5. Fenntartható fejlődési stratégiák
5.5. Ágazati fenntarthatósági stratégiák 2
Jelen, ágazati fenntarthatósági stratégiában a fenntartható vidékfejlesztés fogalmi hátterének felvázolására és egy ehhez kapcsolódó uniós kezdeményezés tömör bemutatására kerül sor.
Általánosságban megfogalmazható, hogy a vidékpolitika a célok, a megvalósítás, a működtetés eszközeinek, feltételeinek elérésére irányuló komplex rendszer. A vidékpolitika akkor lehet eredményes, ha alkotóelemeiben konzisztens, és számol más politikákhoz való kapcsolódás egymást erősítő hatásaival. Egyértelműen kívánatos, hogy a vidékpolitika lényegi eleme a fenntarthatóság legyen.
A vidékfejlesztés tágabb értelemben az általános társadalmi fejlesztéssel konzisztens vidékpolitika érvényesítse és ennek végrehajtásához szükséges eszköz- és intézményrendszer létrehozása, melynek célja a fenntartható, élhető vidék és település megvalósítása. Segítséget nyújtva a vidék és település meglévő értékeinek megőrzéséhez, új értékek teremtéséhez, biztosítva ezzel is a fenntarthatóság folyamatosságát.
A vidékfejlesztés tehát nem más, mint sokféle tevékenység – tájtól, adottságoktól és lehetőségektől függő – tudatosan integrált rendszere.
A fenntartható vidékfejlesztés céljai a következők lehetnek:
• a vidékiek életnívójának emelése;
• a vidék funkcióinak – társadalmi, gazdasági, természeti, környezeti – gyakorlása, helyreállítása, (a természeti erőforrások, a táj, a környezet megőrzése, esetenként gazdagítása);
• a kultúra, a hagyományok ápolása;
• a társadalmi igények kielégítése (pl. rekreáció).
Fontos annak hangsúlyozása, hogy a vidékfejlesztés nem azonos a mezőgazdasági fejlesztéssel vagy a környezetvédelemmel, mint ahogy a vidékfejlesztési politika sem azonos az agrár- vagy környezetpolitikával.
A fenntartható mezőgazdaság és a vidékfejlesztés sok szálon kapcsolódik egymáshoz, de ezek közül is kettő érdemel megkülönböztetett figyelmet:
Elsősorban az, hogy a vidék bármelyik meghatározását fogadja el a szakember, az mindegyikre érvényes, hogy a vidék nagy hányadát, 70–80% körüli arányát, eleve a mező- és erdőgazdaság lekötött területei teszik ki.
Vagyis a vidék bármilyen irányú fejlesztésben jelen van, illetve hazánk kistérségeinek kétharmadában – az ipar és szolgáltatások hiánya miatt – kulcskérdés lehet a fenntartható agrárfejlődés.
Másodsorban a fenntartható fejlesztés alapozásában és a megvalósítás kiteljesedésében meghatározó a rendelkezésre álló ismeretek színvonala és a pénzügyi feltételek.
A LEADER (Liaison Entre Actions pour le Development de ł'Economie Rurale, vagyis a Közösségi Kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében) program az Európai Unió legsikeresebb vidékfejlesztési programja. Sikere egyrészt alulról építkező jellegében rejlik, vagyis a helyi kezdeményezésű fejlesztési stratégiákat támogatja. Másik nagy előnye az újszerű szemléletmód. Bevezetése fontos volt, hiszen a biodiverzitás megőrzése, a fenntartható fejlődés alapvető céljainak megvalósítása érdekében mindenképpen
16 Csete M. (2009): A fenntarthatóság kistérségi vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés.
célszerű bevonni a helyi közösségekre épülő programok körébe az agrár- és vidékfejlesztéssel foglalkozó kezdeményezéseket is. Így tehetünk csak eleget annak a feltételnek, hogy a környezetvédelmet az összes szakpolitikába integrálni szükséges. Egy másik kritériumnak, a szigorú fenntarthatóságnak eleget tenni pedig legjobban a gazdálkodó emberek tudnak, hisz számukra a természet a legfőbb és legfontosabb erőforrás, és ezt megtanulták ésszerűen és mértékkel használni.
1.5.5.1. ábra Forrás: http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leaderplus/images/Logos/4.gif
A LEADER program komplex rendszerként közelíti meg, ill. kezeli a vidéket, vagyis egyaránt figyelembe veszi a környezeti, kulturális hagyományokat, a gazdasági, valamint a szociális, társadalmi szempontokat. A vidéki területek leszakadása ugyanis nem kizárólag e területek problémája, idővel az egész társadalomra tovagyűrűzne a negatív hatás. Valamint az is fontos, hogy a vidéki területeken minden csoportot bevonjanak, így ennek megfelelően a létrehozott programok a helyi partnerségen alapulnak, a közszféra, a vállalkozók és a civilek képviselőinek bevonásával. A LEADER programok csak a hatályos vidékfejlesztési politika kiegészítésére alkalmasak, egyedül, önmagukban nem képesek minden probléma megoldására. Jelenleg a negyedik generációs programnál a LEADER+-nál tart a folyamat, ami a 2007–13-as programozási időszakra vonatkozik. (A kézirat elkészítése során folyik a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia kidolgozása, mely további hasznos információkkal szolgál ehhez a témakörhöz.)
5.6. A leckéhez kapcsolódó esettanulmányok
Local Agenda 21 a Józsefvárosban
„A fenntarthatóság az 1980-as években került be a köztudatba. Az 1987-ben az Egyesült Nemzetek Szövetsége elé terjesztett úgynevezett Brundtland-jelentésben a fenntartható fejlődést olyan folyamatként határozták meg, amely kielégíti az ember társadalmi-gazdasági-környezeti igényeit anélkül, hogy csökkentené a következő generációk képességét saját igényeik kielégítésében. Fontos kiemelni, hogy a fenntarthatóság nemcsak a környezetvédelemről, hanem a társadalomról és gazdaságról is szól. A fenntarthatóságon belül nagyon fontos kiemelni az egyének szerepét, az egyéni felelősségvállalást, amibe beletartozik a gyermekvállalás, az egészséges életmód, a mindennapi bevásárlás ésszerűsége éppúgy, mint a környezet- vagy gazdaságpolitikát érintő önkormányzati vagy állami döntések, a szociális rendszerek (egészségügy, nyugdíjrendszer) működtetése stb.
Már a fenntartható fejlődés jegyében szervezték 1992-ben, a brazíliai Rio de Janeiróban a Környezet és Fejlődés elnevezésű ENSZ konferenciát. Ennek fő dokumentuma, az Agenda 21 (Feladatok a XXI. századra), amelynek 28. fejezete fektette le a Helyi Agenda 21, vagyis a fenntarthatóság helyi, települési programjának alapjait. Ez a fenntartható fejlődés, a társadalom-természet-gazdaság komplex rendszerét foglalja magában, távlati célja a fenntartható város megteremtése.
A Helyi Agenda 21 folyamatában a helyi hatóságok, különösen az önkormányzatok partneri viszonyban működnek együtt a helyi közösséggel (civilekkel, vállalkozásokkal, közösségekkel stb.) azért, hogy helyi (települési, kerületi) szinten megvalósítsák a fenntarthatóságot. Ennek érdekében az önkormányzat közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával ki kell dolgozni egy összetett stratégiai programot, emellett a fenntarthatóságnak be kell épülnie az önkormányzat, illetve a lakosság mindennapi tevékenységeibe.
Ilyen lehet pl. az önkormányzat szintjén a környezettudatos, jövőbe tekintő jogszabályalkotás vagy a helyi
vállalkozók támogatása; az egyén szintjén a gyermekeink jövőjére tekintettel levő vásárlási, közlekedési, étkezési szokások stb.
A Helyi Agenda 21 program tehát három terület (a társadalom, a környezet és a gazdaság) egységes rendszerbe foglalása, ahol a fenntarthatóság elve alapján a természeti-környezeti, illetve életmódbeli értékeknek van elsőbbsége.
Elöljáróban fontos leszögezni, hogy mivel nincs két egyforma település, nincs két egyforma Helyi Agenda 21 sem. Az alábbi lépések a folyamat legfontosabb nemzetközi szakmai szervezetei által kiadott összefoglalók és a nemzetközi gyakorlat Budapest Józsefvárosra alkalmazható lépéseit határozzák meg a 2010 végéig terjedő időszakra.
1. Külföldi és hazai példák feltárása, a Helyi Agenda 21 folyamat eddigi eredményeinek értékelése
• A Helyi Agenda 21 lépéseinek, eszközeinek meghatározása Budapest-Józsefvárosra.
2. Jogi, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetelemzés
• A Helyi Agenda 21 jogszabályi hátterének feltárása és más kerületi tervekhez, dokumentumokhoz való kapcsolódásának (illeszkedésének) vizsgálata.
• A település gazdasági, társadalmi és környezeti állapotának, folyamatainak elemzése statisztikai adatok segítségével.
• A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdőíves kutatás elvégzése 1000 fős mintán.
3. Partnerség, bevonás
• A lakosság, valamint a szakmai és civil szervezetek bevonása a programba lakossági fórumok és tematikus workshopok útján.
4. Stratégiai csoport felállítása
• A helyi önkormányzati döntéshozókból, szakmai szervezetek, oktatási intézmények és a lakosság képviselőiből, valamint a Helyi Agenda 21 folyamatot vezető szervezet tagjaiból álló stratégiai csoport megalakítása. A csoportnak kitüntetett szerepe van abban, hogy a folyamatot hosszú távon koordinálja.
5. Akciótervezés
• A stratégiai dokumentum részét képező akciók pontos meghatározása.
• A korábbi tervek (pl. Józsefváros Zöldterületi Stratégiája stb.) eredményeinek beépítése a Helyi Agenda 21 folyamatba.
6. Kommunikáció
• Az interneten, valamint a helyi nyomtatott sajtón keresztül történő kommunikáció.
• A lakosság, valamint a szakmai, civil szervezetek visszajelzésének megfelelő fogadása.
7. Végtermék, eredmény
A gyakorlatban kettős végtermékről beszélhetünk. Egyrészt létrejön egy stratégiai dokumentum, ami a helyzetelemzés mellett tartalmazza a stratégiai akciókat és konkrét javaslatokat tesz, lépéseket fogalmaz meg Józsefváros hosszú távú, fenntarthatóság felé mutató működésére. Másrészt a feljebb ismertetett lépések megfelelő koordináció esetén egy folyamatot indítanak el, ami a környezettudatosság növekedésében, a lakossági és intézményi (pl. vállalati, önkormányzati) döntésekben jelenik meg.
8. Monitoring, nyomon követés
Mivel egy hosszú távú folyamat elindításáról van szó, ezért a megalapozás és a stratégiai dokumentum létrejötte után is komoly szükség van a Helyi Agenda 21 folyamat működésének nyomon követésére.”
(Forrás: Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt.)
5.7. A leckéhez kapcsolódó további kiegészítő információk
A lecke alapvető célja különböző – regionális, lokális, ágazati – fenntarthatósági stratégiák bemutatása és az EU fenntartható fejlődési politikájának megismertetése a hallgatókkal. A lecke elsajátításának becsült ideje 1,65 óra.