Úgy gondoljuk, már az összes elem felsorolása is elég szép listát mutat. Nem fogunk kitérni valamennyi elem bemutatására, csak kiemelünk egyet-kettőt. Vegyük észre, hogy a legtöbb elem múlhatatlanul szükséges és jellemző a nyomottvizes atomerőművekre!
A fő vízkör és a hozzá kapcsolódó legfontosabb primerköri rendszerek:
• Fő vízköri rendszer
• Pótvíz- és bóros szabályozási rendszer (TK) A primerköri biztonságvédelmi rendszer elemei:
• A biztonságvédelmi rendszerek szükségességének megalapozása A tervezett maximális üzemzavar
Az 1. fizikai gát (üzemanyag burkolat) sérülésének megakadályozása A 3. fizikai gát (hermetikus tér) sérülésének megakadályozása
• Nagynyomású ZÜHR-rendszer (TH) (ZÜHR=ZavarÜzemi HűtőRendszer)
• Kisnyomású ZÜHR-rendszer (TJ)
• A hidroakkumulátorok rendszere (TH)
• Spinkler-rendszer (TQ)
• Lokalizációs toronyrendszer (XL) Egyéb fontosabb primerköri rendszerek:
• Közbenső hűtőköri rendszerek (TF)
• Olajrendszerek (TA)
• Szervezett szivárgások rendszere (TX)
• Pihentető- és átrakómedence hűtőköri rendszere (TG)
• Gőzfejlesztők leiszapolási rendszere (RZ)
• Töménybór-rendszer (TR)
• Primerköri víztisztító rendszerek
2.1. Fővízköri rendszer
Feladata a szabályozott nukleáris láncreakció során a reaktor aktív zónájában keletkező hőenergia felvétele (egyben az aktív zóna hűtése), és átadása a szekunderköri víznek, mégpedig a gőzfejlesztőkben a turbinák üzemeléséhez szükséges száraz telített gőz előállítása útján.
A fővízkör a reaktorból és a reaktor csonkzónájához csatlakozó hat darab főkeringtető hurokból áll. A hurkok azonos berendezésekből tevődnek össze (lásd 4.2.1.1. ábrát).
Minden hurok kizárhatóságát hideg- és melegágon egy-egy főelzáró tolózár (FET) biztosítja. A reaktorban felmelegedett hőhordozó az YA12¸62S201-es melegági FET-en keresztül lép be a gőzfejlesztőbe (GF - YA12¸62W001). A gőzfejlesztőből kilépő hidegági kollektoron helyezkedik el a főkeringtető szivattyú (FKSZ - YA13¸63D001), melynek a nyomóágában még a reaktorba való belépés előtt található a hidegági FET (YA11¸61S201). A fenti berendezéseket NA500-as csővezeték (főkeringtető hurok) köti össze.
4.2.1.1. ábra
2.2. Térfogat-kiegyenlítő rendszer (térfogat-kompenzátor)
A fővízkör szerves részének tekinthető a térfogat-kiegyenlítő rendszer (YP) is, ami kizárhatatlanul az 1-es (2-, 4-es blokk), vagy a 6-os (1-, 3-as blokk) hurok ki nem zárható részéhez kapcsolódik (lásd a 4.2.1.1. ábrát!). A YP-rendszer a hideg- és a melegági hurokhoz kapcsolódva biztosítja a primerköri nyomás szabályozását, a fővízkör túlnyomásvédelmét, valamint kompenzálja a hőhordozó térfogatváltozásait (szintszabályozás). A térfogat-kompenzátor víztere a melegági hurokhoz csatlakozik egy kettéágazó vezetékkel. Az FKSz nyomó oldaláról (hidegági hurok) csatlakozik le a térfogat-kompenzátor gőzterébe az YP11-es befecskendező vezeték, amely a primerköri nyomás szabályozását biztosítja nyomás növekedéskor.
Reaktortartály
A 4.1. fejezetben bevezetésképpen részletesen indokoltuk a tartály feladatait. Belső szerkezetét a 4.2.2.1. ábra mutatja.
4.2.2.1. ábra
A reaktortartály függőleges elrendezésű, hengeres testtel és elliptikus fenékkel rendelkező tartály, amelynek tömege 214 t.
A tartály anyaga nagy szilárdságú ötvözött szénacél, aminek a belső felülete, valamint az osztósík felülete korrózióálló plattírozással van ellátva. A reaktortartály anyagával szembeni elvárás, hogy korrózióálló legyen, kis felaktiválódási képességgel rendelkezzen, valamint legalább 30 éves üzemidőt bírjon ki meghibásodás nélkül.
A tartály felső, hengeres részén az ún. csonkzónában a következő csonkok kerültek kiépítésre:
• 6 db NA500-as csonk a hőhordozó belépésére (melegági csonk).
• 6 db NA500-as csonk a hőhordozó kilépésére (hidegági csonk).
• 4 db NA250-es csonk az üzemzavari hűtővíz bevezetésére (a 4 db hidroakkumulátortól és a két kisnyomású ZÜHR-szivattyútól).
• 1 db műszercsonk méréskivezetések számára (KIP-csonk).
2.3. Reaktorakna
4.2.3.1. ábra
2.4. Fékezőcső-blokk (aknafenék)
Az aknafenék alsó- és felső perforált lemezből és ezeket összekötő hengerpalástból, 37 db védőcsőből, valamint egy perforált elliptikus fenékrészből áll. Anyaga saválló acél.
A felső lemezen lévő peremmel az aknafenék az akna támgyűrűjén függeszkedik.
4.2.4.1. ábra
2.5. Üzemanyagkosár
4.2.5.1. ábra
Mint a képen is látható, az üzemanyagkosár a fűtőelem-kazetták befogadására szolgál. Megtöltve a kosarat fűtőelem-kazettákkal, kialakul az aktív zóna. A zónatartó kosár alján lévő lyukakba ül be a kazetta alsó, kerek,
„cső alakú” vége, míg maga a közel 2,5 méteres kazetta hatszög alakú palásttal rendelkezik, és a palást a palásthoz érve támogatja egymást. A sötétebb lyukak átmenő, hatszög alakú lyukak a szabályozó (és biztonságvédelmi) kazetták számára. A szabályozó kazettáknál üzem közben a fűtőanyagrész részben a kosár alsó szintje alá merül, hogy a tetején álló abszorbens rész beleérjen a zónába.
2.6. Főelzáró tolózár (rövidítése: FET –alfanumerikus jele:
YA11/12 61/62S201)
A főelzáró tolózárak a primerköri főkeringtető hurkok kizárására szolgálnak. El kell mondanunk, hogy a legtöbb atomerőműben nincs ilyen, még a VVER típusból is csak a 213-as altípusban rendszeresítették. Akik kezelik, azok tudják miért: rengeteg probléma van a zárásával, nyitásával és a zárólemez beremegésével. De lehetővé teszi az 5,4,3 hurkos üzemet is. Tekintettel arra, hogy az új trend szerint a jövőben az atomerőműveket nem alaperőművekként kívánják üzemeltetni, hanem terheléskövető üzemben, azt kell mondanunk, hogy a VVER-440 megelőzte korát! Képes csökkentett üzemmódra, a hurkok kizárásával.
4.2.6.1. ábra
2.7. Főkeringtető szivattyú (rövidíítése: FKSZ –alfanumerikus jele: YA13 ¸ 63D001)
Minden főkeringtető hurokba egy FKSZ került beépítésre, ami végzi a primerköri hőhordozó keringtetését a reaktoron, a primerköri hurkon és a gőzfejlesztőn keresztül.
Szállított mennyiség: F = 7100 m3 /h Emelőmagasság: H = 4,25 ± 0,25 bar Fordulatszám: n = 1500 1/perc
Minimális szívó oldali nyomás: psz = 10 bar
4.2.7.1. ábra
Külön érdekesség a kezdők számára a villanymotor, ami kb. 1,6 MW teljesítményű. Ez az atomerőmű egyik fő sajátfogyasztását jelenti, kb. 6 × 4 × 1,5 MW = 36 MW, ami csak a főkeringtető szivattyúk okozta önfogyasztás!
.
2.8. Gőzfejlesztő (rövidítése: GF – alfanumerikus jele: YA12 ¸ 62W001)
A gőzfejlesztő a kétkörös atomerőművek elengedhetetlen tartozéka, amely hermetikusan elválasztja a radioaktív primerkört a szekunderkörtől, ezért azonos mértékben tartozik mindkét körhöz.
4.2.8.1. ábra
A VVER reaktorokhoz vízszintes elrendezésű gőzgenerátorok tartoznak, ellentétben a nyugati, függőleges elrendezéssel. Ez utóbbi hatásfoka jobb, de meghibásodási gyakorisága is magasabb.
A VVER-440-hez alkalmazott gőzfejlesztő jellemzői:
• alacsony a kilépő gőzsebesség, és a víztükrön keresztül történik (0,1−05 m/s)
• a csőköteg felett kicsiny a vízszint,
• egyfokozatú, zsalus cseppleválasztóval rendelkezik,
• keverő tápvíz-előmelegítő zónával rendelkezik,
• a primerköri kollektorok felülről nyithatók, és lényegében egy ember bele tud állni,
• a gőzfejlesztő aljára telepszik az iszap, itt nincs hőátadó cső (leiszapolás).
2.9. Víztisztító rendszer ( rövidítése:TE)
A primerköri hőhordozóba került hasadvány- és korróziós termékeket el kell távolítani a primerköri hűtőközegből annak érdekében, hogy minél kisebb mértékben korrodálja, illetve szennyezze a berendezéseket.
A hőhordozó tisztítása a sugárzási viszonyokat is javítja, mert a radioaktív izotópok és korróziós termékek nem a primerköri berendezések belső felületén, hanem a víztisztító szűrőjének gyantáján tapadnak meg.
2.10. Pótvíz- és bóros szabályozási rendszer (TK)
A pótvíz- és bóros szabályozási rendszer a fővízkörhöz kapcsolódó rendszerek közül a legsokrétűbb, az egyik legfontosabb feladatokat ellátó primerköri rendszer. Feladatai a primerkör állapotától függően a következők.
1. Normál üzemben:
• A hőhordozó részáramú termikus gáztalanítsa.
• A térfogat-kompenzátor szinttartása.
• Lassú reaktivitás-változások kompenzálása tiszta kondenzátum, illetve bórsav beadagolással.
• Záróvíz biztosítása az FKSZ-ek tömítő fokozatára.
• Vegyszer beadagolása a primerkörbe a víznormák biztosítása érdekében.
2. Üzemzavari helyzetben:
• A térfogat-kompenzátor szinttartása és helyreállítása.
• A primerkör üzemzavari felbórozása.
3. Blokk leállásakor:
• A lehűtés alatti finomdekontaminálási útvonal biztosítása.
• A primerkör normál üzemi felbórozása.
• Leállás alatt a reaktor utántöltési útvonalának biztosítása.
4. Blokkindításkor:
• Primerköri tömörségi és szilárdsági nyomáspróbák végrehajtása.
• MET-re hozás során a bórsavkivonás végrehajtása.