A. Fogalomtár a modulhoz
3. Régiók, regionalizáció, regionalizmus
3.6. A régiók gazdasági szerepének felértékelődése
A területi verseny a korábbiakban bemutatott régiótípusok mindegyikében létezik, csak nem egyforma jellegzetességekkel bír. A fejlesztési, programozási régiók esetében a költségvetési források megszerzése a kiemelt cél, hiszen annak segítségével tudják fejleszteni a térségben a közintézményeket, közszolgáltatásokat stb. Mivel a régión belüli kohéziót a különböző államigazgatási intézmények testesítik meg, nem igazán beszélhetünk az előzőekben vázolt térségi versenyről. Ezzel szemben a csomóponti régiók esetében a kohéziót leginkább a gazdasági jellegű kapcsolatok alakítják, s épp ezért könnyedén értelmezhető a térségi verseny, melynek fejlesztését elsősorban a magánszektor sikeres működéséhez szükséges üzleti környezet kialakítása, erősítése támasztja alá leginkább.
Az Európai Unió regionális politikai alapelvei is egyértelműen támogatják az alulról jövő kezdeményezéseket.
A szubszidiaritás (lásd még 3.5.2. téma) és decentralizáció éppen a regionális, helyi kezdeményezéseknek kedvez, ami megfelelő alapot biztosíthat a különböző bottom up típusú gazdaságfejlesztési elképzelések kidolgozásához és megvalósításához, a programozás és partnerség pedig a regionális gazdaságfejlesztési tervek kialakításához nélkülözhetetlen együttgondolkodást és együttműködést támogatja a különböző helyi érintettek között.
Napjainkban mind a közgazdaságtudomány, mind a társadalomtudomány szakértői körében egyre elfogadottabbá válik az a jelenség, miszerint a gazdaság működésében a térbeliség az egyik meghatározó tényező. Az is egyértelműen kiderül a szakirodalomból, hogy a régiók nem véletlenül kerültek a különféle vizsgálatok, elemzések fókuszába, hanem az eddigiekben már vázolt globalizációs folyamatoknak, műszaki-technológiai fejlődésnek, valamint az erősödő iparági, vállalati versenynek köszönhetően.
A régió tulajdonképpen egy igen rugalmasan értelmezett gyűjtőfogalom, mely általában valamilyen tipikus jellemzők alapján lehatárolható területet, térséget fed. A régiók három alaptípusa (homogén, csomóponti, fejlesztési) került a területi versennyel, versenyképességgel és gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakértők kutatásainak középpontjába. A különféle megközelítések eltérései többnyire éppen ezeknek a régiótípusoknak a sajátosságaiból, jellegzetességeiből fakadnak.
Napjainkban jellemzően a helyi térségekre, ingázási övezetekre vonatkoznak a regionális gazdaságfejlesztési kezdeményezések. Szintén előtérbe kerültek a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó regionális gazdaságfejlesztési kérdések is. A tudásalapú gazdaság sikerességét befolyásolja az adott régió társadalmi-gazdasági berendezkedése, s leginkább a fejlett országok sikeres régióinak a globális tendenciákra adott válaszaiként értelmezhető. Ugyan a kevésbé fejlett régiókban is megfigyelhetők az ilyen típusú gazdaság jegyei, de bizonyos értelemben alárendelt, sajátos munkamegosztás kíséretében alakultak ki.
A tudásalapú gazdaság leginkább egy adott térség K+F+I tevékenységével kapcsolatos mutatószámaival jellemezhető, s tulajdonképpen egy olyan típusú gazdaságot jelent, amely az információk és a tudás
felhasználásán és elosztásán alapul. Az ilyen típusú gazdaságban a jólét, a teljesítmény, valamint a foglalkoztatottság növekedését leginkább a tudásintenzitás és a magas technológia fejlődése befolyásolja.
Magyarországon a régiók szerepének felértékelődéséhez a rendszerváltozást követő térségi különbségek kiéleződése is hozzájárult (például kelet-nyugati lejtő), s a határok megnyitásával megnőttek a különféle kapcsolatok, együttműködések lehetőségei. Ehhez járult még hozzá a régióknak az Európai Unió intézményrendszerében a koncentráció elvéhez kötődve az egységes európai térlehatárolásban betöltött szerepe.
3.7. A leckéhez kapcsolódó esettanulmányok
A NUTS betűszó jelentése: Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques – Nomenclature of Territorial Units for Statistics, vagyis a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája.
A NUTS rendszert az Európai Unió Statisztikai Hivatala, vagyis az Eurostat dolgozta ki 1996-ban és újította meg 2003-ban. Az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmazza a vonatkozó előírásokat. A rendszer az Európai Unió 27 tagállamában, egyes jelölt országokban (Horvátország, Macedónia, Izland, Törökország) és az EFTA (European Free Trade Association) országokban (Liechtenstein, Norvégia, Svájc) létezik.
Egy olyan egységes rendszer kialakítása volt a cél, mely alkalmas eszköze lehet a területi különbségek mérésének, összehasonlításának és nyomon követésének összeurópai szinten. Ezeket a statisztikai egységeket általában a közigazgatási egységekből építkezve alakították ki. Az uniós támogatások elosztásában is fontos szerepet töltenek be, vagyis egy ún. fejlesztéspolitikai cél is indokolttá tette kialakításukat. A NUTS rendszer tulajdonképpen nem más, mint egy hierarchikus területi besorolási rendszer, melyben a rendszer kidolgozásakor öt, 2003 júliusa óta három szint szerepel.
NUTS 1-es szinten Magyarország három országrészre oszlik.
3.3.6.1. ábra Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0e/HU_NUTS_1.png
A NUTS 2 hét tervezési-statisztikai régióból áll, a NUTS 3-as szint pedig a megyéknek és Budapestnek felel meg (19+1).
3.3.6.2. ábra Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/40/HU_NUTS_2.png
3.3.6.3. ábra Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/06/HU_NUTS_3.png
A korábbi NUTS 4 és NUTS 5 szinteken a LAU 1 és LAU 2 kategóriákat vezették be 2003-ban, a NUTS rendszer átdolgozásakor. A LAU jelentése Local Administrative Units, vagyis helyi adminisztratív egység. A LAU 1 (korábbi NUTS 4) szintnek Magyarországon a kistérségek felelnek meg. A jelenleg érvényben lévő magyar kistérségi lehatárolás szerint 174 darab van hazánkban, a 27 tagállamban pedig összesen 3 646. A LAU 1 szintet nem mindenhol határolták le, de azért a legtöbb EU-tagországban találunk rá példát. A LAU 2 szint mindenhol meghatározásra került, s az önkormányzatokat vagy az azokkal egyenértékű egységeket jelenti.
Magyarországon 3 152 LAU 2 található.
3.3.6.4. ábra Forrás: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium – Központi Statisztikai Hivatal (2007):
Tájékoztató a területfejlesztési kedvezményezett térségek besorolásánál alkalmazott mutatókról és a számítás módszeréről a 67/2007. (VI.28.) OGY határozat és a 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII.
törvény alapján. Budapest, 2007. november
Egy-egy NUTS-kód ennek a hierarchikus besorolásnak megfelelően alakul, vagyis az első két betű jelöli az országot (Magyarország esetében HU), majd az első szám azt mutatja, hogy melyik NUTS 1 szintről van szó, ezt követik a NUTS 2 és NUTS 3 szintek azonosítására szolgáló számjegyek. Például a HU312 kód jelenti Magyarországon Heves megyét, mely az „Észak és Alföld” lehatároláson belül az Észak-magyarországi Régióban található.
3.8. A leckéhez kapcsolódó további kiegészítő információk
A lecke alapvető célkitűzése a regionális szint gazdasági szerepének megismertetése. Ennek keretében vizsgálja a globalizáció és a térszerveződés összefüggéseit, a területi verseny sajátosságait és a regionális versenyképesség jellegzetességeit. A lecke elsajátításának becsült ideje 1,95 óra.