsülni lehet, hiszen – amint azt korábban láthattuk – a definíciók közötti eltérések nyomán eltérő populációk rajzolódnak ki (Pajor, 2010).

A WHO 2014. augusztusi adatai szerint a világon mintegy 285 millió ember számít

55

látássérültnek, s a becslések szerint ebből 39 millió vak. Életkorát tekintve a vak populáció túlnyomó részt ötven év feletti (90%), s az életkor kitolódásával a fejlett országokban az időskorú látássérült emberek száma folyamatosan nő (Pajor, 2010). A látássérültek nagyjából 90%-a a fejlődő országokban él, ahol még manapság is a szürkehályog a vakság vezető kóroka.

A látássérültség legfőbb okai:

- korrigálatlan fénytörési hibák (43%) - meg nem operált szürkehályog (33%) - zöldhályog (2%)

Örvendetes, hogy az utóbbi két évtizedben világszerte csökkent a látássérült emberek száma. Ennek legfőbb okai, hogy mind kevesebben válnak fertőző betegségek következtében látássérültté, nő a szemészeti szolgáltatások száma, illetve általánosságban nő a látássérüléssel, annak megelőzésével és korrekciós lehetőségeivel kapcsolatos tájékozottság. A 2013-ban kidolgozott „2014-2019 WHO Akcióterv” célja, hogy 2019-re 25%-kal csökkenjen a megelőzhető szembetegségek előfordulása.²¹ A magyarországi látássérült népesség létszámának alakulását az 1990-es, a 2001-es és a 2011-es népszámlálás adatainak alapján érdemes elemezni.

Az 1990. évi adatok csupán százalékok szerint fellelhetőek. (Érdekesség, hogy a

„gyengénlátó” kifejezést akkoriban még két szóban írták.) (2. táblázat)

2. táblázat A látássérült személyek számának korcsoport szerinti megoszlása az 1990.

évi népszámlálás alapján (százalék) az összes arányában

14 év alatt 15-39 40-59 60 fölött Összesen

Vak 13,1 12,0 18,6 56,3

Gyengén látó 7,1 20,1 25,9 46,9

Egyik szemére nem lát

3,6 17,8 28,9 49,7

Összes 23,8 100%

Forrás: http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2004/2004_04/2004_04_370.pdf

21 Forrás: http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs282/en/ Letöltés időpontja: 2015. január 22.

56

A 2001-es évi népszámlálási adatok a gyengénlátó kategóriába az aliglátókat is belevették; az életkori kategóriák a korábbi adatsornál részletesebb információkat nyújtanak. (3. táblázat)

3. táblázat Látássérült személyek száma a 2001. évi népszámlálás alapján 14 Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_11_2011.pdf

A siketvak személyek létszámával kapcsolatos adat először a 2011. évi népszámlálás statisztikájában jelenik meg. (4. táblázat)

4. táblázat Látássérült személyek száma a 2011. évi népszámlálás alapján 14 Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_11_2011.pdf

57

3.5 A fogyatékos személyek sportban és testnevelés oktatásban való részvételét