A paródia a TRIPs megállapodás tesztjének olvasatában

Ahogyan a fentiekben részletesen kifejtésre került, a WTO Vitarendezési Testülete részletesen foglalkozott a teszt egyes elemeinek tartalmával.

A TRIPs megállapodásba foglalt háromlépcsős-teszt első eleme különleges esetekben teszi lehetővé a kivételek és korlátozások bevezetését, ennek körében a szabad felhasználásnak tisztán definiáltnak, az adott vagyoni jog gyakorlásához, kiaknázhatóságához képest pedig korlátozottnak kell lennie.²⁸¹

Azon esetekben, ahol vizsgálat tárgyává tették a paródia-kivétel teszttel való összeférhetőségét, arra a következtetésre jutottak, hogy a paródia célú felhasználások egyes fajtáinak nevesítése a konkrét szabad felhasználásban – mint maga a paródia, a karikatúra, a szatíra vagy a stílusutánzás – elegendő ahhoz, hogy a kivétel pontosan meghatározottnak minősüljön.²⁸² Bár kétségtelen, hogy a paródia igen elterjedt felhasználás, ez nem jelenti azt, hogy a tesztnek csak olyan felhasználás felelne meg, amely távol esik a mindennapi felhasználásoktól,²⁸³ így ez sem képezheti akadályát a paródia célú felhasználások kivételként való elismerésének.

A második lépcső alapján a kivétel vagy korlátozás nem állhat ellentétben a mű szokásos felhasználásával,²⁸⁴ amely egyrészt azt jelenti, hogy a szabad felhasználás nem kerülhet az aktuális piaci viszonyok között versenyhelyzetbe az érintett vagyoni joggal, másrészt pedig a kereskedelmi jelleg a WTO olvasatában ellentétes lehet a teszt

281 Pamela SAMUELSON – Kathryn HASHIMOTO: Is the U.S. Fair Use Doctrine Compatible with Berne and TRIPS Obligations? UC Berkeley Public Law Research Paper, 2018. p. 6–7. Elérhető:

https://ssrn.com/abstract=3228052.

282 FOSTER i.m. (2013) 343. és GUAN i.m. (2015) 735.

283 WTO Report i.m. 34.

284 Sara D. MARSHMAN: Giving a Country of Pirates a Chance: Using the Three-Step Test to Accommodate the Shifting of National Attitudes on Copyright Protection. George Washington International Law Review, Vol. 43, No. 4, 2011. p. 726.

rendelkezéseivel.²⁸⁵ A teszt ezen lépcsője egészen hasonló az Egyesült Államok fair use tesztjének első és negyedik elemeihez,²⁸⁶ amelyek alapján vizsgálni szükséges a felhasználás célját és jellegét – ezen belül kereskedelmi természetét –, továbbá a felhasználásnak az eredeti mű potenciális piacára gyakorolt hatását.

Álláspontunk szerint a szerzői jogi szempontból elismerhető, védelemben részesíthető paródia nem ütközik (nem ütközhet) az eredeti mű piacával, rendes felhasználásával, ezt az Egyesült Államok termékeny joggyakorlata²⁸⁷ is megerősíti, tehát létezik a paródia célú felhasználásoknak olyan köre, amely megfér a háromlépcsős-teszt ezen követelményével.

A felhasználás kereskedelmi jellegének a háromlépcsős-tesztre gyakorolt hatásával kapcsolatos álláspontunk a fentiekben már kifejtésre került, ennek alapján a WTO értelmezése ebben a tekintetben túlzónak tekinthető – ezt támasztja alá, hogy az Egyesült Államoknak a Campbell ügy²⁸⁸ utáni gyakorlata is megfér a teszt követelményeivel –,²⁸⁹ ezt az álláspontot pedig az EUB a Deckmyn ügyben hozott döntése is megerősíti.²⁹⁰ Ennek vonatkozásában viszont szükséges leszögezni, hogy a TRIPs megállapodás szövegezése során nem voltak előre láthatóak a tömeges, internetes felhasználások,²⁹¹ így a Vitarendezési Testület álláspontja az akkori viszonyok között érthető. FOSTER a fentieket azzal egészíti ki, hogy

285 Uo. 44–50.

286 Az angol nyelvű szöveg elérhető: https://goo.gl/lJLw.

„[…] [T]he fair use of a copyrighted work […] for purposes such as criticism, comment, […] is not an infringement of copyright. In determining whether the use made of a work in any particular case is a fair use the factors to be considered shall include:

(1) the purpose and character of the use, including whether such use is of a commercial nature or is for nonprofit educational purposes;

(2) the nature of the copyrighted work;

(3) the amount and substantiality of the portion used in relation to the copyrighted work as a whole; and (4) the effect of the use upon the potential market for or value of the copyrighted work.

287 Ld. pl. a Leibovitz v. Paramount Pictures Corporation esetet. 137 F.3d 109 (2d Cir. 1998). Elérhető:

https://goo.gl/kBIjzi.

288 Campbell döntés i.m.

289 Robin WRIGHT: The Three-Step Test and the Wider Public Interest: Towards a More Inclusive Interpretation.

Journal of World Intellectual Property, Vol. 12, No. 6, 2009. p. 614.

290 Az EUB álláspontja szerint a paródia célú felhasználások szempontjából csak azt kell figyelembe venni, hogy a paródia felidézte-e az eredeti művet, humort vagy gúnyt fejez-e ki. Deckmyn ügy i.m. [33] bekezdés.

291 GENDREAU i.m. (2011) 322.

amennyiben a felhasználás megfelelően transzformatív,²⁹² átalakító jellegű,²⁹³ úgy a paródia célú felhasználás nem ütközhet a mű rendes felhasználásával.²⁹⁴

Végül a harmadik lépcső szerint a kivétel vagy korlátozás indokolatlanul nem károsítja a jogosult jogilag elismert,²⁹⁵ az alkotáshoz, és annak kiaknázásához fűződő érdekeit.²⁹⁶ Ezen követelmény mérlegelése során fokozott figyelemmel kell lenni arra a reciprocitás elvére²⁹⁷ alapuló érvre, miszerint abból fakadóan, hogy számos kontinentális és angolszász jogrendszer elismeri a paródia célú felhasználásokat szabad felhasználásként,²⁹⁸ ebből fakadóan pedig számos internetes platform adottnak veszi a kivétel rendelkezésre állását,²⁹⁹ így a gyakorlatban megvalósuló felhasználások során igen szűk azon gyakorolható vagyoni jogok köre, amelyek a hazai rendszerben de facto is gyakorolhatók lennének. Ebből fakadóan viszont a szabad felhasználás bevezetése eleve igen korlátozott mértékben érintené a vagyoni jogok kiaknázhatóságát. FOSTER kiegészítő, a személyhez fűződő jogokra építő álláspontja szerint a harmadik lépcső abból fakadóan nem sérülhet, hogy a paródia jellemzően nem magát a szerzőt, hanem a művet veszi célba a felhasználás során.³⁰⁰ Ettől függetlenül a paródia nemzetközi szinten is évszázadok óta elismert, kritikai célú felhasználás,³⁰¹ amely így hozzáadott értéket hordoz, a korlátozás és az elért előnyök arányára tekintettel vélhetően a jogos érdekek sérelme ezen felhasználás tekintetében nem azonosítható.

Összefoglalóan tehát a paródia célú felhasználások megfelelnek³⁰² a TRIPs megállapodás szerinti háromlépcsős-teszt – illetve így közvetetten a BUE³⁰³ – rendelkezéseinek.³⁰⁴

292 Elena Elmerinda SCIALABBA: A Copy of a Copy of a Copy: Internet Mimesis and the Copyrightability of Memes. Duke Law & Technology Review, No. 18, 2020. p. 341.

293 Ezt a szempontot a fair use teszt is nagy hangsúllyal veszi figyelembe, ld. Lisan HUNG: The Supreme Court Holds That Parody May Be a Fair Use Under Section 107 of the 1976 Copyright Act. Computer & High Technology Law Journal, Vol. 10, 1994. p. 510. Van olyan álláspont, miszerint a megfelelő mélységű transzformativitás egyenesen kiemeli az átdolgozás joga alól a felhasználást, ld. Daniel GERVAIS: The Derivative Right, or Why Copyright Law Protects Foxes Better than Hedgehogs. Vanderbilt Journal of Entertainment and Technology Law, Vol. 15, 2013. p. 854. Elérhető: http://ssrn.com/abstract=2233941.

294 FOSTER i.m. (2013) 343.

295 Jason IULIANO: Is Legal File Sharing Legal: An Analysis of the Berne Three-Step Test. Virginia Journal of Law & Technology, Vol. 16, No. 3, 2011. p. 486–488.

296 WTO Report i.m. 57. Infringement by New and Developing Media. South Carolina Law Review, Vol. 20, 1968. p. 176.

302 Lateef MTIMA: Copyright and Social Justice in the Digital Information Society – Three Steps toward Intellectual Property Social Justice. Houston Law Review, Vol. 53, No. 2, 2015. p. 475.

303 GOLDSTEIN – HUGENHOLTZ i.m. (2010) 380.