1. Bevezetés
2.2 A látássérülés meghatározása – definíciók és kategóriák
A látó személyek ismeretei közül a legtöbb esetben hiányzik, mit is jelent pontosan a vakság, és mit az, hogy valaki látássérült. Amint azt Csákvári (2009)4 írja, az emberek többségében úgy hiszik, hogy a vakság a látási érzékletek abszolút hiányát jelenti, „a vak ember valamiféle fekete ürességben él, amiben gyakorlatilag lehetetlen megtapasztalni a világot.” A nyugat-európai és az Amerikai Egyesült Államokból származó statisztikai adatok szerint azonban a teljesen vak személyek össztársadalmi aránya csupán 20%, míg a látássérült emberek 80%-a rendelkezik valamilyen mértékű hasznos látással (Pajor, 2010; Lieberman és mtsai, 2013). Fontos mindenekelőtt azt tisztázni, hogy a látássérülés nagyon tág fogalom, szintje nagyon eltérő, és a látásromláshoz vezető kórokok igen változatos képet mutatnak. A látássérülés kialakulásának hátterében állhatnak genetikai rendellenességek, ugyanakkor például a magzatot az anyaméhben ért bizonyos fertőzések is okozhatnak látáscsökkenést, vagy látásvesztést. Fontos azt is megjegyezni, hogy két, azonos szemészeti diagnózissal rendelkező egyén látása a valóságban általában nagyon különböző (Spungin, 2002 id.
Lieberman és mtsai, 2014).
Az angol nyelvű és a hazai terminológiát tekintve eltérések figyelhetőek meg. Az International Classification of Diseases a látási funkció négy szintjét különbözteti meg:
- normál látás (normal vision)
- mérsékelt látássérülés (moderate visual impairment) - súlyos látássérülés (severe visual impairment) - vakság (blindness)
A hazai terminológia a látássérülés mértékétől függően megkülönböztet vak, aliglátó és gyengénlátó személyeket. Bár hazánkban a gyengénlátás, mint fogalom széles körben elfogadott, az angol szaknyelvben korábban használt „partially sighted (person)”
kifejezés mára – túlságosan korlátozó volta okán – elavultnak számít, s így nem használatos (Lieberman és mtsai, 2013).
4 Forrás: http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=23&jaid=205. Letöltés időpontja: 2015.
február 3.
32
Hazánkban a látássérülés jelenleg hatályos definíciója a WHO meghatározását követve így hangzik: „Látássérültnek tekinthető az a személy, akinek jobbik szemén maximális korrekcióval mérhető látásélessége az ép látás 30%-a (V:0,3), vagy ennél kevesebb, ill.
látótérszűkülete nem több 20°-nál” (Kovács, 2000:463).
A tanköteles, illetve a felnőtt korcsoportok esetében külön határozzák meg a látássérültséget, miszerint a látássérülés a diákoknál a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét.
A gyógypedagógiai nevelés, oktatás szempontjából azok a tanulók látássérültek, akiknek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0–0,33 (látásteljesítmény 0–33 %) közötti.
Ezen belül:
a) vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0);
b) aliglátók azok a tanulók, akik minimális látásmaradvánnyal rendelkeznek: fényt érzékelők, ujjolvasók, nagytárgylátók (vízus: fényérzés 0–0,1);
c) gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1–0,33). [2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. számú melléklete]
Felnőttkorban ugyanakkor az alábbi meghatározás érvényes:
„Látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval aa) mindkét szemén 5/70 (0,07)
ab) az egyik szemén 5/50 (0,1) a másik szemén három méterről olvas ujjakat (0,03), ac) az egyik szemén 5/40 (0,125), a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik; rövidlátás esetén - a fenti látásélesség értékeitől függetlenül - csak az jogosult a fogyatékossági támogatásra, akinek közeli látásélessége.
A közeli látóélesség vizsgálatára közeli olvasótáblát, ún. Csapody-táblát használnak a szakemberek. A vizsgált személy 25 cm távolságra tartja a táblát; közeli látóélessége az az érték, amelyhez tartozó szöveget folyamatosan képes olvasni (Süveges, 2010). A Csapody-olvasótábla szöveges részei mellett I–XIII-as számozás látható. Minden
33
szövegnagyság bizonyos látásélességnek felel meg. A Csapody V. az újságok nyomtatásakor használt betűméret.5
b) vagy annál rosszabb, vagy akinek látótere mindkét oldalon körkörösen 20°-nál szűkebb.
A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Eszerint fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható. [21/2003. (II. 25.) Kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Kormányrendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet módosításáról].”
Pajor (2010) ennek kapcsán azt hangsúlyozza, hogy a definícióknak számos hiányossága van. Nem említenek például olyan fontos látási funkciókat, mint a kontrasztérzékenység, vagy az eltérő fényviszonyokhoz való alkalmazkodás képessége, és nem arra fókuszálnak, hogy az egyén a látását a hétköznapokban hogyan képes használni.
A sport területén a fentiektől eltérő, az IBSA által kidolgozott nemzetközi kategóriarendszer használatos. Az osztályozás során az egyén jobbik szemén mért korrigált látásélessége és/vagy centrális és perifériás látása a meghatározó.6
Az IBSA által definiált 3 csoport nagyjából megfeleltethető a hazánkban használatos kategóriáknak: e szerint a vak sportoló besorolása B1, az aliglátóé B2, a gyengénlátóé pedig B3. Fontos megjegyezni, hogy például az atlétikában eltérő, jóval komplexebb osztályozás használatos.
Érdekesség, hogy az USABA (United States Association of Blind Athletes) a 3 IBSA kategórián túl a B4-es kategória létezését is elismeri.7
Olyan kutatás is fellelhető azonban, ahol a szakember egyszerűen aszerint osztályozza a látássérült sportolókat, hogy képesek-e kísérő nélkül biztonságosan futni (Piva da
5 Forrás: http://www.orszi.hu/iranyelvek/27fejezet.pdf Letöltés időpontja: 2014. március 5.
6 A klasszifikáció szabályai az IBSA oldalán olvashatóak: http://www.ibsasport.org/classification/
Letöltés időpontja: 2014. január 8.
7 Forrás: http://usaba.org/index.php/membership/visual-classifications/ Letöltés időpontja: 2014. január 8.
34
Cunha Furtado, 2015). A fizikai aktivitás, a sport és a rekreációs tevékenységek valóban csak akkor fejthetik ki pozitív hatásaikat, ha a benne résztvevők testi épsége nem veszélyeztetett.